Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
Barátaink: a fák A mind nagyobb lélekszámú települések, a nagyarányú iparosodás, a járműforgalom növekedése egyre súlyosabb terheket ró korunk emberére és a következő generációkra is. Az ezekből eredő kedvezőtlen hatások — az előrelátóbb ipar- és településtervezés, illetve -építés, valamint a levegőszennyeződést gátló, a zajt tompító korszerű berendezések alkalmazásán kívül — a zöldövezetekkel. fásítással mérsékelhe. tök. Hazánkban is törvény kötelez a fák telepítésére és védelmére. Napjainkban nemcsak a fák száma, hanem a hasznosságukra vonatkozó ismereteink is sokat gyarapodtak. ZAJNYELÖ LOMBOK A legszembetűnőbbek talán a fák esztétikai hatásai. A fasorok, sétányok tagolják, felosztják a településeket. Feloldják az utcák szigorú, mértani vonalát, az azonos épületformák egyhangúságát, merevségét. Téralakitók is lehetnek a városképben, háttérként telepítve pedig élő keretet adnak. Egyes épületek, épületcsoportok kiemelése is úgy oldható meg leg. szebben, ha hozzájuk illő fákkal veszik körül. , Még figyelemre méltóbb a i fák egészségügyi, környezet- ! javító szerepe. A tartós és í heves szélrohamok ellen szinte csillapítófelületeket jelentenek a lombkoronák. Ezek a felére, harmadára csökkentik a szélsebességet. Mérésekkel megállapították azt is, hogy a fák a lombfelületükre eső hangenergiának körülbelül negyedrészét elnyelik és a többit szétszórják. Fejmagasságban mérve, megközelítőleg ötszörösen nagyobb a zaj. szint az olyan utcákban, amelyekben nincs fa, mint a hasonló, de fákkal betelepített utcákban. E tülajdonságokon kívül a nagy méretű lombfelület csökkenti a por kelet- , kezését is, mivel a fa árnyé, ka védi a földet a gyors kiszáradástól. A levelek közül jjgí különösen sok port fognak fel a redőzött, szőrözött, ragacsos felületűek. A fák levelein megtapadó pormennyiség, a számítások 'szerint csupán Budapesten kétezer tonna évenként. Ez a por a csapadékkal kerül vissza a földre. A porképződés gátlásával és a porfelfogással csökkentik a közismert füstköd veszélyét és a porral együtt levegőben lebegő mikroorganizmusok, tehát a különféle kórokozók számát is. Olyan anyagokat is termelhetnek, amelyek pusztítják a mikrobákat. A dión kívül, többi között a madárberkenye néven közismert Sorbus aucu. páriáról ismeretes, hogy levelei mikrobapusztítóak. A „ZÖLD TÜDŐ” Miközben a lombozat árnyékvetése csökkenti a felszíni felmelegedést, párologtatása növeli a levegő pára- tartalmát. Egyetlen, alig fél évszázados, terebélyes lomb- koronájú hársfa — lombos állapotban — naponta körülbelül három hektoliter Vizet párologtat el. Ennek a ketSzoba fűtés - szőnyeggel Mint a szobafűtés újszerű megoldását mutatták be Párizsban a villamos fűtésű szőnyeget. A fűtőszőnyeg több rétegből áll: a legalsó hőszigetelő rétegre hőt visz- szasugárzó alumíniumfóliát helyeznek erre kerül a jól szigetelt fűtőtest, amelyet gumiból készült habszivacsréteg, majd maga a szokványos szőnyeg követ. Az egész fűtőszőnyeg nem vastagabb egy centiméternél. A fűtőtest a hálózat fali du- gaszoló aljzatához csatlakoztatható- Hőmérséklete sohasem lépi túl a 26 C-fokos határt és így nem túl meleg a lábnak sem. A bekapcsolás után 10 perccel már az egész szobában kellemes meleg érezhető. tős hatásnak az eredménye, hogy a fák alatt több fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, és legalább tíz százalékkal magasabb a páratartalom, mint a fa nélküli területeken. Ez szinte felbecsülhetetlen a városok némelykor sivatagi klímájában. A környezetünkben élő fá kát egyesek a levegőtisztító hatásuk alapián a tüdőhólya- gocskákhoz hasonlítják. Ez legalább annyira találó, mint a településeket övező erdőségek és más, fás, gyepes területek „zöld tüdő”-ként va. ló emlegetése. Amint a szak emberek megállapították, egyetlen falevél naponta 50 —100 milligramm széndioxidtól tisztítja meg a levegőt. Ha pedig csupán tízezer levél ki. fejlődését tételezzük fel egy- egy fakoronán — ennél azon bán a valóságban sokkal több van egy terebélyes platánfán, nyárfán —, akkor is fél, egy kg széndioxidot használ fel azaz „eltüntet” egyetlen városi fa a nappalok folyamán. Ehhez azt számításba véve, hogy egy ember kilégzéssel körülbelül 900 gramm széndioxidot bocsát ki naponta, tehát hozzávetőleg egy-egy átlagos méretű városi fa egy, esetleg két személy nappali légzését is „kiegyenlítheti”. EGY HARSFA — EGY GÉPKOCSI Az elmúlt évek nyarán hazánkban megtartott, negyedik dendrológiai tanácskozás többek között elfogadott egy olyan ajánlást is, amely szor- zorendszer és táblázat segítségével teljesen megbízható alapot ad a fák biológiai értékének kiszámításához. A szakemberek a számításoknál a lombozat tömegét veszik alapul és a szorzórendszer alapegysége a hároméves faiskolai példány mindenkori ára. így fajtától, pénznemtől, árváltozástól független a számítás. Ehhez még hozzátartozik az áttelepítés, gondozás költsége, alapul véve azt is, hogy mennyire érzékeny a fa nem hat db tízéveséves fafaj az átültetésre. Ilyenformán egy hatvan, éves fa nem hat db tízéves fának felel meg, hanem ötven db. tízéves fának. A lombkorona terjedelme ugyanis nem lineárisan, hanem exponenciálisan gyorsulva növekszik egy bizonyos határig — állapították meg. Mindenképpen legalább ezer. szerese a tüzelöértéknek a városi fasorok és parkfák értéke. Ezek szerint egy három évtizedes hársfa becsült értéke százezer forint körül mozog, vagyis körülbelül egy jó gépkocsi árával azonos. K. L. Csuvas parasztlányból színésznő Kuzmina egyik legsikerültebb alakítása, a vőlegény anyja Lorca „Vérnászában”. (APN-fotó, Pervencev felv.) A darab végén, az esküvői jelenetben a vendégeket, régi szokás szerint, sörrel kínálják. A jókedvű ünneplők közül a háziasszony kiválik és lejön a színpadról, hogy a nézőket is megkínálja a habzó itallal. A néző a szereplőkkel együtt örül, s meg is feledkezik arról, hogy a színházban ül. A művészet és az élet közötti határok elmosódnak. Ketyeruknak, a darab főszereplőjének alakítója, Vera Kuzmina, az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze. A Volga középső folyásánál fekvő Csebokszáriban, a Csuvas Autonóm Köztársaság fővárosában, mindig nagy sikerrel játsszák a „Menj hozzá Ivánhoz!” című darabot. — Szeretem a nézőket — mondja Vera Kuzmina. — Ha látom, hogy telt ház van, s ez nálunk megszokott, úgy érzem, hogy a néppel vagyok. A mi népünk szereti a színházat. S Vera Kuzmina a köztársaság egyik legnépszerűbb színésze. Harminc év alatt száznál több klasszikus és modern darabban játszott. A leendő színésznő egy kolhozparaszt családjában. Jan- sihovo-Norvasi faluban látta meg a napvilágot. 17 éves koráig igazi színházat nem látott, de faluja amatőr együttesének aktív tagja volt. Ti. zedik osztályos volt, amikor 1940 telén meghallotta, hogy csuvas stúdió nyílik a moszkvai Színházművészeti Főiskolán. A fölvételi CsebokszáMÁyi kirándulás . i Az iskolaév befejeztével szokatlan számvetést csináltam magamban. Arról van szó, hogy a tizedik évében járó fiúunokám, Ferike, aki most végezte el a Pingvin utcai általános isko. la harmadik osztályát, áprilisban tanulmányi kiránduláson vett részt tanárai és iskolatársai társaságában, az egyik nagy fővárosi csokoládégyárban. Az előzékeny gyárvezetőség megvendégelte a gyerekeket, s Ferike is annyira teleette magát édességgel, hogy hasfájással tért haza a gyárlátogatásból. Kis. lányunokám., Anita pedig, aki a Kőrisfa úti általános iskola negyedik osztályos növendéke volt az elmúlt tanévben, ugyancsak tavasszal, az egyik konzervgyárban járt tanulmányi kiránduláson. Őket is megvendégelték az üzem készítményeiből: befőtteket és dzsemes zsemlét kaptak uzsonnára. Persze, Anita is betegre ette magát. Némi nosztalgiával hallgatom unokáim beszámolóit a gyakori iskolai kirándulásokról, gyárlátogatásokról. (Tavaly májusban a fagylaltgyárban jártak.) Nekem nehezebb volt a gyermekkorom. Elemi, és középiskolás koromban — tehát 12 év során — nekem mindössze háromszor volt részem tanulmányi kirándulásban: egyszer az Óbudai Kocsikenőcs Gyárat, évekkel később pedig a Kő- 1 bányai Rajzszöggyárat, majd a Zuglói Egyesült Légypapír Műveket látogattuk meg tanítóink, tanáraink kíséretében. Igaz viszont — és ez a dolog pozitív oldala —, hogy sem én, sem egykori tanuló, társaim, nem kaptunk gyomorrontást egyik gyárlátogatás alkalmával sem. Heves Ferenc riban volt, s Vera tehetségesnek bizonyult. 1943-tól korának egyik legkiemelkedőbb színésze, Mihail Tarhanov vezette a csuvas stúdiót. S Vera Kuzmina tehetségének legerősebb oldalai éppen ennek a kiváló művésznek irányítása alatt teljesedtek ki. Nem jelentéktelen az a szerep sem, amelyet művész- szé formálódásában . férje, Pjotr Huzangáj költő játszott. Ez a nagy műveltségű em. bér elmélyítette Vera szere- tetét szülőföldje iránt, odaadását a szovjet népek közös ügye iránt. Sokoldalúan, az emberi sorsokon keresztül látja a színésznő az életet. Megfigyeli az embereket, magáévá teszi és művészetté változtatja életüket. Ezért aztán nincs is kedvenc műfaja. Amikor víg. játékban játszik, a drámáról álmodik, s tragédiára vágyik. Művészi eszköztárában minden irányzathoz megvannak a szükséges eszközök. Nagy szerepek egész galériája fűződik a csuvas színésznő nevéhez. Osztrovszkij, L. Tolsztoj, Schiller, Sevcsen. ko, Solohov, Fagyejev és még sok klasszikus és modern szerző nőalakjait elevenítette meg a Csuvas Állami Akadémiai Színház színpadán. Az általa alakított nők között ritka a gyenge ember, a gyá- molításra szoruló, a megadó. Többségükben erősek, tudják, mit akarnak, sorsuk urai bármely kor, bármely nemzetiség szülöttei, bármely irányzat követői legyenek. A színésznő megtalálja bennük azt a közös vonást, ami minden ember érdeklődését felkeltheti, s visszhangra találhat a jelenkor emberében. De művészetében legfontosabbnak a modern ember színpadi újrateremtését tartja. S a siker nem marad el tőle e szerepekben, mert jól ismeri azt az életet, amelyet a színpadon élnie kell, jól ismeri saját népét. Sokat jár a színház, sokat jár Vera Kuzmina tájolni a köztársaság kolhozaiba, szov- hozaiba, ipari üzemeibe. Az előadás után a színészek és nézők között őszinte beszélgetés bontakozik ki a színházról, a különböző szakmákról, az ember kötelességéről. Sok időt eltölt Vera Kuz- mina társadalmi munkával. Többszörösen- megválasztották a csebokszári városi tanács és az SZKP városi bizottsága tagjává. Ezenkívül tagja az Oroszországi Színházi Társaság csuvas tagozata vezetőségének. Mint színész is, mint közéleti személyiség is, . szoros kapcsolatban áll a néppel, s ez művészetének állandó felfrissítője. — Mihail Tarhanov a csuvas stúdió egyik foglalkozásán azt, mondta növendékeinek.: „Nagy feladat, áll önök előtt az életben. S ezért nem a kisszerű, hanem a tartalmas beszédet kell megszokniuk”. S Vera Kuzmina hű a mester intelméhez. Művészetével és társadalmi tevékenységével tartalmasán és komolyan szól kortársainak hősi tetteiről, hitet tesz az emberség és a jóság mellett, elősegíti a haladó áramlatok fejlődését és megszilárdulását. Pjotr Szimkin, (APN) Vegyszerrel a szmog ellen Julian Heicklen amerikai vegyész érdekes ötletet vetett fel: szerinte a fotokémiai folyamatok során keletkező szmog képződése ellen vegyszerrel védekezhetünk- Heicklen egyike volt azoknak a vegyészeknek,- akik a hatvanas évek végén felderítették, hogy a gépkocsik kipufogógázaiban levő nitrogénoxidok és szénhidrogének milyen fotokémiai reá kc iósor03atok eredményeként vezetnek szmog képződéséhez. Ezután megvizsgálta, mi az a vegyszer, ami a szmog képződéséhez vezető reakciósorozatot az aktív gyökök befogásával megakadályozhatja. Erre a legalkalmasabbnak a dietol- hidroxilamint találta, ez már nagyon kis koncentrációban hatásos, nem mérgező, és felhasználásakor sem keletkeznek a szervezetre káros vegyületek. Az ötlet széles körű tudományos vitát váltott ki: ellenzői szerint nehéz előre látni, hogy a vegyszeres ke- zelés a természetes, atmoszférikus körülmények között is hatásos lesz-e, továbbá nem keletkeznek-e mérgező termékek, és ilyen kísérlettel nem szabad milliók egészségét kockáztatni. Mások szerint ez ugyanolyan tüneti kezelés lenne, mint ha egy rossz levegőjű szobában szellőztetés helyett légfrissítőt permeteznének szét; a gépkocsik okozta légszennyezést kell hatásosan csökkenteni. Rovarirtó gombák A mikroszkopikus gombák gyakran idéznek elő a rovaroknál különböző betegségeket. A spórák — ezekkel szaporodnak a gombák — a rovar szervezetébe jutva elpusztítják a szöveteket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének kutatói a mikroszkopikus gombák ezen tulajdonságait használták fel, amikor ipari körülmények között állították elő azokat, hogy a rovarok elleni harcban alkalmazzák a környezetet szennyező vegyszerek helyett az igen hatékony rovarirtó gombákat. Az adott rovarfajhoz kiválasztott gomba a káros élőlények tömeges megbetegedését és pusztulását idézi elő. MAI MŰSOROK' KOSSUTH 8.37 Az ember biológiai jövője 9.07 Wagner: A bolygó hollandi 11.27 Fúvószene 11.45 Az eltűnt miniatűr (Rádiójáték) 12.35 Melódiákoktól 13.50 Ezeregy délután 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Grieg kamarazenéjéből 15.44 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Kóruspódium 17.07 Fiatalok stúdiója 17.33 Népi zene 18.01 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Szimfonikus zene 20.00 Gazdasági minifórum 20.30 Népi zérie 21.05 Húszas stúdió 22.20 Emlékezetes hangversenyek PETŐFI 8.33 Verbunkosok, nóták 9.25 Monológ 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 Népi dallamok 12.10 Zenekari operettrészletek 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Balettzene 13.25 Bélyeggyűjtőknek 13.33 A Berlini Rádió énekkara énekel 14.00 Kettőtől hatjg. .. 18.00 Mikrofonközeiben 18.33 Daloló, muzsikáló tájak 19.16 Kempelen Farkas müve a Várban 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 A rádió dalszínháza 22.46 Régi magyar táncmuzsika 23.00 Egy óra dzsessz Szolnoki rádió 17.00 Hírek — Gitáriskola — Üzemi lapszemle 18.30 Alföldi krónika — Slágerek a nyárról — Hír összefoglaló — Lap- é; műsorelőzetes Miskolci rádió 17.00 Hírek — Fiatalok zenés találkozója 18.00 Észak-magyarországi krónika — Enrico Caruso énekel 18.25 Hírösszefoglaló — Lap és műsorelőzetes ..."" Ü lf. MÄGYAR 16.35 Egészségünkért 16.40 Hűrps hangszerek (Rövidfilm) 16.50 Óvodások filmműsora 17.25 A nyelv világa 18.10 Földön, vízen, levegőben 18.35 A munkapad nagy öregei 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Májusban történt (Szovjet film) 21.55 Tv-híradó 3. 22.05 Tv-tükör 2. műsor 20.01 Milyenek a magyar férfiak? 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Szabadlábon 21.30 Arany Orfeusz dalfesztivál EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: A magas szőke férfi visszatér Színes, szinkronizált francia film vígjáték EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: Két férfi jelzi érkezését Színes csehszlovák filmvígjáték EGRI KERT: Este 8 órakor: Vértestvérek GYÖN GYÖSI PUSKIN: Küldetés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Túl a hídon GYÖNGYÖSI KERT: Este 8 órakor: A szerelmes Blume HATVANI VÖRÖS CSILLAG, du. fél 4 órakor: A nyughatatlan gombocskr este fél 6 és fél 8 órakor: Szandakan 8. HATVANI KOSSUTH Magamra vállalom FÜZESABONY: Megálló három órára------------------------------—> /
