Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

rrw Eltűnt a „Puskaporos” is Nyújtózik széltében, hosz- szában, ioifelé a város. A négyemeletes házakat már ajkbiggyesztve nézzük, a ki- lencemeletesekre azt mond­juk, no. megteszi éppen. Mert már vannak húszeme­letes házak is honunkban. S amint nőnek a , betonpaloták tömbjei, úgy tűnnek el a kicsiny paraszti hajlékok. Nem kell hozzájuk falhara­pó gép. Egy csákányütés — bedől a fal, két csákányütés — kiesik az ablak. Pedig némelyiket meg kellett vol­na hagyni — hírmondónak. Milyen meghökkentő és ta­nulságos lett volna a Lenin úton, a tömbházak között áz a kicsi ház, amely olyan alacsony volt, hogy akár egy törpe eb is benézhetett ablakán. Nyomtalan emberek, nyomtalan kunyhók porán épül az új Eger. Mégis, van olyan épület, nem is egy, amelynek hírét kell mondani. Ilyen a „Pus­kaporos”, a „Tőcsináló” (tű­csináló) ház, a kis kertész­lak Gárdonyi háza déli vé­gében. Nem tartoznak a műemlékek díszes sorába, s már meg sincsenek. De ne múljanak el hangtalanul. Eger. Lenin út 153. Most. Azelőtt úgy hívták, hogy Puskaporos, fent az akasztó­dombon. Már maga az akasztó­domb is! A tizennyolcadik század közepétől, talán ko­rábbtól is, egy évszázadig ezen az emelkedőn állt az akasztófa, a vesztőhely. Itt függtek, sokszor hetekig, az akasztófára való betyárok, gyilkosok, bitangok, elret­tentő példaként, hogy aki a Hatvani úton rossz szándék­kal közeledik a „kulcsos vá­ros” felé, mindjárt lássa: itt komolyan veszik a közbiz­tonságot. Itt rémült meg szegény kis Déryné, aki elő­ször 1815-ben járt Egerben — látván a széllengette hol­takat s alig győzte orrához tömködni csipkés keszkenő­jét. És ide temették az ön­gyilkosokat is, kiket a hó­hér szemetes szekéren vitt ki a „legottan fejét, kezét és lábát levágván, a testet has­ra fordítván, elásta”. (Azok az évszázadok kö­nyörtelenek voltak az ön­gyilkosokhoz. A levéltár őriz erről egy érdekes iratot. 1742-ben Szolnok városa kölcsönkérte az egri hóhért, aki megyei hóhér is volt egyben. Szentgyörgyi István, Tens Nemes Heves Várme­gye szolgabírája az alábbi levél kíséretében teljesítette a kérést: Dichirtessék a Jesus Krisztus. Szolnoki Bírák Ui-aimék kegyelmetek leve­lére nézve azon boldogtalan felakasztott aszonnak teste az Helységh határának szé- iin való eltemetésére expe- üialtatott (elküldetett) az T. Nemes Vrgye Mestere, Im­re Mester, kit is legényes­tül szükséges lekisírtetni lo­vasokkal. Az úton vala- melly Istállóban, avagy me­zőben megh szállván, külön arra készített edényekben adgyanak, amint illik ele­delt néki és boritalt, ottan is az varason az Testet le­vágván egy rossz lónak far­kán kötélre kötvén kihúzas­sa az várason kívül az ha­tárra, ott elásván az Mester temesse el legényével. Ezen munkájáért az Mesternek az Váras fogh adni 15 rhenes forintot, egyebet semmit sem, hanem ahol az Testh függ. onnan az Fegyverével békeríti magát, a kit Fegy­Amerikai mentőpilóták meglepő felfedezést tettek egy HH—3 típusú helikop­terrel. A 20 tonna súlyú he­likoptert — repülési időtar­tamának növelése végett — úgy építették át, hogy a le­vegőben egy C—1,30 „Hercu­les” tartálygépről feltölthe­tő legyen. De számolni kel­lett azzal, hogy a helikop­ter sebessége, még ha két turbinája teljes teljesít­ménnyel jár is — csupán óránként 300 kilométer, a Herculesé pedig kétszer ak­kora. A kísérlet során azonban vérével elér, az a Mesteré lészen, egyéb semmi jussa nem leend, azért az Tens Nemes Vrgyének rendelésé- bül ez szerént lemenni Szol­nokba expediáltatott, külön­ben nem cselekedvén. Agria die 5-ta Juny 1742.) Milyen volt az egri vesz­tőhely? Egy térkép és egy kései szemtanú vall róla. A térképet Vicentius Neywirt egri jogász készítette 1800- ban s keresztmetszetben lát­ható rajta az akasztófa: két kőoszlop s rajta keresztül fektetett gerenda. A kései szemtanú, Türk Frigyes ta­nár, Eger városának szerel­mese. leírója, s első nép­rajzkutatója. 1854-ben szü­letett és 1905-ben írja róla: „Az akasztófa a város dé­li határában, a Hatvani út végén, az országúttól, kife­lé menet balra eső gyepes emelkedésen állott. Én még láttam rozzant állapotban. Négyszögű területe fallal volt körülvéve, melynek ma­gassága másfél öl lehetett. Nyugati oldalán (az ország­út felé) ajtaja volt, a falon belül két-három sírhely. Az én időmben már lemállott róla a vakolat. Azóta persze már végképp eltűnt, ameny- nyiben a katonaság töl­tényraktára épült ott. öreg emberek, mint szemtanúk beszélik, hogy a kőfalazat északi és déli oldalának kö­zepén ölmagas kőoszlop volt, melyek úgy álltak, mint a kémények. Ezeken nyugodott egy gerenda, me­lyen akasztó horgok voltak. Néha három is lógott raj­tuk. A hóhér létrát támasz­tott a gerendához és úgy dolgozott. A lefejezés szin­tén itt történt, de a falon kívül a város felé néző ol­dalon.” Ez volt, ilyen volt tehát az egri vesztőhely. Az ilyen helyről rémtör­ténetek i6 szoktak keringe­ni. Erről is szállt egy, száj­ról szájra. Annak idején. Az mondta, akinek az beszélte, aki attól hallotta, hogy ... Szóval a történet hitelessé­géhez semmi kétség nem férhet. Odalent iszogattak az egyik tihaméri pincében borissza jó komák. Szó ke­rül ilyenkor sok mindenről, így a bátorságról is. Azon- gya az egyik illető, hogy is hítták, mondták pedig, de már kiment az eszemből, azongya. hogy ő lehoz egyet a horogról, ide. A hátán. Persze, hiszen két napja már meghótt. Vissza is vit­te, ilyen kutya gyerek vót. Hanem másnap már ő se kelt fel. Az Illető. Mondták, hogy megütötte a guta. Pe­dig hát elvitte az akasztott ember. Az gyött el érte. Hát így. A puskaporos torony épí­tésének időpontja bizonyta­lan. A jogász készítette tér­kép szerint 1800-ban még nem volt meg. de 1848-ban már intézkedtek róla. A vá­rosi közgyűlés jegyzőkönyve ír így: „Elnöklő Fő Bíró Űr elő­terjesztette, miként többek­nek előadásaikbul értesült, hogy a helyben tanyázó sor- katonaság számára itt levő lőpor el vitetni fog: mint­hogy pedig a folyó hó 9-től óta a polgári őrsereg Eger­ben is alakítva vagyon, szükséges gondoskodni, hogy annak a szükség esetében használni kellő anyagi ere­je kifejlesztéséhez a megkí- vántató szerek ne hiányoz­zanak e tekintetből tehát indítványt tőn a Fő Bíró a városi lőporos toronyban őr­á feltöltés a nagy sebesség­különbség ellenére rendkívül egyszerűen bonyolódott le. A helikopternek mind a 7000 lóerejét latba kellett vetnie, hogy a lehető leglassabban ,-épülő Hercules közelébe ke­rüljön. Amikor azonban már elérte azt, a „gázt” azonnal ismét egyharmaddal kellett csökkenteni, hogy a „repülő ienzinkúttal” összeütközzék, A nagy Hercules sodrában igyanis ugyanaz a hatás ér­vényesül, mint az autóverse­nyen: az elöl haladó kocsi szívó hatása „magával húz­za” az őt követőket. zött lőpornak a városi őr­sereg használatára leendő azonnali letartóztatása iránt.” A múlt század kilencve­nes évei után, amikor el­készült a megyei laktanya, még egy ideig használták a puskaporos tornyot, majd áttelepítették a varos másik határaba a lőszerraktárt. Sokáig üresen állt az akasztóuombon pedig a pus­kapor régen elköltözött fa­lai közül s megnyugodtak körülötte az elátkozottak szellemei is. Nem volt köny. nyű eladnia a városnak, mert világvégi hely volt ez mindenképpen. Hanem azért akadt egy bátor ember, Hevesi István, aki 1944 tavaszán megvette a tornyot és a hozzá tartozó őrházat A tornyot lebontot­ta s tégláiból megtoldotta az őrtornyát. Micsoda tég­lák voltak azok! Tenger ba- ka-búbánat volt azokban belevésve a bajnét, a szu­rony hegyével. Látni lehe­tett azokat, egészen mosta­náig. Száz meg száz név so­rakozott fel, minden tégla egy név, Zombori Barna, Betyár 1908, Vas. Boza, Var­ga, Patkó Mihály és a töb­biek, egyik magyarabb, mint a másik, idegen vezényszó alá kényszerített Heves me­gyei bakák nevei. Ki hol halt meg közülük, idegen érdekékért, idegen földeken, ki tudja ma már. Ilyen ira- tos házat aligha pipált még egyet az Osztrák—Magyar Monarchia. De volt ennek a háznak még egy nevezetes­sége. Itt nevelkedett, nőtt fel ifjabb Hevesi István, a híres vízipólós, Eger máso­dik olimpiai bajnoka. (Az első Pillér György volt.) Eger. Lenin út 153. Ma már csak a számtábla függ a drótkerítésen Dél felé va­ló útjában, a város elérte a kis házat és elnyelte. Heve­si István cementáru-készí- tő kisiparos sokféleképpen nevezetes portáját kisajátí­tották, ő pedig Kerecsen- den vett házat, hiszen ősei is ott nyugosznak az aká­cos temetőben. Minthogy pe­dig a kerecsendi házat is bővíteni, alakítani kell, a téglák is elindultak a köze­li falu felé. Vitték hátukon a régi katona-neveket, ame­lyeket többé nem lát meg senki, eltűnnek a vakolat alatt. Az aka6ztódomb tetején, az immár puszta téren el­kezdik maid ásni az új be­tontömb alapjait. Akik pe­dig ott lelnek egy-egy ko­ponyát. távol a törzs csont­jaitól. gondoljanak egy pil­lanatra azokra a szeren­csétlen nyomorultakra, aki­ket itt szabadított meg bű­neiktől a hóhér pallosa. Dr. Kapor Elemér F. Krivin: Az áltat kert ben — Miért van az oroszlán ketrecben? — kérdezte tő. lem a fiam az éllatkertben, az oroszlán ketrece előtt. — Azért, mert az oroszlán ragadozó állat. — És a zebra? Talán a zebra is ragadozó állat? Es ha nem, akkor miért zárják azt is ketrecbe? — Hogy meg ne egyék a ragadozó állatok... — Kicsoda? Az oroszlán? De hát az oroszlán ketrec, ben van. És a többi ragadó, zó állat is ketrecben van. Tehát a zebrának nem kel. lene ketrecben lennie. Akkor mégis, miért van ketrecben? — Mert különben meg. szökne. — Honnan és kitől? Azok. tói. akik a ketrecben van­nak. ■.? — Egyáltalán; megszökne. Az állatkertből. — Oda szökne, ahol neki jobb lenne? — Gondolom, igen. Bizo­nyára. — De hát kell az, hogy neki itt rosszabb legyen? — Nem. Nem feltétlenül.. — Akkor miért van két. recben? Levegőben tankoló helikopter Anyagi ösztönzés a gazdaságos építéstervezésre és tipizálásra Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, va­lamint a Pénzügyminisztéri­um két korábbi rendelete elvi lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy a Műszaki Tervező Vállalatok a közreműködők közvetlen anyagi ösztönzésé­vel is segítsék a beruházá­sok hatékonyságát növelő műszaki-gazdasági megoldá­sok és a típustervek kidol­gozását, a beruházási költsé­gek csökkentését, illetve a beruházás üzembe helyezési határidejének előrehozását. A végrehajtás szabályairól most adtak ki közös közle­ményt, Ez összefoglalja azo­kat a hatékonysági, gazda­ságossági feladatokat, ame­lyeknek teljesítéséért pré­miumot fizethetnek és ju­talmat adhatnak a vállala­tok tervezésfejlesztési és kockázati alapjának, vala­mint részesedési alapjának felhasználásával. Az anyagi ösztönzésnek ez a rendszere, a korábbiaktól eltérően, elsősorban a sze­mélyi érdekeltségre épül, mert mind a tipizálásban, mind a beruházási költség­megtakarításban és határidő előrehozatalában a prémi­umösszeg 70 százalékát egyéni feladatokra kell ki­tűzni, s csak 30 százalékát lehet felhasználni a jutal­mazásra a vállalati szintű feltételek teljesítése esetén. A hathatósabb anyagi ösz­tönzést célozza, hogy a sze­mélyre szóló prémiumfeladat teljesítésekor úgyszólván azonnal ki kell fizetni a ki­tűzött összeget, még akkor is, ha az ugyanahhoz a lé­tesítményhez fűződő egyéb A Zealend-szigeten épülő koppenhágai kórház szá­mára érdekes megoldású au­tomatikus szállítórendszert terveztek angol kutatómér­nökök. A kórház egyébként építészeti elrendezését te­kintve is figyelemreméltó, egy magas épülettömbből és a hozzá csatlakozó ötszintes fogadó és kiszolgáló épület­ből áll. A magas épület­tömb foglalja magába a kórtermek több mint 20 szintjét, a vizsgáló, a tanács­kozó-, a könyvtári, a bete­gek időtöltését szolgáló, az orvosi és személyzeti helyi­ségeket és a felvonótornyot. Külön tömbben vannak a különféle kezelő- és műtő- helyiségek, a laboratóriu­mok, a vérbank stb. — Valóban nem érted? Azért, mert különben meg. szökne! Azt hiszem, elég érthető, en magyaráztam neki, de ö mégsem értette. — Akkor miért nincs a macska a ketrecben? — Mert a macska háziál. lat! — És ha a zebra a két. prémiumfeladatokat mások nem teljesítik — tehát a ki­fizetés független a vállalati eredménytől. Az utóbbi években jó né­hány típusterv elavult már, s a tervezők sem voltak érdekeltek korszerű és gaz­daságos típustervek kidolgo­zásában- A személyre szóló anyagi ösztönzés tehát mo6t jelentősen hozzájárul a ti­pizálás kiterjesztéséhez. Az új rendelkezés függeléke részletesen felsorolja azo­kat az építési rendszereket, szerkezeteket, építményeket, egységesítési feladatokat, amelyek a középtávú nép- gazdasági tervekkel össz­hangban szorgalmaz az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A premizálható tipizálási feladatokat pályázati rend­szer keretében kell megol­dani. Eszerint a tervező vál­lalat felügyeleti szerve bí­rálja el, hogy a benyújtott típustervjavaslat megfelel-e a tervidőszak építéspolitikai, műszaki fejlesztési céljai­nak. összhangban áll-e a ki­vitelező és szerkezetgyártó ipar technikai lehetőségei­vel, s jutalom összege ará- nyos-e a feladat népgazda­sági jelentőségével. Hasonló­képpen a felügyeleti szerv értékeli a kész típustervet vagy tipizált szerkezettervet, s döntéséről 30 napon belül írásban értesíti a vállalatot. A premizálható, jutalmazha­tó munkakörök jegyzékét a kollektív szerződésben, illet­ve szövetkezet esetén a mun­kaügyi szabályzatban is rög­zíteni kell. (MTI) Az automatikus szállító­rendszer épületenként két, folyamatosan mozgó felvo­nóból és a hozzájuk kap­csolódó 730 méternyi szál­lítószalagokból áll. Legfel­jebb 35 kilogramm súllyal terhelhető, könnyen tisztán tartható és sterilizálható konténerekben juttatják el az összes szükséges anyagot, valamint dokumentációt a kórház minden részébe., A konténereket ellátják a rendeltetési helyük kódjelé­vel, s a felvonók, illetőleg a szállítószalagok csatlakozási pontjai előtt levő fotócellás kódleolvasók a jeleket „le­tapintva" működésbe hozzák a terelőkart, s az a megfe­lelő pályára juttatja a kon­ténert. recben marad, akkor házi. altat lesz? — Nem, a zebra nem lesz soha háziállat! — Hát akkor miért van ketrecben? — Mondtam már; külön­ben megszökne. ■. És kezdődött minden elöl. ről. Fordította Antalffy István MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25: Sosztakovics: V. vönésné- gyes: 8.55: Utazás az agy kö­rül; 9.25: Lucia Popp és Rafael Arié énekel; 10.05: Jelky And­rás kalandjai; 10.46: Barokk muzsika; 11.39: Irgalom; 12.35: Melódiakoktel; 13.15: Törvény- könyv; 13.30: Vizilabdá EB: 14.25: Északi muzsika; 14.50: Éneklő ifjúság: 15.10: Somogyi dalosok; 15.22: Fúvószene; 15.44: Magyarán szólva . . . 16.05: Har­sán a kürtszó! 16.35: Operet­tek; 17.07: Fiatalok stúdiója; 17.32: Chopin zongoramuvei; 18.00: A Szabó család: 18.30: Esti magazin; 19.15: Bemutat­juk új felvételeinket; 19.54; Az NSZK gazdasága — szabad­ságon; 20.24 Népi zene; 21.13: Olvastam valahol: 21.33: Clau­dio Abbado vezényel; 23.16: Zenés játékokból. PETŐFI 8.331 Nótacsokor: 9.2S: Mono­lóg: 9.33: Derűre Is derű; 10.00: Zenés műsor üdülőknek; 11.55: Látószög: 12.00: Melódia éí rit. mus; 12.33: Arcképek a szov. jet irodalomból; 12.33: Olasz muzsika: 13.28: Barkácsolók­nak; 13.33: A gyermekrádió műsora: 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Sanzonok; 18.33: Népze­nekedvelőknek: 19.03: Polkák; 19.15: Egy kis ügyeimet kérek: 19.30: Csak íiataloknak: 20.33: Liszt: Amit a hegyen hallani; 21.04: A Magyar Rádió szóra­koztató zene: hete: 22.43: Ver­bunkosok, nóták; 23.18: Iván Szuszanyin (Operarészletek). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — fiata­lok zenés találkozója. Szerkesz­ti: Varsányi Zsuzsa — Időköz­ben, munka közben a Bocsi Sörgyárban. Riporter: Borsodi Gyula. — 18,00: Észak-magyar- országi krónika (A tartalom­ból: Barátságnapok előtt Bőr. sódban — Ülésezett a Borsod- Abaűj-Zemplénl megyei tanács tervgazdasági és műszaki kom­munális bizottsága — Bővült Borsod megye vezetékes ivó­vízellátása — Roger VlUiams zongorázik — Hírösszefoglaló, lajf- és müsorelőzetes. TQ MAGYAR 16.00 :Vlztlabda Európa-bajnok- sdg; 17.03; Varázsló; 17.60: Munkahelye: a Balaton; it.10: Mi újság van? 1S.30: Horizont; 10.20: Tévétorna; 19.30: Tv-hir- adó; 20.00 Iván Bukovean: Mi- elótt megszólal ... (Tévéjáték); 21.30: Oszó Europa.bajnokság: 22.30: Tv-hiradó, 3. 2. MŰSOR 20.01: Moravia Afrikája; 21.00 Sakk-matt; 21.20: Tv-híradó, 2.; 21.40: Rossini: A sevillai bor­bély (Vígopera). | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és I órakor: A zseldoskatona Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. EGRI BRÖDY: (Telfon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél I Óra­kor: Az utolsó perctg Izgalmas szovjet film, EGRI kert: este 8 órakor: Egy romantikus angol nó GYÖNGYÖSI PUSKIN: A piros alma GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Amerikai éjszaka GYÖNGYÖSI KERT: este 8 órakor: Különben dühbe jövünk HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szabálytalan szabályos HATVANT KOSSUTH: Emlékezz a nevedre FÜZESABONY: Sellö a pecsétgyűrűn I—II. Kórházi konténerposta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents