Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
A hatékonyság útjai (4.) A hiba nemcsak a vízben keresendő Amiben nincs kivétel Porszemekből is nagy hegy lehet, akkora, hogy megmász_ ni képtelenség. Ráadásul vannak, s nem kevesen, akik egész hegyláncokat magasítanak a porszemekből, utána meg siránkoznak, nem látnak semerre, mi lesz így velük?! Hagyjuk a képletességet: sok munkahelyen híján vannak az elemi rendnek is, s ilyen körülmények között a hatékonyság emlegetése a fogalom megcsúfolása. Ott, ahol a kopott etalon miatt háromszor köszörülnek újra egy. egy alkatrészt, ahol két számlát szerencsétlenkedve, szekrényeket fölforgatva kutat hét ember fél napon át, ahol a készáru kiszállításához csak egyvalami hiányzik, a láda, mit takar az a kifejezés, hogy rend ? A rossz gazda Érdekes vizsgálódást folytatott a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságtani kutatócsoportja több gépipari vállalatnál. A hatékonyság, a termelékenység növelésének tartalékait kívánták feltárni, mégpedig elsősorban műhely- és üzemméretek között. Kiderítették egyebek mellett, hogy az állásidők fele belső — gyáron belüli — zavarforrások következménye, holott e források túlnyomó része egyszerű szervezési intézkedésekkel fölszámolható — lenne. Igen, feltételes módban, mert sem szándék, sem megfogható intézkedés nem bizonyította az akaratot, arról csupán szavak tanúskodtak. Rendetlen portának hanyag” a gazdája, csakhogy esetünkben ki a gazda? Hosszú a lista! Éppen ezért nem erkölcsös bármire is rámutatni, s azt mondani, ő hordta össze a porszemhegyet. Tették ezt valamennyien, gyárigazgató és udvari segéd, munkás, szerszámkiadó és technológus, művezető és gyalus. Az elemi rend, az alapvető szervezettség megkövetelése nem iskolamesteri, s még kevésbé kaszárnyái szolgálatvezetői rigolya, hanem elengedhetetlen fel. tétele az ipari termelésnek. Ismét a már említett ipargazdaságtani vizsgálódásra hivatkozva: az érintett üzemekben a selejt kétharmadát az elemi előírások megszegése miatt termelték. Kit érdekeljen? Rábukkantak a kutatók például olyan esetre is, amikor figyelmeztetés ellenére folytatódott a selejtgyártás, mondván, majd ha valame. lyik főnök szól, akkor másként csinálják. Tetten értük a közömbösséget, ám rögtön leírjuk: ez a magatartás nem születik vele senkivel. A környezet hatására alakul ki, s mivel a szóban forgó munkahelyen minden a feje tetején állt, a legegyszerűbb feladatok végrehajtása is seregnyi akadályba ütközött, a vállrándítva űzött selejtter. , melés törvényszerű következménye. A termelés menete ugyanis megbonthatatlan lánc, ha ennek egyetlen szeme elpattan, füstté válik az eredeti rendeltetés. Nem egyik napról a másikra bomlik fel a rend, az áttekinthetőség, nem egyik óráról a másikra lazulnak meg a fegyelem kapcsai. Kezdetben szinte észrevehetetlen folyamatról — mármint a végső következményeket nézve észrevehetetlenről — tanúskodnak a tapasztalatok. Ahogy a vízcseppek kivájják a sziklát, a szervezetet is ezen a módon kezdik ki az apró megalkuvások, az elkerülhetetlennek látszó engedmények. A művezető a munka kiadásakor nem figyelmezteti a gépkezelőt, hogy a földarabolandó anyag más keménységű, mint a tegnapi volt, s percek múlva már el is törött a szerszám. Az igáz_ gató zokszó nélkül aláírja az anyagbeszerző kiküldetési rendelvényét a háromszáz kilométerre levő másik gyárba, holott néhány szobával arrébb ott kattog a telexgép, segítségével megtudakolható lenne, érdemes-e egyáltalán útnak indulni? Kötelező sorrend Nincs kivétel abban, hogy rendet tartani annyi, mint a legkevesebbet megtenni. Ez alól senki sem kapott, mert nem kaphatott felmentést, ám a kötelező sorrend logikája szerint a rend kereteit azoknak kell kialakítaniuk, akik irányító poszton állnak. Ahol tehát elemi rend sincsen, ott a vezetés bizonyítványa ez, mégpedig alkalmatlanságáról. Kemény, túlzó megállapítás lenne? Az sokkal keményebb, húsba vágóbb megál- 1 api tás — tudományos vizsgálatok igazolták —, hogy hatalmas népgazdasági veszteségeket okoz a termelő állóeszközök gyatra kihasználtsága, a veszteségidők jelentős aránya a teljes munkaidőn belül. Ezek a veszteségek milliárdokkal mérhetők, s tetemes részük az elemi rend hiányából táplálkozik. Aligha tűrheti a társadalom, ilyen hatalmas summával rövidítsék meg azok, akik any- nyi fáradságot sem vesznek, hogy rendet tartasanak portájukon. Lázár Gábor Következik: (A MUNKAERŐNEK LELKE IS VAN) Átadták az új soproni pályaudvart Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vasárnap átadta rendeltetésének az új soproni személy- pályaudvart, amely belső elrendezésében, felszereltségé- vei. külső megjelenésével felveszi a versenyt a legújabb hazai és európai vasútállomásokkal. A felvételi épület összköltsége 82 millió forint volt. A soproni vasútállomás a magyar—osztrák közös érdekeltségű vasúti részvénytársaság, a GYSEV beruházásában készült. A társaság magyarországi és ausztriai vonalai egyre nagyobb szere" pet játszanak a kelet-nyugati tranzitszállításokban. Ezért a magyar vonalak átépítésére már korábban több száz millió forintot költöttek. Megkezdődött a Győr-Sopron— Ebenfurti Vasúti Részvény- társaság ausztriai vonalainak korszerűsítése is. Erre több mint 200 millió schillinget fordítanak. A soproni pályaudvar egyúttal határállomás is, és megépítése jól jelképezi a fejlődő osztrák—magyar kapcsolatokat. Strand csak napfürdővel A legszebb környezetbe épített strand is szomorú képet mutat, ha medencéje szinte kong az ürességtől. Ha nincs benne víz, s a hűsölést kereső fürdőzők, a lubickoló gyerekek helyett csupán egy új játékot, a „medencés" tollast örökítheti meg a fényképezőgép. A mátrafüredi strandon most ilyen kép fogadja a látogatót, ezen a nyáron még nem látott vizet a medence, csak pázsit van, néhány árnyékot adó fa, kabinok, személyzet — még úszómester is! — és természetesen megnyugtatóan szép környezet, és ha felhőtlen az ég, napfürdő minden mennyiségben. És van belépődíj is, mert a vízmű nagyon | helyesen nem zárta be a strandot, ám furcsa módon pontosan úgy számolja a tarifát, mintha víz is lenne a medencében. Igaz, nem ámítják a vendégeket, a pénztár ablakában halvány felirat közli, miszerint víz híján a medence használhatatlan, csak na~ pozni és zuhanyozni lehet. Ez is valami, noha egy strandtól mégiscsak többet vár az ember. , ★ Hol a víz? Mért nincs víz a mátrafüredi strandon? — Az egész Mátrában kevés a víz, ezért kellett elrendelni a harmadfokú korlátozást. Vízgondokkal küszködik mindenki, a lakosság, az üdülők, az Avar Szálló is, pedig a medence és a szauna még el sem készült — mondják a szakemberek, hozzátéve még azt is, hogy: sajnos. Igaz. A Mátra rohamos fejlődésével nem tartott lépést a közművesítés, különösen nem, a vízellátás. Tizenöt évvel ezelőtt Mátrafüred még csak 300 köbméter vizet fogyasztott, noha a vízmű kapacitása ennek a dupláját is meghaladta. Aztán új villák épültek, üdülők, iskola, szolgáltatóház, legutóbb pedig a 120 szobás Hotel Avar. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor nyáridőben négyszeresére is megnövekszik a lakosság. A víz pedig fogy. különösen ha kevés van belőle. Ez is igaz. Mint ahogyan igaz az is, hogy a vízhiányra hivatkozva egyetlen jelentősebb építkezést, beruházást sem szabad elnapolni, noha mindenki tudja, hogy egy új létesítmény vizet is fogyaszt. Mert évek óta nagy a bizalom: lesz víz. A csórréti víztároló — bár nem Mátrafüred ellátására készült — ad vizet. A Sástóig már el is készült a távvezeték, még két év fél kilométernyi szakasz - van hátra, s akkor már Füreden a kisegítő víz. Ezzel a megnyugtató közléssel akár pontot is tehetnénk a sorok végére, noha tudjuk, hogy ezen a nyáron nein éri el a strandot a vezeték, s ily módon csupán a következő szezonra ígérhetik a vízfürdőt. ★ Ám a tátongó medence nemcsak a vízhiányra figyelmeztet. Arra is, hogy nem tapasztalni próbálkozásokat, kísérleteket, törődő igyekezetei a strand vízellátására. A vízmű mintha istencsapásnak tekintené az évek során tapasztalható vízhiányt, s egy második Szent László királyra várnak, aki majd vizet fakaszt a sziklából. Nem kell várni! S vizet sem kell fakasztani, mert éppen a strand mellett folyik el a László- és más források vize, naponta több mint ezer köbméter. A strand medencéje — éppen .ezer köbméteres — könnyen feltölthető ezzel a forrásvízzel. Persze csak akkor, ha nem fertőzött a víz. Ez néhány vizsgálattal megállapítható, sőt rendszeresen ellenőrizhető. És ha mégis fertőzött? Akkor a Mátrafüred felett levő üdülők és más intézmények még mindig nem gondoskodtak a szennyvizek megbízható derítéséről, elvezetéséről. Ez legalább olyan nyugtalanító, mint a vízhiány, hiszen a kirándulók, a táborozó gyerekek ezrei nem vizsgálják, hanem egyszerűen csak használják — isszák is ! — a forrásvizet. Nem kell vizet fakasztani azért sem, mert feltalálták már a vízforgató berendezést, amely másfél millió forintba kerül ugyan, de rendszeresen tisztán tartja a medence vizét. Lehet, hogy a vízműnek nincs másfél millió forintja. Az is elképzelhető, hogy a helyi, vagy a megyei pénzforrásoknak fontosabb a rendeltetésük. Lehet __ D e az bizonyos, hogy a Mátra nemcsak Gyöngyösé, nem is a megyéé, hiszen az egész ország járja, látogatja, szép tájait. Mátrafüred üdülőiben a dolgozók ezrei pihennek, az erdőben úttörők táboroznak, a hétvégeken Kirándulók keresik a felüdülést, a pihenést. A strandon pedig csak nap- fürdőzni lehet, Mert kevés a víz. Bár az is lehet, hogy nemcsak vízben van hiány ... Márkusz László Churchill székében ,.Ott. őszin látunk kék epet, Olt sok hajó ring — leng a szélben S lendít vásári életet, Europa lüktet ott s lobog ma Dús tarkasággal ott a Dél: Olasz föld hangja kedves, édes; Itt büszke szláv jár, francia Spanyol s Örményország fia Es moldován ki még nehézkes Arab, görög, ki itt hajóz. ■ A száműzetését a városban töltő xPuskin e sorokkal emlékezett meg az Anyegin kilencedik fejezetében Odesz- száról, amely valóban méltán érdemelte ki a Fekete-tenger gyöngyszeme elnevezést. A ma több mint háromne- gyedmiiliós lakosú város a bőség zavarával kínálja a látnivalókat vendégeinek. A Puskin-szobrot 1888-ban közadakozásból emelték, az Ar- cheológiai Múzeumban 150 ezer kiállítási tárgyban és éremgyűjteményben gyönyörködhettünk, a 192 lépcsőfok tetejéről a legszebb arcát láthattuk a tengernek. A Lasz- tocskin utca 8. szám alatt áll a világhírű operaház, amelyben gyakran vezényelt Csajkovszkij, s színpadán a zene- történet olyan kiválóságai léptek fel, mint Rubinstein, Saljapin és Caruso. Gyertyafény mellett jártuk végig a. város alatt húzódó — az egri pincerendszerhez hasonló — katakombarendszert, amely éveken át nyújtott biztonságos búvóhelyet a forradalmároknak. A polgárháború 406100 itt dolgozott a bolsevikok forradalmi parancsnoksága, a hitlerista megszállás idején pedig az odesszai pártbizottság. Mi tagadás, kissé fáradtan „bújtunk ki” a katakombákból. de Forgács Béla tolmácsunk, egri idegenvezetőnk lelkesítő szavai gyorsan felfrissítettek valamennyiünket. Az Odesszát kiválóan ismerő tanár úr szávaiból egyebek mellett megtudtuk meg, — meg is mutatta —, hogy a szovjet bálnavadász flotta központját 1953-ban építették, s hogy Odesszában található a Szovjetunió legnagyobb és legkorszerűbb gépekkel felszerelt kereskedelmi kikötője, amelyet rendszeres hajójáratok kötnek össze Romániával, Bulgáriával. Franciaországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Törökországgal, az Egyesült Arab Köztársasággal és Líbiával. A város Nyugati és Keleti •Művészeti Múzeumában Canaletto-, Braueghel-, Ru- bens-festmények láthatók. Tizennyolc felsőoktatási intézményében több mint 50 ezer fiatal tanul. Este hét órára „be kellett hajóznunk”. Kareliyára, mert indultunk tovább Jaltába, a Krim-félsziget Mekkájába. Bevallom őszintén, a negyvenezer lakosú idegenforgalmi zarándokhely nekem Odesszánál is jobban tetszett. Hogy miért? Egy középiskolás élményem miatt. De erről majd később, előbb induljunk el városnézésre, nézzük meg közelebbről Jaltát. A természet nem sajnálta a szépet, a jót a várostól. „Errefelé” sohasem jár az északi szél a tél itt a legenyhébb a fürdővárosok között. A napsütéses órák száma Nizzához hasonlóan, meghaladja a 2200-at. Mediterrán éghajlata, szép természeti környezete ezrével vonzza a látogatókat a viiág minden tájáról. Akik, ha kedvük tartja, ellátogathatnak az Állami Szecsenov Klíma- és Fizikoterápiái Intézetbe, ahol világhírű szakemberek adják vissza egészségüket a beutalt betegeknek. A borászati kutatóintézetben eddig több mint 800 szőlőfajtát — részben magyar mintapéldányok segítségével — nemesítettek, a Masz- szandra bormúzeumban 1775- ös évjáratú borokat őriznek, amelyből, sajnos, még bennünket sem kínáltak meg. A Kirov utca 94. szám alatt öt évig élt és dolgozott Cser hov, s látta többször is vendégül Gorkijt. Saljapint és Levitánt. Az egykori épület természetesen ma múzeum, amelynek 1957-ig Csehov nővére volt az igazgatója, akit érdemei elismeréseként a szovjet kormány a Munka Vörös Zászló Rendjével és az Érdemes művész kitüntetéssel jutalmazta meg. Az idelátogatók véletlenül sem sajnálják az időt Jak a 280 hektáros botanikus kertjének megtekintésétől. A kertben ugyanis öt világrész flórájának hétezer fajtája látható, herbáriumában nem kevesebb, mint 80 ezer levelet őriznek. Az arborétum külön érdekességei azok az ezeréves pisztácia mammut- fák. baliloni szomorúfűzek, amelyek a mai tűlevelűek ősei. Ennyit a városról, szépségeiről, most pedig következzék az a diákköri élmény, amely Jaltában ismét felelevenedett. Története pedig a következő: szégyen ide, szégyen oda, de egy felelés során az ózdi József Attila Gimnáziumban „véletlenül” nem jutott eszembe, hogy a második világháború utáni európai helyzetet rendező jaltai konferencián ki képviselte Nagy-Brittanniái? Azt hiszei^i, ilyen zavarba soha többé nem jövök. És nemcsak azért, mert időközben diplomát szereztem történelemből. Sokkal inkább azért, mert Jaltában, ha nem is legálisan, kicsit „szemtelenül”, de pár pillanatra beleülhettem abba a székbe, amelyen Churchill ült a tanácskozáson — 1945. február 4—11. között, — amelyen egyebek mellett Európa jövőjéről és az Egyesült Nemzetek Szei - vezetőnek létrehozásáról döntöttek a Szovjetunió. az Egyesült Államok és Nagy- Britannia vezetői. Jaltát, a Livadia-l<űstélyt már csak ezért sem 7elejtem el soha ... Koós József (Következik: A háború és a béke fája) Pillantás a palotára, — képű nk bal oldalán — mellette a híres termek egyike, ahol a tanácskozások folytak. (Fotó: Tóth Gizella felvétele)
