Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

< **ftAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA<«W»yMW*AAAAAAAAAAAAAAAAAAA<M* Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Nemkívánatos \ Addisz Abeba-i helyzetjelentés Kínai zavarkeltés Afrikában ? személy KÍNOS, HA EGY VOLT, titkos ügynök beszélni kezd. Még kínosabb, ha ír. Könyvet például, mint Philip Agee, aki a CIA kötelékében a hatvanas évek- ber hosszabb időt Latin-Amerikában töltött. Könyve, a „ClA-napló” nagy feltűnést és még nagyobb érdek­lődést váltott ki. Feltehető,- hogy hajdanvolt főnökei nem fogadták túlontúl nagy örömmel, miután az egy­kori ügynök jónéhány kompromittáló adattal járult hozzá az amúgy sem igazán népszerű intézmény mód­szereinek leleplezéséhez. Agee-t előbb Angliából utasították ki, most pe­dig a franica hatóságok számára vált nemkívánatos személlyé. Az első hír letartóztatását adta közre, majd nem sokkal később Párizsból jelentették: a CIA volt ügynökét kiutasították az qrszágból. FURCSA ÉS ELGONDOLKODTATÓ: ha valaki nem került ellentétbe egy ország törvényeivel, nem is veszélyes bűnöző, vagy körözött szökevény, vajon mégis milyen indokok alapján kényszerítik egy jog­állam elhagyására? Agee ügyében a párizsi hatóságok egyelőre semmiféle indoklást nem adtak. így csupán találgathatunk a kiutasítás okait illetően. Elképzelhető, hogy a hajdani CIA-ügynököt azért tartóztatták le és toloncolták a francia—belga határra, mert netán újabb adatokat gyűjtött a titkosszolgálat­ról? Meglehet, miután ő maga nyilatkozott az elmúlt héten, hogy ismét könyr írására adta a fejét, s ezúttal az amerikai titkosszolgálat nyugat-európai kapcso­lataira derít fényt. Ha így van, lehetséges, hogy a CIA lépett közbe. De mi köze az amerikai titkosszolgálat­nak a francia hatóságokhoz? S egyáltalán: a sokat emlegetett szuverenitást miként értelmezzük, ha egy különben törvénytisztelő amerikai állampolgár egyik percről a másikra Párizsban nemkívánatossá válik? NEM KÖNNYŰ a kérdésekre válaszolni. Legfeljebb annak, aki már olvasta a „CIA-naplót”. Abból ugyanis kiderül, miként épült be az amerikai titkosszolgálat az USA-val baráti kapcsolatokat ápoló országok ál­lamgépezetébe. Ügy látszik: a CIA vezetői tartanak a folytatástól. Hátha egykori ügynökük olyasmit is ki­beszél leendő könyvében, amit sokan sejtenek, de ke­vesen tudnak bizonyítani. Gyapay Dénes A Kennedy-ügy újra kísért NAIROBI: Az Etiópia keleti körzetei­ből érkezett jelentések sze­rint a térségben folytatód­nak az összecsapások az Adisz Abeba-i kormány fegy­veres erői és az úgyneve­zett „nyugatszomáliai fel­szabadítás: front” csapatai között. Az ogadeni terület elszakítására törekvő „front” erőinek oldalán — mint nyugati hírügynökségek köz­ük — Szomáliái kormány­csapatok is harcolnak. Az Addisz Abeba-i rádió jelentette, hogy a harcok­ban — közel a Dzsbiuti és a Szomáliái határhoz — lelőt­tek két Szomáliái repülőgé­pet. Az ogadeni térség legna­gyobb városában, Diredawá- ban jelenleg nyugodt a hely­zet. Az etiópiai rádió szerint az ellenséget 60 kilométer­re visszatartották a város­tól- Addisz Abeba-i közlé­sek arról számolnak be, hogy a harcok térségébe erősítések érkeznek és a hadműveleti területekre né­pi milicista egységeket ve­zényelnek. ADEN: Szomáliában és Etiópiában tett látogatásáról Adenbe ér­kezett az afroázsiai népek szolidaritási szövetségének küldöttsége. F. Bangura, a delegáció vezetője, a szö­vetség főtitkár-helyettese ki­jelentette: a Szomáliái és az etiópiai kormány egyaránt biztosította a küldöttség tag­jait arról, hogy békés úton törekszik a konfliktus meg­oldására és folytatja a har­cot az imperializmus és a reakciós erők kísérletei el­len. PÁRIZS: A L’Écho című francia lap hírt ad Pekingnek arról az elhatározásáról, hogy beavatkozik az északkelet­afrikai konfliktusba. Peking elhatározta: támogatást nyújt Szomáliának az Etiópiával vívott fegyveres harcban — írja a L’Écho. — A francia lap véleménye szerint a kí­nai kormány megpróbál „hozzájárulni” ahhoz, hogy a térségben fokozódjék a zűrzavar és a feszültség. PEKING: A kínai külügyminisztéri­um szóvivője — a hírügy­nökségi jelentésekkel szem­ben — csütörtökön azt kö­zölte a Reuter angol hír­szolgálat: iroda tudósítójá­val, hogy Peking nem aján­lott fel fegyvereket Szomá­liának. Ugyanakkor az is­mert kínai frazeológiát hasz­nálva „óva intett a szuper- hatalmak beavatkozásától” Afrikának ebben térségé­ben. Politikai botránnyá fajul a Kappler-ügy Olaszországban Olaszországban a Kappler- ügy politikai botránnyá fa­jul annak következtében, hogy a «^ci háborús bűnös megszöktéiSsében — a jelek szerint — összejátszottak az olasz és a nyugatnémet tit­Gyilkosok összeesküvése 9. „Valószínűtlen és illetlen” elméletek David Slowson jogász, aki a bizottság megbízásából el­lenőrizte az Oswaldról ke­ringő különféle híreket, az ál-Oswald dossziéja eltűné­sének okait magyarázva, így érvelt: „Itt valami nyilván­valóan összefügg a CIA-val. Ez csak feltevés, de a CIA által foganatosított azon in­tézkedések között, amelynek célja mindannak eltitkolása volt, ami fényt vethet Os­wald tevékenységére, az em­lített dosszié elkobzása is szerepelhetett.” Ez hajmeresztő elmélet, de mint sok mást, ami a dallasi gyilkossággal függ össze, nem hagyhatjuk ki a számításból. , Válaszok természetesen nincsenek, csak különböző változatok vannak, amelyek al valószínűtlenektől az illet­lenekig terjednek. Akadnak itt mindenféle ízlésnek meg­felelő összeesküvések. A baj azonban az, hogy Dallas, Vietnam és a Watergate- ügy után az összeesküvése­ket már nem lehet kurtán- furcsán elvetni. A klasszikus változat A közvélemény viszont át- tálában hajlamos a CIA-ra hárítani a bűnt — ráadá­sul az ezzel kapcsolatos bi­zonyítékok is jóval súlyosab­QJjmjsäj j 1977. augusztus 19. péntek bak a többinél. Vagy a CIA vezetőségét, Vagy azt a szélsőjobboldali csoportot vádolják, amely a CIA lep­le alatt tevékenykedett. A merénylet klasszikus változatában a gyilkosnak megfelelő indítóokkal, esz­közökkel és lehetőségekkel kell rendelkeznie. Ez újabb ok arra, hogy kételkedjünk abban, mintha egyedül csak Oswald lett volna bűnös — hiszen neki sem az első, sem a második, sem a har­madik nem állt rendelkezé­sére. Sok olyan ember és cso­port akadt, amelynek -'kai voltak arra, hogy John Ken­nedy halálát kívánja. De mi a helyzet az eszközökkel és a lehetőségekkel? A gyilko­soknak mindenekelőtt a dal­lasi rendőrkapitányságot kel­lett semlegesíteniük, ez pe­dig nehezebb, mint amilyen­nek látszik. Eléggé erős po­zícióra volt szükség ahhoz, hogy a nyomozó szervek, különösen a CIA és az FBI, indokoltnak lássák a részle­tes vizsgálattól való tartóz­kodást — mivel az igazi bű­nösök leleplezése a kor­mánynak és az úgynevezett „társadalmi érdekeknek” több kárt, mint hasznot oko­zott volna. Továbbá, tapasz­talt mesterlövészekkel kel­lett rendelkezniük. Mindeh­hez pedig pénz szükséges, rengeteg olyan pénz, amely- lyel nem kellett elszámolni. A maffia-kapcsolat Mindezeknek a feltételek­nek teljesen csupán a szer­vezett bűnözés világa felel­het meg. Ennek a világnak pedig feltétlenül voltak in­dítóokai. A kubai játék- kaszinók és az ottani kábi- tószerkereskedelem elveszí­tésével járó veszteségek — ennek oka az új kubai rend­szer létrejötte volt, amelyet a Kenr.edy-kormány nem tudott megdönteni — évi több' száz millió dollárra rúgtak. Ami az eszközöket illeti, a maffiának gyilkosai is vol­tak és pénze is volt arra, hogy gyilkosokat fogadjon fel. A második világháború óta a CIA és a maffia a leg­szorosabb kapcsolatban volt egymással. Az ötvenes évek végén Robert Kennedy Las Veg;isban 'összeakadt egy gengszterrel, aki így kérke­dett: „ön nem mer hozzám nyúlni, a CIA szavatolta sérthetetlenségemet.” A bi­zalmatlanságra hajló Kenne­dy ellenőrizte: a bandita igazat mondott. Később a vietnami hábo­rú idején, a CIA repülőgé­pei ópiumot szállítottak In- dokínából, a gengszterek megbízottai pedig ezt az amerikai városok utcáin áru­sították. 1971-ben a „Cosa Nostra” 11 tagjának „eien­des” New York-i pere al­kalmával a maffiatagok vé­dője egy ritka tanút idézte­tett meg — a CIA helyi osz­tályának főnökét. A bandi­tákat felmentették. A CIA és a maffia köKti kapcsolatok magyarázata egyszerű: az utóbbi magára vállalhat bizonyos „feladato­kat”, amelyeknek a teljesí­tése a CIA állománybeli ügynökei számára kellemet­len. (Folyt, köv.) kos szervek. Foscolo tábor­nok, a katonai főügyész is, annak a véleményének adott hangot, hogy Kappler felesé­gének a nyugatnémet titkos szervek is segítettek férje megszök tetősében. Az olasz hatóságok cinkos­ságára utal az is, hogy And­reotti miniszterelnök utasító, sára elmozdították tisztségé­ből a csendőrség egyik dan­dártábornokát, egy ezredest és a fegyenckórház őrzésével megbízott parancsnokot. Az olasz köztársasági és a szo­cialista párt Lattanzio had­ügyminiszter lemondását kö­veteli az ügy miatt. A kom­munista párt parlamenti cso­portja felszólította Andreot­tit, tájékoztassa a képviselő­ket a szökés pontos körülmé­nyeiről és példásan vonják felelősségre a felelősöket. A milánói II Giorno csütörtökön azzal gyanúsította az olasz kabinetet, hogy a nyugatné­met kormány politikai és anyagi támogatása fejében adta be derekát és bocsátot­ta szabadon Kapplert. A lap emlékeztet rá, hogy a hábo­rús bűnös kiadatását Bonn már többször sürgette. „Szőlőskert” Mg. Termelő­szövetkezet 1,5 millió nor­mál kalória teljesítményű hűtőházának műszaki ve­zetésére gépész­mérnököt keres. Hűtőházi, vagy konzerv­ipari gyakorlat szükséges. A pályázat benyújtásának határideje 1977. szeptem­ber 30. Cím: 3214 Nagyréde. Elhunyt Déry Tibor Déry Tibor Kossuth-díjas író 83 éves korában csü­törtökön hajnalban elhunyt. Temetése augusztus 22-én. hétfőn 12.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kulturális Minisztérium Magyar Írók Szövetsége Elő irodalmunk legjelentő­sebb prózaíróját vesztette el. Budapesten született, 1894. október 18-án, nagypolgári családból származott. Kis­gyermekkorában csonttuber­kulózisa volt, esztendőkig fe­küdt. A Markó utcai gimná. zium után a kereskedelmi akadémiára került, majd érettségi után a svájci St. Callenben tanul nyelveket. Ezután egy fakitermelő vál­lalathoz kerül tisztviselőnek — a vállalat nagybátyjáé, ő örökölne, ám a fiatal Déry verseket, novellákat ír, 1918- ban már bérharcot szervez, 1919-ben belép a kommunis­ta pártba. Első írása 1917- ben jelenik meg a Nyugat­ban. Mindjárt bíróság elé is kerül miatta, szemérem eile- ni kihágás címén. 1919-ig versei, novellái a Nyugatban jelennek meg, Babits és Mó­ricz mellett a fiatal Déryt tekinti a magyar irodalmi re­akció akkor a legvesezedel- mesebb lázadónak. 1920-tól emigrációba megy, 26-ban hazatér, majd újra a világ csavargója. Csehszlovákia, Németország, Ausztria, Olaszország, Skandinávia az állomások. Első verseskötete Bécsben jelent meg, Kassák hatását mutatja, s prózája is formabontó lesz, a kor avant- garde kísérletezéseit próbál­gatja ö is. Korai írásait az író „tűrhetetlenül rossz mű­veknek" nevezi, de ez már a későbbi igényesség szava. Illyés szerint az induló nagy író ,,a szocialista regényírás divatja idején konok kitar­tással, majdnem absztrakt prózát írt...”, ez a stílusvi­lág teszi Déry Tibor prózá­ját a XX. századi ma­gyar irodalomban egyedülál­lóvá, és ezek az expresszív ábrázólómódok látható je­gyei határozzák meg első, nagylélegzetű munkáját, a Befejezetlen mondat három kötetét — amelyben saját életútja nyomán azt írja meg. hogyan jut el egy nagy­polgári környezetből szárma­zó fiatalember Magyarorszá. gon a munkásosztályhoz. So­kat foglalkoztatta mindig a „valahová tartozás” kérdése. Az útkeresés a felszabadulás után egyszerűnek tűnik, Dé­ry a kommunista párt első Írói között foglalt helyet. Az „Alvilági játékok” Budapest ostromának első irodalmi megjelenítései közé tartozik. Cikkei az újjászületés, a megújhodás szellemi téglái. Közben készülődik egy nagy lélegzetű regényre, a magyar munkásmozgalom irodalmi megörökítésére. A tetralógiá­nak — a Feleletnek — első kötete 50-ben, második kö­tete 52-ben jelent meg. A munka mindvégig befejezet­len marad. Csak a tervét is­merjük. Az író 1948-ig akar- ta követni Köpe Bálint sor­sát. „Simon Menyhért szüle­tése", majd a „Niki” és a „Szerelem” novellás gyűjte­ménye, az életöröm hiteles pátoszából, az őrlő morális gondolatig, széles horizonton ábrázolja a magyar valósá­got. Benne van ezekben az írá­sokban az író ideiglenes út- vesztése is, mint ahogy stilus- változása a „G. A. úr X-ben” című utópisztikus regényben is erre utal. De feltűnik ben­nük az írói magányosság oldó­dása is, és jelentős művek, mint a „Kiközösítő” vagy nagy lélegzetű, sok vitát kiváltó ön­életrajza, az „Ítélet nincs” jelezték, hogy Déry Tibor végleg hazatalált, a szocialis­ta Magyarország megbecsült írójaként. Jelenlétét a Napok hordalékai című írásai iga­zolták igazán, mindennapos megfigyeléseit, napi kis jegy­zeteit szinte minden héten olvashattuk folyóirataink, na­pilapjaink hasábjain. Halálá­val — nagy fa dőlt ki, de gyökerei mélyen belekapasz­kodnak a magyar valóságba és jelen lesznek benne mind_ g örökre. Szcresfcse­stap&k . a pétervásá ÁFÉSZ-es él AUGUSZTUS 15—25-ig! Áruházunkban, valamint a tarnaleleszi iparcikkboltunkban 500,— Ft feletti, bútorboltunkban 1000,— forint feletti vásárlás után 1 DE DÍJTALAN TOMBOLAJEGYET ADUNK. LOTTÖSORSOLAS UTÁN TOMBOL AJEGY-SORSOLAS > augusztus 26-án a bükkszéki strandvendéglóben. FŐNYEREMÉNY: 1 db 5000,— Ft-os UTALVÁNY TOVÁBBI NYEREMÉNYEK: 1 db 3000,— Ft-os UTALVÁNY 1 db 2000,— Ft-os UTALVÁNY 10 db 500,— Ft-os UTALVÁNY 15 db 300,— Ft-os UTALVÁNY Keresse fel áruházunkat és szaküzleteinket, ahol udvarias kiszolgálással és bő áruválasztékkal várjuk. A sorsolás eredményét a NÉPŰJSÁG-ban közöljük augusztus 31-én.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents