Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

/ Egy évvel a próbaüzem előtt Gondok a bélapátfalvi nagyberuházásnál Eléggé nehéz helyzetbe került a bélapátfalvi nagy- beruházás : egy esztendővel az új cementgyár első „vou nala” tervezett próbájának kezdete előtt, gondok egész sora okoz bosszúságot, kel­lemetlenséget az építkezé­sen. Az első félévben az idei műszaki programnak csupán 41,5 százalékát sike­rült teljesíteni. Az építők közül úgyszólván csak a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalatot, illetve az Észak-ma­gyarországi AÉV-1 lehet igazán dicsérni. Ez utóbbit annál is inkább, mivel a ko­rábbinál kevesebb létszám­mal sem vallott kudarcot feladatainál s erősítése nél­kül próbál eleget tenni to­vábbi megbízásainak. Má­sok sajnos, csak hellyel-köz- zel „villogtak”, sok esetben pedig csalódást okoztak. A fő válalkozó — a tu­lajdonképpeni gyárépítést végző — 31. számú AEV, mint Csorba Istvántól, az EPBER ki rendeltség vezető­jétől értesültünk, noha se­gítséget, vendégmunkásokat is kapott, tovább növelte a lemaradást. Így a késése — bizonyos területeken — már az egy esztendőt is eléri! Az építők „csúszásai” — tálán hangsúlyozni sem kell hátráltatják a technológiai szereléseket is. A tavalyi III. negyedév helyett valójában az idei II. negyedévben kezdődhetett az ilyen munka s így is csu­pán a tervezett terület fe­lén. Ennélfogva az év első hat hónapjában eleve nem tudott, olyan ütemet elérni, minisein kívánatos lett vol­na. Problémát jelent hogy egyes szerelő cégek még ak­kor sem haladnak, amikor különben igazán megtehet­nék. A VÁV —, hogy csak egyet említsünk — a ren­delkezésére bocsátott három trafóállomás egyikénél sem látott még munkához. Más szereléseket pedig éppenség­gel a beépítésre váró beren­dezések hiánya akadályoz. Még a belföldi gyártmányok mindegyike sem érkezett meg időre, az egyes külföl­di gépekre, felszerelésekre pedig — az eredeti megál­lapodástól eltérően — öt, sőt kilenc hónappal is to­vább kell várni. Nem be­szélve arról, hogy például az elektrofilter egyes részei­nek a beszerzési helye sincs tisztázva mind ez ideig! Martin Antal, a cement­gyár létesítményi főmérnö­ke mindezeken túl azt is el­mondotta találkozásunk al­kalmával, hogy az elhúzó­dó vagy a teljesen be nem fejezett építési munkák, a beszerelendő komplett tech­nológiai egységek, gépsorok vagy éppenséggel a szüksé­ges szerelési tervdokumen­tációk. illetve szerződések miatt a III. negyedév sem látszik könnyebbnek, bizta­tóbbnak. Az akadályok mi­att a legnagyobb szerelő vállalat is — amelynek rész­vétele egyébként döntő a kivitelezésben — csökken­tette létszámát, gárdájának egy részét máshová vezé­nyelte. Oda. ahol — véle­ménye szerint — hatéko­nyabban dolgozhat. Ahogyan a Bélapátfalván folytatott beszélgetésekből kicsendült, s észre lehet ven­ni: számos gond forrása a nem mindenütt kellően si­került előkészítés, ami már a tervezéshez szükséges alapadatok megkésett szol­gáltatásában megmutatko­zott. Sok huzavonával járt s jár ma is a különféle munkaterületek biztosítása. >twcsa de így van: még a trttcsyon tossápú építő szer­iem rendelkezik mind­Az építők mellett katonák is dolgoznak — mégis lassab­ban halad a munka, mintsem kellene... (Szántó György felv.) máig a teljes kivitelezési le­írással. Ma is szembetűnik a szervezetlenség, fegyelmezetlenség. Megtörténik, hogy oda irá­nyítják a segítséget, ahol fölösleges, másutt pedig a kért vendégmunkásokkal nem ismertetik eléggé a fel­adatokat. A rendelkezésre álló munkaeszközöket, dol­gozókat — noha olykor még több is elkelne belőlük — akkor sem mindig haszno­sítják kellően, amikor egyéb­ként lehetne. Gyakori a csel­lengés, a lógás. Sűrű az ita­lozás: különösen az utóbbi időkben mind kevesebb ered­ménye van a hétfői napok­nak, de hét közben sem rit­kaság a helyi — vagy uram bocsa' — a gépjármű­vekkel viszonylag könnyen elérhető közeli, büfékben, kocsmákban műszak alatt iszogató ember. A vezetők — kiváltkép­pen a középvezetők — nem egyformán szigorúak az el­lenőrzésekben nem mindig következetesek. Vannak, akik felelős beosztású dolgozók­tól is hajlandóak megválni, ha az illető erre rászolgált, mások pedig úgyszólván a leghaszontalanabb embernek sem mernek megálljt paran­csolni. Néha a munkakörülmé­nyek, az ellátásbeli hiányos­ságok is fékezik a lendüle­tet, a haladást. Mint a nagyberuházás pártvezetősé­gének közelmúltban tartott ülésén, a napokban pedig a kibővített párttaggyülésen is elhangzott: olykor alapvető problémák rontják a köz­hangulatot, a munkakedvet. Az áfész „jóvoltából” szű- j kösek a reggelizési lehető- ; ségek s az általánosabb szolgáltatásokkal megbízott Bükk vidéki Vendéglátó Vál­lalat is csak üggyel-bajjal képes teljesíteni feladatát, így még a legutóbbi idők­ben is gőzhiányok akadá­lyozták az ebédek délre tör­ténő elkészültét, vagy tet­ték teljesen lehetetlenné a várt meleg étel biztosítását. S nincs mindig rend a szál­lásokon sem: amikor már a fűtetlen szobákra nem kell panaszkodni, akkor maguk­ról megfeledkező lakótársak mérgezik a légkört viselke­désükkel. Mintha nem is egy ki­emelt nagyberuházásról len­ne szó! Több fórumon is megfo­galmazódott már. hogy a jelenlegi bélapátfalvi hely­zeten feltétlenül változtatni kell, s ehhez az eddiginél sokkal komolyabb, összehan­goltabb, jobb munkára van szükség minden érdekelt ré­széről. Megengedhetetlen, hogy bárki is megfeledkezzék fe­lelősségéről, kötelességéről. Nem szabad olyannak elő­fordulnia — mint amit ma tapasztaltunk —, hogy még az azonos nagyságú s meg­bízású szervezetek hasonló munkái között is lényeges minőségbeli, költségbeli kü­lönbségek legyenek. A leg­kevésbé sem történhet meg, hogy egyesek álljanak, ami­kor haladhatnának. Határozottan gyorsítani kell az építési feladatok be­fejező munkáit, hogy a je­lenleginél élénkebben foly­tatódhassanak a szerelések vagy éppenséggel végre el­kezdődhessenek azokon a helyeken is, ahol eddig nem volt lehetőség ezekre. Az szükséges, hogy min­denütt a legfontosabb, a legsürgetőbb tennivalókra összpontosítsák az érdeklő­dést az akaratot. Bár már ennek érdekében történtek bizonyos létszámátcsoporto- sítások, további hasonló tö­rekvések kellenek. Sokat segíthet Bélapátfal­ván is a jubileumi munka­verseny — amelyben — ahogyan Vitányi Imre, a szakszervezeti intéző bizott­ság titkára említette — pót- vállalások történtek már. A 31. számú ÁÉP 15-ös fő­építésvezetősége, hogy lema­radásait pótolja vagy leg­alábbis csökkentse, a ko­rábbi 450 helyett 600 millió forintos — a cég történeté­ben páratlan — feladatra vállalkozott az idén. Re­ményt keltő, hogy a lét­számhiánnyal küzdők, illet­ve azok. akiknél a szakmai összetétel kevésbé kedvező. erősítést kapnak, a segítő honvédség második műsza­kot is tervez. Ez a verseny, ez a neki­buzdulás, ez az igyekezet azonban csak úgy vezethet igazán sikerre, ha — mint a már említett pártfórumo­kon is elhangzott — a kom­munisták, a legtöbbet pró­bált, a legmegbízhatóbb törzsgárdisták, a szocialista brigádok állnak az élére, s mindennapi példamutatá­sukkal követésre késztetik a többieket. Ha a lemaradások ag­gasztóak is, talán még nincs veszve minden, talán el le­het feledtetni a hibákat. Meg lehet mutatni, hogy ha nem is könnyű egy hétmil- liárd forintos nagyberuházás megvalósítása — azért még­is megoldható az ilyen fel­adat is. Mint ahogyan megoldot­ták már másutt is. S Bélapátfalva vajon mi­ért, adná alább...?! Gyóni Gyula Négymilllárd forint Újabb hitel és állami támogatás a legfontosabb építési kapacitások növelésére Pályázati határidő: augusztus 30. Négymilliárd forint érté­kű hitel és állami támoga­tás elnyerésére bocsátott ki az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium pályá­zati felhívást, amelynek cél­ja, hogy az V. ötéves terv hátralevő időszakában segít­se a legfontosabb építő­ipari kivitelezési kapacitá­sok bővítését. Az intenzív fejlesztést a munkaerőgondok sürgetik. Azokat az intenzív fejlesz­tési megoldásokat kell tehát előtérbe állítani, amelyek a munkaerő-megtakarítással egyidejűleg növelik az épí­tési kapacitást. Ebben a tervidőszakban eredetileg 7,1 milliárd forint értékű álla­mi támogatást, beruházási hitelt és egyéb külső forrás­ból eredő támogátást irá­nyoztak elő. Az újabb 4 milliárd forintot központi in­tézkedésre kapta meg az ágazat, hogy a tervidőszak hátralevő éveiben meggyor­sítsa a fejlesztést. A tervidőszak hátralevő éveire nyújtott négymilliárd forintból a jelentős munka­erő-megtakarítással járó gé­pesítésre, építőipari kapaci­tásfejlesztésre kidolgozott pályázatokra kaphatnak tá­mogatást a vállalatok. Első­sorban azokat az építési ka­pacitásokat kell bővíteni, amelyek a komplex lakóte­lepek és a legfontosabb népgazdasági beruházások kivitelezését, a közmű-, mélyépítési és útépítési fel­adatok megvalósítását segí­tik, főként Budapesten és a lakásépítésben kiemelt más településeken. Fontos fej­lesztési cél a már meglevő korszerű lakásépítési kapa­citás bővítésé is. Támogatást kapnak azonban más terme­lő ágazatokhoz tartozó vál­lalatok is, amelyek az épí­tőipar ipari hátterét bőví­tik, elsősorban a házgyári panelek készítéséhez szüksé­ges sablonok gyártásának, az építőgépek javításának és alkatrészellátásának fejlesz­tésével. Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium —-, illetve képviseletében az Állami Fejlesztési Bank — a Magyar Nemzeti Bank és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium szak­embereiből összeállított bi­zottság értékeli a vállalatok pályázatait, beruházási ja­vaslatait. Előnyben részesí­tik azokat a javaslatokat, amelyek szerint a vállalatok nagyobb saját fejlesztési ala_ pót és hitelt vonnak be a beruházásba és a gépesítés­hez elsősorban szocialista importból szerzik be az új berendezéseket, s gondos­kodnak szervezett, magas színvonalú kihasználásukról. Az új technológiai berende­zések beszerzésére azonban csak akkor nyújthatnak be pályázatot, ha a már meg­levő és azonos célú gépeik, berendezések sem állnak tétlenül, tehát igazolják e drága eszközök megfelelő ki­használását. Az idén azokat a pályáza­tokat értékelik, amelyeket a vállalatok vagy szövetkeze­tek legkésőbb augusztus 30- ig nyújtanak be az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium beruházási fő­osztályának. (MTI) Egerben is — Gyöngyösön is Erőteljesen fejlődik a tejipar Tavaly 102 millió literrel több tejet vásárolt fel a tej­ipar, mint az előző eszten­dőben. Ez elsősorban az anyagi ösztönzés helyes ki­alakításának köszönhető, de annak is, hogy a gazdaságok jóval nagyobb figyelmet for­dítottak a szarvasmarha­tenyésztésre, mint bármikor azelőtt. Az idén további ked­vezmények léptek életbe. A nagyüzemek annyiszor 10 fil­lérrel többet kapnak literen­ként az általuk értékesített tejért, ahány százalékkal nö­velik a tavalyihoz képest a tejérték~síté6t. Az idén tehát minden bizonnyal tovább nö­vekszik a tejtermelés mind a termel őszö vetkezetekb en, mind az állami gazdaságok­ban. Az ösztönző prémium felső határa 30 százalék, vagyis literenként 3 forinttal növe­kedhet ily módon a tej fel- vásárlási ára. Más kedvez­mények is életbe léptek a szarvasm arha-teny észtésben és a tejtermelésben, de a tejprémium váltotta ki a legnagyobb hatást. Ez ösz­tönöz leginkább a tejterme­lés növelésére, de arra is, hogy a szarvasmarha-állo­mány gyors ütemben növe­kedjék; tehát több borjút ne­velhessenek fel az üzemek. Biztatás a háztáji gazdaságoknak c o Ahhoz is fontos gazdasági érdekek fűződnek, hogy a háztáji és a kisegítő gazda­ságok megfelelő ösztönzési és segítséget kapjanak a szarvasmarha-tenyésztéshez és a tejtermeléshez. Ezt szolgaija az az intézkedés, hogy a kisüzemben az egy tehén tartásához adott álla­mi támogatást 1500 forintról 2500 forintra, a második vagy ennél több tehén utáni ál­lami támogatás pedig ötezer ’ forintra növekedett. Ennek is köszönhető, hogy a kisüze­mekben a tehénállomány csökkenésének üteme mér­séklődött, s az értékesített tejmennyiség növekedett. Az idei tervek szerint, a tejtermelés növekedésének hatására, az állami tejipar 120 millió literrel több tejet vásárolhat fel, mint tavaly, tehát mintegy 1530 millió li­ter tej felvásárlásával szá­molhat. Biztató, hogy a tej átvételében és feldolgozásá­ban eddig sehol sem voltak zavarok. Ez elsősorban at>- nak köszönhető, hogy tavaly újabb napi 300 ezer literrel növekedett a feldolgozó ka­pacitás és már eléri az 5,5 millió litert. Tavaly kezdte meg a termelést a váci és a szombathelyi új tejüzem, a mátészalkai tejporgyár, be­fejeződött a karcagi és a ta­tabányai rekonstrukció. Párhuzamos fejlődés Az ötödik ötéves terv fej­lesztési programja lehetősé­get nyújt arra, hogy a tej­ipar kapacitása párhuzamo­san nőjön a tejtermeléssel és a fogyasztói kereslet növeke­désével. Kezd kialakulni egy korszerű feldolgozó hálózat. Elsősorban a megyeszékhe­lyeken építik az új üzeme­ket, vagy növelik a meglevő­ket. Egyes megyékben, a na­gyobb városokban is épül­nek új feldolgozók, — mint közölték, Egerben is fejlett a tejipar — amelyek lehetővé teszik, hogy ne tegyen meg hosszú utat a tej a feldol­gozó üzemig. Az ötödik öt­éves tervben épül fel a ka­posvári tejüzem, amely na­ponta 100 ezer liter tejet ké­pes feldolgozni. Veszprém­ben is jó ütemben halad a napi 130 ezer literes kapaci­tású tejüzem építése. Megkezdődött az új beru­házások előkészítése. Kész a szekszárdi üzem beruházási programja, és alapokmánya. Ugyancsak elkészült a debre­ceni és a szolnoki tejüzem beruházási programja. Máté­szalkán túrögyártó üzem, Kisteleken krém-fehér-sajt- üzem épül, Miskolcon a tej­üzem rekonstrukciójára ke­rül sor. Elkészült a rekons­trukciós beruházási program a bácsbokodi tejüzemre és a gyöngyösi tejüzemre. A pásztói tejüzem építéséhez is rövidesen hozzáláthatnak. Közösen a léeszekkel A tejipar a tsz-ekkel közö­sen is épít új feldolgozó üze­meket. Ezek közül tavaly átadták a balmazújvárosi és a tiszafüredi üzemeket, a kiskunfélegyházi és a ceglédi tejfeldolgozók pedig az idén kezdték, illetve kezdik meg a termelést. Ezzel lehetővé válik, hogy a tejet lényegé­ben helyben dolgozhassák fel és lényegesen javuljon egy- egy vidék tej- és tejtermék­ellátása. Elértünk tehát oda,.hogy a tejüzemek teljesítőképessége megelőzte a tejtermelés és a tej fel vásárlás ütemét. Most az a feladat, hogy a tejipar megtalálja a módját, hogy a tejtermelés növekedéséből adódó többlet tejmennyiséget a hazai fogyasztók jobb ki­elégítésére fordítsa. Kedve­zőnek tekinthető, hogy a tej­ipar igyekszik megszüntetni a ma még a fogyasztásban meglevő területi aránytalan­ságokat, s igyekszik kiszéle­síteni a központi ellátás kö­rét. Különösen fontos, hogy a pasztőrözött tej értékesí­tése az egész ország terüle­tére kiterjedjen. A fejlődést mindenesetre jelzi, hogy 1970-ben még csak 600 hely­ségben volt pasztőrözött tej­értékesítés, 1975-ben már 2570 helység részesült pasz­tőrözött tejellátásban. Ma pe­dig lényegében az orzság la­kosságának 95 százaléka pasztőrözött tejet ihat. Ebhez természetesen hozzájárultak a tsz-ek önálló tejfeldolgozó üzemei is. Hetekig friss maradó tej A tej és tejtermék értéke­sítését csak akkor lehet nö­velni, ha a tejipar javítja termékeink minőségét és vá­lasztékát. Az ötödik ötéves terv tejipari fejlesztése az új korszerű tejüzemek erre is lehetőséget nyújtanak. Több olyan terméket hozhatnak majd forgalomba, amelyek nem egy-két napig, hanem több napig is eltarthatok. Szélesítik a hagyományos termékek mellett az úgyne­vezett tartós, — 3—6 hétig eltartható — termékek vá­lasztékát. Megkezdték az elő­készületeket az úgynevezett steriltej előállítására. Ez a tej több hétig eltartható és még külön hűtőszekrényt sem igényel. Mindent ösz- szegezve az ötödik ötéves terv tejipari fejlesztésének eredményeként több tejet és tejterméket fogyaszthatunk, egészségesebben táplálkoz­hatunk. i Cserkúti Ferenc 1977. július 27.. szerda

Next

/
Thumbnails
Contents