Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

Egri vendégkönyv Egy tudós szenvedélye Beszélgetés dr. Hans Foramitti professzorral .Nevét a művészettörténé­szek világszerte ismerik. Dr. Hans Foramitti. a bé­csi műegyetem professzora, az osztrák műemlékvédelmi intézet osztályvezetője, az egri nyári egyetem vendége­ként olyan előadást tartott, amely a hazai és a külföldi résztvevők érdeklődését egy­aránt felkeltette. Érthető is. hiszen a neves tudós ifjúko­rában felkarolt egy olyan kutatási módszert, amelyre annak idején sem sokan fi­gyeltek fel. Ö azonban hitt a technikában. Összegyűj­tötte. rendszerbe foglalta elő­deink örökségét, s évtizedek során továbbfejlesztette, nép­szerűsítette, s nemzetközi szinten is elismertette. Egerben is a fotogrammet­riáról beszélt, erről a sajátos eljárásról, amely még ná­lunk sem nyert polgárjogot, holott számos rangos ered­ményt produkált. Közelebb a léiméhez J 0 — Hogyan kezdődött? Mi­ért látott fantáziát az egy­kori próbálkozásokban? — Amikor megszereztem az építészmérnöki diplomát, Párizsban folytattam tanul­mányaimat. Itt művészettör­ténettel foglalkoztam. Von­zott a múlt, megcsodáltam a letűnt századok nagyszerű mestereinek felkészültségét, kimagasló tehetségét. Ugyan­akkor azt is láttam, hogy műveik egy része pusztul, s a feljegyzések, a leírások korántsem tökéletesek. Le­bontottak egy omladozó pa­lotát? Maradt róla a szak­szerű rajz, s az aprólékos szöveges magyarázat, esetleg néhány fotó. Ez is számot­tevő. de kevés ahhoz, hogy a képzeletben, vagy a való­ságban újjávarázsolhassuk. Az előbbi a tudományos vizsgálódáshoz, az utóbbi a gyakorlati munkához, a hely­reállításhoz nélkülözhetetlen. Valami mást, minden eddigi­nél jobbat, a lényeghez köze­lebb vivői kerestem, s ami­kor erre rábukkantam, szinle megbabonáztak a lehetősé­gek. Igen. szenvedélyrfbk in­dult. ám az aprólékos tájé­kozódás révén vezérelvvé formálódott. Többször jártam Ausztriában, Japánban, a két . német államban, az Amerikai Egyesült Államokban, vagy­is mindenütt, ahol hasonló érdeklődésű kollégák tevé­kenykedtek. A tapasztalat- cserék. az egyeztetett elkép­zelések a közös sikereket, az­az az ügy javát szolgálták. Segítse« a nyomozásban o o J — ön számos cikkben, ter­jedelmes tanulmányban fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Olyannyira, hogy úgyszólván iskolát teremtett. Említene néhány, a nagyközönség szá­mára is érthető gyakorlati példát? — A fotogrammetria a sztereo fényképezés egyik változata, amely a hozzá csatlakozó eljárásokkal új utakat nyitott meg a művé­szettörténészek számára. El­méleti jelentősége óriási. Al­, kalmazásával eddig ismeret­len titkok sorára bukkanunk, s ezek rejtélyét meg is fejt­hetjük. Feltérképeztük a kü­lönböző épületeket, a freskó­kat, a rendkívüli becsben tartott műkincseket. Ez az információözön megkönnyíti az eligazodást, s ráadásul egyszerűen tárolható. Ha egy kupolán vagy falfestményen majdbogy mikroszkopikus repedés található, erre azon­nal rájövünk. Kibontakoznak a szabad szemmel nem lát­ható rejtett formák is. A károsodást jelezzük a fenn­tartó hatóságoknak, s ők még idejében közbeléphet­nek. Ezzel tetemesen csök­kennek a renoválásra szánt költségek. A kutatók viszont igen sokszor olyan adatokat kapnak tőlünk, amelyekhez másképp sosem jutnának hozzá. Fia létrehozzuk a minden értéket felmérő, teljes doku­mentációt, akkor lehetővé tesszük a megelőző műem­A Fáklya 17. számából A Fáklya szeptember 11- én megjelenő 17. száma az új tanév kezdésével foglal­kozik egy kisiskolásokról szóló képes riportjában. Ugyancsak a tanévkezdéshez kapcsolódó riport vezet el a moszkvai 30-as számú isko­lába. ahol a gyerekek érdekes kiállítást rendeztek az isko­la évfordulója és az egykor itt végzettek ünnepélyes ta­lálkozója alkalmából. A ..Testvérmegyék — test­vérvárosok” sorozat fősze­replői Kaposvár és Kalinyin. A Somogy megyeiek és a Kalinyin területiek barátsá­gáról szóló, több cikkből álló összeállítás bemutatja a tex­tilipari dolgozók kapcsolatait, a küldöttségek cseréjét. Színes fényképek és szöveg mutatja be a moszkvai ifjú­sági stúdiószínház sokoldalú munkáját. Divatösszeállitás ismertet meg a szovjet nők hajviselete avatott mestereivel, a fodrá­szokkal; a mellékelt színes fényképek a Moszkvában je­lenleg legdivatosabb frizura­vonalakat ábrázolják. (KS) lékvédelmet. Ez komoly anyagi megtakarítás, s így a megmaradó pénzt az eddigi­nél jóval hatékonyabb óvási, megőrzési munkálatokra for­díthatják. Elloptak egy híres alkotást? Megindul a nyo­mozás. s előkerül a hibát­lannak tűnő másolat. Hamis voltát azonnal kideríthetik, ha mi már közbeléptünk. El­tűnhet bármilyen ötvösre­mekmű. akkor sem keil el­keseredni. ha csak néhány töredék marad. Ha számon tartottuk, akkor a rehdelke- zésünkre álló anyag alapján újra elkészíthetik ezeket, s az „eredeti” darabokat régi helyükre tehetik vissza. Elismerés világszerte — Bizonyára értesült arról, hogy nálunk még nem ter­jedt el ez a módszer. Ettől függetlenül mi a véleménye a magyar törekvésekről? — Nem kedvelem az udva­rias szólamokat. Még akkor sem, ha úgy illik. Amit most mondok, az nemzetközi ér­tékítélet. Az önök sikereit világszerte elismerik. Erről hárki meggyőződhetett, ha ott volt az 1972-ben, Buda­pesten rendezett ICOMOS kongresszuson. Itt valameny- nyi résztvevő olyan gazdag információhoz jutott, amely­ből egyértelmű képet alkot­hatott szakembereik munká­járól, államuk áldozatkész­ségéről. S most hadd mond­jam el egyéni tapasztalatai­mat. Engem családi kapcso­latok is kötnek hazájukhoz. Egyik unokatestvérem az egykori egri jogakadémián végzett. Nagybátyám hon­védorvos volt a közös had­seregben. Így hát otthon ér­zem magam. Többször jár­tam Budapesten, s ellátogató tam Egerbe is. Túlzás nélkül állíthatomr” mindkét ország kutatói — épp a történeti előzmények miatt — egymás­ra vannak utalva. A műem­léki anyag fejlődésének min­den mozzanatát csak akkor határozhattuk meg pontosan, ha tanulmányozzuk az Auszt­riában és a Magyarországon fellelhető forrásokat, s az összevetés nyomán vonunk lé bizonyos következtetéseket. Ezt a törekvést kormányaink is megértik és támogatják. Örülök annak, hogy nyári 'egyetemükön — egyébként rendkívül tetszett a jól elő­készített. az átgondolt prog­ram — ízelítőt adhattam in­tézetünk általam vezetett osztályának munkájából. Nem híveket akartam tobo­rozni, csak a sok módszer közül egyre hívtam fel a fi­gyelmet. Bízom abban, hogy ha a többivel együtt ezt is al­kalmazzák, akkor a sokolda­lúbb megközelítés még ran­gosabb eredményeket szül­het ... Pécsi István Nyári tűnődés A nyaralás fő vonása az uta­zás : levegő* és környezet-válto­zás okán, világlátás, egymás megismerése céljából. Fölkere­kedik az ember, más tájakat, városokat jár be, idehaza és határokon átkelve. Fölüdít ez, megújít, erőt. ihletet ad. így a művészet is: nyaranta mintha fölkerekednék, világjáró útra indulna, a szélrózsa min- • den irányába. Idehaza is. Nyár­ra egyszerre csak színházi vá­ros lett egész por helység, aho­vá. különben talán csak vendég­szerepelni jár egy-egy színház. Nemcsak Szegeden játszik sza­badtéri színház, s nemcsak Gyulán — ahol már régebb óta szokás ez. Hozzátartozik már a nyár kulturális életéhez a szom­bathelyi lseum és a táci Gorsi- um. hozzá az egri színjáték és a szentendrei. Vendégjáték va­lamennyi, ha a legtöbb előadá­son csupán hazai vendégek szerepelnek is. de előfordul, hogy a nyári színpadokon egy- egy külföldi művész, vagy — énekes, táncos — együttes lép föl. A különös, hogy ez alól szin­te csak a Balaton környéke a kivétel, az a táj tehát, ahol a legtöbb vendég fordul meg, ha­zai üdülök és külföldi tu, ista egyaránt. Itt maradandóbb és mélyebb művészi élményt job­badán csak a zene ígér és ad. a tihanyi és a köröshegyi kon­certek elsősorban. De a Balaton partján még az a nézet járja, hogy a pihenés, a nyaralás, a kikapcsolódás c.sak könnyű műélvezetet tűr meg. Szabad­téri játékok vannak az ország­ban itt is. . ott is, de nincsenek a Balaton partján. Balatoni já­tékok nincsenek, nincs ott szín­házi fesztivál, nincs odaillő ope­raelőadás. Drámai mű. prózai színházi előadás ne lenne egyet­lenegy sem, amely élményt ad­hatna a tó partján pihenőknek? S találkozik-e az utas erre- arra járva művészettel is? Mú­zeumok szinte mindenütt van­nak, sok helyütt láthatók olyan klasszikus, vagy mai műalko­tások. amelyek előtt a legsietö- sebb turistának is érdemes meg­állnia. Kiállítást nézni persze nehéz dolog. Könnyű akkor, ha valaki épp csak átszalad a ter­meken. nem is igen figyel rá, mi van a falakon. csak az úti­kalauzból kiválasztott legfonto­sabb látnivaló előtt áll meg egy-két percre. Ez is elég arra, hogy elmondhassa: mit látott a nevezetes múzeumban. Persze, egyetlen mű szembeötlő szépsé- gét könnyű fölidézni, fin többet lát az ember, meg kell pi­henni előttük, az élményeket el­helyezkedni engedni. esetleg egybevetésekkel próbálkozni, egyszóval eltűnődni a látottak felett. Mindezt hazai múzeu­mokban és kiállításokon ..is meg­teheti az ember: sokfelé ren­deznek , tárlatokat, még a Ba­laton mellett is elég bőségesen. Aki utazás közben pihenésit1, nyaraláskor a művészettel is találkozik, nemcsak testét üdíti föl. hanem olyan élményekkel gazdagodva tér vissza a mun­kába. a mindennapokba, ame­lyek nemcsak hetekig, hónapo­kig. nemcsak egy munkaévre- elegendőek. Életre szólóak né­melykor — kivált, .ha folyama­tosan éhessé tesznek a szépre. (zau) Szabó Ervin- kiállítás Szabó Ervin születésének 100. évfordulóján emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A marxista társadalomtudós — jogász, könyvtáros — munkásságát bemutató tárlaton levelek, kéziratok, fény­képek és egyéb dokumentumok idézik fel a munkásmoz­galom kimagasló harcosának tartalmas életútját, akinek nevéhez fűződik a magyar közkönyvtárhálózat megszerve­zése is. Képeink a kiállítás tablóiról készültek. Szabó Ervin 1905-ben levelezőlapként küldte saját fény­képét Erdős Renée-nek 1900 körüli munkásgyűlés (Szabó Ervin hagyatékából) (Németh Ernő felv. — KS) Nehéz az iskolatáska... és nem mindegyik jó A slágerszöveg csak átvitt értelemben tartja nehéznek az iskolatáskát, az iskola­orvosok szerint azonban — és ez megegyezik a szülők tapasztalatával is — a kisdi­ákok nem csekély súlyt ci­pelnek naponta a suliba. Egy Szolnokon elvégzett felmérés szerint: a tanulók „megpa­kolt” táskái átlagosan 5,7 kg súlyúak voltak; a pálmát az Tévéműsor Afrikáról Szeptember 8-án hatrészes műsort, kezd sugározni Afri­káról a Magyar Televízió. Az adásokban az Afrikában járt magyar forgatócsoport tagjai hosszabb-rövidebb filmrészletek bemutatásával ismertetik útiuk tapasztala­tait, élményeit. (MTI) 1977. augusztus 25., csütörtök Csupák és a rangsor Van magának fogalma ar­ról, hogy milyen ember ez a Csupák Jenő?... Ugye, nincs. Őt, kérem, még csak véletlenül sem érhetik meg­lepetések. Ezzel a Csupákkal még soha nem történt meg. hogy összetévesztette volna a rangsort, s ne beosztás sze­rint fogott volna kezet felet­teseivel. Nála csak egy a fontos: a funkció. Mert mi jó származhatna abból Csu- páknak, ha mondjuk a diri, a, helyettes és a. személyzetis jelenlétében először az ősz hajú vén portással. Pista bá­csival fogna kezet? — Na már most: ez a Csu­pák óriási dilemmában van, ha ezek egyszerre vannak jelen. Zavart, mert egy al­kalommal nem tudta rang sú­rolni őket. Ennek én is tanú­ja voltam. Valamiért hívat­ták CSupakot a titkárságra. .4 direktoron kívül ott tar­tózkodott a helyettes és a sze­mélyzetis is. Ott időzött Pista bácsi, a portás is, aki ciga­rettát hozott a dirinek, s ép­pen távozni készült, amikor belépett Csupák, aki mintha a világon senki nem tartóz­kodna a helyiségben, század­másodperc alatt átlátta a helyzetet, az asztalok között cikázva, széket borítva. Pista bácsit elsodorva odalépett a direktor elé és mélyen meg­hajolva üdvözölte. Az kezét nyújtotta. Csapóknak átszel­lemült az arca. Még állt egy ideig, élvezte a diri bizal­mát, aztán tétován megállt a helyettes és személyzetis előtt. Nem tudta, mihez kezdjen. Ilyen szituáció még nem volt, hogy egyszerre ta­lálkozott volna a helyettessel és a személyzetissei. Állt, bámult, s arcára volt írva a .Jia a helyettest köszöntőm elsőnek, megsér­tődhet a személyzetis. Ha pe­dig a személyzetist elsőnek?” — Végül is hogy döntött? — Sehogy. Állt és várt. Várta, hogy valamelyik a kettőjük közül majd csak nyújtja a kezét. De ezt egyik sem tette meg. Csupák azon­ban most nem akarta össze­zavarni a rangsort. Döntet­lennek ítélte a helyzetüket. Állt és várt. Zavarából Pista bácsi. a. portás segítette ki. ö nyújtotta n kezét. Csupák nagyon kényszeredetten, de elfogadta. — Na és mi történt ez­után? ! — Csupák azóta iszonyúan nyugtalan. Nem tudja, lesz-e kellemetlensége, hogy önhi­báján kívül ugyan, de egy­szer eltévesztette a rang­sort ... ■ rt. ». Farkai, iíaimán . egyik gyerek 11 kilós táskája vitte el. A fiatal, fejlődő szervezet megsínyli ezt. és talán ez is az egyik oka annak, hogy oly sok rossz tartásé, görbe hátú gyereket találunk az is­kolások között — figyelmez­tet az orvosszakértő. A meg­oldás? „... a megfelelő isko­latáska, amely háton viselve egyenletesebb megterhelést jelentene”. A Nagyító egyik legfris­sebb tesztje 11-féle iskola­táska minőségét vizsgálja. A súly, a háton való visel- hetőség, a táskák belső kiala­kítása, a zárak kezelhetősége, stb. a tesztvizsgálat ún. cél­szerűségi szempontjai. Ide tartozik az is, hogy egyik táskán sem alkalmaztak — a gyerekek forgalmi bizton­ságát szolgáló — fényvissza­verő díszítést, pedig mennyi szó esett már erről! A 148 forintos (D-3/77 cikkszámú) iskolatáska csatján két pici macskaszem van — ez, ha nem is sok. de legalább va­lami . . . Ám a táska zárszer­kezete rosv., nem záródik biztonságosan. Hasonló hibá­ja van a 168 forintos (EI-410) műbőr táskának is, amelynek zárszerkezete könnyen kisza­kad. A 126 forintos (D-10/77) táskánál viszont a varratok kopnak el gyorsan, ezért az áruvizsgálat ennek megvá­sárlását sem ajánlja. Nem kevésbé lényeges a tartósság vizsgálata. Számot kell vetni azzal, hogy az is­kolatáskáknál többé-kevésbé rendeltetésszerű használat­nak minősül, hogy a lurkók szánkóként, vagy éppen „fegyvernek” is használják. Az alapanyagot tekintve, a bőrtáskák a strapabíróbbak, ezek valóban sokféle meg­próbáltatást elviselnek. 183 és 191 forintos áron kaphatók bőrtáskák (Cikkszámuk: C- 1008, illetve D-1009), — áruk sem. súlyuk sem nagyobb lé­nyegesen a műbőrből készült táskákénál. Minősítésük „jó.” Hódít a divat az iskolatás­kák terén is. Főleg a mű­bőrből készültekre vonatko­zik ez a megállapítás: színe­sek, tetszetősek. Belső kiala­kításuk is praktikus. Egysze­rűen tisztíthatok, s karban­tartásukra sem kell különö­sebb gondot fordítani. A műbőr táskák között ta­lálni kiválót is: ezt állapí­totta meg a fogyasztók lap­jának tesztje a 221 forintos (EI-403-as cikkszámú) tás­káról. (Igaz. ez a legdrágább is.) Különösen praktikussá teszi, hogy külön tornaszer­tartója van. s ez a táskáról lekapcsolható. Végül még etPT kiváló minőségű-minősítésű táskát ajánlanak az áruvizs­gáló szakemberek: a 164 fo­rintos (EI-409 cikkszámú) műbőr táskát, amely több színben és színkombináció­ban is kaphat* . I.J

Next

/
Thumbnails
Contents