Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

A műszaki áladás már folyik l1 j iskola, több lépcsőben Abasáron elkészült az új iskola, legalábbis az építke­zés első szakasza befejezéshez közeledik, s szeptembertől korszerűbb feltételek, kedve­zőbb körülmények között folyhat az oktatás, A terv nagyszabású, hosz- szabb távon valósul meg. Ti­zenhat tanterem, tornate­rem. valamint négycsoportos napközi otthon külön kony­hával és étteremmel, alkot, ja majd az oktatási intéz­mény egészét. Természetesen nem egyetlen nekirugaszkodás szükséges elkészültéhez. Há­rom lépcsőt terveztek. Az el­sőt is két szakaszra kellett már bontani. A típusterv alapján négy tanterem adott volna otthont a felső tago­zatosoknak. A szerencsés vé­letlen, a terep kedvező adott­ságai következtében azonban a frissen felrakott falak kö­zött nyolc tantermet, öt szer­tárt, orvosi szobát, tanári szobát és egy irodát alakítot­tak ki. Az első lépcső máso­dik szakasza a nagy mére­tű tornaterem és a kazánház felépítése lesz. Erre valószí­nűleg csak a következő öt­éves tervben kerül sor. ör­vendezzünk, vagy kesereg­jünk ezek után? A választás előtt nem árt még néhány ada­tot meismerni. Az építkezés 1975 szeptemberében kezdő­dött. Az elkészült épület ter­vezett költsége 5,6 millió fo­rint. Persze, végelszámolás még nem volt, lehet, hogy valamivel több, vagy keve­sebb ennél az összeg. A szép iskola fűtése eredetileg saj­nos hagyományos lenne, i Az igazgató, Juhász Béla, azon­ban elkezdett számolgatni. De erről szóljon ő maga. Hamarosan megtérül c — Egy évvel ezelőtt vető­dött föl először a központi fűtés gondolata. A jóval kor­szerűbb megoldás többletkölt­sége számításaim szerint, öt év alatt megtérülne. Ezek után érthető, hogy nem tét­lenkedtünk. össze! társadal­mi munkát szerveztünk a szülőknek, akik készséggel segítettek. A községi tanács elnöke a környék nagyüze­meitől kért segítséget és Ígé­retet kapott is, de úgy néz ki, hogy ebben a tanévben nem sikerül megoldanunk a központi fűtést. Maradnak az olajkályhák, amiket be kell szereznünk. Hogy miből, azt sajnos még nem tudom. — Az iskola felszereléseire, berendezéseire a múlt év no. vemberében állítottam ösz- sze a költségvetést. Én 340 ezer forintot számítottam, ezt a tanács felülvizsgálta és 363 ezret állapított meg. Eddig tudtommal 170 ezer forintos megrendelés ment el táb­lákra, asztalokra, székekre. Persze, még lehetséges, hogy szeptember 1-ig minden szükséges eszközünk meg­lesz. Fokozatosan szaktanter­mi rendszert szeretnénk ki­alakítani. Az első évet a ta­pasztalatszerzésre fordítjuk. Jártunk ilyen típusú iskolák, bán, de gyakorlatukat nem másolhatjuk le egy, az egy­ben. Legfeljebb átültethet­jük, felhasználhatjuk tapasz­talataikat. Az alsó tagoza­tosok is saját tantermet kap­nak, később pedig — ha be­válik — a 3—4. osztályosok­nak magyar nyelvi és termé­szettudományi kabinetet ala­kítunk ki. Ezzel a rendszerrel lépésnyi előnyt szerezhetünk az új tanterv bevezetéséhez, amit már ismerünk a szak­folyóiratokból és a tovább­képzések anyagából. „Ha elet zengi be az iskolát“ Ö Már a régi épületben meg. kezdték a felkészülést az új­ra. Szerveztek nyílt tanul­mányi versenyt, összekötve az „Egy család, egy őrs” moz­galommal. Minden csoport kis tanulmányt készített a választott témából, s a ver­senynek nem volt veszte­se. Valamennyi munka fölül­múlta az iskolai dolgozatok színvonalát. Sikert aratott a gyerekek és a szülők körében egyaránt. Előzmény az is, hogy nyílt órákat, bemutató foglalkozásokat tartottak, me. lyeken az alsó tagozatosok szüleinek részvétele csak­nem százszázalékos, a felső­söké pedig 70—80 százalékos volt. A jelenlegi 21 tagú tan­testülethez ősztől még hat tanár csatlakozik Vísontáról, ahol a jövőben csak alsó ta­gozatos képzés lesz. Nem kis gondot jelent az osztálylétszám alakulása. Osztályt bontani ugyanis a szigorú rendelkezések értel­mében csak akkor lehet, ha a létszám eléri a 41-et. A kö. vetkező tanévben Abasáron pontosan 40 tanuló jár majd az éláő és a hetedik osz­tályba. Ez a szaktanterem al­kalmazásakor azt jelenti, hogy valamennyi teremben ' ennyi helynek kell lennie. Csakhogy a tíz évvel ezelőtti típusterv 25-ös létszámú ősz. tálytermek figyelembevételé. vei készült. Ugye, felesleges a kommentár? Az új iskolát a helyi ter­melőszövetkezet építőrészle­ge készíti. A dolgozók leg­többje maga js érdekelt ab­ban, hogy jó munkát végez­zen. Többen jártak közülük ebbe az iskolába, vagy éppen most tanul itt gyermekük. Lelkiismeretességükre, ala­posságukra aligha lesz pa­nasz. A műszaki átadás már eb­ben a hónapban elkezdődött. Eredetileg augusztus 20-án adták volna át az intézményt, de valószínű, hogy a felava­tásra a tanévnyitó ünnepsé­gen kerül sor. Juhász Béla igazgató a pár napos csúszás miatt egyáltalán nem kese­reg, sőt egy kicsit örül is. — Az lesz az igazi — mondta —, ha gyermekzsivaj adja meg az ünnepélyess pil. lanat alaphanguíatát. Virágh Tibor Agria ’77 Egy kis színháztörténetem AZ EGRI VÁRBAN néhány napja harsogó nevetés és vi­dám nótaszó veri fel a júli­usi esték megszokott csend­jét: „főhadnagy Fazekas” mu­lattatja Lúdas Matyi „hajdan esett” történetével megkésett egri közönségét, Az „eredeti magyar regét” Balog István vitte először sikerrel szín­padra. : ismerkedjünk meg vele! 1790. okt. 25.: Budán, a Várszínházban elhangzik színpadról az első magyar szó! — Kelemen László és társai hősi erőfeszítésének eredményeként megszületik az első hivatásos Játékszini Társaság . .. Néhány dicsősé­ges nap még a Rondellában, s aztán megkezdődik a ma­gyar színészek emberfeletti küzdelme: a fővárosból kiül­dözött magyar művészeket két évtizedes vándorlásra kényszerítik. — A törhetet­lenek egyik csoportja Erdély­be megy. — onnan indítanak harcot a főváros meghódí­tásáért, egy másik Hatvanon át, Egert is érintve, Miskolc­ra tart. — Kelemen László működési engedélyét „férő­hely hiányában” az egri vá­rosi tanács már 1800-ban megtagadta. A társulat szék­helye Miskolc lesz, de Eger­ben többször is megfordul­nak, s hogy ez a város már hőskorában is mennyire szí­vére ölelte a magyar színját­szást, vendégszeretetére utal­va Déryné szavai igazolják: „előttünk mindez új dolog volt, Pesten ilyesmiben nem részesültünk sohasem.” AZ EGERBE ELJUTÓ tár­sulatok hosszú időn át a bor­sodi, miskolci theátrum ki­rajzásai voltak, de az első olyan tömörülés, amelynek szinte egész játékrendjét is­merjük, s amely mindig szí­vesen időzött Heves megyé­ben, Balog István színtársu­lata volt. Balog előbb a pesti ma­gyar társulat tagja volt, majd maga is társulatot szer­vezve fáradhatatlanul járta az országot. Egri szereplésé­ről a „Honművész” 1833. 19. számában olvashatunk elő­ször: „Egerből május 18-án távozott el az úgynevezett Mure-melléki társaság, mi­után több hónápig mulattató az egrieket Balog és Hetényi igazgatók alatt”. — Váro­sunkba újra meg újra.visz- szatérnek. akárcsak Gyön­gyösre, amely különösen szí­vébe fogadta őket. Balog István egy személy­ben volt színész, vándorigaz­gató és színpadi szerző. Sok­oldalúságára jellemző, hogy figyelme még a bábjátszásra is kiterjedt, dalbetétes mo­nológjai pedig (mint az Eger­ben előadott Női emancipáció) A Nagy Október fényében Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban A Nagy Október fényében címmel, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének 60. évfordulója alkal­mából reprezentatív kiállítás nyílik augusztus 3-án a bu­davári palota munkásmozgal­mi múzeumában. A kiállítás anyagát — 80 tablót — a Szovjetunió Központi Forra­dalmi Múzeuma állította ösz- sze. A forradalom eseménye­it, az azóta elért eredménye­ket bemutató tárlat Szófiából érkezik hazánkba, Budapest­ről pedig a lengyel főváros­ba, Varsóba utazik tovább. A kiállítás a látogatók elé tárja a .kommunista párt, a társadalom vezető, irányító erejének a világ első szocia­lista állama megalapításában és megszilárdításában kifej­tett, forradalmi átalakulást eredményező tevékenységet. A különféle dokumentumok, fényképek, kiállítási tárgyak, képzőművészeti alkotások be­mutatják a 60 esztendő alatt elért eredményeket, a szov­jet népnek azt a politikai és munkaaktivitását, amely a szocialista és a kommunista építőmunka terveinek meg­valósításáért folj’tatott harc­ban megnyilvánult. A 60. „születésnapjához” közeledő állam történetének fontos ál­lomása a szocializmus nagy győzelmeit, a fejlett szocialis­ta társadalom alapvonásait, politikai szervezeteit tükröző új alkotmánytervezet elfoga­dása, amelynek dokumentu­mait a kiállítás ugyancsak bemutatja. Fontos helyet kap a kiállí­táson a szocialista munka­verseny bemutatása, amelyet a szovjet emberek és a szó cialista közösség többi orszá­gának dolgozói a Nagy Ok­tóber évfordulója alkalmá­ból indítottak. A kiállítás ismerteti az SZKP tevékeny­ségét, amelynek célja: fej­leszteni a szocialista orszá­gok testvéri népeinek nem­zetközi együttműködését, megszilárdítani a kommunis­ta világmozgalom egységét, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alap­ján minden eszközzel támo gatni a fejlődő országokat az önrendelkezési jogukért foly tatott harcukban. Bemutatja a párt, a szovjet nép küzdel­mét a népek közti béke és együttműködés megszilárdí­tásáért. (MTI) Pintér István Gyilkosság „a szeretet jegyében,, Buckler legyintett: — Nem — mondta. — Hippyk nem lehettek. Mi pontosan tudjuk, milyen gyilkosságról van szó. Egy nagy kábítószerügyhöz tar­tozik. .. Whitßley még egyszer el­mondta, hogy feltűnő ha­sonlóságokat tót. Ugyanaz a gyilkosság) mód. Mindkét esetben hátrahagyott, vér­rel írt felírat- És mindkét esetben felbukkan a „PIG”, a „disznó" szó. Buckler véleményét mind­ez nem befolyásolta, Azért nagyképűen megígérte, nem felejti el a beszélgetést. — Ha szükségünk lesz rá, amit mondtatok, majd je­lentkezünk — mondta. — Ha egy héten belül nem hallotok semmit rólunk, ab­ból tudjátok, hogy más nyo­mon vagyunk.,. A Bob Helder vezette gyilkossági csoport emberei soha sem jelentkeztek a sheriff hivatalánál. És, ami­kor a következő nap, au­gusztus 10-én, reggel, Is­mét egy olyan gyilkosságot fedeztek fel, amelynek tette­sei vérrel írt feliratot hagy­tak hátra, amelyben a 19*. július 23., szombat „PIG” szó szerepelt, White- leynek és Guenthernek már nem is volt bátorsága, hogy feltéttelezésükkel zaklassák a La Bianca-gyilkossájgok- kal megbízott csoport veze­tőjét, Paul Le Page-et, vagy valamelyik beosztottját. Leno La Bianca és felesé­ge épp olyan brutális gyil­kosoknak esett áldozatul, mint Sharon Tate és négy vendége. A gazdag szupermarket­tulajdonos és felesége nya­kán szintén nylon kötélből készült hurkot találtak, tes­tük számtalan késszúrástól sebzett volt. Saját házuk­ban, éjszaka törtek rájuk. Rablásnak semmi nyoma. A lakószoba északi falára vér- rel azt írták a tettesek: „DEATH TO PIGS”. „Halál a disznókra.” A szemben le­vő falon is vérrel írt szó: „RISE”. Vagyis: „Keljetek fel”. A hűtőszekrény ajta­ján pedig két szó egy he­lyesírási hibával: ,,HEAL­TER SK ELTER”. Helyesen: Heiter Skelter „össze-visz- sza”, Egyebek mellett egy világszerte ismert Beatles- dal címe ... A helyszínt alaposan ta­nulmányozó rendőrök olyas­mit láttak, ami számukra is szokatlan: Leno La Bianca hasából egy kétágú húsvilla állt ki. Nem volt nehéz megállapítani, hogy ahhoz az elefántcsont fogantyús evőeszközkészlethez tarto­zott, melyet a konyhaszek­rény fiókjában találtak. A La Bianca villában tör­tént nyilkosság kétségtelen és könnyen felfedezhető ha­sonlóságot mutatott a Po- lanski-villában lezajlott vér­fürdővel. Mindkét eset az ál­dozatok jómódú fehér embe­rek voltak, számtalan szúrt sebet ejtettek rajtuk, hihetet­len kegyetlenséggel végeztek velük. Mindkét esetben hi­ányzott a nyilvánvaló indí­tóok: semmi nyoma betörés­nek, vagy rablótámadásnak. A legfontosabb hasonlóságot a vérrel írt feliratok jelen­tették. A rendőrség, amely a rossz kiindulópontból csak rossz úton indulhatott el, a bulvár­sajtó segítségével igyekezett olyan látszatot kelteni, mint- hh tulajdonképpen az áldo­zatok lettek volna a főbűnö­sök. Hatalmas tudósítások számoltak be a filmváros er­kölcsi fertőjéről, s a filmsztá­rok és más hírességek lakta Beverly Hills-negyedben levő villák magas falai mögött rendezett kábítószeres orgi­ákról. Azt a békés estét, amelyet az előrehaladotton terhes Sharon Tate barátai­val rendezett, „szex-orgiává” változtatták. Tagadhatatlan, hogy a kábítószer-fogyasztás és az alkoholizmus, az Egye­sül Államok pusztító tömeg­betegségei nem állnak meg a művészek és a gazdagok pompás villáinak küszöbénél. A filmváros zaklatott, túlfe­szített, a sikerért mindent követelő világa számos nagy La Biancáék lakása, a vérrel írt felirattal sztárt is tönkretett. Ami azonban 1969. augusztusában történt, annak semmi köze nem volt ehhez. A hétmilliós Los Angeles­ben eluralkolott a félelem. Az üzletekben alig néhány óra leforgása alatt elkelt minden biztonsági zár, riasz­tóberendezés, vészcsengő, puska, pisztoly, revolver. Egy fegyverüzlet Beverly Hills- ben két nap alatt 200 lőfegy­vert adott el máskor két hó­nap alatt csinált ilyen for­galmat. Az emberek és házak őrzésével foglalkozó vállala­tok egy hét alatt meghárom­szorozták forgalmukat. Az őrkutyák ára 200 dollárról, 1500 dollárra emelkedett, de nem lehetett eleget kapni, az élelmes kereskedők az Egye­sült Államok távolabbi vi­dékeiről repülőgéppel hozták az állatokat a „rettegés vá­rosába”. Frank Sinatra, aki egyéb­ként nem áll gyáva ember hí­rében, róla „széltében-hosz- szában" úgy tudják, hogy szoros öszeköttetést tart fenn a gengszter-körökkel. — egy­szerűen elbújt valahol. Mia Farrow nem mert elmenni barátnőjének, Sharon Taté­nak temetésére, mert attól •félt, hogy ő lesz a következő. Steve McQueen vagyontérő sportkocsijába égy pisztoly­tartót szereltetett. hogy egyetlen, gyors mozdulattal mindig fegyvert ragadhasson. A hollywoodi, Los Ange- Jes-i élethez olyannyira hoz­zátartozó összejövetelek egy­szerűen megszűntek. Barát­ságok szakadtak meg, szerel­mespárok szakítottak egy­mással. Bárki lehetett gyil­kos. A félelem nem ismert határokat.., (Folytatjuk) az időszerű törekvések irán-4 ti érzékenységét bizonyítják, f Bár a magyar színészet; * megteremtésének szükséges^ ségét a nemzeti érzés, a po­litikai élet dobta fel. s fő. táplálója a magyar nyelv vé-<> delmében fellángoló hazafias.^ érzület, a kezdeti magyar* színjátszás erősen német me-cj derben folydogált: meglát­szott ez az előadóstílusban, abban is, hogy a darabok nagy részét németből fordi—| tották. Balog maga sem voltul mentes ezektől a Bécsből i adoptált művektől, de nála is i egyre inkább érezhető a- nemzeti önállóságra való tö—j rekvés. Különös előszeretet—] tel játszotta saját darabjait. | vagy átírásait, mint pl. a í Mátyás diákot vagy a Lú- jj das Matyit; összeállításaiban g’ túlsúlyban volt a vígjátékul de sikerrel ütötte meg aa.fl izzó hazaszeretet hangját is, mint pl. Karagyorgye drá—t májában, a Cserny Györgyül ben, amely nemcsak itthoné| keltett szokatlanul nagy fel—g tűnést, de hatásának még szerb színjátszás megindításé* sában is része volt. BALOG EGYETLEN darabé ját sem nyomtatta ki. utólaü.j is csak a Lúdas Matyi került j kinyomtatásra, a többi kéz­iratban maradt vagy elkal-j lódott. Talán ezzel magya­rázható, hogy Lúdas Matyiját az irodalomtörténet ma is aa 1838-as pesti bemutató idő­pontjával tartja számon, hol--; ott pl. Heves megyei útjár», 1834-től szinte mindenütt;.' műsoron volt. Fazekas Lúdas , Matyijának meglehetősen szabad átírásával Balog nem profanizálta az eredetit. Az,( általa teremtett új alakok. ( igaz, hogy csak konvenció-' nálisan népi alakok, de so-; hasem ízléstelenek; a magyar; színpad pedig nagyon is rá­szorult az ilyen hatásos, éne­kes bohózatokra, mert amit; az akkori irodalom termeli; abban nem volt sok köszö­net. Balog társulata 1837-ben hagyta el végleg Heves me­gyét. ö maga Pestre kerül, a Nemzeti Színház első há­rom évtizedében 6 darabját 85 estén játsszák, s népszerű­ségében később is csak Szi­geti József múlja felül. Ér­deme a magyar népszínmű megteremtésében elvitatha­tatlan. Balog Istvánra emlékezve nem hagyhatjuk figyelmen kívül művészi tudatosságát. Amikor nagyobb városokba akarták szerződtetni, válasza határozottan tagadó volt; „Nem megyek — írja Napló­jában —, a főbb városok la­kói ugyanis műveltek, az al- sóbb-rendűeket kell művel­ni!”. — Nem véletlen tehát, hogy Heves megyei vándor­lásai során állandó állomá­sokként ilyen nevek szere­pelnek: Csány, Hort, Hatvan, Heves, Párád stb. MŰVÉSZETÉVEL a népei kívánta szolgálni, kisded csapata élén faluról falura járva megteremtője lett a magyar faluszínpadnak. Nyil_ ván ez a használni akarás vezette akor is, amikor Fa­zekas harcostársaként szín­padra hívta Lúdas Matyit, hogy okos bátorságával, hetyke kiállásával szenvedé­lyes gyűlöletre tanítson min­den űri bitangság és min­denfajta zsarnokság ellen. Tartalmas élete alkonyát» jogos önérzettel idézhette x, maga számára is Fazekas so­rait: Hanem azzal mégis végre Magamat megnyugtatom. Hogy a közös segítésre Volt mindig akaratom ... Abkarovits Endre Az ember tragédiája — grúz nyelven Nodar Guresidze neves költő lefordította grúz nyelvre Madách Imre mű­vét, Az ember tragédiáját. A drámai költemény a Szovjetszkaja. Grúzia kiadó gondozásában jelent meg. Ez a könyv — írja az elő­szóban Georgij Natrosvili híres grúz író — újabb fé­nyes lapjává vált a ma­gyar—grúz kul turális és iro­dalmi kapcsolatok történe­tének. Az ember tragédiája szerepel Batumi grúz váró»., színházának műsorában.

Next

/
Thumbnails
Contents