Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
Beszélgetés dr. Mórász Miklós megyei főügyésszel Képviselőnő - mindennap És nz elmaradhatatlan befőzés. A család kedvence a baracklekvár. Jó, jó a konzervgyári is, de hát a hazait semmi sem pótolja. ;,A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.” (Alkotmány, 54. § )ll) A modern alkotmányok első helyen szerepeltetik az emberi jogok biztosítását az állampolgárok részére, mely azonban ho] csupán írott ma- laszt, hol pedig a gyakorlatban érvényesülő, alapvető garancia az állam részéről, polgárai számára. Mondanunk sem kell — ez utóbbit mór huszonnyolc esztendeje érezzük és tapasztaljuk —, hogy alkotmányunk ezek közé tartozik. A „születésnap” adott alkalmat a beszélgetésre dr. Mórász Miklós megyei főügyésszel, az alapvető állam- polgári jogok szűkebb hazánkban tapasztalható érvényesüléséről. — Indoklásul mindenekelőtt idézet az Alkotmányból: ,,A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyész, ség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és független, ségét sértő, vagy veszélyezte, tó minden cselekmények következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak vé. delméről.” — Igen. ezt fogalmazza meg az 51. § első bekezdése. Ami a témánkat illeti, az ügyészség tevékenységének a tükrében többek között az állampolgárok személyes szabadságát, sérthetetlenséget, a törvény előtti egyenlőségét, a büntetőeljárás alá vont személyek jogvédelmét, -a munkához való jogot, a nőknek a férfiakkal azonos , jogait vagy az ifjúság fokozott védelmét biztosító alkotmányos jogoknak a gyakorlati érvényesítését lehet elemezni. — tgy. „felsorolva, a feladat az élet szinte minden te. rületét érinti. Próbáljuk meg — a teljesség igénye nélkül — osztályozni a tennivaló. kai... — A legegyszerűbb jpódja, ha két alapvető területről beszélünk, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos, és a büntetőeljárásokon kívüli feladatokról. Talán az első látványosabbnak, izgalmasabbnak tűnik, de akik a büntetőeljáráson kívül valamilyen formában megtalálták az Alkotmány biztosította jogvédelmet ügyeikben, bizonyára hasonlóan fontosnak tartják a másik területet is. — Az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket ( külön fejezet sorolja fel. Az 57. paragrafus 1. bekezdése igy szól: „A Magyar Nép. köztársaságban az állampolgároknak joguk vtm az élet, a testi épség... védelméhez.” — Igen, s ezzel el is érkeztünk az első fontos területhez. A büntetőeljárásban szerzett tapasztalataink szerint-, megyénkben az állampolgárok személyes szabadsága, sérthetetlensége, személyi tulajdonának védelme, illetve az eljárás során a védekezés joga biztosított. A nyomozószervek csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén indíthatnak eljárást. A másik és igen fontos oldal, hogy messzemenően érvényesül az ártatlanság vélelmének elve. Mit jelent ez? Azt, hogy az eljárás alá vont állampolgárt, mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság a bűnösségét meg nem állapít, ja. Ami a személyes szabadságot illeti, ettől bűncselekmény miatt az állampolgárt csak jogerős bírói ítélettel lehet megfosztani. A jogszabályok kivételes esetekben jogosítják fel a nyomozószerveket a személyes szabadság ideiglenes korlátozására: őri- »esbe vételre, vagy előzetes HWrtóztatásra, Ezeknek az ütttBíüsedeseknek szigorúan meghatározott feltételei van nak, amelyek betartásé' többek között az ügyészi jóváhagyás, a panasz joga, s ennek felettes ügyészi elhí- rálása is biztosítja. Kikkel szemben alkalmazzák? A visszaeső, veszélyes bűnözőkkel, az erőszakos, garázda cselekményt elkövetőkkel, illetve a társadalmi, vagy a személyi tulajdont jelentősen megkárosítókkal szemben. — Kirívó, rendhagyó esetekkel találkozunk-e? — Ritkán. Az élet és testi épség elleni cselekményeknél esetenként előfordul a jogos védelem. Aki ilyen helyzetbe kerül — akár saját, akár más életének, testi épségének jogos védelmében —, akkor is szabadul a büntetőeljárástól, illetve annak következményeitől, ha cselekményével másnak kárt okoz. Kirívó és szerencsére hosszú évek óta nem történt hasonló eset, amikor az egyik ember a már sikat korlátozza személyes szabadságában. Ilyen ügy volt nemrégiben Abasáron, s ismeretes, hogy komoly felelősségre vonás lett a vége. — Szó volt a védelemhez való jogról, amelyet újraszabályoztak a büntetőeljárásról készült törvény módosításakor. Mit jelent ez? — Egyszerűen azt, hogy aki ellen büntetőeljárás indult, biztosítjuk számára a védekezés lehetőségét. Egyrészt azzal, hogy a nyomozók nemcsak a terhelő és a sú- Jyosbító, hanem a mentő- és az enyhítő körülményekre utaló adatokat is beszerzik, másrészt pedig azzal, hogy biztosítjuk az eljárás kezdetétől a védők részvételét. Sőt: a törvény szerint a védők közreműködése a letartóztatottak ügyében kötelező. Kár, hogy ez a részvétel ma még formális, fő tevékenységük elsősorban a bírói eljárás területére szorítkozik. — Idézem a 61. paragrafus első bekezdését: „A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek”. Ezt a gondolatot pártunk legutóbbi kongresszusán is újra megfogalmazták. — A demokratizmus egyik alapvető feltétele a törvény előtti egyenlőség. Ennek az alapvető alkotmányos elvnek számtalan, jogilag pontosan megfogalmazott biztosítéka van. Az ügyészi munka során nem szereztünk olyan tapasztalatokat, hogy például külső szervek vagy személyek — az esetleges tájékozódó jellegű érdeklődésen túl — befolyásolni igyekeznének a büntetőeljárás alakulását. Az érintett hatóságok minden állampolgár ügyében befolyásmentesen teljesítik kötelezettségüket. — „A Magyar Népköztár. saság társadalmi rendjének alapja a munka” — hirdeti az Alkotmány 14. paragrafusa. Speciális, társadalmunkra jellemző jogszabály, amely számtalan kapcsolódó rendelkezés fogalmazására késztette a jogalkotót. — így van, s ezzel el is jutottunk a büntetőeljáráson kívüli területekre, ahol ugyancsak érvényesülnek a gyakorlatban az alkotmányos jogok — ezt megyénkről is nyugodtan elmondhatjuk. Vizsgálataink igazolták, hogy a Munka Törvénykönyve például jelentősen bővítette a dolgozók jogait, s szélesítette az anyagi ösztönzés kereteit, s lehetővé tette a joghátrány nélküli munkahely-változtatást. A vállalatok belső jogszabályainak a kidolgozásába bevonják a dolgozókat, s javult a munkaügyi törvényesség helyzete is. A munkához való jog, illetve a végzett munka szerinti díjazás elvének súlyos megsértését nem tapasztaltuk. — Nem minden alkotmányban szerepel, legalábbis kevesebb gyakorlati jelentőség, gél, mint nálunk, ez a meg. fogalmazás: „ ... a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek . ..” Mik a tapasztalatok ezen a területen? — E szocialista társadalomra jellemző gondolat előkelő helyet kapott Alkotmányunkban, számos garancia is született rá, de a végrehajtás nem mindig sikerült maradéktalanul. A további előrehaladás szükségességét jelzik az ilyen észrevételek, mint például, hogy igen kevés a vezető beosztású nő, s ez csak részben tudható be a képzettség hiányának. A fizikai munkakörökben a férfiakéval azonos bérezés ugyancsak biztosított, de az igazgatási és az adminisztrá. ciós területen még különbségek jelentkeznek a nők hátrányára. Előfordult néhány vállalatnál (az építőanyagiparban és a kereskedelemben), hogy a nőket nem a munkavédelmi szabályzat előírásainak megfelelően foglalkoztatták. Tehát: ezen a területen van még mit tenni megyénkben is. Általában a nők és a fiatalok helyzetével egy címszó alatt szoktak fog_ lalkozni, így azt is elmondhatom, hogy a fiatalkorúak- ra vonatkozó törvényi rendelkezések, különösen az ifjúsági törvény megjelenése óta, megfelelően érvényesének Heves megyében. Ritkán fordul elő például, hogy fiatalkorút tiltott munkakörben foglalkoztatnak vagy ép_ pen éjszakai műszakra osztanak be. A fiatalok ismerik jogaikat, s túlnyomó többségben teljesítik kötelességüket. Igen sok segítséget kapnak a munkahelyüktől, a különböző társadalmi és tömegszervezetektől, de a magunk eszközeivel mi is segítünk, hogy a jogokat és a kötelességeket ismerő, a társadalmat magáénak érző ifjúságot neveljünk fel szűkebb hazánkban, Heves megyében is. — Köszönöm a beszélgetést. Kátai Gábor (Fotó: Perl Márton) 1977. augusztus 20,y szombat Hatvan város új bölcsődéje, ahová rendsze résén ellátogat dr. Novák Pálné. Itt nemcsak mint képviselőt, hanem mint gyermekorvost is nagyon várják. A képviselőnőt háromszor választották újra, s ez talán mindennél jobban bizonyítja, hogy megfelelt .választói bizalmának. A Népújság fotóriportere számtalan alkalommal örökített meg olyan pillanatokat, amint felszólalt a Parlamentben, tárgyalt, tanácskozott, döntésmeghozatalokban vett részt. Most azonban a hétköznapokba is bepillantást nyújt a fényképezőgép. .j Az első unoka: Peti. Játszótérre indulnak a nagymamával. Dr. Novák Pálné pontosan tíz esztendeje képviseli Hatvan városának és Heves megyének az érdekéit az or- szágházbari. Szakmája',: hivatása orvos. Ismeretségi köre azonban jóval tágabb kollégáinál, hiszen mint ország- gyűlési képviselőt sokan keresik fel, hogy segítsen magán- és közügyben, hogy szóljon, hogy figyeljen, hogy tegyen. Az országházban Fodor Istvánná és Vadkerti Miklósné képviselőtársai után aláírja a jelenléti ívet. Emberi fogok - állampolgári jogok *
