Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
\ Jó szakosztály vezetés — jó szellem Még nagyobb feladatokra is képes lehet az Eger SE labdarúgó-együttese Ha az utóbbi két bajnoki évet vesszük figyelembe, röviden azt mondhatjuk, hogy az Eger SE labdarúgói jól szerepeltek, lényegében teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket a szakosztály és a sportkör vezetői eléjük tűztek. Végső soron a szurkolóknak sem lehet kifogásuk, hiszen a csapat egy évvel ezelőtt magabiztosan nyerte meg a legerősebb csoportban az NB III. bajnokságát, most legutóbb pedig egy osztállyal feljebb újoncként az NB II-ben 40 ponttal a 9. helyen végzett. Mindez önmagáért beszél. Bánkuti László edző fiai következetesen végrehajtották az új követelményi rendszerben foglaltakat, és a gyakorlatban is kamatoztatni tudták legtöbbször az edzéseken tanultakat. A csapat ugyanis több olyan megoldást próbált begyakorolni, amellyel meg tudta lepni ellenfelét, eredményesen tudta vele szemben a harcot, a küzdelmet felvenni. Általában jól használták ki az úgynevezett ..pontrúgások” adta lehetőségeket: szabadrúgásokat, szögleteket, büntetőket, stb., de láttunk szép számmal olyan széleken indított és látványosnak is mondható modern támadásokat, amelyek nemcsak gólokat eredményeztek, de •'valóban szépek is voltak, emlékezetesek, sokat beszéltek róla év közben az emberek. Különösen az őszi idény; az NB II. első fordulója volt eredményes. Erről részletesen írtunk félévi értékelésünkkor. A csapat a harmadik helyen végzett, onnét kezdhette a további szereplést, pontszerzést. Úgy nézett ki akkor, hogy a gárda bele tud szójpi,. még az NB I-be való feljutás, sorsába is. Sokan mondogatták tréfálkozva: „Még a végén újra NB I-es leszünk.” Őszre tavasz Nem lettünk azok. A tavaszt nem sikerült olyan jól zárniuk, mint az őszi idényt. És érdekes módon ' atért, mert a saját pályáján érte a legtöbb kellemetlen meglepetés a csapatot. Olyan mérkőzéseket veszítettek el rendre, amelyeknél a „papírforma” egyértelműen az Egernek adta a legtöbb esélyt, saját győzelmükre még a vendégek sem mertek volna fogadni. És nyert az Ózd, a Szolnoki MÁV, biztosan, győzött a Volán, a BVSC, a Pécs, pontot szerzett az Oroszlány, stb. Kilenc-tíz pont „úszott el” Egerből, amely akár az ezüstérem, a második hely megszerzéséhez is elegendő lehetett volna. Nagy és érdekes tanulság hát az elmúlt esztendő. Ósz- szel kitűnő hazai szereplés, gyengébb idegenbeli e>red- ményesség volt a jellemző, tavasszal meg pont a fordítottja járta: gyenge a hazai teljesítmény, sikeresebb a vendégjárás. Mi lehetett, mi volt ennek az oka? Egyesek azt mondták, hogy az ősszel még nem ismerték az egriek játékerejét, félvállról vették az újoncokat, s amikor a bajnokság- . ra, a feljutásra is kacsingató Szolnoki MTE hat gólt kapott Egerben, rögtön neve lett az NB II-ben Bartának, Vighnek. Molnárnak, Dudásnak és Galántainak. Az ellenfelek már rá készültek az Eger elleni találkozóra. Mások a csapat rutintalanságában, az ellenfél túlzott tiszteletében. a sok sérülésben, a fiatalításban, az érettlenség- ben keresték a magyarázatot. Nem bírták sorozatban idegileg. taktikailag elviselni a nagy megterhelést. Voltak július 3., vasárnap olyanok is. akik arra esküdtek. hogy a január 1-vel létrejött Dózsa—Vasas egyesülés okozta a megtorpanást. Az egyesülés viszont már eddig is bebizonyította, hogy helyes volt. Az erőket koncentrálni kellett, s ez nemcsak a labdarúgásban, de a többi sportágakra is jól hatott. A szakosztályvezetés kibővült, több új társadalmi munkás kapott lehetőséget az ügyek intézésére, a problémák közeli megismerésére és megoldására is. Csatárok, középpályások, védők Az igazság tehát valahol az első kettő között járhat. Nem ismerték még a csapatot, túlzottan is tisztelték nagynevű ellenfeleiket, gyakorta fordult elő sérülés, betegség, néhányan rutintala- nok voltak, egyeseknek pedig képességeit haladta meg az NB II. mai követelményeinek a teljesítése. Idegileg sorozatban nem tudták elviselni, hogy 0—1-ről kellett az egyenlítést, vagy a győzelmet kiharcolni. Nem lehet senkire sértő a mondat, ha őszintén kijelentjük; kitűnő csatársor, közepes tel~ jesítményre képes középpályássor és gyenge védelem alkotta, a csapatot. Ezt az adott (63) és a kapott gólok (66) száma is alátámasztja. Ez a fogyatékossága már az NB III-ban is kiütközött a csapatnak, de ez akkor még nem jelentett oly nagy gondot, mint ebben az esztendőben, hiszen ha kaptak három gólt a védők, rúgtak hatot a csatárok. Az NB II- ben ezt még elképzelni is naivitás lenne. Hiszen évek hosszú átlaga az 1—2 gólos győzelem, avagy vereség, amely a kiegyensúlyozottságnak a jele, s egyben annak, hogy ebben az osztályban közel azonos képességű csapatok kergetik a labdát. Nagy szerep jut a taktikának, állóképességnek, a pillanatnyi helyzetfelismerésnek, és azok kihasználásának. Általában nem lehet büntetlenül megúszni két-három gólhelyzet elpuskázását, mert az ellenfél a saját helyzetét kihasználja még akkor is, ha csak egyszer tud az ellenfél kapujáig eljutni. És hány nagy helyzetet rontottak el f az egriek, és hány olyan gólt kaptak, amelyet jóformán még „helyzet” sem előzött meg. Lehetne rá több konkrét esetet is felsorolni, vagy idézni az évközi tudósításokból. Mindez természetesen nem ronthatja, értékelheti le a csapat egész évi szereplésének sikerét, amely egyértelműen dicsérendő. Soha rosszabb ne legyen A felsorolt fogyatékosságok, gondok, kísérő jelenségek voltak. S ezek nemcsak a szurkolót, az Egerrel szimpatizálókat bántotta, hanem a vezetőket és a játékosokat is. E sorok írója is tanú rá, hogy valamennyi játékos példamutatóan dolgozott az edzéseken, fegyelmezett is Volt a döntő többsége a magánéletben. Nem volt botrány okozás. Italozás miatt is alig kellett valakit felelősségre vonni, mindez összességében a csapat jó erkölcsi, összképét tárja elénk. Azt sem lehetne állítani, hogy a fiúk nem küzdöttek, nem igyekeztek a bajnoki találkozókon, még akkor is, ha úgy tűnt egy-egy alkalommal, minha korán feladták volna a győzelmi esélyeket. Egy-egy vereség után alig lehetett őket megvigasztalni, megértetni velük, hogy azon a napon az ellenfél volt a jobb, legközelebb majd ők lesznek azok, mint voltak is nemegyszer: Szekszárdon, a Vasas Izzónál, a GanzMÁ- .VAG-nál. stb. Egyikük meze sem volt száraz a találkozók végén, minden gólért, pontért megizzadtak- Sokszor és derekasan helytálltak. A DVSC elleni győztes találkozón bizonyították be, többek között, hogy a csapatban több van, mint amit átlagban nyújtani tud. Nem azért, mintha ez az átlag rossz lenne. De ha az együttes játéka kétszer-háromszor a legkényesebb igényeket is kielégítette, a szurkoló ehhez a szinthez, a jó játékhoz. az izgalmas pillanatokhoz ragaszkodik. Joggal, mert ebben van a labdarúgás varázsa, szépsége, csodálatossága. Tanulni a jóból és rosszból is Az Eger SE szurkolótábora igényes. Erre az igényre a régebbi csapattársak és a jelenlegieknek is a többsége „szoktatta” rá. S hogy minél, többször teljesüljön a csapatnak ezt az igényt teljesítenie, ehhez az eltelt bajnoki év minden jó és rossz tapasztalatát fel kell használni, tanulni kell belőle, mert a rutin megszerzésének ez is egyik sarkalatos előfeltétele. A csapatnak rutinra van szüksége- Bánkuti László edző, aki a bajnokság befejeztével sikeres felvételit tett a TS szakedzői karán, s aki pénteken négyéves szerződést írt alá egyesületénél, a csapata hullámzó teljesítményét szintén a rutintalansággal magyarázta. Sőt: hozzátette azt is, hogy év közben sok volt a sérülés és a beteg. Az NB II-ben a játék egészen más, mint egy osztállyal lejjebb. Nagyobb a küzdelem, az ütközés és nekik az NB III- ban erre nem volt szükségük, a játékosok egyszerűen csak technikai tudásukkal is ki tudták az ilyen szituációkat kerülni. Mint elmondotta, éves tervüket teljesítették, a csapat teljesítette a biztos bentmaradást, a középmezőnyben való végzést. úgy, hogy az év során egyszer sem voltak ki- esöhelyen. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a hat újonc közül három kiesett, egy meg az utolsó találkozón biztosította a bentmaradást, ez az eredmény jónak mondható. Ez jogosítja föl, hogy a további terveiben egy ütőképes, stabil NB lies csapat kialakítására törekedjen, amely magában hordozza az előrelépés lehetőségét is. És a játékosok - egyenként A csapat tagjairól értékelve a következőket mondotta el: Gyakorlatilag három kapus védett ebben az évben: Csank, Flak, Rozsnaki. Nem volt könnyű dolguk, mert eléggé labilis védelem mögött álltak- Ősszel Flak védett döntően, közepes átlagteljesítménnyel, mert voltak kitűnő és nagyon gyenge napjai/ is. Hasonlókat tudok elmondani a tavasszal szereplő Csankról is, aki az idegenbeli mérkőzéseken igen jól, az itthoniakon pedig erősen váltakozó teljesítményt nyújtott. Ezen a poszton erős tartalékunk van, a rendkívül tehetséges Kakas személyében, akinek a következő bajnoki évadban gyakrabban szeretnénk lehetőséget adni ennek bizonyítására. A védelemben Zsidai és Patvaros átlagban jó teljesítményt nyújtott. A két szélső hátvéd poszt továbbra is megoldatlan, itt várhatóan személyi változtatásokra is sor kerül. A középpályán eleve hátrányból indultunk. Pócsikot porcsérülése egész évben végigkísérte. Csuhayval elégedett voltam. Galántai az őszi Négynapos nonstop-műsor Vízilabda országos Ifi Kupa Egerben Négy versenynap, 16 csapat, 36 mérkőzés. Tömören ezzel a mondattal lehet indítani a 1977. évi országos ifjúsági vízilabdakupa beharangozóját. A versenyuszodában július 5—8 között az országos ifjúsági bajnokság mezőnyének tíz, és a Budapest-bajnokság első hat helyezett csapata száll vízbe. A hagyományos kiírás rendezői: a Magyar Üsző Szövetség, a Heves megyei Üszó-vízilabda Szövetség és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Heves megyei kirendeltsége. A mérkőzéseket olimpiai, négycsapatos, négycsoportos kieséses rendszerben bonyolítják le. A négy csoport élére az 1977. évi országos ifjúsági bajnokság első négy helyezettje került. A mezőnyök. A csoport: KSI. Bp. Honvéd, OSC, Hódmezővásárhely. B csoport: Szolnok, Szentes, CSMSK, Vasas. C csoport: FTC, Bp. Spartacus, Vasas Izzó, SZEOL. D csoport: BVSC, Eger SE, Kecskemét, Ü. Dózsa. Kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt 9 órától, délután pedig 0 szakember-utánpótlás érdekében: jelentkezőket vár a felhívás A megyei sporthivatal az 1977—78-as oktatási évben 12 sportágban szervez segédedzői tanfolyamot. A jelentkezők tanulmányaikat szeptemberben kezdik meg. Az elméleti képzés 1978. április 29-én fejeződik be, addig tíz egész napos konzultáción vesznek részt a leendő szakemberek. Az elméleti vizsgát bentlakásos 10—14 napos gyakorlati tábor követi, amelynek végén ugyancsak számot kell adni az elsajátított ismeretekről . A következő sportágakban várják a jelentkezéseket: atlétika, birkózás, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, sl, sportlövészet, tájfutás, torna (ritmikus sportgimnasztika), úszás és vízilabda. A határidő július 10. A kitöltött jelentkezési lapokát a megyei sporthivatal címére kell eljuttatni (3300 Eger, Kossuth L. u. 9.). A tanfolyamra a hallgatók a sikeres felvételi vizsga után nyernek beiskolázást. A felvételi időpontja augusztus 6. Eger mellett kellő számú jelentkezés esetén Gyöngyös is színhelye lesz ..a sportági _képzéseknek! _____: ____ s zezonban egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, a téli felkészülés idején beteg lett és a pótolnivalókat nehezen tudta teljesíteni. Ö a tavaszi idény második felére jött fel. Sajnos, az utolsó két mérkőzésen sérülés miatt megint nem szerepelhetett. A támadósorban Bartával és Dudással egyértelműen elégedett vagyok. Éves szinten a csapatban a legjobb teljesítményt ők nyújtották. Vígh is. amíg játszott, végrehajtotta a rászabott- feladatot, a támadójáték egyik mozgatója volt. Sérülése meg is mutatkozott támadójátékunk későbbi visszaesésében. Amennyiben Vígh Jászberénybe távozik, Molnár az első számú esélyes helyére, akinek teljesítménye sérülése miatt nem értékelhető. Amikor szóhoz jutott, akkor sem volt egészséges. Az első öt legeredményesebb játékosom évi osztályzata a következőképpen néz ki: Patvaros és Csuhay 6,4, Dudás' 6,18, Barta és Zsidai 6Ezek voltak a számok és az egyéni értékelés, amely lényegében tükrözi a mi véleményünket is. S ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy amennyiben együtt marad a gárda és kiegészül néhány „posztra igazolt” új tehetséges szerzeménnyel, az új bajnoki évtől még sikeresebb szereplésben reménykedhetünk. Jogosnak tűnhet az a látszatra bátor követelmény, hogy az Eger SE a labdarúgó NB II. 1977-78- as évében a dobogón, de legalábbis nagyon közelében végezzen. Fazekas István Vasárnapi sportműsor Sporthorgászat: megyei hor* gászverseny a KISZÖV Kupá+ ért, (markazi víztároló) Vison- ta, Gagarin Hőerőmű, 6 órától 2<j óráig. Labdarúgás: Eger SE—Hungá-4 ria FC Hamilton (Kanada) nem«j zetközi barátságos mérkőzés± Eger, stadion, 16. Recski Ércbá> nyász—Gyöngyösi Spartacus Totó Kupa mérkőzés, Recsk, 17. Sütő* Járási bajnokok vándor kupájai Erdőkövesd, Dom,oszló, Kömlö és a Füzesabonyi Vasas részvételé* vei Nagyréde, 10 és 15 órától, Eger Sí—BVSC Sí barátságos mérkőzés, Eger, stadion, 11, A Városi Tanács VB. Városgondozási üzeme, Gyöngyös, felvesz kubikosokat, kotrógépkezelőt, valamint belső ellenőrt főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel. Jelentkezni lehet személyesen, Gyöngyös, Kenyérgyár út 9. szám alatt Elszámolt atót közgazdasági érettségivel fe Ivesziink. Jelentkezés: Heves megyei Iparcikk Kisker. Váll. munkaügyi osztály. Eger, Cifrakapu u. 158. (Csebokszári-lt) 14 órától mérkőznek a részt vevő együttesek. A pénteki döntő négynegyedes küzdelmeire 10 órától, illetve 16 órától kerül sor. A torna ünnepélyes megnyitója július 5-én 8.30-kor lesz. A győzelmet megszerző vízilabdacsapat elnyeri a kupát, a dobogós helyen végzett együttesek tagjai éremdíjazásban részesülnek. Az Expressz külön díjait kapják: a legjobb kapus, a legjobb mezőnyjátékos és a legsportszerűbb csapat. Egy éve egyébként a KSI nyerte az országos ifjúsági vízilabdakupát. Az Eger SE cáapatát Baranyai György és Pozsgay Zsolt edzők készítik fel a négynapos mérkőzéssorozatra. A nemrég befejeződött, ifjúsági bajnokságban nyolcadik Helyet megszerzett gárda, valamint a serdülő bajnokságban az előkelő ötödikként végzett ESE pólósai alkotják a játékos keretet. Az ESE színeiben az alábbiak szállnak vízbe: Leffler, Búza, Juhász, Szeredi, Fodor, Nagy, Eged, Szabó P., Sike, Kiss, Kuczera, Bözsi és Lőrincz. A Heves megyei Ja nácsi Építőipari Vállalat 1977. szeptember l*vel egyéves szakmunkásképző iskolát indít érettségizett fiatalok (fiúk és lányok), valamint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfiak részére 18—30 éves korig, az alábbi szakmákban: — üvegező (hőszigetelő üveggyártó) — ács és állványozó — szigetelő, csőszigetelő — fűtésszerelő. jó Jelentkezés 1977. augusztus 20-ig, Eger, Sas út 04. (Tel.: 19-88) alatt Friedrich Sándor isk. igazgató Wolsky Agenor tanfolyamvezetőnél; akik a szükséges, részletes felvilágosításokat megadják. Az iskola hallgatói 1978. június havában állami vizsgabizottság előtt az egész országban érvényes szakmunkásvizsgát tesznek. Túljelentkezés esetés az időbeni sorrend a mérvadó.
