Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
A párt m&ffy&i wégr&hm/iő bimattmégm mmgtárgymtta z «Jelentés megyénk gazdaságának 1977 I. félévi fejlődéséről A z MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a gazdaságpolitikai osztály jelentését a megye gazdaságának 1977 első félévi fejlődéséről, és határozatot fogadott el a további feladatokra. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy a megye gazdasága az elmúlt fél évben tovább fejlődött, a megyei pártbizottság „Cselekvési programijának végrehajtása jó irányban halad. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a gazdasági egységek éves tervei az előző évekhez képest korábban elkészültek és a pártszervek, a pártalapszervezetek cselekvési programjai is megfelelő ösztönzést adnak a gazdasági kollektíváknak lehetőségeik jobb kihasználására. A termelőegységek nagy gondot fordítottak a termék- szerkezet korszerűsítésére, a műszaki színvonal emelésére, a tőkés export fokozására, a költséggazdálkodás javítására, az anyag- és energiatakarékosságra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére széles körű munkaver seny-mozgalom bontakozott ki megyénkben. Örvendetes, hogy a vállalá- sdk a korábbinál jobban kapcsolódnak gazdaságpolitikai céljainkhoz, megalapo- zottabbak, konkrétabbak. Könnyűipari Gépgyártó Vállalat Gyöngösi Gyára, Csepel Autó Egri Gyára —fejlesztése. A kiemelt beruházások kivitelezési munkálatainál gondot okoz hogy a Bélapátfalvi Cementgyár építése a tervhez képest — előreláthatólag — mintegy öt hónapot késik, elsősorban építési lemaradás miatt. Ennek következményeként a technológiai szerelések sem folyhatnak megfelelő ütemben. Tovább növeli a késedelmet, hogy a létesítmény szerelési terve csak részben áll a kivitelezők rendelkezésére. Sem a szocialista, sem a tőkés partnerektől nem érkeznek meg teljes mennyiségben és kellő időben a megrendelt gépek, berendezések. A szállítási halt táridők betartására tett eddigi kezdeményezések és intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A recski rézkombinát részletes bányászati kutatómunkálatainál is van lemaradás a féléves tervtől. Ez a létszám- hiánnyal és a gépek gyakori meghibásodásával van összefüggésben. A megyei kórház építése viszont ütem- szerűen halad. A lakásépítés üteme a tervezettnél lassúbb és ehhez hozzá járul/az. hogy a családi házak építése az előző évhez képest jelentősen —' mintegy húsz százalékkal — csökkent. Kivitelezői kapacitás hiányában, elsősorban Gyöngyösön lemaradás mutatkozik a telepszerű, többszintes lakások építésénél. A termelés és a gazdálkodás Az ipari termelés összességében 5—6 százalékkal növekedett, s bár a növekedés üteme némileg meghaladja az országos átlagot, a megyei célkitűzést nem éri eL Ez alapvetően annak a következménye, hogy a villamos energia és az építőanyagipar termelése nem növekedett az előző évhez képest, és az építőipari szervezetek termelésfelfutása is elmarad a célkitűzésektől. Gépipari üzemeink — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat Gyöngyösi Gyára kivételével — teljesítették terveiket. Néhány üzemnél a kedvező piaci helyzet hatá. . sára. tervtúlteljesítés is tapasztalható. Az átlagot jelentősen meghaladó, a termelés növekedése — 16 százalék — az egri Finomsze- relvénygyárban és a Csepel mi. Autó Egri Gyárában, ahol ,,1,21 százalékos a növekedés. Teljesítették terveiket a “ ' szén- és ásványbányák is, bár a termelés volumene az előző évhez képest csak kismértékben növekedett. A megyében levő két erőmű is teljesítette tervét, a villamos energia termelése azonban mintegy 5 százalékkal csökkent az elmúlt évhez képest. Ennek oka. hogy a Mátravidéki Hőerőmű kapacitását egyre kevésbé veszi igénybe a Magyar Villamos Művek a Gagarin Hőerőmű pedig az adott technológiával és berendezéseivel a termelését nem képes jelentősen növelni. A Thorez bányaüzem és a Gagarin Hő- . erőmű egyre javuló együttműködése elősegíti az erőmű megfelelő üzemeltetését, a villamos energia termelésénél azonban — az első félév tapasztalatait figyelembe véve — reálisan nem , számolhatunk a cselekvési programban meghatározott 8 százalékos növekedéssel. Az élelmiszeripari üzemek egy része jelentősen növelte termelését. A hús-, a malom-. és a konzervipar termelése az átlagot meghaladó mértékben növekedett. Az állattenyésztés, a zöldségtermelés fellendülése nagymértékben javítja az ipar nyersanyag-ellátottságát, Ugyanakkor a termelés további növelését akadályozta a termelési, a feldolgozási kapacitás elégtelensége, amely elsősorban a munkaerő hiányával jelentkezik. A könnyűipari üzemek tebmelése az előző évhez • képest mérsékeltebben növekedett Az építőipar termelése az elmúlt évhez képest csökkent. A két cementgyárnál egy-kettő, a kőbányánál öt- százalékos termeléscsökkenés tapasztalható a belföldi és az exportigények csökkenésének hatására. Az első félév folyamán megkezdte termelését a Mátraderecskei Téglagyár, amelynek rekonstrukciója határidő előtt befejeződött. Átmenetileg azonban gondot okoz, hogy — megfelelő piaci propaganda hiányában — a gyár termékei iránt a kereslet mérsékelt. A megye építőipari szervezeteinek termelése elmarad a követelményektől. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál mintegy 50 fős létszám- hiány mutatkozik. amely hátráltatja a tervek teljesítését. A tanácsi építőipari vállalatnál az egyes munkák előkészítetlensége, a határidőkkel kapcsolatos viták késleltetik az építési szerződések megkötését. Mindkét vállalatnál mutatkoztak a folyamatos munkát akadályozó anyaghiányok. Az építőipari kapacitás elégtelensége gondot okoz a tanácsi beruházásók megvalósításában. Nem teljesülnek a lakásépítési tervek, elhúzódik néhány oktatási és kommunális létesítmény kivitelezése. Az építési igény elutasítása miatt késedelmet szenved, illetve nem valósulhat meg időben néhány fontos vállalat — Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyára, Összhangban a népgazdasági terv előirányzataival A mezőgazdasági üzemek tervei összhangban vannak a népgazdasági terv előirányzataival és a cselekvési programban megfogalmazott feladatokkal. A növénytermesztési ágazatban javult a vetésszerkezét, nagyüzemeink időben, jó minőségben elvégezték az időszerű tavaszi munkákat. A belvíz, a fagy és a jégkárok ellenére — a kukorica és a cukorrépa kivételével a várható termésátlagok biztatóak. Nagyüzemeink megfelelően készültek fel a gabona betakarítására, az aratás megfelelő ütemben, szervezetten folyik és a be. fejezéséhez közeledik. Jelentősen fellendült megyénkben a zöldségtermesztés. A szántóföldi zöldségfélék vetésterülete mintegy 15 százalékkal növekedett, gazdaságaink megfelelő intézkedéseket tettek a nagyobb hozamok érdekében. Szervezetten folyik a zöldségfélék felvásárlása, javult a megye lakosságának ellátása a primőr áruféleségekből. A múlt évhez képest mintegy három héttel korábban beérett a szántóföldi zöldség és kedvezőbbek a lehetőségek a belföldi ellátás és az export szempontjából egyaránt. Az állattenyésztésben elért eredmények biztatóak. Nőtt a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénlétszám 4—5 százalékkal növekedett. Gyorsult a tehénállomány cserélésének üteme, s ez hozzájárult a tejtermelés 14—15 százalékos növekedéséhez. A sertés- állomány 12 százalékkal növekedett, az anyakoca-állomány az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt. Gondként je. lentkezik, hogy a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek kihasználtsága üzemenként nagy eltéréseket mutat és a fejlődés ellenére is, további intézkedések szükségesek a jobb hasznosítás ér.' dekében. Az V. ötéves tervben létesítendő szakosított telepek előkészítő munkálatainál lemaradás mutatkozik. A háztáji kisegítő gazdaságok termelése fokozódott. A terme, lőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a 'fogyasztási szövetkezetek és a felvásárló szervek a korábbinál jobban segítik termelésüket és tér. mékeik értékesítését, örvendetes, hogy fellendült a háztáji állattenyésztés. E téren azonban gond, hogy elsősorban szállítási kapacitások hiányában, a . táp- . és- keve- réktakarmány-ellátá^, n^m folyamatos. Általában o'tf za-' vartalan á takarmányellátás, ahol ezt a kötelezettséget a termelőszövetkezet vállalta magára. Megyénk gazdasági egységeiben meggyorsult a termékszerkezet korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése. Elsősorban gépipari üzemeinknél növekedett a tőkés ex. port. A megyei üzemek termékei belföldön piacképesek és javuló a termékek export- képessége is. Ipari üzemeink értékesítési tervüket általában túlteljesítették, az export összességében növekedett. Ezen belül megállapítható, hogy a szocialista export — a népgazdasági célokkal összhangban — a tervezett mértéket eléri ugyan, de az elmúlt évi volumen alatt marad. A tőkés export néhány üzemünknél az elmúlt évhez viszonyítva nagymértékben növekedett. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáránál 55,2, a Qualitál Vállalatnál 51,4 százalékos a növekedés. Ezek az üzemek tervüket is túlteljesítették. Az elmúlt évhez képest jelentős a tőkés export növekedése az egri Finom. szerel'vénygyárnál es a Mátravidéki Fémműveknél is, bár a kiszállított mennyiség nem éri el a tervezettet. Ennek alapvetően az az oka, hogy a tőkés partnerekkel hosszú távú konkrét szerződések nem készülnek és kedvezőtlen piaci helyzet esetén a megrendeléseiktől elállnak. A termelés növekedésével egyidejűleg javult üzemeinkben a gazdasági hatékonyság. A nagy teljesítményű gépek és berendezések kihasználtsága növekedett, eléri a 2,2 műszakszámot. A munkaerőellátottság elsősorban a belső üzem. és munkaszervezési intézkedésekkel, a munkaerő-átcsoportosítással javult. Az iparban a termelékenység, a termelés növekedését meghaladó ütemben, 7—8 százalékkal növekedett. A köszönti bérintézkedések hatására kedvezőbbé váltak a feltételek a folyamatos üzemeltetéshez. Ez már érezteti hatását. Az első félévben az üzemekben a műszakszám emelkedett, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma azonos az előző évivel. Ez az élőmunka és az eszközök kihasználtságára, hatékonyságának javulására utal. Az anyag, és energiatakarékosságban, a költségek csökkentésében azok az üzemek értek el jelentősebb eredményeket, amelyeknél fokozottabban előtérbe kerül a helyzet megértése, és a munkahelyi felelősség. Itt biztató az egri Finomszerelvénygyár példája, ahol — részben a tudatos meggyőző tevékenység hatására — a vállalat eredménye mintegy 40 százalékkal emelkedett. A népgazdasági célkitűzések és ezzel összhangban a gazdasági szabályozók, fokozottabban ösztönöznek a belső tartalékok feltárására, hasznosítására. Megállapítható, hogy gazdasági egységeink az előző évhez képest jobban alkalmazkodtak a változó feltételekhez, ennek következtében a gazdálkodási eredmények minden ága. zatban növekedtek. (Kivéve néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetet, ahol a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős többletköltség jelentkezik.) A vállalatok és szövetkezetek javuló gazdálkodásának hatására. célkitűzéseinknek megfelelően, nőtt a foglalkoztatottak jövedelme. Különösen jelentős a mezőgazda- sági lakosság pénzbevételének növekedése, amely — az elmúlt év hasonló időszakához képest — meghaladja a 15 százalékot. A jövedelemmel összhangban megnövekedett a kereslet, a szolgáltatások és a fogyasztási cikkek iránt. A kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest 10—12 százalékkal növekedett. Javult az áruk és a szolgáltatások minősége, ezen belül a friss zöldség, és gyümölcsellátás. A népgazdasági célkitűzésekkel összhangban alakult a fogyasztói árszínvonal. A zöldségféleségeknél a kedvező feltételek hatására mintegy 4—5 százalékos árcsökkenés tapasztalható. A párt gazdaságszervező munkájának tapasztalatai Az irányító pártszervek gazdaságpolitikai munkája a tárgyalt időszakban fejlődött, eredményesebbé vált. Tükröződik ez a cselekvési programokban. is, amelyek a Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatában szereplő legfontosabb kérdéseken túl figyelembe vették a helyi sajátosságokat is. A járási-városi és üzemi párt. bizottságok által jóváhagyott cselekvési programok alkalmasak arra, hogy megfelelő ösztönzést adjanak a gazdasági kollektíváknak, hogy adottságaik és lehetőségeik jobb kihasználásával az előző évinél eredményesebben járuljanak hozzá a gazdaság- politikai célkitűzések teljesítéséhez. Az alapszervezeteknél folyó gazdaságpolitikai munka jelentősen javult. Ez kifejezésre jut a cselekvési programok színvonalában, és a végrehajtást elősegítő intézkedésekben egyaránt. Üzemenként meghatározták például a termékszerkezet kialakításával, az exportképes gyártmányok termelésének fokozásával, az üzem. és munkaszervezéssel, az észszerű anyag- és energiatakarékossággal és a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Több ipari és mezőgazdasági üzemben a pártszervek és pártalapszervezetek kezdeményezéseket tettek a meglevő eszközök jobb kihasználd, sára, a munkaerő átcsoportosítására. A kádermunkában is előrelépés tapasztalható, a pártszervek és alapszervezetek kezdeményezésére meggyorsult a szükséges kádercserék végrehajtása, összességében javult az irányítás színvonala. Az alapszervezetek cselekvési programjaiban, a szakszervezetnek és a KISZ-szervezetnek „kézzelfoghatóbb'’ feladatokat tűztek ki célul, mint az elmúlt évben. Jobban alapoznak a két tömegszervezet nevelőtevékenységére, a munkaver. seny szélesítésére, az üzemen belüli érdekeltségi rendsze. rek korszerűsítésére. Ez évben a gazdaságszer. rező munka egyik fő területe a Nagy Októberi Szocialista Fór--. radalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. mozgalom helyes mederbe terelése, irányítása, szervezése. A csepeli felhívás nyomán szocialista brigádjaink újabb jelentős vállalásokat tettek, a felajánlások céljaikban többnyire jól kapcsolódnak a népgazdasági jelentőségű vállalati célok megvalósításához. A mozgalom másik fő jellemzője a vállalások és a verseny szervezésének, értékelésének formai gazdagsága. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy az éves tervfeladatok megvalósításának döntő jelentőségű tényezőjévé vált a 60. évforduló tiszteletére indított versenymozgalom, A végrehajtó bizottság — a gondok ellenére is — eredményesnek ítélte meg az eltelt félév gazdálkodását, és ezért elismerését fejezte ki a pártszervezeteknek, a termelő kollektíváknak. Ugyanakkor felhívja a figyelmet: semmi ok a túlzott elégedettségre, derűlátásra, az éves terv teljesítése mind az ipar. bán, mind a mezőgazdaságban további fegyelmezett munkát, erőfeszítéseket igenyel. Gazdaságpolitikai munkánk időszerű feladataival kapcsolatban a végrehajtó bizottság határozata többek között kihangsúlyozza: a megye gazdaságának első félévi fejlődését tekintve, annak. tapasztalatait figyelembe véve, a megyei pártbizottság cselekvési programját nem indokolt módosítani. Felhívja azonban a figyelmet, hogy az év hátralevő idejében a fö figyelmet a Központi Bt. zottság 1976. december 1-i ha. tározatának végrehajtására kell fordítani. Ez megköveteli a tervszerűség további erősítését, a gazdasági folyamatok gondos figyelemmel kísérését, továbbá art, hogy pártszerveink és szervezeteink a szükségessé váló intézkedéseket időben megtegyék. Nmfihfítt A A9TU július 31„ vasarnap
