Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
Megnyílt a 18. szegedi nyári tárlat Szegeden vasárnap a Móra Ferenc Múzeum képtárában Marczali László kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg a 18. szegedi nyári tárlatot. A képzőművészeti élet e hagyományos júliusi seregszemléjén az idén több mint száznegyven alkotó műveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus bíráló bizottságának döntése alapján mintegy 160 festmény és grafika, valamint 60 szobor és érem került a közönség elé. A tárlaton az idén 50 olyan fiatal alkotó is bemutatkozott, aki most szerepel először ezen a szegedi kiállításon. A szegedi nyári tárlat sokrétű, gazdag anyagát szeptemberig tekinthetik meg az érdeklődők. Vészi Endre szatírája, a Nyulacskáim — a nyár derűjét, a súlytalanság állapotának grotszk helyzeteit, egy üzemi fóbia, a hiúság vásárának abszurd lehetőségeit hozta a hallgató közelségébe. Derűs játék volt, amit az alapmotívumot meghúzó nyuszidal: ,>Csilla> csilla, csincsilla, / Ezüst kefe a pilla, / Narancspiros pupilla.. és Barlay Gusztáv kitűnő rendezése tett teljes élmény- nyé. A hivatali légkör, a családi otthonok fojtott levegője, a gyomorbaj, a vacsorák unalma és egyhangúsága, a tévéműsorvárás. az esti szertartás sztereotip képeinek aránya nemcsak arra mutattak, hogy a szerző képes áttekinteni és kiélezni egy egészségtelen jelenség erővonalait, de arra is, hogy a hiú és pipogya főnök, valamint a félreállított tehetséges tervezőmérnök vitájának tanulsága csak az lehet, amit az egyik félénk beosztott mond' ki: „Mi az igazgató urat nem tartjuk semminek.” De mi ennek az ítéletnek és magatartásnak kiindulópontja? Ki kivel áll itt szemben? Egy rossz és felnagyított emlék, a bosszú és tett- rekész tehetség vitája ez. A mérnök és igazgató képzelt ellentéte akkor kezdődött, amikor a szigorlaton a kefehajú tanszékvezető megtáncoltatta, majd megbuktatta Paulikot, az elektronikához nem sokat értő vizsgázót. Károly akkor a tanszék adjunktusa volt. Semmi része nem volt ebben a sikertelen vizsgában, mindössze mosolygott a vizsgázó tájékozatlanságán. Ez a fanyar mosoly kíséri a nem túlságosan tehetséges igazgatót kinevezéséig. Most hatalmánál fogva megteheti, hogy leblokkolja, leszigetelje, elnyomja elete egyik sikertelen pillanatának tanúját: „Amíg én itt vagyok csak annyi levegőd lesz, hogy meg ne fulladj. A levegőbe nyúlkálsz, feladat nuku” — mondja. Károly azonban nem esik kétségbe, a munkátlanság és súlytalanság állapotában is feltalálja magát, feketét főz munkatársainak, megkeni vajjal a kenyerüket, kihúzza tussal a bonyolultabb görbéket. Ezért csupa bársonyos szem kíséri. Otthon nyúlket- receket épít, csincsillatenyészetet szervez, mert a nyúl keresett cikk a nyugati piacokon és ebből is csak a haszna van a népgazdaságnak. Szomorú sors ez egy olyan ember számára, aki mérnök és nem mér, tervező és nem tervez semmit. QJtMMlb 1971 július S6„ kedd * Ürlörténetek A HAMISÍTVÁNY nem nélkülözte sem az izgalmat, sem a megszokottat: ahogyan mi, földiek akarunk „földet” foglalni az űrben, vagy az űrbeliek, jelesen a vénuszbeliek rafináltak ki módszert a föld megszállásá- 'ra és elpusztítására. Ami Alan E. Nourse sci-fi novellájából készült tévéjelenetben rhégis figyelemre méltó: való igaz, többet sejtünk még, mint tudunk azokról a veszedelmekről, amelyek az embereket fogadhatják, ha majdan más csillagrendszerek más bolygóira lépnek. És ezek a veszedelmek a legkevésbé sem a föld őskorához hasonló környezet, növény. és állatvilág képében kerítheti be a földi embert, Ezzel be is fejeződhetne a tragikomédia, de a főnök — dicséretére legyen mondva — belátja tévedését és beosztottjának visszaadja a „menőséget”. Csakhogy a lenyesett szárnyakat már nem lehet visszanöveszteni, és Károly nem vállal új feladatokat. Így aztán az igazgató számára sem marad más út, minthogy maga is elkezdi felépíteni maga csincsillatelepét abban a reményben, hogy rakott kel és madártej helyett ismét hagymás rostélyost, túrós csúszát ehet vacsorára, és neki is kijár a pohár vörös bor. „Macskaegér játék ez. amelyben kiderül, hogy a macska is egér. Hogy, aki hidegre akar tenni egy embert, maga is hidegre kerül” — mondja a szerző. A szatíra abszurd műfaj. Az eseményeket, jellemeket 8. La Page-ék azonban még mindig nem ismerték fel az összefüggést a Polanski-vil- la és a La Bianca-ház között. Tény, hogy a két bűntett áldozatai még csak nem is ismerték egymást. De hát Gary Hinman sem ismert senkit sem a Polanski-villa- beli öt áldozat, sem a La- Bianca házaspár tagjai közül. Mégis, amikor — október 15-én — Le Page-ék először hallották a Hinman- ügyről, azonnal felfigyeltek a Hinman és a La Bianca- gyilkosságok közötti hasonlóságokra. A Le Page-csoport fölvette a kapcsolatot a LASO-val, a Los Angeles-i sheriff hivatalával. Whiteley és Guen- ther őrmestereket ezúttal figyelmesen meghallgatták. A két őrmester elmondta, hogy néhány nappal azelőtt rajtaütöttek a Halál-völgyében egy „hippy-családon”. Huszonnégy tagját vették őrizetbe. A 34 éves, többszörösen büntetett előéletű Charles Manson „családja” szeptember első napjaiban költözött oda az úgynevezett Barker-tanyára, egy elhagyott parasztházba. A rajtaütésre az adott okot. hogy a család tagjai rablásokat és lopásokat követtek el, gyújtogatásokat kíséreltek meg. A rendőri akció során két lány, Stephanie Schramm és Kitty Lutesinger védelmet kért a rendőrségtől. Elmondták, hogy már hosz- szabb ideje próbálnak megszabadulni a bandától, de mint sokkal inkább a mikrovilág félelmetes szörnyei képben: vírusok, bacillusok, egysejtűek. Vagy valami hozzájuk hasonlók. És erre odafigyelni, ezzel számolni a tudósok lelkiismereti problémája — kétségtelen. Visszatérve tehát A hamisítványra — jól szolgálta azok érdeklődését, akik az effajta űrtörténetekben a hátborzongatót, a „megszokottan” riadalmat keltőt, a krimis fordulatokat kedvelik. / A HALANDZSA már ízzig-vérig földörténet az űrben. Eric Frank Rüssel remekszatírát írt a bürokráciáról. amely akár olyan hűséges társa az embernek — ha nem is olyan kedvelt — mint az űrhajóbeli kutya. Bárhová is jut el az ember, szálljon bár le űrhajóval eltúlozva mutatja be, részben azért, hogy valóság képeire irányítsa a figyelmet. A .szatírában jelen van a való élet, de ennek az életnek ellenképe is. (Sok dolog van a világon, de ilyen korlátolt főnök azért nincs!) Az más kérdés, hogy az írónak ebből a realizmusigényéből, az élet teljességéből mit érez magáénak a hallgató. Az arányos szerkezetet, az ellentéteknek ezt a kiélezett játékát részben a képeket elválasztó és összekötő gyermekdal — Berki Géza szerzeménye — részben a párbeszédek mértéktartása fogja össze. A szereplők — Garas Dezső, Földi Teri, Márkus László, Békés Rita — megértve a szerző és rendező szándékait, derűs órával ajándékozták meg a műfaj kedvelőit. nem tudtak megszökni. Kitty Lutesinger, egy 17 éves. szeplős kislány gyereket várt Beausoleiltől, a Hinman-gyilkosság gyanúsítottjától. A lány kihallgatása során tudta meg, hogy a férfi rendőrségi őrizetben van: amikor augusztus elején az akkor még a Spahn- tanyán tartózkodó társaságból eltűnt, senki nem árulta el, hogy hol található. A Hinman-gyilkosságról Kitty tudott is valamit. Elmondta, hogy Beauseleilt Manson küldte el egy Susan Atkins nevű lánnyal együtt Hinmanhoz. hogy pénzt szerezzenek tőle. összecsapásra került sor, amelynek során Hinmant megölték. A lány nem emlékezett rá pontosan, hogy mindezt kitől hallotta, annyit mondott csupán, hogy a „családban” a történeteket széltében- hosszában beszélték. Arra is emlékezett, hogy Susan Atkins mesélt neki arról, hogy egy férfivel küzdött, s közben háromszor vagy négyszer a lábába szúrt. Susan Atkinsot a LASO emberei hallgatták ki először. még mielőtt Le Page- ék kapcsolatot kerestek volna velük. A lány is a Bar- ker-tanyán került a kezükre, s „Sadie Mas Glutz” nevet adta meg először. A lány részletesen elmondta, hogy Beausoleillal együtt azért a pénzért ment Hinmanhoz, amit a hippy-ze- nész örökölt, s amely a „család” törvényei szerint Man- sonékat illette volna meg. Hinman azonban vonakodott más csillagváros más bolygóján, magával viszi társadalmát, jó és rossz szokásait és magával viszi a maga szervezte, teremtette bürokráciát is. A „fedeb”, amely körül folyik a 1 történet. s amelyről kiderül, hogy mint fedélzeti eb, azazhogy annak leltári rövidítése, pontosan ugyanolyan rubrikát kap a leltári rovatokban, mint a legkomplikáltabb műszer vagy a zománcozott tepsi. A hivatalnok számára tökéletesen mindegy, hogy mi micsoda, mert az ő számára minden csak egy: leltári tárgy. Aminek meg kell lennie, ha törik, ha szakad. Mármint akár az űrhajó is. Amíg A hamisítványban határozottan szerzőtársi rangra volt kénytelen emelkedni a rendező, Nemere László, addig a Halandzsa rendezőjeként szinte észrevétlenül húzódott meg a háttérben. Amíg A hamisítvány szereplői az effajta történetek előírásainak megfelelően lelkesen és nagy elszántsággal eljátszották szerepeiket, élükön Bujtor Istvánnal, addig a Halandzsa színészgárdája végig- és megélte ezt a történetet. Sinkó László, Harkányi Endre, Márton András és a többiek úgy mozogtak a képzeletbeli űrhajóban és a képzeletbeli bolygón, mintha a földön lettek volna. Minthogy ott is voltak. Minthogy értették, megértették, hogy a szerző számára csak jó ürügy az űrügy egy társadalmi, emberi fonákság kipécézésére. A tévéjáték beharangozásakor azt vallották a készítők, hogy az egyik „krimi- sített” lelkiismeretvizsgálat míg a másik nem több, mint egy kabarétréfa. Nos, azt hiszem, nem egészen pontos a beajánlás: az egyik ugyanis kevesebb annál, mint amit ígér. a másik több: a Halandzsa szétfeszíti az egyszerű kabarétréfa kereteit. Mondandója és a színészi játék miatt egyaránt a pénzt átadni. Erre Beau- soleil az arcába szúrt. Két nap és két éjszaka őrizték a hippy-zenészt, s aztán, amikor ő, Susan Atkins éppen a konyhában volt, s csak annyit hallott. hogy Hinman azt mondta: „Ne tedd, Bobby!” S aztán Hinman egy nagy vérző mell- sebei kitántorgott a konyhába. Amikor Beausoleillal együtt elhagyták a lakást, Hinman még élt. S aztán Beausoleil visszament. — Olyan hangokat és zajokat hallottam, mint amikor egy embert megölnek — folytatta szenvtelenül Susan Atkins. S aztán visszautasította. hogy amit elmesélt, azt magnetofonra vagy jegyzőkönyvbe mondja. A La Bianca házaspár gyilkosai után nyomozó detektívek is kihallgatták Kitty Lutesingert, bár azok után, amit LASO-beli kollégáiktól megtudtak, nem gondolták, hogy közelebb viheti őket a rejtély megoldásához. Végeredményben Hinman kapcsolatban állt a „Manson családdal”, La Biancáékat azonban ezek a hippyk nem ismerhették. A lánytól nem is igen tudtak meg semmi számukra fontosat, de kihallgatása során elhangzott egy bizonyos „Danny” neve, aki Manson „Kegyetlen ördögei”- nek egyike, motoros testőrgárdájának tagja volt. La Page-ék keresték „Dan- nyt”. S nyomozásuk eredményeiből semmit nem közöltek Helderékkel, akikkel egy szobában dolgoztak. A Po- lanski-villában történtek (MTI) Ebergényi Tibor Gyurkó Géza Pintér István: Gyilkosság „a szeretet jegyében,. Uj intézmény tanulmányozza Hogyan lehet jobb a bölcsőde? MAGYARORSZÁGON az első bölcsőde 1852-ben létesült. Mindössze nyolc évvel a világ első ilyen intézményének megnyitása után. Ám csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy általánosan elterjedjen hazánkban. A bölcsőde iránti igények mai, rohamos növekedésével a férőhelyek számának bővítése nem tudott lépést tartani, s a nagyvárosokban egyre zsúfoltabbá váltak bölcsődéink. Amúgyis általánosan elfogadott, hogy hároméves korig a gyermekek legkívánatosabb környezete, nevelésének legjobb közege a család. A gyermekek ebben az időszakban reagálnak legfogékonyabban a külvilág hatásaira, ekkor alapozódik meg érzelmi életük. A bölcsődék túlzsúfoltsága, s a megfelelő nevelési módszerek hiánya miatt sok helyütt a gondozás csak a gyermekmegőrzés szintjét érheti el. Gondozónők munkájának vizsgálata során a szakemberek megállapították, hogy a gyermekek egészséges nevetése, jó ellátása legföljebb hatfős csoportokban lehetséges. Ahol egy gondozónőre ennél jóval több gyerek jut, ott a kicsik sűrűbben betegszenek meg, érzékenyebbek. sérülékenyebbek. A bölcsődei igények kielégítését tehát nem szabad az intézmények túlzsúfoltságával megoldani. Inkább arra kellene törekedni, hogy az édesanyák minél nagyobb számban vegyék igénybe a gyermekgondozási segélyt, s legalább két évig maradjanak otthon a gyermekükkel. Nyilvánvaló azonban, hogy anyagi és mis okokból ez nem valósítható meg mindenütt. Mit tehetünk tehát azoknak a gyermekeknek a harmonikusabb fejlődéséért, akik bölcsődébe kerülnek? MINDEN ORSZÁGBAN, ahol a nők munkavállalása számottevő, szakemberek kutatják a három éven aluli gyermekek intézményes ellátásának legeredményesebb módszereit. Általában az a tapasztalat, hogy a gyerekek számára nem maga a bölcsőde intézménye, hanem a nevelés. az ellátás színvonala az, ami nem kielégítő. Ezen , kell tehát változtatni. Ezek- i ben az országokban a böl— > csődék korszerű működtető-, sének, a bennük folyó gon—4 dozói, nevelői munkának elvi és módszertani kérdései-.; vei tudományos intézetekben szakemberek egész sora foglalkozik. A bölcsőde a gyer-4--' meknevelés alapintézményej rendkívüli a felelőssége, hiáí szén a gyerekek életében eb--, ben az időszakban a leggyor—í sabb ütemű a fejlődés. Hazánkban jelenleg minti egy 53 ezer bölcsődei férő— hely van. Ezek száma az évtized végére 70 ezerre női vekszik. Jelenleg több mintt. 10 ezer gondozónő dolgozik; s ahhoz, hogy ők valóságo» nevelői lehessenek a gyerekeknek megfelelő általános műveltséggel, s magasabb» szakmai képzettséggel keli rendelkezniük. A gondozói nőképzésben az elmúlt évben jelentős változás történtet melynek célja a mag psabi*' alapképzés biztosítása voltjt, Jelenleg egy bölcsődei férő—( hely létesítésének átlagköltsége 120—180 ezer forint. Ahié hoz azonban, hogy a bölcsődék gyermekmegőrző jelleg»? megszűnjön, s tevékenységükben a nevelés váljék dönir tővé, nem elég a dolgozói» képzettségének növelése vagy az anyagi támogatás» fokozása. A bölcsődék egysé—i ges szervezésére, szakirányítására. segítésére és ellenőr—í zésére is szükség van. EZEKET A feladatokat hivatott megoldani az a nyolcvanfős kísérleti bölcsődét és a hozzá csatlakozói módszertani intézetet magában foglaló intézmény, amelyet a napokban adtak á® Budapesten, a Tüzér utcái bán. A bölcsőde élete, működése lényegében nem különbözik a hasonló nagyságú intézményektől, éppen azért, hogy az itt kidolgozott, kikísérletezett módszerek aa ország összes bölcsődéjében alkalmazhatók legyenek. A Bölcsődék Országos Módszertani Központja tehát a gyermeknevelés e fontos intézményeinek szakmai, kutatási központja, irányítója lesz. D. K, I Susan Atkins nyomozása még mindig holtponton volt, s csupán egy börtönbe került prostituált jóakaratából mozdult ki onnan. A call girlt Ronnie Ho- wardnak hívták, s éppúgy a Los Angeles-i női vizsgálati fogházban ült, mint Virginia Greham. egy másik, kábító- szeres receptek hamisításáért letartóztatott call girl, régi barátnője. Ugyanabba a cellába kerül Susan Atkins is aki Virginiát rövidesen bizalmába fogadta. S a Manson bandából őrizetbe vett lány bizalmas beszélgetéseik során elárulta, hogy a gyilkosság gyanúja, ami miatt ül. megfelel a valóságnak. Először a Hinman-gyilkosságról beszéltek, Virginia Grehamnek fogalma sem volt, hogy cellatársnőjéneía más ügyekhez is köze lehet. Sőt még figyelmeztette is Susant. hogy vigyázzon mit beszél, nehogy a rendőrség többet megtudjon, mint amennyit úgyis tud. — Ugyan, én tudom, amit tudni kell — mondta a lány. — Különben más senkinek nem beszéltem, és nem beszélek róla. Tudod, téged bírlak: van benned valami, hogy tudjam, neked lehet a dolgokról beszélni. És különben se aggódj a rendőrség miatt. Tudod, van egy másik ügy is, s olyan messze vannak a megoldástól, hogy még azt sem tudják, mi történt valójában. (Folytatjtüel j
