Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

A párt tagjaivá váltak Az alapszervezetek, a párt. csoportok egyik legfontosabb, állandó jellegű feladata a pártépítés. Nem véletlen te­hát, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági, mind pe­dig a hivatali alapszerveze­tek igen nagy figyelmet for­dítanak erre a munkára. Kü­lönösen azért, mert a pártba kerülök jelentős része fia. lal, s az ő nevelésük nem a tagfelvétel után. hanem jó­val előtte kezdődik. Egerben például évek óta a felvett párttagok mintegy 60—65 szá. zaléka harminc éven aluli, dé természetesen nem csupán a megyeszékhelyen, hanem a megyében mindenütt az a tö­rekvés, hogy az arra alkal­mas fiatalok erősítsék a párt sorait. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a fiatalokkal j való törődés igen solcoldalú és széles körű, mind a KISZ- alapszervezetek, mind a párt­csoportok igen nagy körülte­kintéssel és felelősséggel ké­szítik fel a jövendő pártta­gokat az érdemi munkára. Ma már méltán mondható el, hogy az ifjúsági szervezet a párt nevelő iskolája, hiszen a fiatalok a KISZ-ben megis­merkednek a mozgalmi mun­ka sajátosságaival. egyéni Vállalásaik révén valóban ér­tékelhető, mérhető munkát végeznek és emellett megis­merkednek a legfontosabb eszmei, politikai kérdésekkel. A pártcsoportok, a pártalap- szervezetek éppen a KISZ- alapszervezetekben végzett munka alapján figyelnek fel azokra a fiatalokra, akik al­kalmasak lesznek arra, hogy a pártba kerüljenek, s mi­után alaposan megismerték őket, igen nagy segítséget ad­nak személyiségük fejlődé­séhez, képességeik kibonta­koztatásához. A megyeszék­helyen a fiatalok nyolcvan százalékánál egyik ajánló ép­pen a KISZ-alapszervezet, s az is általános tapasztalat, hogy az ifjúsági szervezet na­gyon komolyan veszi ezt a megbízatását. Azokon a tag­gyűléseken, ahol az ajánlá­sokról döntenek, nagyon szén. vedélyesen, de reálisan érté­kelik a párttagságra javasolt fiatalok tulajdonságait és nem rejtik véka alá azt sem, ha valakinek olyan hibái van­nak, amin bizony változtat­ni kell. S hogy milyen ala­pos munkát végeznek az if­júsági alapszervezetek, azt éppen az bizonyítja, hogy az elmúlt három évben az egri városi párt-végrehajtóbizott­ságnak mindössze két eset­ben kellett felülbírálni a KISZ-ajánlásokat. A pártalapszervezetekben nem valami merev séma, elő­re meghatározott statisztikai szempontok alapján történik a pártépítés. Éppen az előző­ekből következően, alapvető­en a KISZ_ben végzett tevé­kenység alapján figyelnek fel a fiatalokra, s ha alkalma­sakra találnak, akkor főként a pártcsoportok. illetve a pártcsoportokban dolgozó ta­pasztaltabb kommunisták se­gítik a továbbiakban a párt­tagságra alkalmas fiatalokat. Egyrészt nagy figyelmet for­dítanak arra, hogy a fiatalok megfelelő közéleti jártassá, got szerezzenek, konkrét mozgalmi munkát végezze­nek, másrészt segítenek az elméleti, politikai felkészítés, ben is, Az alapszervezetek az elmúlt években külön tan­folyamokat szerveztek a fia­talok számára, ahol megis­merkedtek, illetve megismer­kednek a marxizmus—leni- nizmus alapfogalmaival, a párt szervezeti szabályzatá­val, a pártélet aktuális kér­déseivel. Mindazokkal az is­meretekkel. amelyek nélkü­lözhetetlenek a későbbiek so­rán. A párttaggá nevelés igen fontos és nagy körültekintést igénylő feladatát tehát a leg. több helyen valóban felelős­séggel végzik mind a KISZ-, mind a pártalapszervezetek. Ismét a megyeszékhely pél­dájára hivatkozva elmond­ható, hogy a felvett fiatalok mintegy kétharmada kvalifi­kált szakmunkás. Alig akad közöttük, aki ne végezte vol­na el a marxista—leninista középiskolát, s jelentős ré­szük érettségivel is rendelke­zik. Így tehát nem csupán szakmai, politikai művéltsé- gük megfelelő, hanem az ál­talános műveltségük is elég magas szintű. Mindez azt jelenti, hogy a KISZ-ből a pártba került fia. talok magasabb szinten is ké­pesek megfelelni a mozgalmi munka követelményeinek, valóban hasznos tagjai a párt­nak. Olyan emberek, akik fiatalos lendülettel, de nagy felelősséggel végzik pártmun- kájukat is. képesek kezdemé­nyezni. véleményt alkotni, s igen erős oldaluk az őszin­te, kritikai hang is. S amikor igen gyakran ar­ról esik szó, hogy az utóbbi években nemcsak mennyisé, gileg, hanem minőségileg is helyesen változott a párttag­ság összetétele, akkor való­ban nem frázisokról, hanem tényekről van szó. Kaposi Levente Mi történt és mi várható a bútorellátásban? A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár 115 millió forintos költséggel épült, a napokban át­adott új műhelycsarnoka, amely kis- és középszériában áll ít majd elő korszerű bútoro­kat. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) Amire évek óta vártak: Hatvanban megkezdték a közlekedési lámparendszer építését Évek óta egyre több gon­dot jelentett Hatvanban a 3- as számú főútvonal közleke­dési rendje. A gépjárművek rohamos szaporodása csúcs­forgalmi időben nemcsak torlódással járt, hanem ren­geteg balesetveszélyt is te­remtett A közelmúltban volt esztendő, amikor a Hor­váth Mihály és Tolbuchln utcák kereszteződésében há­rom halálos baleset történt. A tanács és a helyi rendőr- kapitányság vezetői ezért szorgalmazták a főútvonal Hatvan városi átkelő szaka­szán forgalomirányító elek­tromos jelzőlámpa-rendsze­rek felállítását. Amire nagyon vártak a hatvaniak, a közeljövőben immár megvalósul. Hétfőn reggel a KPM Egri Közúti Igazgatóságának több mint hárommillió forintos beruhá­zása-keretében elkezdődtek két irányító berendezés épí­tési munkái. A jelzőlámpák egyike a már említett útke­reszteződéshez kerül, a má­sik rendszert a Grassalko- vich-kastélynál állítják fel. A kivitelezés jelenlegi szaka­szából döntő részt vállalt a helyi költségvetési üzem, amelynek brigádjai most az útburkolat felvágásával, a kábelezéshez szükséges föld­alatti munkákkal foglalkoz­nak. Ezt később új útcsatla- kozási ívek építése követi, s néhány új utcát is nyitnak, hogy lehetővé tegyék a fel­hajtást a többsávossá váló főútvonalra. A felszíni és földmélyi munkák végső sza­kaszát a lárpparendszerek felszerelése jelenti, amellyel október 31-re kívánnak vé­gezni a közúti igazgatóság szakemberei. A megindult munkálatok — sajnos! — jelenleg csak fokozták a városon átmenő forgalom zsúfoltságát. A Mis­kolc felől érkező gépkocsikat például a Kossuth térnél a pártszékház melletti keskeny kitérőbe irányítják, ahonnan a kastélynál térhetnek' vissza a főútvonalra. Itt azonban folyik az út általános felújí­tása is, még inkább növelve a zsúfoltságot. Olykor 100— 120 gépkocsiból álló sor várja a másik sávon szembejövő forgalmat, s ez bizony ne­gyedórás várakozást jelent. Mint a tanács műszaki osztá­lyán mondották: lehetne a helyzeten változtatni, ha az igazgatóság munkásai egy- egy irányból 25—30 kocsin­ként engednék a közlekedést. Ezáltal megszűnne az az ál­lapot is, hogy a főútvonalra — az ott veszteglő járműsor miatt — több méllékutcábó! képtelenek felhajtani az autók, teherkocsik, , (m. gy.) ESZTENDŐNKÉNT tekin­télyes összegeket költenek a szolgáltatások fejlesztésére Heves megye székhelyén és környékén is — az előző öt. éves terv időszakában össze, sen 84,7 millió forintos be­ruházást végeztek — a tevé­kenységgel mégsem lehet tel­jesen elégedettnek lenni. Több helyütt hiányzik az iparos az alapvető szakmákból: nincs cipész, hiába keresik a szere­lőt, ha elromlott a rádió, a tv vagy valamelyik háztartá­si kisgép. Bármilyen furcsa, például o nagyvisnyóiak, meg az errevalósiak jobbára csak a szomszéd megye szakembe­reinek segítségére számíthat­nak, a balatonaiknak pedig — hogy mást ne mondjunk — be kell érniük avval, hogy a kijáró férfifodrász heten­ként mindössze egyetlen na­pon fogad. Jó néhány községből úgy­szólván a legegyszerűbbnek tűnő kéréssel is kénytelenek autóbuszra, vonatra szállni. Nemegyszer előfordul még a- városban is, hogy a ruhatisz­títást csak meglehetősen nagy határidőre vállalják, s a megrendelő más esetekben sem győzi kivárni kívánsá­gának teljesítését. A műsze­rész néha nevetségesen kis munkáért is sokat kér. szem­rebbenés nélkül „megvágja” a „palimadárnak” nézett em­bert. S olykor a mester egyéb magatartásbeli hiányossága is jogosan kifogásolható. Ha vi­szont rendes, minden tekin­tetben kifogástalan is a szol­gáltató — hát bosszankodni kell a munkarendje miatt, amihez a fogyasztó leginkább csak szabadságos nap árán igazíthatja az óhajtott talál­kozást. Nos, mint a testület, kö­zelmúltban végzett ellenőr­Látogatás — a szolgáltatóknál zésein, s ugyancsak nemré­giben tartott ülésén kiderült: ilyesfélék vagy hasonlóak a városi—járási népi ellenőrzé­si bizottság munkatársainak tapasztalatai is. JÓLLEHET, eléggé határo­zott a vágy, s kétségtelenül további törekvések is van­nak a munka javítására — újabb milliók felhasználásá­ról van szó az V. ötéves terv. ben, korszerűbbé teszik, bő­vítik a szolgáltatóhálózatot — az igények kielégítése elma­rad a várakozástól. A válla­latok, szövetkezetek tevé­kenységében általában elég­gé kicsiny, néhol minimális a szolgáltatási részarány. Az egri Bútoripari Szövetkezet, nél — ahol különben az ilyen tevékenység csak minimális javítómunkára korlátozódik — például mindössze 0,31 szá­zalékos (?!). Baj. van a vég­zett munkával is: az Észak- Heves megyei Építő és Kar. bantartó Szövetkezetre emiatt a megkérdezett 11 megren­delő közül három panaszko­dott, az AF1T 4. számú üzem. egységére pedig huszonhatból öt. Hatvanhét szocialista bri­gádból nyolc — mint fogyasz­tó — összességében is kifogá­solta az egri szolgáltatások minőségét, s 11 sokallotta a javítások átfutási idejét. A legkevésbé sem biztató, hogy „füstbe ment’’ egy sor terv, s a megvalósítható el­képzelések is idegesítően hosz- szú ideig váratnak magukra. Hogy csak néhányat em­lítsünk a népi ellenőrök fel­jegyzéseiből, s személyes ész­revételeinkből: adós maradt RecSken a GELKA, s a bá­nyászközségben elmaradt a Heves megyei Finommecha­nikai Vállalat programjában szerepelt gépkocsi- és motor­kerékpár-szerviz létesítése, s Bélapátfalván sem valószínű, hogy az egyébként még a IV. ötéves terv időszakára ál­modott autójavító üzem elké­szül. A megyeszékhelyi „FÜLL” bővítését a kivite­lező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat késedelme akadályozza, s ma is csak program' az UN1SZERV ön- kiszolgáló gyorsjavítója. Eger­ben még mindig csupán sze- relgetik a — különben már ünnepélyesen felavatott — Marx Károly utcai Patyolat­szalont, s sorolhatnék tovább is. ÜGY TŰNIK, hogy a vizs­gált szervezetek a megyei, or­szágos támogatások ellenére sem lelkesednek teljesen a szolgáltatásokért. Beruházá­saik, fejlesztéseik hatása ugyanis — mint hangoztat­ják — nem mutatkozik min­den esetben az eszközarányos nyereség javulásában, s a szolgáltatások haszna általá­ban is szerény arányú az ár­bevételben. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat új autószervizei — a lőrinci, a kápolnai és hevesi üzemek — eddig minden évben veszte, ségesek voltak, miután a rezsijük csaknem akkora, mint a nagyobb egységeké. A Heves megyei Patyolat Vállalatnál a gépesítés mel­lett is szükség van a drá. ga élőmunkára, ami költség­növelő. S lényegében hasonló a helyzet például a Techno, lux Ktsz-nél is. Másrészt azért is idegen­kednek a szolgáltatásoktól, mert a tevékenységben csak a lakossági munka élvez adó- mentességet, s ez sem ele­gendő ahhoz, hogy lemond­hassanak az árutermelésről. A jövedelmezőbb áruterme­lésben feltétlenül biztonságot látnak az évenkénti bérfej­lesztéshez, a nyereségrészese­déshez, a jóléti szociális-kul­turális alap megteremtésé­hez. Meglepő ugyanekkor, hogy miközben nem találnak kel­lő fantáziát a szolgáltatások­ban — egyikük és másikuk is tiltakozik az ellen, hogy dolgozóik műszak után. hiva. talos működési engedéllyel rendelkező kisiparosként vál. lalkozhassanak a vállalatok, szövetkezetek által kielégítet­len igények teljesítésére. Az efféle gáncsoskodás kö­vetkeztében — bármennyire is iparkodik a KIOSZ —még a kisiparosok száma sem gyarapodik kellően, a kisipa­ri kapacitások sem nőnek úgy. mint kívánják a meg­rendelők falun és városon egyaránt. A GONDOK NEM először fogalmazódtak meg e lap ha­sábjain sem. s a városi—já­rási népi ellenőrök javaslatai sem egyedüliek a tennivalók meghatározásában. Minden bizonnyal ismerik is jól a feladatokat, elvégezhetik eze­ket, megtalálhatók a módok ’ a jelenlegi helyzet szembetű­nő javítására. Ha — a szolgáltatók is akarják! Gy. Gy. • A bútoripar nagyszabású újjászervezése tavaly befeje­ződött. Az előző ötéveö terv­időszakban kétmilliárd forin­tot költöttek e beruházások­ra. Részben ennek köszön­hető, hogy tavaly az iparág csaknem tízmilliárd forint értékű árut gyártott. A bútorok kiskereskedelmi forgalma éveken át dinami­kusan növekedett, hiszen a rekonstrukció egyik alapvető célja a lakosság megfelelő mennyiségű bútorral való el­látása volt. Űj munkahelyek létesültek. Főként vidéken számolni lehetett és kellett is a munkáslétszám növekedé­sével. Két éve azonban er­re már vidéken sincs mód, új munkahelyek létesítését ezért a bútoripar nem tervezi. Az iparágnak sokfajta igényt kell kielégítenie. Egy­részt a hazai lakossági ellá­tásra termel. Természetesen a közületek, iskolák, bölcső­dék ellátása is elsőrendű fontosságú. Miután azonban a belkereskedelem idei ren­delése például jóval szeré­nyebb a korábbinál, már C6ak a rendelkezésre álló ka­pacitás kihasználásának ér­dekében is növelni kell az exportot és szilárd külföldi piacokat kell teremted!. A szocialista országokba 13 szá­zalékkal, tőkés viszonylatban 24 százalékkal kívánják nö­velni a kivitelt. A mennyiségi növekedéssel egyidőben, a minőség javí­tása, s a választék bővítése is az eddiginél hatásosabb erőfeszítéseket követel. Az egyes vállalatoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a tényleges igényeket, amelyek idén elsősorban a szekrény- elemek és a kisbútorok iránti kereslet növekedésében je­lentkeznek. Nagy feladat vár tehát a gyármányfejlesztők- re. Jelenleg is készülnek új­donságok. Leemelhető, cipzá- ras párnázatú ülőbútorok például, amelyek a könnyebb tisztítást segítik elő. A bútorok forgalma szo­rosan összefügg a lakosság reáljövedelmének növekedé­sével,: az új lakások terem­tette igényekkel- A vállala­tok piackutató szakemberei a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron és a vidéki kiállításo­kon mérhetik föl legeredmé­nyesebben a lakossági igé­nyeket. Sajnálatos azonban,' hogy a prototípus bemutatása és a szériagyártás között másfél-két év is eltelik. 3 bár a bútor nem tartozik a sűrűn változó divatcikkek közé, ma már mind nagyobb az igény valóban modern, kényelmes és könnyen ala­kítható bútorokra. A népesedéspolitikai in­tézkedésekkel összhangban a gyermek- és csecsemőbútorok iránti kereslet is fokozódik. A bútoripar fejlesztési tervei között éppen ezért fontos he­lyen szerepel ezek gyártásá­nak fejlesztése. Rövidesen várható is, hogy az e téren még tapasztalható ellátási zavarok megszűnnek. Amit pedig a hazai ipar nem tud előállítani, importból kell és lehet pótolni. A bútorfor­galomban jelenleg 15 száza­léknyi az importtermék. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen áron juthatunk hozzá lakásunk berendezéséhez. Sajnos az előző tervidőszakban a bútor­árak négy-öt alkalommal is emelkedtek. Ez elsősorban az alapanyagárak növekedésé­nek volt a következménye. Igaz azonban az is, hogy az utóbbi években a korszerűt­len, bár olcsó bútorokat mind kevesebben keresték; a régi > konyhabútorok iránti érdek­lődés például szinte teljesen megszűnt. Egyre többen gon­dolkodnak úgy és ezt meg is te­hetik, hogy ha már bútort vesznek — amit nem tesz évenként az ember —, akkor az legyen tetszetős, korszerű, akkor is, ha esetleg drágább. A bútoripari fejlesztéshez szorosan kapcsolódott és kap­csolódik az úgynevezett Do- mus-program. Ma már az ország szinte valamennyi nagyvárosában épül, vagy már felépült egy-egy nagy négy-, vagy nyolcezer négy­zetméter alapterületű Domus bútoráruház. Persze, sok még a gond, a megoldásra váró feladat a bútoriparban. Korszerűsí­teni kell a csomagolást, a szállítást, készáruraktárakat kell építeni. De tény az is (s erről bárki meggyőződhet, ha nyitott szemmel jár), hogy az utóbbi években a búto­roknak nemcsak a választé­ka,' de minősége is javult. D. K. í Kertészek a határon túlról A gyöngyösi főiskola szőlő- és gyümölcstermesztési kí­sérleti telepére látogattak el tegnap a Szlovák Szőlészeti Egyesület tagjai. Az Ebéd községből jött kertészek 50 tagú csoportja arra volt ki­váncsi, hogy milyen gyü­mölcs- és szőlőfajtákat tele­pítenek a Mátra környékére, illetve milyen fajták meg­honosítására folyik biztató kísérlet. Dr. Kriszten György tan­székvezető íöiskolai tanár, a szőlészeti eredményekről. Po- povics Gézáné adjunktus pe­dig' a gyümölcstermesztési el­járásokról tájékoztatta á szlovákiai kertészek csopoi .- ját. Az idén mór a harmadik alkalommal jöttek el a ha- tárontúlról. Szlovákiából kü­lönböző mezőgazdasági szak­emberek, hogy a gyöngyösi főiskola termesztési eljárá­saival és eredményeivel is­merkedjenek meg. rMmümsd 1977. augusztus 30., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents