Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

VTTÄG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 186. szám ARA: 80 FILLLGB 1977. augusztus 9., kedd Eltemették Makariosz érseket Hétfőn délelőtt ciprusi gö­rögök tízezrei, valamint a több mint 65 országból ér. kezelt magas rangú szemé­lyiségek várták a rekkenő melegben a gyászszertartás megkezdését. A Szent János székesegyházban lezárták az elhunyt elnök-érsek kopor­sóját, majd átvitték Nicosia legnagyobb templomába, ahol több mint kétórás szer. tartáson vettek végső búcsút Makariosztól. Gyászbeszédet tartott többek között Szpi. rósz Kiprianu ügyvivő köz- társasági elnök, alá a gyá­szoló százezrek nevében ígérte meg Makariosz ügyé­nek továbbfolytatását. A templomi búcsúztatás után Makariosz koporsóját a Troodos-hegySégbe szállítot­ták, ahol végakaratának megfelelően egy hegyi mau­zóleumban helyezik el földi maradványait. Nicosia görögök lakta ne­gyedei ezekben az órákban a teljes gyász képét mutat­ták. A város lakosainak tíz­ezrei övezték a gyászmenet útját, sokan kezükben tar­tották az elhunyt fényképét, a következő felirattal: „Ma. kariös zei!” (Makariosz él!) A sziget török fennhatóság alatt levő részén nem volt hivatalos megemlékezés. Megkezdődött a III. anyanyelvi konferencia Hétfőn Budapesten, a Vil­lányi úti Kaffka Margit Gimnázium dísztermében ünnepélyesen megnyitották a III. anyanyelvi konferenciát. Az 1970-ben Debrecenben, majd 1973-ban Szombathe­lyen megrendezett első két' ilyen konferenciánál lénye­gesen tágabb témaköre van ennek a konferenciának; „A magyar nyelv és kultúra megőrzésének helyzete és perspektívái idegen nyelvű környezetben” fő tárgymeg­jelöléssel magában foglalja a magyarságtudat ápolásának útjait, módjait, a magyarság- ismeret megannyi tudomá­nyos és közismereti terüle­tét. Minderről hatnapos prog­ram keretében — plenáris tanácskozásokon, szekcióülé­seken és más rendezvénye­ken — esik szó. A konferencia nyitánya­kor az eseménynek helyt adó Kaffka Margit Gimnázium részéről Szombathy Gyula igazgató üdvözölte a mintegy két és fél száz résztvevőt, köztük a mintegy 20 ország­ból érkezett 120-nál több külföldi vendéget, akik a vi­lág minden táján élő ma­gyarság képviseletében jöt­ték el fővárosunkba. A meg­nyitó ülésen az elnökségben foglalt helvet Gosztonyi Já­nos oktatási államtitkár, Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Szabó Zoltán, a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára, Ró- nal Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke, továbbá a politikai, kulturális, tudományos élet több más vezető személyisé­ge. Dr. Bognár József akadé­mikus, a Magyarok Világ­szövetségének elnöke mon­dott megnyitót, majd Lőrin- cze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének ügyvezető elnöke tartott elő­adást. Nguyen Duy Trinh látogatása hazánkban Augusztus 5—8 között Pú­ja Frigyes külügyminiszter _ vendégeként nem hivatalos' baráti látogatáson hazánk- | bán tartózkodott Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Kom­munista Párt PB-tagja, a kb titkára, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettese és kül­ügyminisztere. Látogatása so­rán fogadta Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, mi­niszterelnök-helyettes, az Or. ’ szágos Tervhivatal elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folytatott Púja Frigyes kül­ügyminiszterrel. A szívélyes és elvtársi légkörű találko­zókon kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az országa­ikban folyó szocialista építő­munka eredményeiről, a Ma­gyar Népköztársaság és a Vietnami Szoicalista Köztár­saság testvéri kapcsolatai­nak elmélyítéséről és eszme­cserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) Viszályokból háború Etiópia és Szomália között Az Adisz Abeba-i rádió hétfői adásában hangoztatta, hogy az Ogaden területen ki­robbant viszály szabályos háborúvá fejlődött Etiópia és Szomália között. Az etióp kormánycsapatok ellen nem gerillák, hanem reguláris Szomáliái csapatok harcol­nak repülőgépek és harcko­csik támogatásával. Az etiópiai kormány vasár­nap utalt először arra, hogy a sivatagi térség egyes ré­szeit Szomáliái „behatolók” tartják ellenőrzés alatt. A Nyugat-szomáliai Felszaba- dítási Front állítása szerint a csoport fegyveresei elfoglal­ták már Ogaden 90 százalékát és megkezdték a helyi admi­nisztráció kiépítését. Tanácstagök és segítőtársaik Lakóhelyünk formálásában valamennyiünknek van fel­adata. Közvetlenül vagy köz­vetve egyaránt részt vehe­tünk ebben. Amikor a közeli játszótéren, óvodában vagy bölcsődében egy kis társadal. mi segítséget, kérnek, közve­títőnek szívesen vállalkozik a tanácstag, noha közéleti szerepe őt ennél többre kö­telezi: lakókörzete érdekei­nek képviseletére. A legtöbb tanácstagtól mégsem idege­nek ezek á praktikus tényke­dések, mivel mebízói gyak­ran többre értékelik ezt, mintha a város egy része érdekében tesz valamit. Nyilvánvaló, ha száz keze, lába is lenne egy-egy ta­nácstagnak, akkor sem tud­na minden apró-cseprő ügy­ben közben járni. Ezért jó, ha e kérdéseket, lehetőségeket .megtanácskozzák azokkal, akik az átlagosnál jobban ér­deklődnek a lakókörzeti köz. ügyek iránt, s akiknek élet- tapasztalatuk is van a szer­vezésben, a vélemények ösz- szegyű j tésében. Nem kell valamilyen tiszt­séget betölteni ahhoz, hogy valaki részt vehessen a köz­életben, a közügyek intézésé­ben. Alkotmányunk nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkezik, ha­nem azt is kimondja: ezt a társadalom érdekeivel össz­hangban gyakorolhatjuk, il­letőleg, jogainkat és köteles­ségeinket nem választhatjuk külön. Abból, hogy a köz­ügyekben minden állampol­gár részt vehet, még nem kö­vetkezik az, hogy ezzel a jo­gunkkal, valamennyien élünk is, A közéleti cselekvéshez a jó szándékon túl erős és cél­tudatos akarat is kell. Ugyan­is a társadalmi igény, elvá­rás nem formális részvétel­ben ölt testet, hanem a tevő­legesben, az teremt értéket, az formálja szocialista való­ságunkat. Éppen ezért a szo­cialista demokrácia érvénye­sítése igen szorosan kötődik mindennapjaink gyakorlatá­hoz, annak az állapotnak tö­kéletes és folytonos megte. remtéséhez, amelyben az ál­lampolgárok közül belső szükségletből, meggyőződés­ből, egyre többen és gyakrab­ban közvetlenül is beleszól­nak az országos politikába, s közreműködnek lakóterületük, üzemük vagy szövetkezetük ügyeinek intézésében. Vitázni kell azzal a bürok­rata-technokrata felfogással, mely szerint a laikusok „okoskodása” csak fékezi, ku_ szálja a társadalmi.gazdasági tevékenységet, például a vá­rosépítést, mivel — mondják — az építészek, a tervezők dipolmás, képzett emberek, foglalkozásukhoz értenek, hogyan, meri azt fölülbírálni, kritizálni a „hozzá nem ér­tő”? Lenin azt hirdette: a dol­gozók teljes értékűen részt vehetnek a társadalom irá­nyításában. Mint írta: „...az alkotók tízmillióinak valami hasonlíthatatlanul tnagasabbrendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és a legzseniálisabb előrelátás.” Az épülő szocializmus tár. sadalmában az alkotó ember tevékenységében rejlik a legfőbb lendítő erő. Eddigi eredményeink adják a bi­zonyságát annak, hogy azok vannak többségben, akik ké­pesek önmaguk és a szűkebb- tágabb közösség érdekei kö­zötti összefüggést felismerni! A tanácstag közéleti szere, pe abból a szempontból is vizsgálható, hogy miként ké­pes jól tájékozódni közvetlen környezetében, ahol jelölték és megválasztották; az igé­nyek és kérések össztüzében hogyan tud összhangot terem­teni az utca, a vá­rosrész és a város érdekei között, vagyis, milyen körül­mények között tud hatéko­nyan politizálni. -Először is; arra kell törekednie, hogy ne hagyják rpagára választói, se­gítsék munkájában. Más sza­vakkal: szélesedjen a köz­életben részt vevők köre, amit a demokratikus fóru­mok elé vitt ügyek számának növekedése serkenthet, ha valóban érdemi beleszólást igényelnek. A párt XI. kong­resszusának határozatában eképpen fogalmazták meg e társadalmi követelményt: „Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok fűzzék még szo­rosabbra kapcsolataikat vá­lasztóikkal, az üzemi, a mun­kahelyi kollektívákkal, le­gyenek a helyi közélet aktív részesei, a közérdek figye­lembevételével teljesítsék vá­lasztóik megbízását.” Ehhez kevés csak a képviselői fo­gadóórákat, a tanácstagi be­számolókat megtartani, s közvetíteni a panaszokat, kér. déseket. A követelmények nagyobbak. Az energiák föl­szabadítására is kell vállal­kozniuk, melyek tevékenysé­gi helyük közéletében rejtőz­nek. Az igények fölmérése mellé odatenni a lehetősége­ket, a saját erőt, az általuk csiholt lelkesedést, mely min. dig konkrét, jól megfontolt tenniakarásban ölt testet. Nagy feladat ez! Sok egyeztetés, információ- csere, mérlegelés előzi meg a tanácsi testületi döntéseket, határozatokat.. Tudvalevő, hogy a döntésekben való részvétel kellő politikai tájé­kozottságot, az érdekekben való biztos eligazodást félté, telez. A lakosság véleményé­nek megismerésében és for­málásában a tanácstagokkal együttműködő aktíváknak meghatározó szerepük lehet. Például a társadalmi munkák szervezésében, a tömegközle. kedés javításában — és így tovább — nélkülözhetetlen a közéleti aktívák közreműkö­dése. Sokra vagyunk képe­sek, ha összefogunk! S ez ve. zessen bennünket a jövőben is: többre és jobbra vállal­kozva. Bálint Gyula Papírdobozban, kamionnal utazik a dinnye A káli Károlyi Mihály Terme­lőszövetkezet földjén először „tisztába” teszik az édes bé­li! görögdinnyét, majd papír. dobozba rakják őket. Egy- egy kartonban négy dinnye — 1,5 és .5 kilogrammosak — utazik a kamionnal Csehszlo­vákiába. Lengyelországba Angliába, Svédországba, Bel. giumba. A káli vasútállomá­son pakolják vagonokba, il­letve a Hungarocamion jár­műveibe a szállítmányt. Napi tizenkét vagont indítanak út. nak a szövetkezet dolgozói a kedvelt áruval. Képünkön — itt ugyan nem látszik a dinnye — ép­pen az Angliába tartó szállít­mányt rakodják a közös gaz­daság tagjai. (Fotó: Perl MárátnX'Z A lakosság óriási tömegeinek részvételével kísérték utolsó útjára Makariosz érsek-elnö­köt. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents