Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

SILAG PROLET ARJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII, évfolyam, 162. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 12., kedd ÉRTELMISÉG ÉS POLITIZÁLÁS f\ politizálás valamely érdek képviselete és érvénye­sítési szándéka során kialakított vélemény és állásfogla­lás, amely más, hasonlóképpen megnyilvánuló érdekektől eltér, esetenként azokkal szembenáll. A politizálás legegy­szerűbb. legesetlegesebb formáiban is a vélemények vilá­gának jelensége. Igaz, hogy az értelmiség sajátos képzettsége és hiva­tása következtében többet ír és beszél — főként talán be­szél — mint a más rétegekhez, osztályokhoz tartozó ál­lampolgárok, aminek következtében a véleményekben megjelenő politizálását könnyebb észrevenni. Az állam- polgári jogon adott politizálás lehetősége és az azt lénye­gében kiváltó érdekeltérések és érdekéivényesítési akarat azonban természetesen egyáltalán nem korlátozódik az értelmiség körére. Még akkor sem, ha egy kényelmes, se­matikus, felszíni jelenségekből általánosító szemlélet haj­lamos a politizálást — annak is a „negatív” vonásait: az „okoskodást”, „értetlenkedést”, „ellenvéleményt” — dön­tően értelmiségi sajátosságként beállítani. Ha azonban mindez igaz lenne, úgy ebből az is követ­kezne hogy csak az értelmiségre vonatkozóan szükséges a meggyőző politizálás valamely politikai cél, vagy érték szempontjából. Másokat, a többséget, csak mozgósítani kell adott esetben, s azok akkor majd valamely fiktív akaratnak megfelelő mozgásba kezdenek. Tudatosan feszítettem az említett gondolatot addig a határig, hogy az már vállalhatatlan legyen, ugyanakkor minél inkább kitűnjék gondolati tartalmának hibája. Nem tartom ugyanis sem igaznak, sem célszerűnek azt a föl­fogást, amikor valáki az állampolgárok véleményének sa­játos szórtságát csak az értelmiségben tételezi fel. Már morálisan is elfogadhatatlan arisztokratizmus rejlik e vé­lekedésben, mivel a többség által gondolatilag fölfoghatat- lannak tartja, következésül olyannak, ami nem jelenhet meg politikai véleményekben. Ennél azonban még fonto­sabb szempont, hogy politikai önismeretünk az állampol­gárok politikai véleményét illetően ne válhassék ön ál ta­tássá. Ha ugyanis csak egyetlen társadalmi rétegben téte­leznénk föl politikai szándékokat akkor ez ugyancsak el­méleti 6zembekötősdi lenne, és következményként a gya­korlati politikában csak tapogatódzást. tenne lehetővé. A politizálás azonban sem nem priviléguma, sem nem bűne az értelmiségnek, mint ahogy a politizálás sorsfor­dulókat jelentő nagy történelmi kérdései sem — és főleg azok nem! — korlátozódtak soha az értelmiségre. (A tör­ténelmet, mint tudjuk, a tömegek formálják.) De gondoljuk csak meg — ha az eddigi okfejtés elfo­gadható —, mint és mennyit tudunk mi a politikai önis­meret. értelmében arról, hogy a politizálás eredményeként milyen a politikai vélemények és álláspontok tényleges világa? Azt hiszem elméletileg és átfogóan aligha opti­mális a tudásunk, eltekintve most persze attól, hogy a gyakorlati politikai irányítás ösztönösen is működtetni kényszerül ez irányú tapasztalatait. Ez a tapasztalat azon­ban csak az ösztönös érzékelés szintjén él, s korántsem tárgya még egy politikatudományi tudatosságnak. Okfejtéseink sokszor a legkisebb ellenállás irányába haladnak — ami elméletileg nagyon is hibáztatható —, és csak ott veszünk észre álláspontokat ahol azt nagyon plasztikusan meg is fogalmazzák, azaz az értelmiség köré­ben. Persze, egyáltalán nem véletlen, hogy az eltérő, netán szembenálló politikai véleményeket valaki az értelmiség körében keresi. Ez nem is az időnként fölbukkanó és az értelmiséget általában — ezért helytelenül — elitélő elő­ítéletes beidegződöttségékből fakad egyszerűen^ hanem az értelmiség általános és konkrét sajátosságai is lehetőséget adnak erre. Valamely versben, tanulmányban, megszöve­gezett tervezetben megjelenő álláspontot és az értelmiség jó része hivatásából következően ilyen termékeket állít elő — könnyebb tanulmányozni és megítélni, mint a né­pesség többségének a közvélemény hullámzásában szóródó, sokszor csak mélyen áramló véleményeit. Ami pedig a konkrétabb sajátosságot illeti, az a tör­ténelmileg alapozott és hagyományozott értelmiségi szere­pekkel kapcsolatos. Ez nálunk, mint kelet-európai sajá­tosság, szemben a napnyugati „szakember’-eszménnyel, az értelmiségnek politikai elkötelezettséget, közéleti érzé­kenységet ír elő. Ez az eszmény óhatatlanul bizonyos „po­litikai képviseletet” követel és kér számon az értelmiség­től és az apolitizmus, közéleti közömbösség nem tartozik éppen a bocsánatos bűnök közé az értelmiségi tevékenység társadalmi megítélésénél. Márpedig a politizálás, utalva a fentiekre, a vélemények világának jelensége. GOMBÁR CSABA Orenburg Elismerés a magyar építőknek Az első félévben az Oren- burg-nyugati határ gázveze­ték építői 18 százalékkal túl­teljesítették tervüket — kö­zölte vasárnap Lévay Tamás, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezési és beruhá­zási főosztályának vezetője Harkovban a magyar sajtó képviselőinek. Az első félévben jelenté­kenyen túlteljesítették ter­vüket a magyar építők is, akiknek munkája a kor­mánymegbízottak tanácsko­zásán elismerő értékelést kapott. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából minden ország építői felajánlották, hogy november 7-re teljesí­tik évi tervelőirányzatukat Jelenleg már a teljes gáz­vezeték csöveinek túlnyomó része, több mint 2000 kilo­méter hosszúságban a föld­ben van, s megkezdődött a kompresszorállomások építé­se. A baxátságfesztival részt­vevői a hét végén is gazdag programot bonyolítottak le. Szombaton a harkovi trak­torgyár kultúrtermében vet­tek részt barátsági nagygyű­lésen, vasárnap este szovjet és lengyel művészek adtak műsort a résztvevők számá­ra. (MTI) Kicserélték a szerződés magyar-NDK barátsági megerősítő okiratait Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­követe hétfőn Budapesten — a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában — kicse­rélte a két ország párt- és kormányküldöttségének leg­utóbbi találkozása alkalmá­ból Berlinben, 1977. március 24-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés meg­erősítő okiratait, s ezzel a két nép testvéri barátságá­nak és együttműködésének további elmélyítését szolgáló szerződés hatályba lépett. Az eseményen részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Roska István és Szarka Károly külügymi­niszter-helyettesek, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszj terhelyettes, Gadó Ottó é4 Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesei* Szita János, a Miniszterta­nács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, Vdvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Jelen voltak a Né­met Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövet-; ségének vezető munkatársai is. (MTI) Megkezdte munkáját a magyar-csehszlovák gazdasági együttműködési vegyes bizottság ülésszaka A magyar—csehszlovák gazdasági és műszáki-tudo­mányos együttműködési ve­gyes bizottság 14. ülésszakára hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák küldöttség, ame­lyet Rudolf Rohlicek minisz­terelnök-helyettes, a vegyes bizottság csehszlovák tagoza­tának elnöke vezet. A dele­gáció tagja többek között Julius Hanus, a . Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese Is. A Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta a vendégeket. Ott volt Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­A Parlamentben ülésezik a magyar—csehszlovák gazdái sági és műszaki-tudományos vegyes bizottság. (Népújság telefotó — MTI—KS) Egerbe látogatott a LEMP KB titkára (Fotó: Szántó György) Hétfőn Egerbe látogatott Zdislav Zandarowski, a LEMP KB titkára és kísére­te. A lengyel testvérpárt Központi Bizottságának tit­kárát, s a kíséretében levő személyiségeket — köztük Jerzy Zilinskit, a Lengyel Népköztársaság' budapesti nagykövetségének követtaná­csosát, valamint dr. Kovács Bélát, az MSZMP KB mun­katársát — Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta, s tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről a párt­tagság munkájáról. A tájé­koztatót követően Virág Ká­roly ismerkedő sétára invi­tálta Zdislav Zandarowskit és kíséretét. Vendégeink elő­ször tisztelegtek a felszaba­dulási emlékmű előtt, majd megtekintették a Csebok- szári-lakótelepet, később a vármúzeum érdekességeivel ismerkedtek, A délutánt vendégeink Szilvásváradon, az állami gazdaságban töltötték, ahol a lovas-, majd az erdei mú­zeumot keresték fel, s ki­rándultak a Szalajka-völgy- be. A pihenőprogram után Zdislav Zandarowski és kí­sérete visszautazott; a fővá­rosba. Felvételünk az egri város­nézés közben készült a de­legáció tagjairól és vendég­látóikról. társaság budapesti nagyköves te is. Lázár György, a Miniszter. tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, hétfőn hivatalában fogadta Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettest, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizotfj ság csehszlovák tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Székéé Gyula, a Minisztertanács el. nökhelyettese, a vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke, valamint Ba.rity Miklós, hazánk prágai nagy­követe és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy. követe. Plenáris üléssel hétfőn a Parlamentben megkezdte munkáját a magyar—csehj szlovák gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműköj dési vegyes bizottság 14J ülésszaka, amelyen Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek, a vegyes bizottság társelnökei vezetik a tárgyalásokat. A tanácskozáson részt vesz Ba- rity Miklós, hazánk prágai és Václav Moravec, Csehszlo-' vákia budapesti nagykövete Szekér Gyula nyitotta meg az ülésszakot, s szívélyes, ba. ráti szavaira Rudolf Rohli. cek válaszolt. A vegyes bizottsági ülésí szakon megvitatják a legj utóbbi ülésszakon hozott haj tározatok teljesítésének hely. zetét. Tárgyalásokat folytat-' nak egyebek közt a gabcikoj vo—nagymarosi vízlépcső, rendszer megépítésének előkészületeiről, a két or- szág 1980 utáni együtt­működésének legfontosabb irányairól. Szekér Gyula hétfő este vacsorát adott a csehszlovák küldöttség tiszteletére. Az okmányok aláírása (MTI fotó — Tormai Nándor felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents