Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

Beszélgetés dr. Mórász Miklós megyei főügyésszel Képviselőnő - mindennap És nz elmaradhatatlan be­főzés. A család kedvence a baracklekvár. Jó, jó a kon­zervgyári is, de hát a hazait semmi sem pótolja. ;,A Magyar Népköztársa­ság tiszteletben tartja az emberi jogokat.” (Alkotmány, 54. § )ll) A modern alkotmányok el­ső helyen szerepeltetik az emberi jogok biztosítását az állampolgárok részére, mely azonban ho] csupán írott ma- laszt, hol pedig a gyakorlat­ban érvényesülő, alapvető garancia az állam részéről, polgárai számára. Mondanunk sem kell — ez utóbbit mór huszonnyolc esztendeje érez­zük és tapasztaljuk —, hogy alkotmányunk ezek közé tar­tozik. A „születésnap” adott alkalmat a beszélgetésre dr. Mórász Miklós megyei fő­ügyésszel, az alapvető állam- polgári jogok szűkebb ha­zánkban tapasztalható ér­vényesüléséről. — Indoklásul mindenek­előtt idézet az Alkotmányból: ,,A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyész, ség gondoskodik a társada­lom törvényes rendjét, az ál­lam biztonságát és független, ségét sértő, vagy veszélyezte, tó minden cselekmények kö­vetkezetes üldözéséről, az ál­lampolgárok jogainak vé. delméről.” — Igen. ezt fogalmazza meg az 51. § első bekezdé­se. Ami a témánkat illeti, az ügyészség tevékenységének a tükrében többek között az állampolgárok személyes sza­badságát, sérthetetlenséget, a törvény előtti egyenlőségét, a büntetőeljárás alá vont sze­mélyek jogvédelmét, -a mun­kához való jogot, a nőknek a férfiakkal azonos , jogait vagy az ifjúság fokozott vé­delmét biztosító alkotmányos jogoknak a gyakorlati érvé­nyesítését lehet elemezni. — tgy. „felsorolva, a fel­adat az élet szinte minden te. rületét érinti. Próbáljuk meg — a teljesség igénye nélkül — osztályozni a tennivaló. kai... — A legegyszerűbb jpódja, ha két alapvető területről be­szélünk, a büntetőeljárások­kal kapcsolatos, és a bünte­tőeljárásokon kívüli felada­tokról. Talán az első látvá­nyosabbnak, izgalmasabbnak tűnik, de akik a büntetőeljá­ráson kívül valamilyen for­mában megtalálták az Al­kotmány biztosította jogvé­delmet ügyeikben, bizonyára hasonlóan fontosnak tartják a másik területet is. — Az alapvető állampolgá­ri jogokat és kötelességeket ( külön fejezet sorolja fel. Az 57. paragrafus 1. bekezdése igy szól: „A Magyar Nép. köztársaságban az állampol­gároknak joguk vtm az élet, a testi épség... védelmé­hez.” — Igen, s ezzel el is ér­keztünk az első fontos terü­lethez. A büntetőeljárásban szerzett tapasztalataink sze­rint-, megyénkben az állam­polgárok személyes szabadsá­ga, sérthetetlensége, személyi tulajdonának védelme, illet­ve az eljárás során a véde­kezés joga biztosított. A nyo­mozószervek csak bűncselek­mény alapos gyanúja esetén indíthatnak eljárást. A má­sik és igen fontos oldal, hogy messzemenően érvényesül az ártatlanság vélelmének elve. Mit jelent ez? Azt, hogy az eljárás alá vont állampolgárt, mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság a bűnösségét meg nem állapít, ja. Ami a személyes szabad­ságot illeti, ettől bűncselek­mény miatt az állampolgárt csak jogerős bírói ítélettel le­het megfosztani. A jogszabá­lyok kivételes esetekben jo­gosítják fel a nyomozószer­veket a személyes szabadság ideiglenes korlátozására: őri- »esbe vételre, vagy előzetes HWrtóztatásra, Ezeknek az ütttBíüsedeseknek szigorúan meghatározott feltételei van nak, amelyek betartásé' többek között az ügyészi jó­váhagyás, a panasz joga, s ennek felettes ügyészi elhí- rálása is biztosítja. Kikkel szemben alkalmazzák? A visszaeső, veszélyes bűnözők­kel, az erőszakos, garázda cselekményt elkövetőkkel, il­letve a társadalmi, vagy a személyi tulajdont jelentősen megkárosítókkal szemben. — Kirívó, rendhagyó ese­tekkel találkozunk-e? — Ritkán. Az élet és testi épség elleni cselekményeknél esetenként előfordul a jogos védelem. Aki ilyen helyzetbe kerül — akár saját, akár más életének, testi épségének jo­gos védelmében —, akkor is szabadul a büntetőeljárástól, illetve annak következmé­nyeitől, ha cselekményével másnak kárt okoz. Kirívó és szerencsére hosszú évek óta nem történt hasonló eset, amikor az egyik ember a már sikat korlátozza személyes szabadságában. Ilyen ügy volt nemrégiben Abasáron, s is­meretes, hogy komoly fele­lősségre vonás lett a vége. — Szó volt a védelemhez való jogról, amelyet újrasza­bályoztak a büntetőeljárásról készült törvény módosítása­kor. Mit jelent ez? — Egyszerűen azt, hogy aki ellen büntetőeljárás in­dult, biztosítjuk számára a védekezés lehetőségét. Egy­részt azzal, hogy a nyomozók nemcsak a terhelő és a sú- Jyosbító, hanem a mentő- és az enyhítő körülményekre utaló adatokat is beszerzik, másrészt pedig azzal, hogy biztosítjuk az eljárás kezde­tétől a védők részvételét. Sőt: a törvény szerint a vé­dők közreműködése a letar­tóztatottak ügyében kötelező. Kár, hogy ez a részvétel ma még formális, fő tevékeny­ségük elsősorban a bírói el­járás területére szorítkozik. — Idézem a 61. paragrafus első bekezdését: „A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek”. Ezt a gondolatot pártunk leg­utóbbi kongresszusán is újra megfogalmazták. — A demokratizmus egyik alapvető feltétele a törvény előtti egyenlőség. Ennek az alapvető alkotmányos elv­nek számtalan, jogilag pon­tosan megfogalmazott biz­tosítéka van. Az ügyészi munka során nem szereztünk olyan tapasztalatokat, hogy például külső szervek vagy személyek — az esetleges tá­jékozódó jellegű érdeklődé­sen túl — befolyásolni igye­keznének a büntetőeljárás alakulását. Az érintett ható­ságok minden állampolgár ügyében befolyásmentesen teljesítik kötelezettségüket. — „A Magyar Népköztár. saság társadalmi rendjének alapja a munka” — hirdeti az Alkotmány 14. paragrafu­sa. Speciális, társadalmunkra jellemző jogszabály, amely számtalan kapcsolódó rendel­kezés fogalmazására késztette a jogalkotót. — így van, s ezzel el is jutottunk a büntetőeljáráson kívüli területekre, ahol ugyancsak érvényesülnek a gyakorlatban az alkotmányos jogok — ezt megyénkről is nyugodtan elmondhatjuk. Vizsgálataink igazolták, hogy a Munka Törvénykönyve pél­dául jelentősen bővítette a dolgozók jogait, s szélesítette az anyagi ösztönzés kereteit, s lehetővé tette a joghátrány nélküli munkahely-változta­tást. A vállalatok belső jog­szabályainak a kidolgozásá­ba bevonják a dolgozókat, s javult a munkaügyi törvé­nyesség helyzete is. A mun­kához való jog, illetve a végzett munka szerinti díja­zás elvének súlyos megsérté­sét nem tapasztaltuk. — Nem minden alkotmány­ban szerepel, legalábbis ke­vesebb gyakorlati jelentőség, gél, mint nálunk, ez a meg. fogalmazás: „ ... a nők és a férfiak egyenlő jogokat élvez­nek . ..” Mik a tapasztalatok ezen a területen? — E szocialista társada­lomra jellemző gondolat elő­kelő helyet kapott Alkotmá­nyunkban, számos garancia is született rá, de a végre­hajtás nem mindig sikerült maradéktalanul. A további előrehaladás szükségességét jelzik az ilyen észrevételek, mint például, hogy igen ke­vés a vezető beosztású nő, s ez csak részben tudható be a képzettség hiányának. A fizikai munkakörökben a fér­fiakéval azonos bérezés ugyancsak biztosított, de az igazgatási és az adminisztrá. ciós területen még különbsé­gek jelentkeznek a nők hát­rányára. Előfordult néhány vállalatnál (az építőanyag­iparban és a kereskedelem­ben), hogy a nőket nem a munkavédelmi szabályzat előírásainak megfelelően fog­lalkoztatták. Tehát: ezen a te­rületen van még mit tenni megyénkben is. Általában a nők és a fiatalok helyzetével egy címszó alatt szoktak fog_ lalkozni, így azt is elmond­hatom, hogy a fiatalkorúak- ra vonatkozó törvényi ren­delkezések, különösen az if­júsági törvény megjelenése óta, megfelelően érvényesé­nek Heves megyében. Rit­kán fordul elő például, hogy fiatalkorút tiltott munkakör­ben foglalkoztatnak vagy ép_ pen éjszakai műszakra osz­tanak be. A fiatalok ismerik jogaikat, s túlnyomó több­ségben teljesítik kötelessé­güket. Igen sok segítséget kapnak a munkahelyüktől, a különböző társadalmi és tö­megszervezetektől, de a ma­gunk eszközeivel mi is se­gítünk, hogy a jogokat és a kötelességeket ismerő, a tár­sadalmat magáénak érző if­júságot neveljünk fel szű­kebb hazánkban, Heves me­gyében is. — Köszönöm a beszélge­tést. Kátai Gábor (Fotó: Perl Márton) 1977. augusztus 20,y szombat Hatvan város új bölcsődéje, ahová rendsze résén ellátogat dr. Novák Pálné. Itt nemcsak mint képviselőt, hanem mint gyermekorvost is nagyon várják. A képviselőnőt háromszor választották újra, s ez talán mindennél jobban bizonyít­ja, hogy megfelelt .választói bizalmának. A Népújság fotóriportere számtalan alkalommal örö­kített meg olyan pillanatokat, amint felszólalt a Parlament­ben, tárgyalt, tanácskozott, döntésmeghozatalokban vett részt. Most azonban a hét­köznapokba is bepillantást nyújt a fényképezőgép. .j Az első unoka: Peti. Játszó­térre indulnak a nagyma­mával. Dr. Novák Pálné pontosan tíz esztendeje képviseli Hat­van városának és Heves me­gyének az érdekéit az or- szágházbari. Szakmája',: hiva­tása orvos. Ismeretségi köre azonban jóval tágabb kollé­gáinál, hiszen mint ország- gyűlési képviselőt sokan ke­resik fel, hogy segítsen ma­gán- és közügyben, hogy szóljon, hogy figyeljen, hogy tegyen. Az országházban Fodor Istvánná és Vadkerti Miklósné képviselőtársai után aláírja a jelenléti ívet. Emberi fogok - állampolgári jogok *

Next

/
Thumbnails
Contents