Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

Megnyílt a 18. szegedi nyári tárlat Szegeden vasárnap a Móra Ferenc Múzeum képtárában Marczali László kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg a 18. szegedi nyári tárla­tot. A képzőművészeti élet e hagyományos júliusi sereg­szemléjén az idén több mint száznegyven alkotó műveit tekinthetik meg az érdeklő­dők. A Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus bíráló bi­zottságának döntése alapján mintegy 160 festmény és grafika, valamint 60 szobor és érem került a közönség elé. A tárlaton az idén 50 olyan fiatal alkotó is bemu­tatkozott, aki most szerepel először ezen a szegedi kiállí­táson. A szegedi nyári tárlat sok­rétű, gazdag anyagát szep­temberig tekinthetik meg az érdeklődők. Vészi Endre szatírája, a Nyulacskáim — a nyár de­rűjét, a súlytalanság állapo­tának grotszk helyzeteit, egy üzemi fóbia, a hiúság vásá­rának abszurd lehetőségeit hozta a hallgató közelségé­be. Derűs játék volt, amit az alapmotívumot meghúzó nyuszidal: ,>Csilla> csilla, csincsilla, / Ezüst kefe a pil­la, / Narancspiros pupilla.. és Barlay Gusztáv kitűnő rendezése tett teljes élmény- nyé. A hivatali légkör, a csa­ládi otthonok fojtott levegő­je, a gyomorbaj, a vacsorák unalma és egyhangúsága, a tévéműsorvárás. az esti szer­tartás sztereotip képeinek aránya nemcsak arra mutat­tak, hogy a szerző képes át­tekinteni és kiélezni egy egészségtelen jelenség erővo­nalait, de arra is, hogy a hiú és pipogya főnök, vala­mint a félreállított tehetsé­ges tervezőmérnök vitájának tanulsága csak az lehet, amit az egyik félénk beosztott mond' ki: „Mi az igazgató urat nem tartjuk semmi­nek.” De mi ennek az ítéletnek és magatartásnak kiinduló­pontja? Ki kivel áll itt szem­ben? Egy rossz és felnagyí­tott emlék, a bosszú és tett- rekész tehetség vitája ez. A mérnök és igazgató képzelt ellentéte akkor kezdődött, amikor a szigorlaton a kefe­hajú tanszékvezető megtán­coltatta, majd megbuktatta Paulikot, az elektronikához nem sokat értő vizsgázót. Károly akkor a tanszék ad­junktusa volt. Semmi része nem volt ebben a sikertelen vizsgában, mindössze mo­solygott a vizsgázó tájéko­zatlanságán. Ez a fanyar mo­soly kíséri a nem túlságosan tehetséges igazgatót kineve­zéséig. Most hatalmánál fog­va megteheti, hogy leblok­kolja, leszigetelje, elnyomja elete egyik sikertelen pilla­natának tanúját: „Amíg én itt vagyok csak annyi leve­gőd lesz, hogy meg ne ful­ladj. A levegőbe nyúlkálsz, feladat nuku” — mondja. Károly azonban nem esik kétségbe, a munkátlanság és súlytalanság állapotában is feltalálja magát, feketét főz munkatársainak, megkeni vajjal a kenyerüket, kihúzza tussal a bonyolultabb görbé­ket. Ezért csupa bársonyos szem kíséri. Otthon nyúlket- receket épít, csincsillatenyé­szetet szervez, mert a nyúl keresett cikk a nyugati pia­cokon és ebből is csak a haszna van a népgazdaság­nak. Szomorú sors ez egy olyan ember számára, aki mérnök és nem mér, terve­ző és nem tervez semmit. QJtMMlb 1971 július S6„ kedd * Ürlörténetek A HAMISÍTVÁNY nem nélkülözte sem az izgalmat, sem a megszokottat: aho­gyan mi, földiek akarunk „földet” foglalni az űrben, vagy az űrbeliek, jelesen a vénuszbeliek rafináltak ki módszert a föld megszállásá- 'ra és elpusztítására. Ami Alan E. Nourse sci-fi novel­lájából készült tévéjelenet­ben rhégis figyelemre méltó: való igaz, többet sejtünk még, mint tudunk azokról a veszedelmekről, amelyek az embereket fogadhatják, ha majdan más csillagrendsze­rek más bolygóira lépnek. És ezek a veszedelmek a legkevésbé sem a föld ősko­rához hasonló környezet, nö­vény. és állatvilág képében kerítheti be a földi embert, Ezzel be is fejeződhetne a tragikomédia, de a főnök — dicséretére legyen mondva — belátja tévedését és be­osztottjának visszaadja a „menőséget”. Csakhogy a le­nyesett szárnyakat már nem lehet visszanöveszteni, és Károly nem vállal új felada­tokat. Így aztán az igazgató számára sem marad más út, minthogy maga is elkezdi felépíteni maga csincsillate­lepét abban a reményben, hogy rakott kel és madártej helyett ismét hagymás ros­télyost, túrós csúszát ehet va­csorára, és neki is kijár a pohár vörös bor. „Macska­egér játék ez. amelyben ki­derül, hogy a macska is egér. Hogy, aki hidegre akar tenni egy embert, maga is hidegre kerül” — mondja a szerző. A szatíra abszurd műfaj. Az eseményeket, jellemeket 8. La Page-ék azonban még mindig nem ismerték fel az összefüggést a Polanski-vil- la és a La Bianca-ház kö­zött. Tény, hogy a két bűn­tett áldozatai még csak nem is ismerték egymást. De hát Gary Hinman sem ismert senkit sem a Polanski-villa- beli öt áldozat, sem a La- Bianca házaspár tagjai kö­zül. Mégis, amikor — októ­ber 15-én — Le Page-ék először hallották a Hinman- ügyről, azonnal felfigyeltek a Hinman és a La Bianca- gyilkosságok közötti hason­lóságokra. A Le Page-csoport fölvette a kapcsolatot a LASO-val, a Los Angeles-i sheriff hiva­talával. Whiteley és Guen- ther őrmestereket ezúttal fi­gyelmesen meghallgatták. A két őrmester elmondta, hogy néhány nappal azelőtt rajta­ütöttek a Halál-völgyében egy „hippy-családon”. Hu­szonnégy tagját vették őri­zetbe. A 34 éves, többszö­rösen büntetett előéletű Charles Manson „családja” szeptember első napjaiban költözött oda az úgynevezett Barker-tanyára, egy elha­gyott parasztházba. A raj­taütésre az adott okot. hogy a család tagjai rablásokat és lopásokat követtek el, gyúj­togatásokat kíséreltek meg. A rendőri akció során két lány, Stephanie Schramm és Kitty Lutesinger védelmet kért a rendőrségtől. El­mondták, hogy már hosz- szabb ideje próbálnak meg­szabadulni a bandától, de mint sokkal inkább a mik­rovilág félelmetes szörnyei képben: vírusok, bacillusok, egysejtűek. Vagy valami hozzájuk hasonlók. És erre odafigyelni, ezzel számolni a tudósok lelkiismereti prob­lémája — kétségtelen. Visszatérve tehát A hami­sítványra — jól szolgálta azok érdeklődését, akik az effajta űrtörténetekben a hátborzongatót, a „megszo­kottan” riadalmat keltőt, a krimis fordulatokat kedve­lik. / A HALANDZSA már íz­zig-vérig földörténet az űr­ben. Eric Frank Rüssel re­mekszatírát írt a bürokrá­ciáról. amely akár olyan hű­séges társa az embernek — ha nem is olyan kedvelt — mint az űrhajóbeli kutya. Bárhová is jut el az ember, szálljon bár le űrhajóval eltúlozva mutatja be, rész­ben azért, hogy valóság ké­peire irányítsa a figyelmet. A .szatírában jelen van a va­ló élet, de ennek az életnek ellenképe is. (Sok dolog van a világon, de ilyen korlátolt főnök azért nincs!) Az más kérdés, hogy az írónak eb­ből a realizmusigényéből, az élet teljességéből mit érez magáénak a hallgató. Az arányos szerkezetet, az ellentéteknek ezt a kiélezett játékát részben a képeket elválasztó és összekötő gyer­mekdal — Berki Géza szer­zeménye — részben a párbe­szédek mértéktartása fogja össze. A szereplők — Garas Dezső, Földi Teri, Márkus László, Békés Rita — meg­értve a szerző és rendező szándékait, derűs órával ajándékozták meg a műfaj kedvelőit. nem tudtak megszökni. Kitty Lutesinger, egy 17 éves. szeplős kislány gyere­ket várt Beausoleiltől, a Hinman-gyilkosság gyanúsí­tottjától. A lány kihallga­tása során tudta meg, hogy a férfi rendőrségi őrizetben van: amikor augusztus ele­jén az akkor még a Spahn- tanyán tartózkodó társaság­ból eltűnt, senki nem árul­ta el, hogy hol található. A Hinman-gyilkosságról Kitty tudott is valamit. El­mondta, hogy Beauseleilt Manson küldte el egy Susan Atkins nevű lánnyal együtt Hinmanhoz. hogy pénzt sze­rezzenek tőle. összecsapás­ra került sor, amelynek so­rán Hinmant megölték. A lány nem emlékezett rá pontosan, hogy mindezt ki­től hallotta, annyit mondott csupán, hogy a „családban” a történeteket széltében- hosszában beszélték. Arra is emlékezett, hogy Susan At­kins mesélt neki arról, hogy egy férfivel küzdött, s köz­ben háromszor vagy négy­szer a lábába szúrt. Susan Atkinsot a LASO emberei hallgatták ki elő­ször. még mielőtt Le Page- ék kapcsolatot kerestek vol­na velük. A lány is a Bar- ker-tanyán került a kezük­re, s „Sadie Mas Glutz” ne­vet adta meg először. A lány részletesen elmondta, hogy Beausoleillal együtt azért a pénzért ment Hin­manhoz, amit a hippy-ze- nész örökölt, s amely a „csa­lád” törvényei szerint Man- sonékat illette volna meg. Hinman azonban vonakodott más csillagváros más boly­góján, magával viszi társa­dalmát, jó és rossz szokása­it és magával viszi a maga szervezte, teremtette bürok­ráciát is. A „fedeb”, amely körül folyik a 1 történet. s amelyről kiderül, hogy mint fedélzeti eb, azazhogy annak leltári rövidítése, pontosan ugyanolyan rubrikát kap a leltári rovatokban, mint a legkomplikáltabb műszer vagy a zománcozott tepsi. A hivatalnok számára tökélete­sen mindegy, hogy mi mi­csoda, mert az ő számára minden csak egy: lel­tári tárgy. Aminek meg kell lennie, ha törik, ha szakad. Már­mint akár az űrhajó is. Amíg A hamisítványban határozottan szerzőtársi rangra volt kénytelen emel­kedni a rendező, Nemere László, addig a Halandzsa rendezőjeként szinte észre­vétlenül húzódott meg a hát­térben. Amíg A hamisítvány szereplői az effajta történe­tek előírásainak megfelelő­en lelkesen és nagy elszánt­sággal eljátszották szerepei­ket, élükön Bujtor Istvánnal, addig a Halandzsa színész­gárdája végig- és megélte ezt a történetet. Sinkó Lász­ló, Harkányi Endre, Márton András és a többiek úgy mozogtak a képzeletbeli űr­hajóban és a képzeletbeli bolygón, mintha a földön lettek volna. Minthogy ott is voltak. Minthogy értették, megértették, hogy a szerző számára csak jó ürügy az űrügy egy társadalmi, em­beri fonákság kipécézésére. A tévéjáték beharangozá­sakor azt vallották a készí­tők, hogy az egyik „krimi- sített” lelkiismeretvizsgálat míg a másik nem több, mint egy kabarétréfa. Nos, azt hi­szem, nem egészen pontos a beajánlás: az egyik ugyanis kevesebb annál, mint amit ígér. a másik több: a Ha­landzsa szétfeszíti az egysze­rű kabarétréfa kereteit. Mondandója és a színészi játék miatt egyaránt a pénzt átadni. Erre Beau- soleil az arcába szúrt. Két nap és két éjszaka őrizték a hippy-zenészt, s aztán, amikor ő, Susan Atkins ép­pen a konyhában volt, s csak annyit hallott. hogy Hinman azt mondta: „Ne tedd, Bobby!” S aztán Hin­man egy nagy vérző mell- sebei kitántorgott a kony­hába. Amikor Beausoleillal együtt elhagyták a lakást, Hinman még élt. S aztán Beausoleil visszament. — Olyan hangokat és za­jokat hallottam, mint ami­kor egy embert megölnek — folytatta szenvtelenül Su­san Atkins. S aztán vissza­utasította. hogy amit elme­sélt, azt magnetofonra vagy jegyzőkönyvbe mondja. A La Bianca házaspár gyil­kosai után nyomozó detek­tívek is kihallgatták Kitty Lutesingert, bár azok után, amit LASO-beli kollégáiktól megtudtak, nem gondolták, hogy közelebb viheti őket a rejtély megoldásához. Vég­eredményben Hinman kapcsolatban állt a „Manson családdal”, La Biancáékat azonban ezek a hippyk nem ismerhették. A lánytól nem is igen tudtak meg semmi számukra fontosat, de kihall­gatása során elhangzott egy bizonyos „Danny” neve, aki Manson „Kegyetlen ördögei”- nek egyike, motoros testőr­gárdájának tagja volt. La Page-ék keresték „Dan- nyt”. S nyomozásuk eredmé­nyeiből semmit nem közöl­tek Helderékkel, akikkel egy szobában dolgoztak. A Po- lanski-villában történtek (MTI) Ebergényi Tibor Gyurkó Géza Pintér István: Gyilkosság „a szeretet jegyében,. Uj intézmény tanulmányozza Hogyan lehet jobb a bölcsőde? MAGYARORSZÁGON az első bölcsőde 1852-ben léte­sült. Mindössze nyolc évvel a világ első ilyen intézményé­nek megnyitása után. Ám csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy általá­nosan elterjedjen hazánk­ban. A bölcsőde iránti igények mai, rohamos növekedésével a férőhelyek számának bőví­tése nem tudott lépést tarta­ni, s a nagyvárosokban egy­re zsúfoltabbá váltak bölcső­déink. Amúgyis általánosan elfogadott, hogy hároméves korig a gyermekek legkívá­natosabb környezete, neve­lésének legjobb közege a család. A gyermekek ebben az időszakban reagálnak leg­fogékonyabban a külvilág hatásaira, ekkor alapozódik meg érzelmi életük. A böl­csődék túlzsúfoltsága, s a megfelelő nevelési módsze­rek hiánya miatt sok he­lyütt a gondozás csak a gyer­mekmegőrzés szintjét érheti el. Gondozónők munkájának vizsgálata során a szakem­berek megállapították, hogy a gyermekek egészséges ne­vetése, jó ellátása legföljebb hatfős csoportokban lehetsé­ges. Ahol egy gondozónőre ennél jóval több gyerek jut, ott a kicsik sűrűbben be­tegszenek meg, érzékenyeb­bek. sérülékenyebbek. A böl­csődei igények kielégítését tehát nem szabad az intéz­mények túlzsúfoltságával megoldani. Inkább arra kel­lene törekedni, hogy az édes­anyák minél nagyobb szám­ban vegyék igénybe a gyer­mekgondozási segélyt, s leg­alább két évig maradjanak otthon a gyermekükkel. Nyilvánvaló azonban, hogy anyagi és mis okokból ez nem valósítható meg min­denütt. Mit tehetünk tehát azoknak a gyermekeknek a harmonikusabb fejlődéséért, akik bölcsődébe kerülnek? MINDEN ORSZÁGBAN, ahol a nők munkavállalása számottevő, szakemberek ku­tatják a három éven aluli gyermekek intézményes ellá­tásának legeredményesebb módszereit. Általában az a tapasztalat, hogy a gyerekek számára nem maga a bölcső­de intézménye, hanem a ne­velés. az ellátás színvonala az, ami nem kielégítő. Ezen , kell tehát változtatni. Ezek- i ben az országokban a böl— > csődék korszerű működtető-, sének, a bennük folyó gon—4 dozói, nevelői munkának el­vi és módszertani kérdései-.; vei tudományos intézetekben szakemberek egész sora fog­lalkozik. A bölcsőde a gyer-4--' meknevelés alapintézményej rendkívüli a felelőssége, hiáí szén a gyerekek életében eb--, ben az időszakban a leggyor—í sabb ütemű a fejlődés. Hazánkban jelenleg minti egy 53 ezer bölcsődei férő— hely van. Ezek száma az év­tized végére 70 ezerre női vekszik. Jelenleg több mintt. 10 ezer gondozónő dolgozik; s ahhoz, hogy ők valóságo» nevelői lehessenek a gyere­keknek megfelelő általános műveltséggel, s magasabb» szakmai képzettséggel keli rendelkezniük. A gondozói nőképzésben az elmúlt év­ben jelentős változás történtet melynek célja a mag psabi*' alapképzés biztosítása voltjt, Jelenleg egy bölcsődei férő—( hely létesítésének átlagkölt­sége 120—180 ezer forint. Ahié hoz azonban, hogy a bölcső­dék gyermekmegőrző jelleg»? megszűnjön, s tevékenysé­gükben a nevelés váljék dönir tővé, nem elég a dolgozói» képzettségének növelése vagy az anyagi támogatás» fokozása. A bölcsődék egysé—i ges szervezésére, szakirányí­tására. segítésére és ellenőr—í zésére is szükség van. EZEKET A feladatokat hivatott megoldani az a nyolcvanfős kísérleti bölcső­dét és a hozzá csatlakozói módszertani intézetet magá­ban foglaló intézmény, ame­lyet a napokban adtak á® Budapesten, a Tüzér utcái bán. A bölcsőde élete, mű­ködése lényegében nem kü­lönbözik a hasonló nagyságú intézményektől, éppen azért, hogy az itt kidolgozott, ki­kísérletezett módszerek aa ország összes bölcsődéjében alkalmazhatók legyenek. A Bölcsődék Országos Mód­szertani Központja tehát a gyermeknevelés e fontos in­tézményeinek szakmai, ku­tatási központja, irányítója lesz. D. K, I Susan Atkins nyomozása még mindig holt­ponton volt, s csupán egy börtönbe került prostituált jóakaratából mozdult ki on­nan. A call girlt Ronnie Ho- wardnak hívták, s éppúgy a Los Angeles-i női vizsgálati fogházban ült, mint Virginia Greham. egy másik, kábító- szeres receptek hamisításá­ért letartóztatott call girl, régi barátnője. Ugyanabba a cellába kerül Susan Atkins is aki Virginiát rövidesen bi­zalmába fogadta. S a Man­son bandából őrizetbe vett lány bizalmas beszélgetéseik során elárulta, hogy a gyil­kosság gyanúja, ami miatt ül. megfelel a valóságnak. Először a Hinman-gyilkos­ságról beszéltek, Virginia Grehamnek fogalma sem volt, hogy cellatársnőjéneía más ügyekhez is köze lehet. Sőt még figyelmeztette is Susant. hogy vigyázzon mit beszél, nehogy a rendőrség többet megtudjon, mint amennyit úgyis tud. — Ugyan, én tudom, amit tudni kell — mondta a lány. — Különben más senkinek nem beszéltem, és nem be­szélek róla. Tudod, téged bírlak: van benned valami, hogy tudjam, neked lehet a dolgokról beszélni. És külön­ben se aggódj a rendőrség miatt. Tudod, van egy másik ügy is, s olyan messze vannak a megoldástól, hogy még azt sem tudják, mi történt való­jában. (Folytatjtüel j

Next

/
Thumbnails
Contents