Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLET ARI AI, EGYESÜLTETEK! iß/pfluj tan AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 163. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 13., szerda Befejeződött a Magyar-Csehszlovák Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 14. ülésszaka Jegyzőkönyv aláírással kedden a Parlamentben be­fejezte munkáját a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Vegyes Bizottság 14. ülésszaka, amelyen Sze­kér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek, a vegyes bizottság társelnökei vezették a tárgyalásokat. Megállapították, hogy a legutóbbi ülésszak óta ked­vezően fejlődött a két ország közötti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés. Számos szakosítási és koope­rációs egyezményt írtak alá. E megállapodások között kü­lönösen jelentős a jármű­ipari egyezmény, amely sze­rint öt év alatt több mint 12 milliárd forint értékű szállí­tást bonyolítanak le. Most elhatározták, hogy további 3,5 milliárd forint értékű kölcsönös szállítással bővítik ezt az együttműködést, s a kiegészítésről rövidesen egyezményt írnak alá. A két ország külkereske­delme a hosszú lejáratú meg­állapodásban előirányzottnál nagyobb ütemben növeli az árucsere-forgalmat, ami ta­valy 17 százalékkal haladta meg az előző évit. az idén pedig a műit évihez viszo­Orenfourgi barátságfesztivál Győri Margit, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Kedden már ünnepi prog­ramokkal, fesztiválhangulat, bán töltötték szabad idejű, két a 2700 kilométeres oren­burgi gázvezeték magyar sza­kaszának építői. A szovjet, bolgár, cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli és magyar delegációk, vala­mint a szovjet baráti társa­ságok szövetségének képvise­lői szerdától szombatig is­merkednek majd a vezeték ötödik, utolsó szakaszának munkálataival. A fesztivál vendégei mö­gött már több mint 2200 kilo­méteres út áll. A július 4-i nyitóünnepség óta ismerked­nek a KGST-országok eddigi legnagyobb vállalkozásával, követve az óriás vezetéken 1978-ban meginduló gáz út­ját. A távvezeték 70—80 éven át onthatja az uráli íöldgázmező kincsét. A vendé­gek Orenburgban kezdték meg útjukat — itt az uráli földgázmezöt tekintették meg. Innen nyugat felé ha­ladva, az első szakaszon szov­jet és bolgár építők munka­sikereit üdvözölhették, szov. jet dolgozók fektetik a csö­veket a második szakaszon is. Az elsőn bolgárba máso­dikon csehszlovák szakembe­rek építik a kompresszorállo­másokat. A fesztivál vendé­gei arról is meggyőződhet­tek, hogy tervszerűen halad a munka a harmadik, lengyel szakaszon is. A negyedik sza­kaszon az NDK dolgozóit kö­szöntötték, akik a lengyele­kéhez kapcsolódó munkate­rületükön 250 kilométer hosszúságban fektetnek csö­veket. A távvezeték követke­ző, 250 kilométeres szaka, szán szovjet dolgozók fekte­tik a csöveket, csakúgy, mint majd az utolsó, magyar épí­tési területen. A magyar szakasz feszti­válprogramjának kiemelkedő eseménye lesz a vendégek és az építők baráti találkozója az Ukrán Kommunista Párt területi bizottságán. A fesztivál idején Ivano. Frankovszkban ül össze az építkezésben részt vevő or­szágok minisztereinek érte­kezlete azzal a céllal, hogy áttekintsék a munkálatok ed­digi menetét, az idei felada­tok teljesítését. A magyar szakasz köz­pontjában rendezik meg a népek barátsága fesztivál keufetes programjának ün. népi záróeseményét: a barát sági nagygyűlésen a fesztivál vendégei és építők hitet tesz. nek majd népeink megbont­hatatlan testvéri barátsága és együttműködése mellett, amelynek meggyőző példája a nemzetközi munkar^egosz. tásban születő hatalmas lé. tesítmény. nyitva előreláthatólag 10 szá* zalékkal bővül. A kétoldalú áruforgalom fejlesztését segítik a szako­sítás és a termelési koope­ráció kiszélesítésével is. A gabcsikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer előkészítő munkálatai a befejezéshez közelednek. Az építés meg­kezdéséről és az üzembe he­lyezésről mindkét fél kiala­kította álláspontját, s ennek megfelelően az ülésszakon előkészítették a kormányközi egyezményt, amelynek alá­írására a közeljövőben sor kerül. A vegyes bizottság fontos feladatként határozta meg az 1980. utáni együttműködés megalapozását. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Rudolf Roh- licek írta alá. A csehszlovák delegáció több tagja j Rudolf Rohlicek vezetésével kedden az Ikarus gyárba látogatott, ahol Toldi József vezérigazgató adott tá­jékoztatást a magyar autó- buszgyártás fejlődéséről és a csehszlovák partnerekkel folytatott együttműködésről. NDK-Iap Kádár János bonni tárgyalásairól „Bővül az együttműködés” címmel az NDK-beli Hori­zont című hetilap Peter van Dick cikkét közli e heti szá­mában Kádár Jánosnak az NSZK-ban tett látogatásá­ról. Kádár János bonni tár­gyalásai beleillenek abba a tevékenységsorozatba — ál­lapítja meg a cikk —, amely- lyel a szocialista országok vezető képviselői következe­tesen megvalósítják a test vérországok összehangolt külpolitikai vonalát. Ennek célja, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű államok között érvényesüljenek a bé­kés egymás mellett élés el­vei. A tárgyalásokról kiadott közös közleménynek a nem­zetközi életre vonatkozó megállapításai közül a lap kiemeli, hogy mind Kádár János, mind Helmut Schmidt méltatta az enyhülés útján elért sikereket s hangsúlyoz­ta eltökéltségét a kétoldalú kapcsolatok továbbépítésére. Munkában a kertészek Erdőtelken A harmadik tábla még hi­ányzik a falról, de rövidesen újabb márványlap hirdeti, hogy az erdőtelki—tenki ter­melőszövetkezet tavaly har­madszor nyerte el a legjob­baknak kijáró kiváló címet. Ez nemcsak elismerése eddi­gi munkájuknak, de bizonyos fokig kötelezi is. A megye „konyhakertjé­nek”, a Heves környéki zöld­ségtermesztési körzetnek je­lentős szövetkezete a Szabad­ság, ahol jelenleg is több mint félezer hektáron terme­lik a legkülönbfélébb zöld­ségnövényeket. A megyei ZÖLDÉRT és a konzervgyá­rak mellett állandó partner a vetőmagtermeltető vállalat is, amely az idén például 40 hektár Marmand-paradicsom magját vásárolja fel, és szál­lítja az AGRIMPEX-en ke­resztül az angol Hurst-cég- nek. A kettős hasznosítás ré­vén (persze a paradicsom le­vét sem dobják ki), több mint kétmilliós bevétellel számolnak Erdőtelken. Pró­bálkoznak a csányi paradi­csomtermesztési rendszer be­vezetésével is, ami megolda­ná a munka teljes gépesíté­sét, s az idén már 23 hektár­ra vetettek Ventura és Chicco fajtát. Helybeli asszonyok és diá­kok — lehetnek vagy százan — elkezdték a zöldbab első szedését is. A különleges zöldhüvelyű fajtából mintegy 8 ezer ládával pakolnak va­gonba, és a szállítmány pár nap múlva a nyugatnémet piacokra kerül. Szintén az NSZK-ba exportálják majd a HUNGAROFRUKT-on ke­resztül a pallagi zöldpapri­kát is. A közkedvelt cecei fajta 20 hektáron terem, sőt majd 15 mázsa már forga­lomba került. Ugyancsak hozza termését a kecskeméti apró uborka, és egy 12 hek­táros területről már szállít­ják is a raktárakba. A kertészet több éves eredményei alapozták meg azt a 30 millió forintos beru­házást, melynek kivitelezése az év raásodik felében kez­dődik meg. Elkészültek ugyanis annak az új öntöző­rendszernek a tanulmányter­vei, amellyel négyszáz hektár zöldség állandó, és nem utol­sósorban biztos vízellátását oldja majd meg a gazdaság. Természetesen a többi ága­zatban is a munkacsúcs nap­jai ezek. Az pszi búza mind a 840 hektáron beérett. A kora nyári szárazság miatt ugyan kicsik a kalászok, és a hozamokat rontotta a belvíz is mégis mintegy 40 mázsás átlagtermésre számítanak. Többek szerint a kukorica errefelé a legszebb a megyé­ben. Igaz, annak idején nem késlekedtek a 780 hektár be­vetésével, így a tavaszi esők, hatására szépen fejlődhetett a növény, és ezekben a na" pókban a szárakon megjelen­tek az első kukorieacsövek is. Teremtő igyekezet 650 MILLIÓ FORINT nem kis pénz. Nagyjából egy közepes gépipari vállalat termelési értékének felel meg. Vagyis, megközelítően ezer—kétezer ember egyévi munkájá­nak az értéke. Nos. ezt a 650 milliót ezúttal szinte játszva kereste meg, napi munkája mellett és munkaidőben, 32 gyárnál, össze­sen talán 500 ember, tehát vállalatonként 15—20. Szinte játszva kereste meg, legalábbis ahhoz képest, amekkora fáradtsággal és energiával esetleg egy egész vállalat állít elő ugyanennyit egyetlen esztendő alatt. Ezek az emberek ezt az eredményt — szakszerűen szól. va — költségmegtakarítással érték el. Úgynevezett érték­elemző munkacsoportokba szerveződve, módszeresen el­kezdték keresni, hogyan, mivel takaríthatnának meg a vál­lalatuknak egy-, tíz-, vagy ötvenmillió forintot a termelési kiadásaikból. E költségmegtakarítás mögött persze, valójában anyag-; energia-, idő- és munkaerő-megtakarítás rejlik. Megváltoz­tatott, kis igazítással korszerűsített technológia, vagy egy új szerszám alkalmazása, vagy egy kisebb konstrukciós módo­sítás, amelyek révén például ugyanazon termékhez most kevesebb anyag kell, mert csökkent a hulladék, esetleg az elrontott, pontatlan munkadarabok száma, és így tovább, E változások eredménye következtében lett olcsóbb a ter­melés, a már említett 32 vállalatnál. A használati értékeli tekintve pedig ugyanazt a gyártmányt, s abból ugyanannyit) termelnek ma is, mint a kisebb-nagyobb módosítások előtt — csak éppen több mint félmilliárddal olcsóbban. Ez az egyik — s valóban látványos és igen elgondol­koztató — eredménye az OMFB által valamivel több mint egy éve kezdeményezett pályázatnak, amelyhez azután a termelő tárcák és több társadalmi szervezet is csatlakozott. A pályázaton részt vevő 32 gyárat 112 jelentkező vállalat közül, értékelemző előzetes programjuk alapján, egy erre ai célra alakult tárcaközi bizottság választotta ki. Egy év múl­tán a már kidolgozott és az adott vállalatnál bevezetett ér­tékelemző tanulmányokat is ez a bizottság bírálta el, » ítélte oda a pályadíjakat. A JÓ SZAKMUNKÁSOK, szakemberek előtt persze a2 értékelemzés módszere valójában sohasem volt ismeretlen. Azok előtt, akik a munkában, mintegy „belülről indíttatva”, mindig igyekeztek jobb, olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat találni. Lehet, hogy csak a saját kényelmükre, azért, hogy csak a „többet ésszel” mottója szerint cselekedjenek. A3 ilyen alkotó vénájú emberek sohasem tartották véglegesnek az előző napi eredményeket, műszaki megoldásokat tudták* hogy az idő haladtával, a tudás és a tapasztalat, a gyakor­lat gyarapodásával mindig nyílik mód a változtatásra, arra hogy praktikusabban, racionálisabban dolgozzanak, javítsa­nak még a legjobb gyártmányon is, vagy a felhasználó, vagy a gyártó hasznára (de sosem a felhasználó párára). Lényegében ezt a — bízvást mondhatjuk — ősi embert igyekezetei, a munkálkodó embernek a mindig jobbra tö­rekvését érvényesíti az értékelemzés módszere. Persze kor­szerű. tudományos formában, az elemzéshez egységes mód­szert, receptet is nyújtva. De a lényeg ugyanaz: dolgozz a tegnapinál ésszerűbben, jobban, hasznosabban. Illetve — amibe mindez testet ölthet — a munka tárgya legyen (a gép, a szövet, az élelmiszer, a ház, a terv, a számítás, a ter­vezet, amelyet ki kellett alakítani), mindig tökéletesebb, célszerűbb korszerűbb, könnyebben, olcsóbban előállítható. Az értékelemzés' a korábbi „klasszikus” emberi többre törekvésnél annyiban azonban, mindenképpen jobb hatás­fokú módszer, hogy csoportmunkát tételez fel. E munkát értékelemző munkacsoportok végzik, amelyekben különböző szakmájú, tudású, gyakorlatú, beosztású szakemberek és szakmunkások egyeztetett és kidolgozött terv alapján elem­zik a lehetőségeket:, hol a szervezetet, hol a gyártmánytj hol a gyártási eljárást vizsgálva, mit lehetne azon ésszerű­síteni. A csoport munkamódszere a közös gondolkodás, a konzultáció, az eszmecsere, a vita.’ AZ ÉRTÉKELEMZÉS, ha nem is a tudomány, de alkal­mazásához mindenesetre sokrétű ismeretanyag elsajátítása szükséges. Nem szabad pusztán divatból belevágni, mert kellő ismeretek híján, jóval több kár származhat, mint ha­szon. A módszer fogásait, szisztémáját, tudományát meg lehet és érdemes is megtanulni. Az mindenképpen nélkü­lözhetetlen, hogy egy-egy megalakított elemzőcsoportban: mindig legyen 2—3 ember, aki ezt a speciális tanfolyamokon nyújtott ismeretanyagot már elsajátította, és önállóan al­kalmazni tudja. S aztán jöhet a vállalat vezetői által fel­adott lecke, amelyet a kicsi, de erős csapat bizonyosan jól megold. G. F. Megbízólevél-átadások Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke kedden fogadta Henrik Holger Haxthausen rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet, a Dán Királyság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke kedden fogadta Ahmed Ghezal rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Tunéziai Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, aa Elnöki Tanács titkára. (MTI) A diákdercknak meg szokatlan a zöldbabszedes, de így is gyorsan telnek a ládák {Fotói Tóth Gizella) Hazánk és a KGST címmel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60, évfordulójának jegyében nyi­tott kiállítást az MTI.fotó a Vadas Ernő teremben. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazga­tója megnyitó beszédében elmondta: a képek híven tükrözik építőmunkánk leg­újabb eredményeit, de egy­ben arra is emlékeztetnek, hogy együttműködésünk mai magas színvonala, közös ter­mékeink növekvő korszerű­sége a KGST csaknem há­rom évtizede tartó együtt­működésének talaján jött létre. A tőkés világ gazdasá­gának legkritikusabb éveiben is töretlenül fejlődött együtt­működésünk, bővültek gaz­dasági erőforrásaink. A tárlat 60 fotójának na­gyobb hányada a magyar- szovjet együttműködés szá­munkra létfontosságú ered­ményeit jelzi. Magyarország számára a Szovjetunió és a többi KGST-ország biztos beszerzési forrást, árucikke­inknek szilárd piacot jelent) Az erdőtelki asszonyok munkája nyomán több mázsa cecei, paprika kerül naponta a megye piacaira

Next

/
Thumbnails
Contents