Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

Újfajta gőzmotor Laboratóriumi kísérletek a CDE elnevezésű vízgőzmotorral. Az új típusú motor feltalálója. Egy japán tudós újfajta járműmotort szerkesztett, amelyet korszakalkotónak neveznek a szaklapok. Sza­badalomról lévén szó, részle* tes tájékoztatás még nem je­lent meg az új konstrukció­ról, amelynek hőenergia­szükségletét úgy állítják elő, hogy kalciumklorid és lítium- klorid koncentrált oldatát vízgőzzel hozzák kapcsolat­ba. A tudós CDE-motornak nevezte el művét, az angol Concentration Difference Energy megjelölés rövidíté­seként. Még javában folynak a laboratóriumi kísérletek az újfajta motorral, s egyelőre csak kis méretű, játékszernek beillő közlekedési eszközö­kön próbálják ki a vegyi energiát hasznosító kis hajtó­művet. A tájékoztatók sze­rint a kétféle fémklorid kon­centrált oldata egy idő után kimerül, tehát regenerálásra szorul. Ám ha a motor eset­leges későbbi elterjedésére gondolunk, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a lítium fém és annak sói nem tartoznak a korlátlanul rendelkezésre álló olcsó anyagok közé. Jelenleg a vi­lág egész évi lítiumtermelése ötezer tonna, amelynek 70 százalékát az Egyesült Álla­mokban állítják elő. Ezen­kívül a Szovjetunió és a Dél-afrikai Köztársaság ren­delkezik még számottevő lí­tiumér ckinccsel. Az új gőzmotor a követ­kező három jó tulajdonsága révén került az érdeklődés előterébej teljesen zajtala­nul működik, semmi módon nem szennyezi a levegőt, és nincs szüksége az egyre drá­guló kőolajszármazékokra, a benzinre, vagy a gázolajra. Gőzmotorokkal már jó ide­je kísérleteznek világszerte, valamennyinél azzal a közös hátránnyal, hogy valamilyen tüzelőanyaggal — gázzal, olajjal, villamos energiával — fel kell melegíteni a vizet vagy a gőzt adó más anyagot a forrpontjáig. A kémiai reakciók hőjét a japán tudós alkalmazta elsőként gőzmo­tor energiaforrásaként; ké­sőbb majd elválik, hogy valóban korszakalkotó siker­rel-e. 15 kilométeres sebességgel halad óránként az egy méter hosszú, nyolc kilogramm súlyú, távirányítású kísérleti jármű (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Közelebb jött a Hold Nyolc esztendővel ezelőtt, 1969. július 16-án indult a floridai űrtámaszpontról az Apollo 11. jelzésű űrhajó, amelynek leszállóegysége, a „Sas”, július 20-án — ma­gyar idő szerint 21 óra 17 perckor — landolt a Hold Maré Tranquillitatis, azaz Nyugalom Tengere nevű me­dencéjében. Július 21-én, egy nappal az első holdnegyed és hét nappal a Hold földközel­sége előtt léptek első ízben emberek a Hold talajára. Mi­helyt elvégezték a legszük­ségesebb műszaki tennivaló­kat — a létra kitámasztását, a televíziós kamerák felsze­relését stb. — egy kicsiny plakettet helyeztek cl az égitest felszínén, az em­beri tudás és bátorság örök jelképeként. A táblácskán a Föld nyugati és keleti fél­gömbje látható, a világrészek körvonalaival', alatta pedig a következő szöveg áll: „A Föld nevű bolygóról jött emberek itt tették az első lé­pést a Holdon, i. sz. 1969 jú- Húsában. Békével jöttünk, az emberiség nevében.” Ezt kö­vetik az aláírások. Az űrha­jósok e tábla mellett egy má­sik plakettet is elhelyeztek, amely a kozmikus korszak Kolumbuszának, a tragikus körülmények között elhunyt Juríj Gagárin szovjet űrpiló­tának állított emléket. Az Apollo 11. legénységé­nek holdbéli tartózkodását viszonylag rövid időre szab­ták, s így az általuk gyűjtött kőzetminták mennyisége ke­vésnek bizonyul. Minthogy pedig a Hold múltjáról, fej­lődésének egész történetéről éppen a hokikőzetek nyújt­hatják a legtöbb információt, ezért a két űrnagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok illetékes szakembe­rei elhatározták, hogy újabb expedíciókat indítanak, és ezek további holdkőzeteket gyűjtenek be. A Szovjetunió­ból az Apollo 11. kísérlet utáni időkben többször is felbocsátottak automatikus működésű berendezéseket, amelyeknek egy része a min­tákkal együtt visszatért a Földre. Az amerikaiak pe­dig az ember aktív részvéte­lével folytatták az űrkísér­leteket. Á kőzetek elemzési adatait mindkét űrnagyhata­lom azonnal közzétette, és így az eredmények ma már a világ minden tudósának a rendelkezésére állnak — de kétségtelen, hogy a ma már több mjnt kétszáz kilo­grammra becsült holdanyag elemzésének végső feldolgo­zása és kiértékelése még to­vábbi évek, esetleg évtizedek munkáját igényli. Azt már biztosan tudjuk, hogy a Hold egyidős a Föld. dél. Körülbelül 4500—4600 millió évvel ezelőtt keletkezett, mégpedig abból a kozmikus felhőből, amelyből korábban a Nap — Hold­dal és a Földdel pedig körül­belül egyidejűleg, a többi nagybolygó is kialakult. Meg­állapították továbbá, hogy a Hold fejlődésében több fon. tos szakasz volt. A vulkános­ság jelentős szerepet ját­szott, nem annyira egyedi ki­törések (ámbár ilyenek is előfordultak), mint inkább nagyobb vidékekre kiterjedő, úgynevezett területi kitörések formájában. A holdkéreg va­lamely oknál fogva itt is, ott is felszakadt és sok százezer négyzetkilométernyi felületet borított el a mélységből fel­törő bazaltos láva. így ke­letkeztek a Hold jellegzetes medencéi, az úgynevezett tengerek. Ez a név történel­mi eredetű. Galilei, aki el­sőként végzett távcsöves Hold­megfigyeléseket, még úgy vélte, hogy a sötét aljzatú medencéket víz tölti ki. Ma már tudjuk — a holdkőze­tek vizsgálata is bizonyítot­ta —, hogy égi kísérőnkön nincs víz és valószínűleg so­ha nem is volt jelen számot­tevően. A medencék területén le­zajlott kéregfelszakadást vagy átszakadást a belső erőha­tások, illetve a Holdra zuha­nó kozmikus testek — óriás­meteorok, kisbolygók — okozták. Sokáig talány volt, hogy miként is. keletkeztek a Hol­don levő kanyargós völgyek. Eleinte arra gondoltak, hogy ezek csakugyan hajdan fo­lyóvölgyek voltak, alakjukról ítélve. Csakhogy, mint emlí­tettük, a kőzetminták elem­zése ellentmond a víz hajda­ni jelenlétének. A mai felté­telezés szerint a ,,rejtélyes” képződmények valójában beomlott lávacsa. tornák. Ezekhez hasonlókat Mexikó vulkáni vidékeiről is ismerünk. A bazaltos, 1000 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletű, izzó láva köny_ nyen és gyorsan folyik. Le­hetséges tehát, hogy a Hol­don kanyargós völgyeket ho­zott létre a lejtők mentén. A Hold felszínén elhelye­zett rengésjelző berendezé­sek, szeizmográfok is igen ér. i tékes adatokkal szolgáltak. I Kitűnt, hogy a Holdon gya­koriak a (viszonylag kicsiny energiájú) rengések, amelyek arra utalnak, hogy az égitest belseje’ még ma sincs teljes nyugalomban. Egyes rengé­sek 600—700 kilométer mély­ségből származnak. Dr. Hédervári Péter Főid alatti vízi erőmű Kanada északi vadonéban építik a világ legnagyobb fold alatti vízi erőművét. Tel­jesítménye 5 225 000 kilowat- tos lesz. Az erőmű elsősorban a Churchill folyó 85 méteres vízesését hasznosítja, ezenkí­vül felhasználja a folyó sok nagy zuhatagát is. A ChurT chili folyó ugyanis 30 kilo­méteres szakaszán 340 métert lejt. A vízesések és zuhata. gok összesen 425 méter szint- ■ különbsége teszi lehetővé az óriás mennyiségű elektromos áram termelését. 90 kisebb. nagyobb duzzasztógátat is építenek, hogy a mellékfolyók vizét 60 kilométeres körzet­ben, egyetlen hatalmas me­dencébe tereljék. Télen ezen a vidéken a mínusz 50 C-fokos hőmér­séklet sem ritka, s ez megle­hetősen nehezíti az építke­zést. KIM R1ZSOV: Valamit tenni kell Első dialógus — Valamit tenni kell, Mi­sa! Máskülönben elmegy La- pinékhoz — mondta Lena, miközben kicsavarta a fris­sen mosott pelenkát. — Micsoda?! Egy árva szót sem hallok... — mond­ta Misa, és kikapcsolta a padlókefélöt. — Lapinék ma megint el­kapták Surát, amikor a gye­reket sétáltatta. Meglátod, itthagy minket! — Nem fog elmenni. Hi­szen nálunk az én egész mérnöki fizetésemet megkap­ja. — Ha elmegy, nem tudom befejezni a disszertációmat. — Majd keresünk egy má­sikat. — Naiv ember! — csattant fel Lena. — Ne. felejtsd el. hogy nálunk nincs munka - nélküliség. Még szerencse, hogy a lakásproblémája meg­oldatlan. A családhoz kell láncolni! — Hogyan? — Hát például úgy, hogy mindennap megborotválko zol. Nézd, Sura még fiatal Unalmas esténként a tv előtt üldögélnie. Egyszer még majd elmegy a moziba, és bekö­vetkezik a leg szörnyűbb: ta­lálkozik egy jól szituált fér­fival. akinek még jobb laká­sa van, aztán megkezdődik a nagy regény ... — Mégis mit javasolsz? Ne engedjük moziba? — Éppen ellenkezőleg. Ud­varolnod kellene neki egy kicsit. Moziba vinni, sőt: színházba, étterembe! Második dialógus — Valamit tenni kell, Mi­sa! Máskülönben elmegy La- pinákhoz — sóhajtott fel Lena, miközben a fürdőkádat súrolta. — Micsoda?! Egy árva szót sem hallok... — mondta Misa, és befejezve a moso­gatást, elzárta a csapot. — Suráról beszélek. Lapi­nék nem hagyják békében. — Lenocska, én teljes gőz­zel csapom neki a szelet, és azt hiszem, sikeresen. Teg­nap a múzeumban megfogta a kezem és megkérdezte• Szeretsz. Misa?” — Es te?! — Mondtam, hogy igen - vallotta be becsületesen Misa — Igazi férfi vagy! Még jó. hogy hozzád mentem, nem ahhoz az idióta Szemjonov- hoz. Mostantól kezdve mun­kaidő után bennmaradok az intézetben, hogy kettesben lehessetek. — Minek? — Azt hiszed, pusztán sza­vakkal sikerül itt tartanod? Ne felejtsd el, Sura még fia­tal! Harmadik dialógus — Valamit tenni kell, Mi­sa! — nyögte Léna,/ miköz­ben kezében padlóronggyal kimászott az asztal alól. — Micsoda?! Egy árva szót. sem hallok... — mondta Misa, és kikapcsolta a mosó­gépet. — Sura elmegy! — Ostobaság! Megígérte, hogy a sírig velem marad! — Es te?! — Mondtam, hogy én is. — Istenem! Mondd, fel tu­dod te fogni, hogy egy nő számára milyen megalázó az a jonák helyzet, amelyikben Sura van? — Megértem — mondta szégyenlősen Misa — Annál is inkább, mivel gyerekünk lesz. — Na látod! Haladéktala­I nul el kell venned feleségül! — De mi lesz veled? — ka­llódott el Misa. — Elválok tőled, aztán mint háztartási alkalmazott nálatok maradok. Majd az ismerősöknél fogunk rande­vúzni. Első monológ — Valamit tenni kő, Misa! Máskülönben elmén Lapi- • lékhoz -— mondta Sura, mi- ':öz.ben szórakozottan néze­gette a divatlapot. Zahemszky László fordítása MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25: Utazás az agy körül. 8.55: Zenekari muzsika. 10.05: Éneklő világ. 10.30: Bartók: A kékszakállú herceg vára. 11-42: Az eltűnt miniatűr... 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódia* koktél. 13.10: Törvénykönyv. 13.57: Ping és Pong (Mesejá­ték). 14.50: Az élő népdal­15.20: Zongoramüvek. 15.44: Magyarán szólva. . . 16.05: Har­sán a kürtszó! 16.35: Hil­de Zadek énekel. 17.07: Fia­talok stúdiója. 17.32: A len­gyel kultúra hete. 18.00: Zene­kari muzsika. 20.00: Zsebpénz. 20.30: Népi zene. 21-05: Trójá­ról (ism.). 21-36: Kórusok. 22.20: Üj lemezeinkből. 22-53: Meditáció. 23.03: Századunk zenéjéből. PETŐFI 8.05: Énekszóval, muzsikával. 8.33: Zenés játékrészt. 9-25: Monológ. 9.33: Derűre is derű. 11.55: Látószög. 12.00: Nóták. 12.33: Előadás A. Tolsztojról. 12.50: Hangszerszólók. 13.33: Katonadalok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Colette Deréal énekel. 18.33: Régi hangleme­zek. 18.53: Keringők fúvósze­nekarra. 19.15: Jegyzetek. 19.30*. Csak fiataloknak. 20.33: Min­denki könyvtára. 21.03: Offen- bach: Eljegyzés lámpafénynél. 21.54: Népi zene. 22.43: Szóra­koztató zene. Szolnoki rádió 17.00-tól 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Varsányi Zsuzsa. — Időközben, munka közben a miskolci Közúti Építő Vállalatnál (Ri­porter: Borsodi Gyula). 18.00: Észak-magyarországi krónika — A miskolci 6-os számú ál­talános iskola ének-zenetago- zatának kórusa énekel. Vezé­nyel: Reményi János. 18.25: Hírösszefoglaló — Lap- és mű­sorelőzetes. . . MAGYAR 16.28: Hírek. 16.35: Bach: a­moll fantázia és fúga. 16.45: Botrány a nyaralóban (szov­jet film), IS.10: Beszélgetés Török Sándorral (ism.). 18.45: A Horizont Szerkesztőség mű­sora. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Lope de Vega: A ker­tész kutyája (komédia). 21.45: Átváltozások. 22.20: Tv-hiradó 3. 22.30: Sakk-matt. 2. műsor 20.00: Csillagok varázsában. 21.25: Tv-hiradó 2. 21.45: Az emsi távirat (mb. NDK tévé­film). 22.45: Tévébörze. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor: A Scotland Yard vendége Színes, szinkronizált angol film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4 . fél 6 és fél 8 órakor: Aliz már nem lakik itt Megható színes amerikai film. EGRI KERT Este fél 9 órakor: A Scotland Yard vendége GYÖNGYÖSI PUSKIN Csendes otthon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elveszel, elhagylak GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor: Fehér farkasok HATVANI VÖRÖS CSILLAG így kezdődik a szerelem HATVANI KOSSUTH Ellenintézkedés FÜZESABONY Ékezet

Next

/
Thumbnails
Contents