Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

Műemlékeink nyomában Középkori gótikus palota az egri várban Nem véletlen, hogy mai műemléki sétánk során az egri várban álló középkori gótikus palotát látogatjuk meg, hiszen az Egri nyár rendezvényeinek legrango- sabbja, az Agria Játékszín forró hangulatú előadásai zajlanak az ódon épület elő­terében. Eger városának részeiben legrégibb épülete ez a pa­lota, amely a püspököknek adott otthont. Bekensloer János egri püspök egy 1475- ből fennmaradt oklevele ar­ról valU hogy egy egyházi alapítványi lakóház helyén épült fel az egri püspöki palota. A régészeti feltárás szerint az újonnan kialakí­tott palotába több XIV. szá­zadi lakóházat belefoglaltak, sőt egy jókora szakaszt a vár régi északi falából is, melyre ezek a házak rész­ben felépültek. A földszin­ten borospincék, a konyha s néhány lakóhelyiség kap­tak helyet, melyek előtt a csodálatos szépségű, csúcs­íves. árkádos, keresztbolto­zatokkal fedett folyosó hú­zódott. Az emeleti részen, a homlokzati tornác mögött csak két vagy három terem kapott helyet. A vár 1552. évi ostroma során fontos szerepet kap a védelemben. Az ekkor még keskeny ,hosszú épület és a vár északi fala között be­építetlenül egy falszoros volt található. Az emeleti szin­ten tiszti szállásokat ren­deznek be, de ott volt- Zol- tay szobája is. Az ostrom utáni évtizedekben toldfák meg nyugat felé az épüle­tet a földszinten, s az eme­leten 1—1 helyiséggel. A török hódoltság során az egri pasa itt rendezte be szállását. Evlija Cselebi, az lf>00-as években itt járt jó­szemű török utazótól tud­juk, hogy „a Magyarvárat mindegyiknél jobban őrzik, mert ott van a pasa palo­tája. E palota a régi idők­ben a királyok számára épült, azért vannak benne a pasa környezete részére különszo- bák, tanácstermek, továbbá istállók... A pasa palotája előtt széles térség van.-.” Ez a nagy tér a vár ma is meglevő udvara. A törökök kiverése után a vár közoonti éoülete várpa­rancsnoki szállás lesz. s 1774-ig az is marad. Majd kaszárnya s rövidesen is­mét parancsnoki szállás lesz. Ekkor az épület azon­ban már lényegesen külön­bözik a középkori püspöki palotától, mert az épület és az északi várfal közti, fal­szorost a XVI. század vé­gén több helyiséggel beépí­tik. Ezért terjed ma a haj­dani keskeny palota épülete egészen a várfal északi sík­jáig. , 1783-ban gróf Esztcrházy Károly egri piisoök a kincs­tártól visszaváltja a várat, és vele a palotát isi A föld­szintjén rendezik be a föl­desúri börtönt, az emeletet pedig bérbe adott magtárak gj'anánt hasznosítiák. A mai Hősök Terme a XVIII. szá­zadban a várkapitányi ká­polna volt, majd a raboké lesz. E szomorú korszak ér­dekes emlékei a falakról előkerült primitív falfestmé­nyek, melyek részben a ra­bok, részben pedig a kato­nák munkai. A vár s a palota életében Bartakovics érsek gyökeres változást hoz: 1871-ben az egész vár területét a hon- védkincstámak adományoz­za, amely ott kaszárnyát rendez be. Csak 1957-ben bocsátja vissza a honvédség a várat a Dobó István Mú­zeumnak. Mielőtt a história után megismerkednénk a látniva­lókkal, el kell mondanunk, hogy a palota keleti vége a XVIII. század során el­pusztult. Eger egyik legbecsesebb • műemlékén hosszú évekig dolgoztak a' régészek és a műemléki helyreállítók, s 1962-ben nyert az épület restaurálása beható levéltá­ri és régészeti kutatás nyo­mán mai formájában befe­jezést. A középkori püspöki pa­lota dísze a homlokzati ré­szen végighúzódó csúcsíves folyosó. Az egykori 19 hom­lokzati pillérből a 10 darab nyugati fekvésű fennma­radt, mögöttük pedig 8 bol­tozatszakasz látható. A fo­lyosót lefedő gótikus ke­resztboltozatok kőből fara­gott bordái a XV. századra jellemző kiképzésüek. Az egyes boltozatmezök záró­kövei különös érdeklődésre tarthatnak számot. A nyolc zárókő körül egyet szőlőle­velek között megbúvó torz­faj, egyet kicsinyeit szopta­tó vadászeb alakja díszíti, hat zárókő rozetta- és levél­díszítésű. A jeles egri sző­lészetre, borászatra utal egy szőlőlevelekkel ékes zárókő. A ma 35 méter hosszú gó­tikus folyosó hátfalán kü­lönböző építési korszakok­ból, s századokból szárma­zó ajtó- s ablaknyílások a földszinti helyiségekre nyíl­nak. Előkerült a feltárás so­rán néhány félkörzáródású befalazott ajtónyílás is az 1300_as évekből, a jelenlegi járószint alatti 60 centimé­terre fekvő küszöbbel. A je­lenleg is álló két, 1470 kö­rül kialakított földszinti te­rembe a folyosóról nyíló, különleges faragású kőkere­tes ajtók nyílnak. Az emeleti tornácon né­hány gótikus ablak szép köfaragású munkája érde­mel különleges figyelmet. De előkerült a gondos fel­tárás során egy reneszánsz ajtókeretezés is. A restaurált palotater­mekben ma a Dobó István Vármúzeum az egri vár múltját, s életét bemutató történeti kiállítása van el­helyezve. Az egymásba nyí­ló helyiségekben időrendi sorrendben helyezték el a régészeti anyag mellett a szükséges illusztrációkat. Akinek van ideje és ked­ve, nagyon jól teszi, ha át­sétálva a Gárdonyi-ház tá­jékára, onnan veszi szem­ügyre a palota északi fa­iát. Ezek nyomán érthető csak meg Tinódi és Gárdo­nyi leírása a palotának az ostrom küzdelmei során be­töltött fontos szerepéről. A körülbelül vele egy magas­ságban fekvő Királyszékén — a mai Vécsey utca fölé magasodó Darvas utca déli végében állottak a belső vá­rat támadó legfontosabb tö­rök ütegállások. Ezek tüze elsősorban a palotára irá-, nyúlt, s hogy a becsapódó/ súlyos golyóbisok ne tehes­senek a becses épületben kárt, földdel ideiglenesen feltöltötték a földszinti he­lyiségeket. Tinóditól tudjuk, hogy a palota emeleti he­lyiségeinek észak felé nyíló ablakai pompás „kilövő hely”-ül szolgáltak Dobó vitézeinek. A gótikus püspöki palota előtti tér, ahol ma az Agria Játékszín előadásai folynak, már a reneszánsz korban is látványosságok színtere volt. Találtam egy olasz nyelvű levelet, amely szerint az if­jú, itáliai származású püs­pök. Estei Hippolit honfi­társai részére itt látványos vitézi bajviadalt mutattak be, a lándzsák és kardok szúrásait, vágásait s döfé­seit békésen tűrő szalma­bábukkal ... Sugár István Ásatások Tas vezér székhelyén Csaknem hét hétig tartó munka után befejeződtek az idei ásatások a Nagyecsed melletti régi Sárvár központ­jában. A honfoglalás kori várközpont feltárása 1975-ben kezdődött, s hamarosan meg­találták a XI. században épült monostor maradványa­it. Az idei nyáron dr. Ma­gyar Kálmán régész irányítá­sával a gazdasági épületek feltárásán dolgoztak , s a munkák során régészeti szempontból sok értékes le­letet találtak, amelyek gazda­gítják a várközpont életéről szerzett eddigi ismereteket. A monostor déli oldalán egy XI. század második felé­ből származó kör alakú kor- ner (halotti kápolna) nyomai­ra bukkantak, tégla alapozá­sa alatt kétféle temetési for­mát találtak. A kápolna egyik részében korábbi ha­lottak csontjait helyezték el, ami megerősíti, hogy ez a hely már az egyházszerve­zés előtt is lakott település, Tas vezér székhelye volt. A kápolna másik részében sa­ját halottaikat temették el. Hasonló kör alakú halotti kápolna Ausztriában és ha­zánk nyugati peremén talál­ható, de a Nagy-Alföldön ez egyedülálló jelenség, bizonyí­téka annak, hogy Sárvár ké­sőbbi tulajdonosa, a német származású Gutkeled-nem- zetség magával vitte temet­kezési szokásait is. Megtalál­ták a kolostor nyugati szár­nyát, zárófalát, bejáratát, a gazdasági épületek egy részét, ahol a tatárdúlás és későbbi fosztogatás ellenére sok hasz­nálati tárgyat találtak. Az idei ásatások során újabb 150 sírt Is feltártak. Az ásatásokat jövőre folytat­ják. A második félév első hazai bélyegére Julius 16-án került első napi bélyegző. E hónap­ban az előrejelzések szerint más bélyeg kiadása nem várható. Nagyon sok eseményre kerül sor azonban a hónap folyamán, az események alkalmával és azok színhelyén emlékbélyegzőt használnak a postahivatalok. Egész július hónapban emlékbé­lyegzőt használ Marcali város postahivatala. Szentendrén az idei nyári rendezvényeken kap­hatnak lebélyegzést az oda lá­togatók egész július hónapban. Július 19-én Abaltgeten, míg 20- án Hódmezővásárhelyen az esz­perantótalálkozók alkalmával használnak emlékbélyegzést. Szarvason július 21—22-én lehet emlékbélyegzést kapni. Július 22. és 31-e között a miskolci helyiipari vásár és kiállítás al­kalmából nyílik mód bélyegzés megszerzésére. Balatonfüreden július 23-án Anna-bált rendez­nek. az eseményt itt is errilék- bélyegzö örökíti meg. Emlékbé­lyegzést használnak a Hajdú­szoboszlói nvár rendezvényeinek napjaiban július 24—31-ig. Apaj- pusztán a kiskunsági lovasna­pokon július 27—3l-ig, míg Martonvásáron július 30-án a Beethoven-hangverseny alkal­mából használnak emlékbé­lyegzőt. o A lengyel posta a békeépítők közelmúltban Varsóban tartott világközgyülésénck tiszteletére — csőrében olaj ágat tartó ga­lambot ábrázoló — 1,50 zl név­értékű bélyeget adott ki. A vi­lág népeinek békeakaratát tíz­millió példányban viszi az Öt világrész felé. Elsőnapi boríték is megjelent az alkalomból, a kiadás napján elsőnapi bélyeg­zőt is használtak. Bélyegújdonságok: — Tenge­rentúl : ALar és Issza: Két bé­lyegen halakat láthatunk. Híres tudósokat is két bélyeg ábrá­zol, az 55 frankoson Thomas Edison (1847—1931) portréja, míg a 75 frankoson Alessandro Volta (1745—1827) izzólámpája lett megörökítve. — Aitutuki: Négy bélyeggel emlékeztek meg II. Erzsébet trónra lépésének 25. évfordulójáról. — Antigua: Cserkésztalálkozó emlékét hét bélyeg örökíti meg. — Argen­tína: Félmilliós példányszámú bélyegek kerültek forgalomba, az argentin művészeti alkotások közül Horació Butler és Miguel P. Caride egy-egy alkotásának képét látjuk az 50 és 70 pesós bélyegen, míg , dr. Dalmacio Vélez Sarsfield portréja is 50 pesós bélyegre került. — Beli­ze: Lepkét és madarakat áb­rázol a legújabb sorozat. — Bermuda: 100 éve tagja az UPU-nak Bermuda, a centená­riumról 5. 13, 17, 20 és 40 cen­tes bélyeggel emlékeztek. — Burundi: Rubens születésének 400. évfordulójáról 10. 21, 27 és 35 frankos festménybélyegekkel emlékeznek. 20 ezer blokk, il­letve 10 ezer légipostablokk is megjelent az esemény alkal­mából. — Cook: Rubens szüle­tésének néa'rftzázt*'Wk évfc^"- lója alkalmából három, egyen« ként 60+5 centes featmeiiv ue- l.yeg-blokk jelent meg. — Cos- ta-Rlca: öt toélveg*»t tartalmaz az 50 éves Rot&ry Clubról meg­emlékező légiposta-bélyegsoro- zat. — Ecuador: Portrébélyeg készült Marluxi Febres Corde- ro latin-amerikai úszónőről. Nemet! V. Keresztrejtvény A gondolat tős mássá! hangzó kiejtve. 55. Soka! 56. Becézett női név. 58. .. .ler, gurulat. 62. Szolmizációs hang. 63. Fran­cia kettős mássalhangzó. 66. Azonos magánhangzók. Mottó: Erdélyi József: Csil­lag és tücsök című versé­ből idézünk egy szakaszt. Vízszintes: 1. Az idézet el­ső része (zárt betűk: R, Y. F, F, E). 13. Kapcsolat. 14. Hely­határozórag. 15. Házassági szándékkal jön. 16. Középen síkos. 17. Ökölvívásban ezt követi a számolás. 20. Né­metben a -szór, -szer, -szőr. 21. Egymást követő magán­hangzók. 22. Az idézet má­sodik része (zárt betűk: T, Ü, N). 23. Kétszer ötszáz római számmal. 24. Elmélet, taní­tás. 27. Vágószerszám, for­dítva. 28. Feszítésre, rögzí­tésre szolgál. 30. Beszédét ar­ra irányítja. 32. ÜZS. 33. Lé­tezése. 35. Kezdetleges vallási forma varázslója, névelővel. 37. Kényszeríteni próbál. 38. Borsod megyei községben. 39. Szállítja. 40. Jókora, elég sok, fordítva, két szó. 43. A süte­ménybe teszik. 45. Város a Nagy Sós-tó mellett. 46. Tesz. 48. Felforgatott liget. 49. Melléknévi képző. 50. Egy­szerű lábbelik. 52. Vonatko­zó névmás. 53. Dunántúli megye fele. 57. Tojás ango­lul. 59, Társaság, csapat. 60. Rangfokozat. 61. Mohón eszik vagy iszik. 63. Gallium vegyjele. 64. Bicegő mén (két szó). 67. Valami után levő. Függőleges: 1. Százhét ró­mai számmal. 2. Éles sikol­tás. 3. .. —Hollo> finn olim­piai futóbajnok. 4. Laza egy­nemű betűi. 5. .. .él, táncos, zenés mulató. 6. Becézett női név. 7. Az ujj végét védő kis tok. 8. A mosatlan edény- tájszólással. 9. .. .onáda. nagyzolás, hencegés. 10. Mo­tívum. 11. Gázlómadár. 12. 1 i y 4 f 6 7 # 9 w H U n ti fi * u í IS n IS II 20 2! _ 63 i4 25 26 27 7» M X V 32 33 34 25 se 37 m se 39 Ü 40 42 4) 44 45 45 47 41 49 i 50 31 62 Éj jj 34 L —SS 56 sí 59 59 SO i (I 1 62 63 ■ * 65 66 L 67 Erdélyi város. 18. Képzőt nem tartalmazó tőszó. 19. Személyes névmás. 25. Ke­letkező, névelővel. 26. Az idézet harmadik része (zárt betűk: L, U). 29. Agyagmű- vesség. 30. Az idézet negye­dik része (zárt betűk: G. G- G. G, D). 31. Zala megyei községben. 33. .. .vesz- meg­lát. észlel. 34. Trícium és oxigén vegyjele. 36. NŐJ. 37. Panaszt kifejező szó. 41. Az Egri csillagok írójának név­betűi. 42. Mar. 44. Elmene­kült. 46. Ismert ázsiai poli­tikus volt (Mudzsibur). 47. Vízcsináló! 50. .. vo, hegy a jugoszláv—albán határon. 51. Evőeszköz. 54. Névelőö két. Beküldendő: a vízszintes 1., 22.- függőleges 26. és 30. számú sorok megfejtése. ★ A július 15-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: ..Huszonhármán adták szívü­ket ! túl korán mind ide- gne volt ám testvér a Ivaré beküldők közül könyvjutal- jogán”. A helyes megfejtést mát kapnak: Zám Zsuzsan­na Recsk, Kiss Györgyné Hevesvezckény, Kékesi Fe­renc Hatvan• Varró Géza Sizlvásvárad, Forgó István Mátraballa. A könyveket postán küldjük ki. MAI műsorok: HADID 8.35: Zenekaii muzsika. 9 34: Óvodások énekelnek. 9.53: Lottósorsolás! 10.05: A Senki- szigeti nagy kaland. 10.31; Ar­cod őrzi szemem. 10.36: Ope* raáriák. ll.00: istenek, meg­váltók. próféták. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Verbunko­sok, népdalok. 14.06: Magyar- ország—Spanyolország tenisz- mérkőzés. 14.11: A lengyel kultúra hete. 15.05: Tudósítás a Davis Kupa teniszmérkő­zésről. 15.10: Zengjen a mu­zsika! 16.05: Felmentés nincs 17.10: Tudósítás a Davis Ku­pa teniszmérkőzésről. 17.15: Sanzonok. 17.36: Bizet Car­menjéről. 18.30: Esti magazin, 19.15: A Lengyel Népköztár­saság nemzeti ünnepén. 20.10: Lemezek közt válogatva. 20,44: A Dunánál. 21.09: Vivaldi lemezek. 21.44: Láttuk, hallot­tuk. 22.20: Afrikai arcélek. 22.30: Emlékezetes hangver­senyek. PETŐFI 8,33: Operettek. 9.33: Az elő népdal. 9.43: Borgulya And­rás dalaiból. 9.53: Lottósorso­lás! 10.00: Zenés műsor . üdü löknek. 11.50: A Kertész utca­iak. 12.00: A lengyel kultúra hete. 12.33: Szimfonikus zene 13.00: Nőkről nőknek. 13.33 Süssünk, süssünk valamit. . 14.00: Kettőtől ötig. • . 17.00 ötödik sebesség. 18.00: Tudó­sítás a Davis kupa teniszmér­kőzésről. 18.02: A vizek meg- zabolázója. 18-33: Metronóm ’77. 19.45: Közvetítés a Magyarország —Spanyolország teniszmérkő­zésről. 20.00: Ziehrer nűveiből, 20.33: Nótacsokor. 21.36: örök­zöld dallamok. 22.33: A len­gyel kultúra hete. 23.03: Szim­fonikus könnyűzene. rádió 17.00-tól 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Kis­iskolások. gyerekek. A ripor­ter : Jakab Mária. — Kulturá­lis körkép (Beszámoló a má sedik miskolci nyári szemi náriumról. összeállítja: Antal Magda. — A vasas dalosünnep műsorából — Hol töltsük a hét végét) Túrajavaslat sportprog ram — rendezvények, kiállí­tások — örökzöld melódiák — 18.00: Eszak-magyarországi krónika TEJ MAGYAR 16.30: Magyarország—Spanyol­ország Davis Kupa teniszmér közés. IS.00: Songok,* sanzo­nok dalok. 18.25: Erttők-^k 18.40: Öt perc meteorológia 18.45: A Lengyel Népköztár saság nemzeti, ünnepén. 19.20 Tévétorna. 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta. 20.25: A Rigoletto kvartett Zcbcgényben. 21.15 Kibontakozás. 21.50: Tv-hiradó 3. 22.00: Magyarország—Spa nyolovszőg teniszmér közén. Kh 23.10: Képtelen képes történe lem. 2. műsor 20.01: A munka megszállottja (Amerikai film). 21.25: Tv-ht- radó 2. 21.45: Sakk-matt. 22.00 Tv-bérlet. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6, és 8 órakor: Kaland a szigeten Verne Gyula regénye szí nes, szinkronizált román— NSZK filmen. Este 10 órakor: A majmok bolygója Színes amerikai film. Pierre Boulle regénye nyo­mán. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: Valaki az ajtó mögött Színes francia—olasz bún ügyi film ÜTTÖRÖMOZI: De. 10 órakor: Hahó Öcsi EGRI KERT: Este 8 órakor: Robinson Crusoe GYÖNGYÖSI PUSKIN: Du. fél 4 órakor: A villámcsináló Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor: Katharina Blum elvesztett tisztessége Esté 10 órakor: Büntetlenül gyöngyöst sz^adsag: Kísértet Lukion GYÖNGYÖST KERT: Este 8 órakor: Libera, szerelmem HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Piros alma HATVANT KOSSUTH: Az éjszaka a betyároké HEVES: Tótá-gas FÜZESABONY: Vihar a szárazföldön PÉTERVASARA: Duroc, a katona LŐRINCI: Szépek és bolondok i

Next

/
Thumbnails
Contents