Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Előtérben a palesztinok A SZINTE EGYIDEJŰLEG lezajlott három politikai esemény ismét a palesztin kérdésre, a közel-keleti válság magvára irányította a világ figyelmét. Damaszkusziban csütörtökön tanácskozásra ült össze a Palesztinái Felszabaduási Szervezet Központi Tanácsa, a szervezet második legrangosabb testületé; Tel-Avivban ugyanakkor Menahem Begin kormányfő a parlamentben nem tudta megszervezni a két nagy ellenzéki párt hozzájárulását egy határozáti javaslathoz, amely egyszer s minden nTa kirekesztette- volna a PFSZ-t a közel-keleti béke. nyalásokról; szerdán Líbia fővárosában, Tripoli- ban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével folytatott eszmecserét. A damaszkuszi tanácskozás napirendjén hivatalosan három téma szerepel: 1. Izrael fokozott terjeszkedési politikája a jobboldali hatalomátvétel óta; 2. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter legutóbbi „helyzetfelmérő’’ közel-keleti kőrútjának mérlege; 3. /K robbanásveszélyes dél-libanoni helyzet megvizsgálása. Nem hivatalos értesülések szerint az 55 tagú testület megvitatja még, hogy miként foglaljon állást a Biztonsági Tanács nevezetes 242. számú határozatával szemben. (Mint ismeretes, a PFSZ mind eddig elvetette ezt a határozatot, mert az a palesztinok ügyét menekült kérdésként kezeli.) Nem valószínű, hogy a PFSZ — komoly kikötések nélkül — ezúttal beadná a derekát e kérdésben. Mind ahogy az sem, hogy eleget tegyen Washingtonnak Izrael állam előzetes elismerésére vonatkozó követelésének. A PFSZ- nek ez az „utolsó aduja”, amelyet csak akkor adhat ki a kezéből, ha Izrael elismeri a palesztin arabok önrendelkezési, illetve államalapítási jogát. BEGIN PARLAMENTI KUDARCÁT tévedés lenne biztató fejleményként elkönyvelni. A két ellenzéki párt szembehelyezkedése javaslatával nem azt jelenti, hogy elfogadható tárgyalópartnernek tekintik a PFSZ-t. A „konstruktivitás” köntöséről lemondani nem akaró izraeli munkapárt és a demokratikus mozgalom a változásért csupán ahhoz ragaszkodik, hogy rögzítsék Izrael hajlandóságát a „Palesztinái probléma megoldásának elősegítésére”. Amíg azonban nem hajlandók szóba állni a PFSZ-szel, ez a ködös formula ugyan olyan kevéssé segíti elő a probléma megoldását, mint a Beginék mereven elutasító álláspontja. WALDHEIM ENSZ-FÖTITKÄR Arafat előtt újból megerősítette azt a meggyőződését, hogy a közel-keleti válság megoldásának kulcsa a palesztinprobléma. Továbbá azt, hogy — az ENSZ-közgyűlés határozataival összhangban — a palesztin araboknak joguk van érvényt szerezni nemzeti jogaiknak. Megszívlelendő a főtitkárnak az a megalapozott figyelmeztetése, hogy 1978- ban ismét tragikusra fordulhat a helyzet a térségben, amennyiben ez év végéig nem sikerül újból összehívni a genfi közel-keleti békekonferenciát. Vanoe amerikai külügyminiszter nemrég ezen fáradozott, de saját bevallása szerint is nem sokra ment. A közel-keleti válság láthatárán így egyelőre semmilyen reménysugár nem rajzolódik ki. Pälfi Viktor AZ UNIVERSAL SZERVIZ ISZ, EGER, RAKÖCZI U. 93. SZ. ALATT LEVŐ ELEKTRONBOLTJÁBAN I megkezdte a világszerte alkalmazott és bevált korszerű tűtőkészülék és hőtároló kályháknak az árusítását. ” A fogyasztók számára anyagi megtakarítást 11 jelent, hogy kedvezményes tarifával, ! i éjszakai árammal üzemeltethető. !’ □ o □ ' ’ Előjegyzések; bővebb felvilágosítások {1 a helyszínen. 1, □ o □ ,. Vegye igénybe i díjtalan szaktanárainkat! Namibia napja Több mint egy évtizedes hagyomány, hogy az ENSZ kezdeményezésére világszerte minden augusztusban megemlékeznek Namibia napjáról. Több mint egy évtizede annak is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság által törvénytelenül igazgatott ország hazafias erői fegyveres harcot indítottak a független Dclnyu- gat-Afrikáért. Ha a fajüldöző pretoriai rendszer vezetői néhány éve még úgy gondolták, hogy a szomszédos ország feletti uralmuk örök időkre szól, mára rá kellett ébredniük, hogy a térség hátrányukra megváltozott erőviszonyai, a namibiai nép erősödő fegyveres küzdelme, s nem utolsósorban saját feszítő belső problémáik megoldást sürgetnek Namíbiában. Vorsterék most amolyan furcsa, felemás takarodót fújnak. Eredetileg olyan, a függetlenség kikiáltásáig működő ideiglenes kormányt akartak létrehozni, amelyet gyakorlatilag Pretoriából irá-' nyitottak volna, s amelyben ott a hazafias erők élcsapatának, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO) a képvisedői. Nem nehéz kitalálni, miért nyúlik oly hosszúra sz elkerülhetetlen független éget megelőző időszak. Namibia fő ásványi kincsét, a gyémántot, s a stratégiai jelentőségű vanádiumot olyan dél-afrikai társaságok aknázzák ki, amelyek tőkéjét amerikai és nyugat-európai cégek adják. Az ország hadászati jelentősége sem kicsiny; szomszédja a haladó úton járó Angola, amely ellen két esztendeje éppen namibiai területről indított inváziót a fajüldöző rendszer. Végül: Vorster arra számít, hogy a namibiai függetlenség késleltetésével saját rendszerének agóniáját is későbbre tolhatja. SWAPO azonnali függetlenséget sürget. Mivel ehhez a Vorster-kabinetre gyakorolt nyugati nyomás, tfgy látszik nem elegendő a namibiai hazafiak szerint, meg. oldást csak a felszabadító küzdelem fokozása hozhat. Namibia napján — a világ haladó közvéleményével együtt — a magyar nép is szolidaritását nyilvánítja ezzel a harccal. K. G. Egyiptomi kérés az ENSZ-he* Tűzzék napirendre az izraeli kiterjeszkedések ügyét Egyiptom csütörtökön hivatalosan kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy a megszállt arab területekre a közelmúltban törvénytelenül kiterjesztett izraeli intézkedések kérdését tűzze a közgyűlés szeptemberben kezdődő 32. ülésszaA csütörtök reggeli spanyol lapok jelentése szerint éles vita folyik az alkotmánytervezet szövegéről a képviselőház erre a célra alakított szerkesztőbizottságában. A legvitatottabb kérdések egyike az, hogy a miniszterelnököt a király nevezze-e ki, vagy a parlament választását a király kötelezően tudomásul vegye. Ez a téma szorosan kapcsolódik az államforma kérdéséhez. A baloldali ellenzék az államfői jogkör jelentős Tito és Kim ír Szén találkozója PHENJAN Csütörtökön Phenjanban befejeződött a hivatalos megbeszélések első fordulója Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államfője, a JKSZ elnöke és Kim ír Szén, a KNDK elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára között. PEKING kának napirendjére, — jelentette be az egyiptomi külügyminisztérium. Iszmail Fahmi külügyminiszter Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának küldött üzenetben terjesztette elő a kérést. Iszmail Fahmi csütörtökön Hermán Eilts amerikai nagykövettel a három új izcsökkentését óhajtja és a királynak csak reprezentatív szerepet szán. raeli település kérdéséről tárgyalt. Megvitatták az egyiptomi külügyminiszteri szeptemberi washingtoni látogatásával összefüggő kér-, déseket is. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtökön Kairóban szintén a törvénytelen izraeli intézkedésekről tárgyalt Mahmud Riaddal, az Arab Liga főtitkárával. A szeptember harmadikén Kairóban kezdődő arab külügyminiszteri tanácskozások munkatervét is megvitatták. Arafat délután elutazott Kairóból. Dzsidda érintésével Damaszkuszba repült; Vance Hua Kuo-fengnél A Kínában tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminisztert fogadta Hua Kuo-feng, a Kínai KP elnöke. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Spanyol alkotmánytervezet Mint a Tanjug jelenti, Li Hszien-Jiien kínai minísz. terelnök-helyettes csütörtökön hivatalában fogadta Milojko Drulovics pekingi jugoszláv nagykövetet, s megbeszélést folytatott vele egyrészt Tito elnök küszöbönálló kínai látogatásáról, másrészt a kínai—jugoszláv kapcsolatok alakulásának kérdéseiről. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter csütörtökön Pekingben megtartotta utolsó eszmecseréjét kínai kollégájával, Huang Huával; - majd a délután folyamán másfélórás találkozón fogadta ót Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, miniszter- elnök Vance csütörtökön este sajtóértekezletet tartott, őszinte, komoly, nagyon hasznos, építő, konstruktív jellegű — ilyen jelzőkkel illette a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásait, de a* lényeget tekintve ezeknél a minősítéseknél többet nem mondott. A konkrétumok iránt érdeklődő újságírókat jobbára azzal hárította el, hogy egyfelől nem óhajt, a vendéglátók nevében beszélni, másfelől helytelen volna bármit is mondania addig, amíg nem tesz jelentést Carter elnöknek. A pekingi kongresszus után A világsajtó pekingi tudósítói augusztus elején kétszer is figyelmeztettek arra, hogy a Tienanmen tér környékén „feltűnően sok az autó és kora reggel óta rendőrök és milicisták Irányítják a forgalmat.” Mindkét alkalommal azt közölték a világgal: megkezdődött a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusa. Mindkét találgatás tévesnek bizonyult, ám gyors helyreigazításaikban azt írták: a kongreszszus mégiscsak hamarosan megkezdődik. Magyarázatként hozzátették: lebontották a már elkészült Mao- mauzóleum körül emelt kétméteres kerítést és az építményt rövidesen átadják „A kongresszus küldöttei nyilván az első látogatók között lesznek” — fűzték hozzá. Végül is a harmadik jelentés már valónak bizonyult, augusztus 12. és 18. között ülésezett a kongresz- szus. A tényt azonban csak a záróülés után — amikor a megválasztott központi bizottság már döntött az új politikai bizottság összetétele felől is — közölték a kínai százmilliókkal. A „KULTURÁLIS FORRADALOM" VÉGE Ma már a KKP XI. kongresszusának anyaga is nyilvánosságra került. A vezető kínai lapokban augusztus 22-én közös vezércikkben foglalták össze a kongresszus legfőbb mondanivalóját. A cikkben az áll, hogy „Hua elnök kinevezését zűrzavaros időkben kapta és mandátumát kritikus pillanatban vette át”, majd így folytatódik: „A négyek bandájának szétzúzása, a tizenegy évig tartó első nagy proletár kulturális forradalmunk diadalmas befejezéséhez vezetett...” Maga a tény, hogy a kongresszusról szóló beszámoló zűrzavaros időkről és kritikus pillanatokról beszél, igazolja a kínai eseményeket figyelők már régebben kialakult megállapításait: a régóta tartó hatalmi harc, amely szinte a polgárháború küszöbére szorította Kínát, felgyorsult, és Mao halála után azonnal elvezetett az elhunyt elnök egykor legközelebbi munkatársainak eltávolításáig. A hadsereg segítségével a zűrzavarok után konszolidációt kívánó, a folyamatosságot hangsúlyozó csoport vette át az irányítást. Hua Kuo-feng négyórás beszámolójából és Teng Hsziao-ping záróbeszédéből megállapítható: a kínai külpolitika fő vonala nem változott. Jellemző, hogy az első kongresszus utáni megnyilatkozások egyike — egv Zsenmin Zsipao vezércikk — éles hangú szovjetellenes kirohanás. NÖVELNI KELL A TERMELÉST A KKP XI. kongresszusának a belső kérdésekkel, a gazdasági építéssel kapcsolatos eddig nyilvánosságra hozott döntései azt mutatják: a legfontosabbnak most a „négyek bandája” politikai barátai, esetleges követői teljes megsemmisítését tekinti, (Több jelentés szögezi le. hogy néhol — például Jünnan tartományban — még hivatalban vannak a csoport szövetségesei és szükség van „további leleplezésre és bírálatra.) Rendkívül kevés a gazdasággal kapcsolatos konkrét megállapítás és bár Hua kijelentette hogy növelni kell a termelést és fejleszteni a nemzetgazdaságot, Téng Hsziao-oing pedig azt mondotta, hogy a cél: Kínát az évszázad végére nagy, erős és modem szocialista országgá fejleszteni — nem fejtették ki részletes elképzeléseiket. KATÓNAK ÉS TECHNOKRATÁK Sokatmondó tény, hogy a KKP Politikai Bizottsága állandó bizottságának névsora úgy alakult, hogy Hua pártelnök után azonnal Je Csi- en-jing marsall, a honvédelmi miniszter következik, harmadik pedig Teng Hsziao-ping. A hadsereg szerepe erőteljes hangsúlyt kapott tehát; Je marsall után a rangsorban a modernizálás, iparfejlesztés csúcsfiguráját, a most másodszor rehabilitált Tenget követve ott van Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes, aki pénzügyi és szervezési szakemberként tűnt ki a Mao utáni hónapokban. Az állandó bizottság (a párt alelnökei) létszáma az eddigi 9 helyett most 5, és az ötödik helyet Mao egykori testőre Vang Tung-hszing pekingi helyőrségparancsnok kapta, akinek egyes jelentések szerint kulcsszerepe volt a „négyek bandája” (Mao özvegye és társai) tavalv októberi eltávolításában. A 23 tagú politikai bizottságban nemcsak a katonák szerepe érdekes, hanem az is. hogy több „technokratának” jellemzett ipari szakember kapott itt helyet mint valaha is. A testület átlagéletkora — 67 év — s közöttük Hua Kuo-feng a maga 37 évével a legfiatalabb. A kongresszusi beszédek, a pekingi sajtó első cikkel azt igyekeznek bizonyítani, hogy a tizenegy évig tartó»" zűrzavar után — amelyet gazdasági gondok sora és az ország fokozódó elszigetelődése még külön beárnyékolt — most az új vezetés „mindenben követi Mao gondolatait”, azaz maoista alapon kísérel meg valamiféle konszolidációt. A folyamatosságot sugallják a kongresszust elemző első pekingi kommentárok azzal is, : hogy szinte minden kérdés 1 tárgyalásánál megjegyzik: ' „Hua elnök rámutatott, hogy ! a tapasztalatok bizonyítják ! Mao elnök erre vonatkozó tételét.” G. M. ' ,
