Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A belgrádi megállapodás EZZEL MAR EGYÜTT LEHET ÉLNI! — mondta az osztrák küldött a belgrádi tanácskozás végén, amikor az asztalra került az utolsó javaslat. Hangjában nem csengett lelkesedés, de elutasítás sem, és ez volt az adott körülmények között a legtöbb, amit el lehetett érni. Rossz — de talán őszinte — nyelvek szerint ugyanis, ha egy kelet— nyiic-’ti tanácskozáson az egyik fél valamiért nagyon lelkesedne az a másiknak úgysem felelhet meg. Belgrádban viszont létrejött a megállapodás. Harminc- három európai és a két észak-amerikai állam küldöttei élfogadták azt a tervet, amelynek alapján október 4-én ismét összeülnek, immár magasabb rangú résztvevőkkel, miniszterhelyettesek vezetésével. Június 15-e és augusztus 5-e között zajlott le az előkészítő megbeszélés, és ősszel kerítenek sort az érdemi tárgyalásokra. Október elejétől három, esetleg négy hónapon át végiglapozzák a helsinki záróokmányt, fölmérik, hogy ki mit tett az ebben foglaltak végrehajtásáért, s egyben meghatározzák a további teendőket. Szüksége is van Európának valamire, ami újabb lendületet ad az együttműködésnek. Némi nosztalgiával, vágyódással gondolunk a helsinki szép napokra, az 1975-ös találkozó időszakára. Ahhoz az ünnepélyes két naphoz viszonyítva a légkör valóban lehűlt, ne felejtsük el azonban, hogy az ünnep és a szürke hétköznapok között mindig van különbség még akkor is, ha közben a felek viszonya (legyen szó házasokról, vagy politikai partnerekről) nem romlik. Márpedig azóta — elsősorban a nyugati fél hibájából — hűvösebb szelek fújnak és ezt földrészünk is megérzi. BELGRÁDBAN MÉGIS SIKERÜLT megtenni egy fontos lépést, hosszú hetek birkózása, a nézetek összecsapása közepette ugyan, de harmincöt állam megtalálta a közös nevezőt. Nem csekélység ez, hiszen adott alkalommal még két tárgyaló fél is nehezen vergődik zöldágra, ősszel pedig éppen Helsinkihez, az európai együttműködés alapjait lerakó okmányhoz nyúlnak majd vissza, ezt a száz oldalt lapozzák majd végig. Az őszi-téli találkozón is lesznek viták, nyilván olykor élesek is, de az együttműködés mikéntjéről vitáznak majd, a politikai biztonság erősítéséről, az ipari és a tudományos kooperáció lehetőségeiről, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztéséről. A most lezajlott másfél hónap alatt ismét bebizonyosodott, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között a tárgyalások csak kompromisszumok, vagyis kölcsönös engedmények útján vezethetnek eredményre. Végső soron Belgrádban valamennyi résztvevő ebben a szellemben vett részt a munkában, legalábbis az utolsó napokban ennek megfelelően nyilatkozott, különben nem tudták volna konszenzussal, tehát általános egyetértéssel elfogadni a tervezetét'.' Az európai biztonsági értekezlet résztvevői hosszú évek — munkájuk megkezdése — óta olyasmit produkálnak, ami rendkívül ritka a nemzetközi tárgyalások történetében: össze tudják egyeztetni harmincöt résztvevő sokféle álláspontját, érdekeit, nézeteit. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK most is, mint annyi más nemzetközi értekezleten, messzemenő megegyezési készséget tanúsítottak. A belgrádi előkészítő tanácskozás utolsó napjaiban éppen egy szovjet javaslat tette föl az i-re a pontot. E megegyezési készség azonban nem azonos a kicsinyes alkudozással, nemes célokat szolgál: az együttműködést, az enyhülést. Belgrádban olyan munkatervet fogadtak el, amely lényegében megfelel a szocialista országok elképzeléseinek és főképpen Európa érdekeinek, t. i. Díszszemle Etiópiában Egy korábbi eseményt rögzít ez a fotó. amikor Addis Abebában megünnepelték a hadsereg napját. A képen balról a második Mengisztu alezredes, a forradalmi katonai kormányzat vezetője. Mellette Atnafu Abcte elnökhelyettes. A kép bal és Jobb szélén keresztény és mohamedán egyházi vezetők. (Népújság-telefotó — ADN ZB — MTI — KS.) Hirosimái üzenet Atemveszély helyett békés felhasználást! Fleseh István, az MTI tudósítója jelenti: Az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő hirosimai világértekezlet küldöttei elfogadták a munkabizottságok jelentéseit. A bizottság megvitatta az emberiséget fenyegető atomveszély elhárításának, a hirosimai és nagaszaki atomsérültek gondozásának és a nukleáris energia békés fel- használásának kérdéseit. Jelentéseikben egyebek között elítélték az amerikai kormányzat új típusú tömeg- pusztító fegyverek — így a neutronbomba — előállítására irányuló terveit, s követelték az atomfegyverek eltávolítását Dél-Koreából, a Japánban levő amerikai támaszpontokról és a Csendes-óceán más térségeiből. Mint a delegátusok hangsúlyozták, az óriási pénzösszegeket felemésztő atomfegyverkezési verseny megszüntetéséért vívott harc elválaszthatatlan az imperializmus és gyarmatosítás ellen, az emberiség gazdasági és társadalmi boldogulásáért folyó küzdelemtől. Az értekezleten több kiemelkedő személyiség — Philip Noel-Baker brit és Sean Macbride ír béke No- bel-díjas, valamint George Wald amerikai tudós, az orvosi Nobel-díj kitüntetettje — külön nyilatkozatban szorgalmazta, hogy a leszerelési világkonferencián fogadjanak el nemzetközi szerződést az atomfegyverek és más tömegpusztító eszközök eltiltásáról. Ceausescu a Szovjetunióba utazott Nicolae Ceausescu, a Roi mán Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök Leonyid Brezsnyevnek, aa SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására pénteken a Szovjetunióba utazott. Nicolae Ceausescu kíséretében van Stefan Andrei, a politikai végrehajtó bizott- , ság póttagja, a központi bizottság titkára. Vance a Közel-Xeleten Cyrus Vance amerikai külügyminiszter — aki csütörtökön fejezte be hivatalos tárgyalásait a Szíriái vezetőkkel — pénteken délelőtt látogatókörűtja következő állomására, Ammanba érkezett. Ütja eddigi állomásain nem kísérte siker az amerikai diplomácia vezejtőjét. Alexandriában az amerikai javaslatok nem találtak egyetértésre; az egyiptomi kormány Vance távozása után külön nyilatkozatba i szögezte le elvi álláspontját, amely sokban eltér az amerikai fél elképzelés, tői. Lengyel katasztrófahelyzet Lengyelország árvíz sújtotta, délnyugati területeinek lakosai fellélegezhetnek — a természeti csapás legveszélyesebb szakaszát a jelek szerint átvészelték. Csütörtökön lényegesen kevesebb csapadék hullott, helyenként még a nap is kisütött és lassan emelkedik a hőmérséklet. A katasztrófa sújtotta körzetekben kezd csökkeni a folyók vízszintje. A folyók vízállása továbbra is magas és az árvízvédelmi riadókészültség változatlanul fennáll. A folyók mentén fekvő helységek katasztrofális helyzetbe kerültek, lakosságukat részben a hadsereg kétéltű járművei látják el élelmiszerekkel és ivóvízzel. A legnagyobb gondot általában az ivóvízhiány okozza. Az egészségügyi minisztérium minden óvintézkedést megtett, nehogy járvány törjön ki. Nyerere Washingtonban j* * * A HAJDANI SZERZETESEK KÖSZÖNTÉSE VOLT a két latin szó: Memento móri! — emlékezz a halálra! Augusztus hatodika immár 32 éve az iszonyú atomhalálra emlékezteti az emberiséget, a napra, amikor először emelkedett lakott település felé a tömeghalál nukleáris tűzgömbje. Emlékeznek erre a gyásznapra az egész világon, emlékeznek és emlékeztetnek rá a Hirosimában és Nagaszaki- ban ártatlanul elpusztított tízezrek, és hozzátartozóik s azok, akik az atombomba okozta testi és lelki sérüléseikből a mai napig sem gyógyultak ki. És emlékeztet a Föld testén soha be nem hegedő seb, amit a bomba ütött. Az egykori nap emléke nem halványul, s nem halványulhat. Hiszen azok az erők, melyek 1945. augusztusában a két bombát Hirosimára és Nagaszakira vetették, a mai napig is léteznek. Az emberiség számára a nukleáris világháború a borzalmak borzalma, s ennek veszélye továbbra is fennáll. Akkor harminckét évvel ezelőtt sokak számára világos volt — a hirosimai bomba már nem a megvert Japánnak szólt, ha- 1 nem az Egyesült Államok ' akkori szövetségesének, a Szovjetuniónak. QfMmsm [ M77. augusztus 6., szombat Hirosima mementója Az atomfegyverrel való fenyegetés és zsarolás, a nukleáris fegyverkezési verseny ördögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a robbanásával. Hiszen a Szovjetunió kénytelen volt önmagát felfegyverezni az amerikai fenyegetéssel szemben, s egyoldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomleszerelést még a kezdet kezdetén végrehajtsák. Óriási anyagi és szellemi erőket áldozott az emberiség, ez alatt a valamivel több, mint három évtized alatt saját elpusztítása eszközeinek megteremtésére. Statisztikusok időnként kimutatják mi mindent lehetne építeni, miféle javakban részesülhetnének az éhezők, ha a fegyverkezésre költött százmilliárdok békés humánus célokat szolgálnának. Ma már fogalmainkat i6 kisajátítják, s a hirosimai tömeggyilkosok örökösei újabb pusztító eszközeiket merészelik „humánusnak”, azaz „emberiesnek” nevezni. A szavak eredeti értelmének visszaállításáért a nukleáris fegyverkezési verseny újabb nekilódulása megakadályozásáért hirdette meg a Béke-világtanács is akcióhetét augusztus 6. és 13. között. „Mondjunk nemet a neutronbombára!” — ez a felhívás lényegeAZ N-BOMBA az amerikai stratégák legújabb csodafegyvere, amelyet nagy hűhóval reklámoznak szerte a Nyugaton, kitalálói és pénzeiéi cinizmusának jelképe is. „Humánus fegyver” hirdetik a Pentagon szócsövei — „humánus” mert csupán az pusztul el tőle, ami eleven, s megmaradnak az anyagi javak. Nem rombol, emelik ki a bomba előnyeit ecsetelő NATO-tábornokok, s szerényen megállapítják, hogy ez előnyös azokra a csapatokra nézve, amelyek majd elfoglalják a neutron- fegyver által sújtott területeket. Ugyanezek, akik immár sok hőnapja a varsói szerződés katonai szervezetének koholt „támadó szándékait” hangoztatva indítottak sajtó- kampányt, most önfeledt örömükkel a saját agresszív céljaikról árulkodnak. Nem véletlen hát, hogy az első közlések után milyen nagyarányú tiltakozás kezdődött Nyugaton és Keleten egyaránt. Hosszú lenne itt felsorolni mindazokat az államférfiakat Indiától az Egyesült Államokig, akik felemelték szavukat ellene. Sokat idézett kijelentést tett Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt ügyvezetője. „Az emberi gondolkodás perverziója” mondotta a nyugatnémet politikus, akinek kijelentése annál is fontosabb, mivel hamar nyilvánvaló lett — ha a fegyver elkészül, azt birtokosai Nyugat-Európában, s elsősorban az NSZK területén kívánják raktározni. Európát akarják hát újabb atomfegyverekkel fertőzni. Kontinensünk már kétszer volt világháború kirobbanásának helye. Most a washingtoni és brüsszeli stratégák az atomháború egyfajta „korlátozott” fajtájának torz eszméjét hirdetik. Nyilvánvaló, korlátozott atomháború nem lehetséges, azok, akik a pusztítás szellemének „adagonkénti” kibocsátását tervezik, bolygónk lakosságának teljes megsemmisítését kockáztatják. Az atombomba nem „papírtigris”! AZ EMBERISÉG NEM ENGEDHETI MEG, hogy létét veszélyeztessék. A NEM, amit a Béke-világtanács akcióhetén a neutron- bombára mondunk, egyúttal IGEN is a békére, a fegyverkezési verseny megfékezésére, Európa és minden kontinens népeinek biztonságára. Miklós Gábor Jimmy Carter elnök, hivatalba lépése óta először fogadott fekete-afrikai politikust. Julius Nyerere, tanzániai -1- nökkel elsősorban a rhodesiai helyzetet vitatják meg. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS.) II genfi konferencia üres szappan tankerék marad.. Az Egyesült Államok, és még inkább Izrael, szavakban síkraszáll ugyan a genfi közel-keleti értekezlet munkájának mielőbbi felújításáért, de a rendezésnek ezt a népszerű formáját saját imperialisa céljainak megvalósítására kívánja felhasználni — állapítja meg az Izvesztyija pénteki számának a genfi értekezlet összehívásával foglalkozó cikke. Az írás a továbbiakban rámutat, hogy az Egyesült Államok gesztusokat tesz ugyan az arab országoknak, de elsősorban azzal törődik, hogy megszilárdítsa pozícióit ebben a stratégiailag fontos olajtermelő körzetben, s ezért minden lehetséges támogatást megad az amerikai előretolt állás szerepét betöltő Izraelnek. E propagandakampány célja nyilvánvaló. Az Egyesült Államok és Izrael a genfi konferencia felhasználásával egyenlőségjelet kíván tenr i az agresszor és az agresszió áldozatai közé. A tanácskozást nem úgy tekinti, mintáz l izraeli agresszió következményeinek felszámolását célzó intézkedések megvitatására hivatott fórumot, hanem mint ürügyet arra, hogy Izrael külön-külön kétoldalú tárgyalásokat tartson a közel-keleti konfliktusban érdekelt arab országokkal. Magától értetődik azonban — hangsúlyozza az Izvesztyija —. hogy a genfi konferencia csak csillogó, de va jában üres szappanbuborék marad, ha az értekezleten nem vesznek részt a palesztinok, ha nem biztosítják törvényes jogaikat, beleértve a saját államalapítás jogát. ? ha Izrael nem vonja ki csapatait a megszállt területekről, köztük a Jordán folyó nyugati partvidékéről és a Gazai övezetből
