Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

r A „leg *ek vállalata Elgondolkodtató „helyszínelés” a gyöngyösi húsüzemnél Megyénk egyik legnagyobb és legfontosabb üzeme a He­ves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Megyénk egyik legzsúfol­tabb, korszerűtlenebb üzeme a Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat. Mi teszi naggyá és fontos­sá? Többek között, hogy éves termelési értéke már megha­ladja a másfélmilliárd forin­tot, és az egész megye hús­ellátásáról kell gondoskodnia. S mért zsúfolt és korsze­rűtlen? Mert évek óta csak toldozzák, foldozzzák, nem jut új gépekre, új üzemekre, a hűtő, a tárolókapacitás bő­vítésére, az élet- és munka- körülmények jelentősebb ja­vítására. Azt azonban mindezektől függetlenül is elvárták a gyöngyösiektől, hogy lénye­gében ugyanaz a kollektíva, ugyanazokkal a gépekkel duplájára növelje termelését. Becsületükre legyen mond­va: a feladatot végrehajtot­ták. Vállalták a második műszakot, bővítették a vá­lasztékot, biztonságosabbá tették a szállítást, zökkenő- mentesen végzik a vágásra érett állatok átvételét. Kiapadtak a tartalékok Munkájukkal, eredménye­ikkel joggal büszkélkedhet­nek a vállalat dolgozói. Egy­re nagyobb azonban a „mor­gás” is közöttük. Legtöbben az új gépeket, a korszerűbb üzemeket hiányolják, ahol nyugodtabb és biztonságos körülmények között dolgoz­hatnának. Nem a munkát sokallják tehát, hanem a munkahelyi körülményekkel elégedetlenek elsősorban. — Teljesen igazuk is van ! — kezdte a beszélgetést Mol­nár Gábor, a vállalat igazga­j tója. A folyamatos termelés - igen kemény munkát igényel ' valamennyiüktől és bizony az egyre nagyobb követel­mények tárgyi, technikai, szociális feltételeit csak rész­ben tudjuk biztosítani. I — Mégis stabil a törzs­gárdájuk, az ezer dolgozó többsége változatlanul ra­gaszkodik a vállalathoz. Va­jon miért? — Mert szeretik szakmáju­kat és minden túlzás nélkül mondhatom, hogy érzik mun­kájuk politikai jelentőségét i6. Lelkesedésük, megértésük nélkül nem is tudom, hogy hol tartana ma ez a vállalat. A név szebben cseng — A cég neve csak addig cseng olyan szépen, amíg az ember nem látja meg az el­avult épületeket, az öreg gépeket, a termelő, az irodai munkahelyek túlzsúfoltságát. Ilyen körülmények között hogyan tudták mégis meg­duplázni termelésüket? — Bevezettük a második műszakot, lehetőségeinkhez mérten korszerűsítettük a különböző technológiai folya­matokat is. Ezen belül pél­dául a húskészítmények alap­anyagait négy-öt variációban dolgozzuk fel, napi és heti programot készítünk a vágás és a termelés ütemezésére, valamint a szükséges lét­szám biztosítására. Ez évben is mintegy másfélmillió fo­rintot fordítottunk a higié­nia, a tisztaság növelésére. Fehér-fekete öltözőket épít­tettünk —a fehérben mű­Értesítjük ügyféléinkéi, hogy szövetkezetünk nyomdaüzeme rövid határidővel vállal a lakosság részére könyvkötészeti munkát. Technolux Ktsz rotaüzeme, Eger, Petőfi u. 19. szak előtt tetőtől talpig át­öltöznek —, ma már min­den nap — korábban csak hetente volt váltás — tiszta fehér köpenyt adunk dolgo­zóinknak. A szakmunkás utánpótlás biztosítása érde­kében szerződést kötöttünk a budapesti Bercsényi Szak­munkásképző Intézettel. Az iskolának kihelyezett tago­zata van vállalatunknál, je­lenleg is több mint száz fia­tal tanul a három osztályá­ban. S végezetül valóban csak az elismerés hangján lehet szólni vállalatunk 39 szocialista brigádjának pél­damutató munkájáról. A 39 kollektíva igen gyakran be­bizonyította, hogy bármikor számíthatunk ráj.uk, a vál­lalat, a népgazdaság, a la­kosság érdekében a szabad idejüket is feláldozták ha a szükség úgy kívánta. Sok összetevője van tehát ter­melésünk megduplázásának, a legtöbb és a legfőbb érde­me azonban dolgozóinké. Terv cs ígéret van — Bizonyára tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a húsipari tröszt, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, vagy megyénk vezetői nem ismerik az Önök gondjait. — Nagyon is ismerik, és a jóindulatukhoz sem férhet kétség. Valamennyien tisz­tában vagyunk vele, hogy egyszerre a népgazdaságnak sem jut mindenre. Azzal azonban sokáig nem tudjuk vigasztalni dolgozóinkat, hogy itt is, ott is új üzemek épülnek, hogy itt is, ott is új rekonstrukciókat hajtanak végre a szakmában. — De azzal már igen, hogy 1978-ban Gyöngyösön is sor kerül egy nagyobb fejlesztés­re. — Már készülnek az új vágóhíd tervei, valamit eny­hülnek majd a raktározási gondjaink is. A 60 millió forintos beruházás azonban, ha már nem is toldozást je­lent, de még mindig csak részben oldja meg nehézsé­geinket. — Milyen új létesítmé­nyekre lenne még szüksége a vállalatnak? — Nagyon sokra. Egy új feldolgozó üzemre, nagyobb raktárra, egy korszerű hűtő­térre és megfelelő egészség- ügyi és szociális létesítmé­nyekre. Azt már halkan mondom, hogy irodáink fö­lött is eljárt az idő. A szel­lemi, az adminisztratív dol­gozók öreg, egészségtelen épületekben, faházakban végzik munkájukat. j— Az Önök számításai sze­rint hány millió forintra len­ne szükség ahhoz, hogy a leg­fontosabbakat megépítsék és természetesen a korszerű gé­pek se hiányozzanak az üze­mekből? — Szerintünk egy félmil- liárdra. Ebből már nagyon korszerű üzemet lehetne ki­alakítani. — Az V. ötéves tervben azonban ilyen arányú fej­lesztésre nem kerül sor Gyöngyösön. — Sajnos. Talán majd a következő tervciklusban. Az ígéretek, ha csak szóban is, de már elhangzottak. Az biztos: a nagyobb arányú fejlesztés elkerülhetetlen, mert csak akkor tudunk a vállalattól jogosan elvárt igényeknek, követelmények­nek eleget tenni. Végigjártuk az üzemeket, a munkahelyeket. A látottak * egyértelműen az igazgató szavait igazolták. Vagyis: a fejlesztés elkerülhetetlen. El­végre a megye lakosságának hússal és húskészítmények­kel történő ellátásáról — a vállalat exportját nem is említve — van szó. Koós József A MAHART Kikötői Üzemigazgatóság csepeli konténerra­kodó állomásán az első félévben csaknem hatezer rakodást végeztek. A csomópontra vasúton, közúton és hajón érkez­nek, illetve indulnak a korszerűen csomagolt áruk. Képünk a konténerkikötőt mutatja be. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Helytállnak a kombájnszerelők Befejeződött az aratás a Mátra északi részen A Mátra északi részén el­terülő két községben, Mót- raderecskén és Mátraballán befejezték az aratást. A hegyvidék közelsége miatt ezen a tájon mindig lassab­ban érik be a gabona, mint megyénk déli, alföldi részén, így az aratást is másfél-két hétel később kezdik. Ez történt az idén is. Mát- raderecskén július 13-án, a szomszédos Mátraballán pe­dig egy nappal előbb álltak munkába a kombájnok. Mint Szűcs Ferenc tudósítónk je­lentette, mind a két szövetke­zetben körültekintő szerve­zéssel végezték a nagy nyári munkát. Mátraderecskér^bú- zából az utóbbi évek legjobb eredményét érték el, hiszen fi fiÁlillIf9 helytállni külföldön is Exportfejlesztés az Egri Ruhaipari Szövetkezetnél Az Egri Ruhaipari Szövet­kezet Dobó téri szerény cég­táblája talán még a helybe­lieknek sem mond sokat — nem még a műemléképület körül sétálgató idegeneknek, külföldieknek. Pedig lehet, hogy például a mit sem sej­tő osztrák kislányon, vagy a tőle pár lépésnyire nézelődő holland hölgyön éppen itt gyártott blúz feszül, az őket fixírozó barna kuvaiti férfi pedig nemrég vásárolt, diva­tos öltönyét kapta innen. Valójában jelentős, tekin­télyes középüzemről van szó, olyanról, amelynek Kétút- közön és Mezőtárkányban is van telepe s így az idén már csaknem 100 millió forint értéket termel. Jobbára bel­földre — hat nagykereske­delmi vállalatnak — míg ki­sebb, de egyre számottevőbb mértékben exportra. A szövetkezet — mint Szöllősi László főkönyvelő és Kovács Mihályné műszaki osztályvezető elmondta — ebben az évben nem keve­sebb, mint 20 milliós érték­ben szállít külföldre. Megbí­zásainak nagyobb hányada nyugati bérmunka — a meg­rendelő küldi ehhez az anyagot — s kisebb része viszonylag önálló vállalko­zás. — Növekvő exportunkról az első fél év után sem be­szélhetek rosszat — magya­rázta a főkönyvelő —, mi­után ha feladataink időará­nyos teljesítését tekintjük, csaknem megvalósítottuk III. negyedévi programunkat is. S reméljük, hogy a to­vábbiakban sem okozunk majd csalódást. Nos, minden bizonnyal így lesz —. mert a szövetkezet egyszerűen nem okozhat kellemetlen meglepetést, •' az egrieknek, a kétútközieknek, a mezőtárkányiaknak a jö­vőben is rá kell szolgálniuk a bizalomra. Tőkés piaci ex­portjuk fejlesztéséhez ugya­nis nagyobb összegű hitelt kaptak nemrégiben a bank­tól is, s a segítő kölcsön fe­jében jövőre nem kevesebb, mint 26 'millió forintos kül­földi szállítást, 1975-höz ké­pest 19 milliós termelésnö­velést kérnek tőlük. A kérés — tulajdonkép­pen: parancs. Ennélfogva a szigorúságához komoly tö­rekvésekkel igazodnak. Ex­portszalagok kialakítására került sor s korábbi gépesí­tésük folytatásaként további okos, ügyes berendezések vásárlására, beállítására ké­szülnek még a Csepeli Var­rógépgyárral való együttmű­ködés eredményeként tavaly mintaüzemmé fejlesztett központi telepen is. Jóllehet a minőségi mun­kát valamennyi termékük­nél kötelezőnek érzik, nem tesznek különbséget a bel­földi és külföldi megrende­lések teljesítése között — szóba került már bizonyos anyagi exportösztönzés is a még biztosabb siker érdeké­ben. Jelenleg ugyanis inkább csak a termelésirányítók, a szalagvezetők, a minőségi ellenőrök vannak érdekelt­té téve a jobb munkában, ami a jövőt tekintve már nem biztos, hogy elegendő. Egy idő óta saját tanmű­helyben próbálnak gondos­kodni a szakmai utánpótlás­ról, a növekvő feladatokhoz szükséges friss munkaerőről. Tizenkilenc tanulójuk az ősszel már a harmadik év­folyamot kezdi, ennélfogva mind nagyobb segítséget je­lent. További erősítés az idei januártól szervezett bedol­gozó hálózat — Egerfarmos, Dormánd, Mátraderecske, Recsk, Verpelét csaknem másfélszázas gárdája — amely ugyan jobbára belföl­di feladatokon dolgozik mind biztatóbb eredménnyel, de maholnap már a nyereség túlnyomó hányadát biztosító exporton is osztozhat. Határozottan iparkodik a szövetkezet — amely fejlett egri üzemén kívül már pél­dául a hasonló kétútközivel is igazán dicsekedhet a szakmában. Üjabb fejleszté­seivel pedig méginkább előbbre lép — gondjai nél­kül azonban sokkal jobban is haladhatna. A törekvésekben akadályt jelent a növekvő megbízásokhoz mind keve­sebbnek bizonyuló létszám, a több dolgozó számára egy­re szűkebbé, kényelmetle­nebbé váló központi telep, az újabb évfolyamok indítá­sát lehetetlenné tevő kis tanműhely s a vezető szak­emberek meglehetősen ag­gasztó öregedése. Nem könnyű áthidalni ezeket a nehézségeket — a szövetkezet mindenesetre megpróbálja. Seregnyi el­képzelés. terv foglalkoztatja a „vezérkart” a helyzet gyorsabb javítása érdekében. S bízik abban, hogy előbb, vagy utóbb mindenre meg­találja a megoldást. __________ Gy. Gy. a tervezett 28 mázsa helyett 37,9 mázsát adott hektáran­ként a kenyérgabona. így 17 vagonnal több került a mag­tárakba. Mátraballán két kombájn dolgozott és összesen 240 hektárról takarították be a kalászosokat. A terményt a Heves megyei Gabonafor­galmi' és Malomipari Válla­lat pétervásárai telepére szállították. A szalmabetaka­rítás után nyomban hozzá­láttak a tarlóhántáshoz és a másodvetésekhez is. ★ Pénteken már kora reggel egy szerelőcsoport indult a heves megyei AGHOKER Vállalat egri központi tele­pére, hogy a nemrég érkezett két német kombájnt gyorsan összeszerelje és üzembe he­lyezze. Egy másik csoport pedig Ostorosnak vette útját, ahol egy gabonát szállító MTZ szovjet traktor hibáso- dott meg. Eltört a hajtókara, ezt cserélték ki. Megszokott hívások ezek naponta, az egri MEZÖGEP Vállalat aratási ügyeletén. A vállalatnál az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alap­ján az idén is megszervez­ték az ügyeletet. Június 26 óta 6-tól este 7-ig tartanak rendszeres ügyeletet. Vasár­nap is, délután egy óráig se­gítenek a bajbajutott gazda­ságoknak. Mint Molnár Andrásné, az • ügyeleti szolgálat helyettes vezetője elmondta, sok a hí­vás telefonon és telexen. Na­ponta legalább 15-ször men­nek a szerelők Heves megye legkülönböző részeire, az ál­lami gazdaságokba és a ter­melőszövetkezetekbe. Az utóbbi egy hónapban igen sok dolguk akadt. Részt vet­tek 40 szovjet és 40 NDK gyártmányú kombájn szere­lésében és üzembe helyezésé­ben, — ezek a gépek most is dolgoznak. Júliusban a betakarítási hajrában gondot okozott, hogy sok helyen meghibá- sodtak a kombájnok sebes­ségváltói, elromlottak az elektromos berendezések, és baj volt a bálázókkal is, mert törik, szakad a kötözőszer­kezet. Gyakori volt az alkat­részhiány is, ami ugyancsak nehezítette a szerelők mun­káját. Mégis ott voltak a ha­tárban a hívásra, s amikor csak tudtak segítettek és se­gítenek továbbra is, mert az ügyelet egészen augusztus 20- ig tart. Bár az aratás még nem fe­jeződött be Heves megyé­ben, — egy heti munka van még — a tapasztalatok még­is kedvezőek. Elismerésre méltó a szerelők eddig vég­zett áldozatkész munkája, jól segítették a betakarítást, igyekeztek, hogy minél ke­vesebbet álljanak a gépek fölöslegesen. 7X1 MAP TOMBOL a nyár. Tízez­rek a strandokon, s tízez­rek a múzeumokban, a várban, de tíz— és tízezrek munkában is ... Hét nyári hétköznap adja a témát. Szándékosan nem szürke hétköznapot írtam, mivel az évnek e szakaszában — ha esik, ha fúj — máskép­pen érezzük magunkat, mint teszem azt február­ban. De ne legyünk ünnep- rontók, messze még a tél, hiszen az aratást is mosta­nában fejezik be szőkébb hazánkban. A hírek szerint e mindenki által —"és ért­hetően — nagy figyelem­mel kisért mezőgazdasági munkát elsőként a megyé­ben Kiskörén fejezték be. Versenyről természetesen nincs szó, s ha mégis va­lami versenyszerű biztatást érez az ember, az elsősor­ban az időjárás, a lehető­ségek, és a dolgos ember küzdelmét érinti. Termé­szetesen azért szurkolunk, hogy az ember kerüljön ki győztesen a „küzdelembőr'. A hevesiek például az ara­tás során kisebb termésát­lagot értek el. mert a bel­víz is közbeszólt. Ugyanak­kor azonban, ahogy az elő­zetes becslésekből kitűnik, megyénkben a búza minő­sége kiváló lett, s ez nem közömbös eredmény! Ha már a mezőgazda­ságnál tartunk, figyelemre méltó rendezvény színhelye volt a Csányi Állami Gaz­daság, ahol a korszerű pa­radicsomtermesztés első megyei fellegvárát alapí­tották meg évekkel ezelőtt. s ahol a héten a megyei szakemberek részvételével nagyszabású bemutatót és tapasztalatcserét rendeztek. Kitűnt, hogy az új módsze­rek iránt nagy az érdeklő­dés, s reméljük, hogy en­nek az érdeklődésnek egy- ■ re nagyobb, kézzelfogha­tóbb haszna is lesz. A KULTŰRA ugyancsak kérte és megkapta a maga részét ezen a héten is, ki­egészítve a sporttal az Ag- ria *77 rendezvényei során, A várszínházban Fazekas és Balassi művei után' most Székely János Dózsa című monodrámáját mu­tatták be nagy sikerrel, 9 { remélhetőleg a várszínház e sikersorozat után még több érdeklődőt vonz majd, 1 illetve még több élő szer­zőt és rendezőt ösztönöz újabb alkotásokra. A sport is egyre inkább helyet és rangot kap az Agria rendezvényein. A nemzetközi ifjúsági labda­rúgótorna ténye bizonyítja az érdeklődést, sikere a to­vábbi elképzelések megva­lósítását. Üj sportág bemu­tatkozása is növelte az ér­deklődést a héten szőkébb f hazánkban, a nemzetközi síklórepülő-találkozó nem mindennapi versenyeinek láttán. BEFEJEZÉSÜL dióhéj­ban két eseményről, ame­lyek korántsem „utolsó sorban” szerepeltek: az SZMT-ülésének napirendje a szakszervezeti oktatás eredményeivel foglalkozott. Igen, nem mindegy, hogy a tisztségviselők milyen fo­kon és milyen formában foglalkoznak a szakszerve­zeti tagsággal, milyen fel- készültséggel képviselik a dolgozók érdekeit. A KISZ Heves megyei Bizottsága pedig az izzós fiatalok mozgalmi munkáját érté­kelte a heten tartott ülé­sén. ___­mm?-' k. g. .Némisis 0 1977. július 31., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents