Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
Hazafelé (Fotó: Zeit im Bild> Művelt gyermeket szeretnénk Á szülök megnövekedett szabad ideje lehetővé teszi, hogy több időt töltsenek együtt gyermekeikkel. Ezeknek az együttléteknek sokféle haszna van: a gyerekek nyu- godtabbak, kiegyensúlyozottabbak. A harmonikus családi légkör kialakítása mellett, a kéthetenkénti szabad szombatok arra is jól fel- használhatók, hogy közös kulturális programok szervezésével a családtagok, de elsősorban a gyerekek művelődési igényeit felkeltsük, ismereteit gazdagítsuk. Sok szülőben él ez a törekvés, csak abban tanácstalan, hogy hová vigye a gyereket, mit mutasson meg neki, hogyan váljon valóban hasznossá az a program csemetéje számára. Ezekben a kérdésekben is az iskola segítségét várják, s nem egy helyen igyekeznek is a pedagógusok felkészíteni a szü. löket erre a feladatra. Budapest VIII. kerületében a Bezerédi utcai általános iskolában megnyitották a szülők klubját. Művelt gyermeket szeretnénk — címmel, négy előadásból álló sorozatban ismertetik a legfontosabb tudnivalókat. A témák : Hogyan szerettessük meg az olvasást; A színház és a zene hatása életünkre; A serdülőkor problémái; A képzőművészetről. Az olvasásról szóló előadásban annyi érdekes, új dolog hangzott el, hogy talán nem lesz haszontalan né. hány gondolatát feleleveníteni. Az olvasmányélmény hat a gyerek érzelmi világára, magatartására, de még a jellemét is formálja. Sokszor egy jól kiválasztott könyv is segít a problémák megoldásában. Például a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijének sorsa együttérzést vált ki a gyerekből, érzelemvilágát gazdagítja. A Timur és csapata, valamint a Távolban egy fehér vitorla hasznosan formálja az önző lurkókat, segíti a közösségi érzés kiala. kításában. Az indiános könyvek levezetik az agressziót, bennük kiéli magát a gyerek. Az útleírások kielégítik a kalandvágyat. A vadabb gyerekeknek hasznosak az állatmesék, ha megszereti az állatokat, valamelyest oldódik a viselkedés vadsága is. Ha ponyvát vesz kezébe. nem szabad tiltani, durván kitépni, hasznosabb a lakásból eltüntetni, hogy legalább ne otthon jusson hozzá. A szétszórt figyelmű, rosszul olvasó gyerekkel meséltessük el, amit aznap végzett; ha látja, hogy szüleit is érdekli a történet, nagyobb kedve lesz a folytatáshoz. Az se baj, ha egyszerre 4—5 könyvet olvas, ha váltogatja az ízeket, párhuzamosan követi a történeteket. Az olvasásról szóló előadást könyvvásár követte a Bezerédi utcai iskolában. A megjelent ötven szülő 4 ezer forintért vásárolt gyerekkönyvet, kihasználva a hathavi részlet előnyeit. Az említett iskolában sok gyereknek van a szüleivel közös színházi bérlete. Minden előadás előtt az iskolában kis ismertető hangzik el a szerzőről, a darabról, a korról. Hasonlóképpen zajlott le a képzőművészeti klubfoglalkozás. A szülőknek és a gyerekeknek közös tárlatlátogatást rendeztek, majd megbeszélték az ott látottakat. Itt is helyettesítheti a diavetítés az eredeti anyagot. Az a fontos, hogy a szülők tudják, mi módon kell felkelteni a gyerek érdeklődését, s utána feldolgozni a benyomásokat. Hogy valóban az élmény erejével rögződjön egy könyv elolvasása, színházi előadás vagy tárlat megtekintése. A megnőtt szabad időt feltétlenül gyermekeink műveltségének gyarapítására is hasznosítsuk. Ehhez az iskola és a szülői ház összefogása is szükséges. Művelt gyermeket szeretnénk — szülők, nevelők, mindannyian! Atányi László — Vedd tudomásul Géza, ha megtudom, hogy megcsalsz — elcsúfítalak... Humorszolgálat Az autóbusz száguld lefelé a lejtős úton. Utána rohan egy férfi. Egy ember a hátsó ülésről nevetve kiabál: — Csak fusson, csak fusson, úgysem éri utol! — Muszáj, én vagyok az autóbusz sofőrje! — Doktor úr, a férjem azt hiszi, megbolondultam, pedig csak a palacsintát szeretem — panaszkodik a pszichiáternek egy javakorabeli asszony. — Az még nem betegség, kérem. Én is szeretem a pa. lacsintát. — Jaj de örülök! Mindenképpen jöjjön el hozzánk. Két szekrényem tele van vele! JACQUES PRÉVERT: Gépkorszak Egy férfi ír írógépén egy szerelmes levelet és a gép a címzett nő nevében és az ő mondataival válaszol neki Mennyire tökéletes is már a gép a csekkek és szerelmes levelek mosógépe És a férfi kényelmesen berendezett lakó gépében olvasó gépén elolvassa az írógép válaszát Es álmodó gépében számoló gépével vásárol egy szerelem gépet £s álmokat megvalósító gépében szeretkezik az írógéppel a szerelemgéppel Es a gép megcsalja őt egy másik géppel egy halálra kacagó géppel (Tamkó Sirató Károly fordítása) SZENTMIHALYI SZABÓ PÉTER: Credo, 2000 Hiszek egy Tudományban. Mindenható Urunkban, Mennynek és Földnek kifürkészőjében, és az ö leszármazottjában, az Ideológiában, ki fogantaték bölcs politikusok által, szflleték szűznemzéssel, kínzaték Sötét Korokban. Revízió alá vevék, meghala és eltemettetek, harmadik évezredünkre halottaiból feltámada, fölmén a Nagy Számitógéphez, ott ül jobbja felől, onnan lészen eljövendő ítélni intelligenciahányadosuk és génstruktúrájuk szerint eleveneket és hibernáltakat. Hiszek az Ideológiában, egy egyetemes új tudományban, hiszem ember és technika egyességét, tévedéseink tudománytalanságát, és adatlapunk örök életét a Nagy Számítógépben. Ámen. *r*>AAAA/V*W^AAAAAAAA^^V>AAAAAAAAA*AAAAAAAAAAA*^AAAAAA*^S/V>A/N*AAAAAAAA/VVVVV\AA/\A/VVVAAAA/VV^VV‘S/VVV — Mondja, doktor úr, mi van a feleségemmel? — Semmi különös. Neurózis. Ezzel akár száz évig is élhet! — És én? — teszi fel a kérdést a férj. — Semmiképpen nem lennék egy özvegyasszony második férje — mondta valaki Marcel Achard írónak. — Valóban? — hangzott a válasz. — Talán szívesebben lenne az első férje? Amikor Narvaez tábornagy a halálos ágyán feküdt, gyón- tatója megkérdezte tőle, hogy megbocsát-e ellenségeinek. — Nincsenek ellenségeim — mondta az öreg katona. — Valamennyit likvidáltam. Alkibiadéstől megkérdezte egyik barátja: — Mondd, miért kezdesz Laishetérával. amikor mindenki tudja, hogy nem szeret téged? — Barátom — válaszolta Alkibiadés —, a bor és á hal sem szeret engem, mégis Ízlik nekem. — Tíz évig tartott, amíg rájöttem.arra, hogy nem tudok írni — mondta Balzac Victor Hugónak. — És miért nem választott valamilyen más foglalkozást? — Már késő volt. Akkor már híres író voltam. Fantázia vagy valóság? i ERIK PJUVI: Párbeszéd ÉN (javításra nyújtom az órámat az át- vevőnek). ÁTVEVŐ (kihúzza az asztal fiókját, kotorászik benne). ÉN (kezemben tartom a javításra szánt órát). ÁTVEVŐ (a fiókban meglát egy kö- teg pénzt, átszámolja. Nem stimmel. Mégegyszer átszámolja, egészen izgatottan. Maga elé kapja a számlát, idegesen kopog a papírvágókéssel. Harmadszor is átszámolja. Stimmel.). ÉN (rendületlen nyugalommal tenyeremen tartom az órát). ÁTVEVŐ (megpillantja a golyóstollat. Elhessenti vele a legyet. A toll a földre esik, a légy elrepül. A tovaszálló légy után bámul. A légy a plafonra száll.). ÉN (hátrahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (felveszi a lepottyant tollat, kipróbálja egy papí- ? ron, hogyan fog. Kicsavarja, kihúzza a betétet, a fény felé tartja, elmélyültem szemléli. A betét sötét tónunú, látszik frissen van töltve. Visszadugja a betétet, akkurátusán becsavarja.). ÉN (újra nyújtom az órát). ÁTVEVŐ (különös gonddal helyre igazítja homlokába hulló tincseit. Kihúzza az asztal fiókját, előkeres egy fésűt, betolja a fiókot; meg- fésülködik, kihúzza a fiókot, előkotor egy zsebtükröt, elmélyültem bámulja magát benne. A haja tökéletes rendben. Visszateszi a tükröt, betolja a fiókot, aztán kihúzza a fiókot, beteszi a fésűt, betolja a fiókot.). ÉN (meglengetem kezemben az órát). ÁTVEVŐ (feláll, a jobb oldali ajtó felé indul). ÉN (visszahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (visszatér a jobb oldali ajtón, leül, felém nyújtja a kezét). ÉN (rápillantok a kinyújtott kézre. A tenyere üres. Belepottyantom az órát). ÁTVEVŐ (feláll, eltűnik a bal oldali ajtón). ÉN (a baloldali ajtót fixírozom). ÁTVEVŐ (visszajön a bal oldali ajtón, leül, felém nyújtja az órát, ta- gadólag rázza a fejét). ÉN (elveszem az órát, bólintok. Minden világos: nincs pótalkatrész). (Baraté Rozália fordítása) FUTUROLÓGIA Hermann Khan, az ismert futurológus „A következő 200 év — forgatókönyv Amerika és a világ számára” című könyvében felvázolja a holnap világának látomását. Véleménye szerint 200 év múlva az emberek bőségben fognak élni és teljesen urai lesznek a természeti erőknek. A Föld nyersanyagkészletei, energiaforrásai és élelmiszer-tartalékai olyan jelentősek, hogy 15 milliárd ember számára elegendőek. A nyersanyagot a tengerfenékről fogják kitermelni. URBANIZÁCIÓ Dubrovnikban az ENSZ szakértői az urbanizáció kérdéseiről tanácskoztak. Véleményük szerint a következő 25 év folyamán a világ lakosságának száma megkétszereződik, ami azt jelenti, hogy a városok lakótelepeit is megfelelően fejleszteni kell. 2000-ben a világ milliós városainak száma ennek következtében feltehetően eléri a 3000-et. URVÁROS Az az elképzelés, hogy az űrben egy tízezer ember elhelyezésére alkalmas állomást építsenek, már nem haladja meg a jelenlegi technikai lehetőségeket — legalábbis erre a ■ következtetésre, jutott az a 28 professzor és technikus, akik az amerikai Stanford Egyetem és a NASA megbízásából ezt a kérdést vizsgálták. Ezt a tervezett állomást, amely a Földtől és a Holdtól egyforma távolságú pályán mozogna, a század végéig fel lehetne építeni. SZTRATOSZFÉRA-JÁRMCV EK — A londoni Nemzetközi Légiközlekedési Konferencián olyan repülőgépekről esett szó, amelyek 1200 utast tudnak szállítani. Transzatlantikus expresszutazásokat is fognak szervezni hidrogén meghajtású sztratoszféra-járművek segítségével. "Higiéniai szakmunkás...”!?!) A munkaköri elnevezésekkel kapcsolatban újságjaink hasábjain olyan cikkek is megjelentek, amelyekben a szerzők kiirtásra ítélték a foglalkozásokat „lealacsonyító” megnevezéseket. Különösen tiltakoztak ezek ellen a munkaköri nevek ellen: vécésasszony, vécé-takarítónő, vécésnéne (néni) stb. Többen természetesen nem a foglalkozást, hanem a nevét minősítették „alantasnak”, s azt kívánták, hogy az itt dolgozókat nevezzük higiéniai dolgozóknak, higiéniai szakmunkásoknak. Nem tudunk egyetérteni a levélírókkal, sem azzal a szemlélettel, amely megbújik az ajánlott elnevezések mögött. Először is nincsenek „csúnya”, „alantas” szavak, minthogy nincsenek alantas, szé- gyellnivaló foglalkozások sem. Értelmetlennek tartjuk azt is hogy erőszakolt szépítő kifejezésekkel kerüljük meg a lényeget. A kérdéshez hozzá szóló levélírók közül sokan a címbeli megnevezést egynesen nevetségesnek tartották, mások P0- dig feleslegesen finomkodó nyelvi formának minősítették. Kifogásolnunk kell a megnevezést abból a szempontból is, hogy túlságosan általánosító jellegű: a higiéniai szóalak önmagában véve is nagyon tág jelentésű. Ami az illemhely, illemhelyi, illemhelyes; vécé, recés megnevezéseket illeti, a legkülönbözőbb beszédhelyzetekben jól teljesíthetik nyelvi szerepüket. Sőt, nem egyszer költőink is versbeli kulcsszerepet bíztak rájuk. A sort Heltai Jenő nyitja meg: „A helyes illemhelyes néne. f Te rólad egy kis pénzt kefél le” (Heltai: Újév). „Ki épít korszerűbb I illemhelyi elszívó berendezést” (Cs. Nagy István: Szomszédság). Kondor Béla; versének címéből sem „lóg ki” az illemhely összetétel: Sírfelirat egy régi illemhelyen. Megfelelő „rangot” kapott a vécés szóalak nem egy mai költőnk versében is. Csanádi Imre Lillafüred című költeményében az ajánlott higiéniai szakmunkás magyar megfelelőjeként szereplő vécés-asszony megnevezés a kulcsszó szerepét kapta „A vécés-asszony. Rútság néma rabja.” A címbeli munkaköri megnevezéssel kapcsolatban azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem azzal tiszteljük meg az ott dolgozó munkásokat, takarítónőket, hogy túlságosan is szépítő kifejezésekkel, megnevezésekkel jelöljük meg foglalkozásukat, hanem azzal, hogy megbecsüljük munkájukat. Dr. Bakos József
