Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
f Minden szabad percük a csillagoké Országos tanfolyam Gyöngyösön Eléggé sajátos tanfolyam színhelye most Gyöngyös. Az amatőr csillagászok közöl összesen majdnem hetvenen adtak itt találkozót egymásnak, hogy a szaktudomány jeles képviselőitől hallhassanak a legújabb csillagászati eredményekről. De bizonyos módszertani kérdéseket is megvitatnak, hiszen a tanfolyam minden hallgatója egyben TIT-elő- adó is a lakóhelyén annak körzetében. A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya kétévenként szervezi meg ezt a konzultációkkal összekapcsolt előadássorozatot, mindig abban a városban, ahol a kedvtelésből kutató csillagászok a legszebb eredményeket érik el. Békéscsaba után így lett ennek a tanfolyamnak a helye most Gyöngyös, a Városi Művelődési Ház. Csupán Nógrád, Vas és Győr-Sopron megyéből nem jött senki a csillagos ég kutatói közül. A jelenlevők átlagéletkora 25 év, foglalkozásuk szerint pedig a társtudományok köréhez tartozók, földrajzosok, fizikusok, mérnökök. Valamennyien a nyári szabadságuk egy részét töltik el ezen a tanfolyamon, ahogyan maguk a neves előadók is. A TIT annyit segít, hogy a kiadásokat fedezi, ha az illető a társulatnak előadója is a lakóhelyén. A tanfolyam résztvevői augusztus 13-án érkeztek ebbe a mátraalji városba és tíz napot töltenek itt el. Délelőttönként előadásokat hallgatnak, mint például: dr. Kulin György Társkeresés az univerzumban, dr. Marx György Élet az univerzumban, Abonyi Iván Kozmikus anyagformák, dr. Marik Miklós A naprendszer keletkezése. Helybeli előadója is lesz a tanfolyamnak, Márta Ferenc, középiskolai tanár, aki a csillagászat és a fizika kapcsolatáról mondja el gondolatait— Vizsgalehetőséget is biztosítunk a tanfolyam résztvevőinek — mondta Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló tudományos munkatársa, a tanfolyam vezetője. — Ez az egyetlen ilyen alkalom az amatőr csillagászok részére. Mindig van nyolc-tíz jelentkező, aki él ezzel a lehetőséggel. Oklevelüket a TIT nagyra értékeli, és figyelembe is veszi például a szakkörök szervezésekor. Még azt is örömmel újságolta, hogy gz új Planetárium második előadására külön meghívót kaptak Ponori Thewrewk Auréltól, az intézet igazgatójától, és augusztus 21-én valameny- nyien részt vesznek a Népligetben, most, augusztus 17- én megnyílt, új, 420 személyes planetárium rendezvényén, ami nemcsak nagy öröm mindannyiunknak, haPécs történelmi városrészében, a Hotel Minaret előtt, XIV. századi kolostortemp- lom és XVI. századi török fürdő maradványait tárták fel. Az ásatás során előkerült az 1301-ben épült ferences templom eredeti szentélye. Falait a törökök rombolták le, hogy kialakíthassák Merni pasa dzsámiját. A temp. lom padozata alatt kriptákat találtak, bennük csontvázakat és csontmaradványokat. A XIV. századi szentély mellett feltárták Merni pasa fürdőjét, amelyet Pécs elfoglanem megtiszteltetésnek is veszik a külön meghívást. A munkarend szerint délelőttönként előadásokat hallgatnak az amatőr csillagászok, utána konzultáción érdeklődhetnek az egyes részletek felől, vagy fűzhetik az elhangzottakhoz saját véleményüket, gondolataikat. Délutánonként szabad program keretében kedvük szerint tölthetik el idejüket a város és környéke megismerésével, vagy a szervezett tanulmányi kirándulásokra mennek, így a Gagarin Hőerőműhöz, az Egri Csillag- vizsgálóba. a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzembe, a piszkéstetői obszervatóriumba, illetve az Izzó gyöngyösi gyárába. Az első napok után nagyon jó hangulatban vesznek részt -a tanfolyam tagjai a program további részében. Ahogy hangoztatják, nagyon jól érzik magukat Gyöngyösön, ebben g vendégszerető, barátságos mátraalji városban. lása után — körülbelül négyszáz évvel ezelőtt — építettek a törökök. Pécsett három török fürdő volt, kettő közülük teljesen elpusztult, ezt viszont rekonstruálni lehet. Merni pasa fürdőjének maradványait konzerválják, majd a rekonstrukció terveinek elkészülte után, hozzáfognak az objektum műemléki helyreállításához. A török fürdő minden jellegzetes részlete megmaradt, s így nagyszerűen rekonstruálható tudományos szempontból és bemutatás céljára egyaránt. Újabb leletek Péesett A klasszikus gitár követei Costas Cotsiolis tizenegy éves kora óta ad hangversenyeket Európa különféle országaiban. 1970-től 73-ig Franciaországban Andrés Segovia tanítványa volt. Dobhártyát rezegtető, sok decibeles hangerőhöz szoktatott fülünknek kellemes, meglepő élmény, hogy a gitár a legbensőségesebb hangszerek egyike. Mármint a klasszikus gitár, a múlt század elejétől napjainkig igazi reneszánszát élő hangszer. Erről győzte meg közönségét az a négy fiatal külföldi művész, aki a Gárdonyi Géza Színházban hétfőn este koncertet adott. Maga a színházterem nem a legszerencsésebb helyszínnek bizonyult, nehéz feladat elé 'állította az előadókat. A megszólaltatott klasszikus és modern alkotások — többek között Bach, Albe- niz, Brouwer, Theodorakis művei — azonban így is, ezen a szürke háttérfüggöny előtti kopár, hangokat elnyelő színpadon is életre keltek. A karcsú, fürge ujjak magával ragadó, gazdag érzelemvilágot tártak fel, s ízelítőt adtak virtuozitásból is. A négy művész Esztergomból, a harmadik nemzetközi gitárfesztiválról érkezett Egerbe. A koncertezés, a gyakori fellépés mellett mindegyikük tanít. Martin Rennert a múlt évben Münchenben és Chicagóban vett részt gitárversenyen, s az utóbbin az ö játékát értékelte legtöbbre a zsűri. (Fotó: Szántó György) Ady életének dokumentumai ÚJ EMLÉKMÚZEUM BUDAPESTEN a, Ez év elején — Ady születésének 100. évfordulójára — végre megnyílt a régóta hiányolt Ady Emlékmúzeum a belvárosban, a Veres Pál- né utcában, abban a lakásban, ahol utoljára lakott a költő 1917 őszétől egészen a haláláig: 1919. január 27-ig. Az emlékmúzeum tulajdonképpen két részből áll: az interieurszobákból és magából a kiállítóhelyiségből. A hajdani három, utcára néző lakószobát ugyanis teljesen a régi formájában, a régi bútorokkal rendeztük be úgy, ahogyan az Adyék idejében volt. A lakás egykori konyhájából és személyzeti szobájából pedig egy teljesen modern kiállítóhelyiséget alakítottunk ki és itt mutatjuk be Ady életének és munkásságának utolsó dokumentumait, háborúellenes költészetének legfontoQ Nwwis 1977. augusztus 17., szerda sabb képi motívumait. Diavetítéssel és hangműsorral Ady teljes életútját is felidézzük ugyan, de a helyszűke miatt itt mégiscsak az „Ember az embertelenségben” 'költőjének állítottunk és állíthattunk méltó emléket. A kiállítás első dokumentumai Ady feleségét, Bon- cza Bertát idézik. Megille- tődött hangú levelek, új érzéseket hordozó szerelmes versek vallanak arról, hogy Ady számára kezdettől fogva milyen sokat jelentett ennek a művelt, szép, fiatal lánynak a szerelme. E dokumentumokkal egybehangzóan írta a házasságukat ellenző apósának. Bon- cza Miklósnak: „Bertukával sorsszerű, azt hiszem predesztinált volt találkozásunk, megismerkedésünk. Kellett, hogy viharos, harcos életemből ő mellé hajtódjak, ő mellé, akinél rá- szorulóbb, érdemesebb a sze- retetre, óvásra, féltésre senki sincs. Törékeny, szenzibilis, nyugtalan, impulzív, artisz- tikus, finom teremtés. ..” Szerelmüket azonban nemcsak Boncza Miklós elutasító magatartása árnyékolta be, hanem az 1914-ben kitört világháború is súlyos teherként nehezedett rájuk. Ady előre rettegve a háború kimenetelétől, kezdettől fogva a leghatározottabban tiltakozott az esztelen öldöklés ellen- Nincs a korban még egy költő, aki olyan bátran, olyan következetesen és olyan megrázó erővel tiltakozott volna a háború ellen, mint ö. A kiemelt képek között a falon erős nagyításban látható a csúcsai Boncza-kas- tély is. 1914-től kezdve itt élt a költő, legtöbb háborúellenes versét is itt írta. A hegyoldalba épített várszerű kastélyból Ady messzire látott. Látta a völgyben futó vasúti szerelvényeket, a katonákkal és sebesültekkel megrakott vonatokat, és rémülten figyelte 1916 nyaran a királyi román hadsereg elől menekülő magyarok tízezreit. Erről a rendkívül fájdalmas érzéséről számol be testvérének, Ady Lajosnak levelében: „... gondold el. miket láttam, éltem, beszéltem, vigasztaltam (hit nélkül), vendégeltem és sírtam itt, a földönfutók or- szágútja mellett... Szenvedésem nem az idekötött emberé, de az emberé először és persze, a magyaré, az erdélyié. Mi lesz e förtelmes világgal s nem volna jobb menekülni halálhuskár-ön- kéntesként? Édesékre, reád, szegény Bertuka gyermekre, néhány barátomra gondolok, s arra, hátha szükség lesz reám, ha marad kedves és lesz még magyar ...” — Ezt a levelet nemcsak érdekes tartalma miatt idézzük, hanem elsősorban azért, mert Ady itt azokról a borzalmas élményeiről számol be, amelyek valósággal kipréselték belőle egyik legmegrázóbb, egyik legnagyobb háborúellenes versét: „Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: Ember áz embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban, Üjból-élö és makacs halott. o o o És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengvelengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szívébe S vél őrizni egy szebb tegnapot. Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek, (Bár föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám■ o o o S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben." (Részletek az Ember az embertelenségben című versből.) E költeményt, mint akiállítás egyik legfontosabb dokumentumát egy nagy méretű fotókompozícióban - vizuálisan is kiemeltük. Korabeli újságok, eredeti dokumentumok jelzik, hogy a háború alatt Ady ellen ismét fellángoltak a támadások. Rákosi Jenőék valóságos sajtóháborút indítottak ellene, de állandó behívókkal és sorozásokkal is zaklatták a köztudottan beteg költőt. A támadásokra Ady cikkeiben méltóképpen reagált, a legmegfelelőbb választ azonban az Ifjú szivekben élek című költeményében adta, amely a Nyugat 1915. november 16-i számában jelent meg a „Vén csaholóknak küldöm” ajánlással. 1917 elején váratlanul meghalt Csinszka édesapja. Boncza Miklós, aki haragja ellenére is minden vagyonát, többek között a Veres Pálné utcai öröklakását is egyetlen leányára hagyta. Adyék ekkor határozták ei, hogy felköltöznek Csúcsáról Budapestre, a Veres Pálné utcába. A beköltözés azonban nem ment olyan egyszerűen, mert a lakás egyik szobáját Boncza Miklós lapjának, a Magyar Közigazgatásnak a szerkesztősége foglalta el, s a redakció vezetői szerették volna a kiköltözést elodázni. A kiállításon látható az a levél is, amelyet Ady saját kezűleg írt 1917. július 18-án Ruffy Pálhoz, a lap szerkesztőjéhez. Ebből a kiköltözést sürgető levélből eléggé világosan kiderül, hogy Ady- nak igen is volt köze a lakáshoz és a berendezés nem kizárólag Csinszka ügye volt, mint ahogyan azt egyes kortársak állították. „A lakás nem a ,,M. Kg.”_é, hanem Boncza Miklósé s mi januárban lefoglaltuk magunknak. Mindent s minden bútor-darabunkat úgy hordtuk össze, szedtük össze őrült fáradsággal, hogy ebbe a lakásba ülhessenek bele s hogy őszre mi már beköltözhetünk- .. Lehetetlennek tartom drága Pali bátyám, hogy Ti alkalmas helyiséget nem találhassatok s talán megbízottai tok kevés gondossága, hogy a szerkesztőségnek nincs még helyisége. ..” — A sürgető levélnek láthatóan mégiscsak volt foganatja mert Adyék 1917 őszén beköltöztek új otthonukba. Sára Péter * A legfiatalabb, az alig húszesztendős Costas Cotsio. lis az athéni zeneakadémia klasszikus gitár tanszékének vezetője. Az NSZK-beli Hubert Käppel az acheni főiskola, az osztrák Martin Rennert a bécsi konzervatórium tanára. 1973-ban, az első esztergomi fesztiválon fedezték fel az addig autodidaktaként tanuló romániai Tokos Zoltánt, aki azóta elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Budapesten és jelenleg Debrecenben tanít. A többiek először vettek részt a fesztiválon. Elmondták. hogy hasznos és kellemes volt mindegyiküknek a jól szervezett találkozó- A 12 országot képviselő 181) fiatal művésznek kitűnő alkaloid ez a rendezvény a véleménycserére, s természetesen arra is, hogy egymástól tanuljanak. Idén először került sor koncertekre Esztergomon kívül. Jártak Tatán és Szentendrén, így jutottak el Egerbe is. Műsoruk összeállításakor az vezette őket, hogy a gitárt, s a gitárral közvetíthető zenét megkedveltessék hallgatóikkal. A művek elhangzása után a felcsattanó taps arról tanúskodott, hogy válogatásuk jól sikerült. —gh— Mai történet filmen Legátó címmel, öt év után újra nagyjátékfilmet forgat Gá] István, Balázs Béla.dí- jas filmrendező, a Sodrásban és a Magasiskola című, nagy sikerű filmek alkotója. Legújabb filmjének témája ízig-vérig mai történet: egy fiatal egyetemista házaspár vakációja során elevenednek meg az egykori partizán apa életének már-már a hősiesség ködébe tűnő. mítoszokkal övezett eseményei, s ennek kapcsán változik meg a fiatalok véleménye az időnként unalmasságig agyonemlege- xett múltról.
