Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
Naponta ötmillióskor Fél év a csillagok alatt A KÉTNArOS PARLAMENTI ÜLÉS középpontjában kétségtelenül a tavalyi országos költségvetés teljesítésének megtárgyalása állt. Ennek gyújtópontjában pedig a lakosság ellátása, a kereskedelem munkája- Érthetően hajlott az érdeklődés ebbe az irányba, hiszen felszólalt a belkereskedelmi miniszter is. De úgy is mondhatjuk: nyilván azért kért szót a kereskedelem legfőbb irányítója, mert mai helyzetünkben különös fontosságúvá lett a kereskedelmi munka, és éppenséggel van mit mondanunk róla. Mondanunk — és ebbe a közlemény és a - miniszteri álláspont egyaránt beleértendő, azon egyszerű oknál fogva, mert — mint kitűnt —. gyakorlatilag nem térnek el egymástól. Vessünk tehát ilyen értelemben egy pillantást az elmúlt esztendőre. A tervezettnél lassabban növekedett a nemzeti jövedelem, s ennek következményeként mérsékeltebben nőtt a lakosság vásárlóereje, a fogyasztás csak kevéssel emelkedett. Az ipar lényegében a tervnek megfelelően dolgozott, a nagyüzemi mezőgazdaság produktuma — a kedvezőtlen körülmények ellenére — sem csökkent lényegesen, a háztáji termelés azonban visszaesett. Mindez együtt sajátos helyzetet teremtett a kereskedelemben: számos területen, elsősorban az iparcikk-kínálat terén, a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kellett tenni a vevő megnyerésére — és ez jó volt. Ám csaknem minden téren adódtak még hiányok, ami nem tetté lehetővé, hogy a vevő szava legyen a meghatározó a piacon- Mindenesetre, ha nem is örültünk annak, hogy kevesebb az elvásárolni való pénzünk, mint amennyire számítottunk, azzal némileg talán vigasztalódhattunk, hogy ez a körülmény olyan erőfeszítésekre sarkallta a kereskedelmet, ami valójában mostanában kezdi éreztetni üdvös hatását. Ezért van az, hogy — mint Sághy miniszter mondotta — az első öt hónapban 10 százalékkal nagyobb forgalmat csináltak, mint egy évvel korábban, és mégsem volt semmi fennakadás — tehetjük nyomban hozzá. Különös fontosságot tulajdonítunk azonban annak a miniszteri kijelentésnek, miszerint az ipari-kereskedel- • mi kapcsolatok fejlődése ellenére. még mindig probléma a lakosság igényeinek helyes felmérése. A pontatlan prognózisok miatt ma még egy-egy helyen, vagy termékből áruhiányok keletkeznek, más helyen olykor felesleges készletek halmozódnak fel. Tény, hogy az élelmiszerválaszték sokat javult, a húsellátás hasonlóképpen, kedvező, hogy növekszik a tejfogyasztás, és az idén további kétszáz helységet látnak el pasztőrözött tejjel. Jobb a helyzet a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcskínálatban is, hogy a termelést ösztönző kormányintézkedések hatására a nagyobb termelési kedv eredményeként növelni lehet a felvásárlást. ugyancsak biztató. Megnyugtató, hogy ami a tartós fogyasztási cikkek valóban növekvő és viszonylag változatos kínálatát illeti, az elismerés mellett esett szó az alkatrészellátás gondjairól. valamint egy kritikus területről, a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, anyagok nagyon hézagosán javuló választékáról. És persze a minőségről, amit azért is említünk ilyen kurtán, mert valójában folyton erről kellene beszélni, mint egész termelőmunkánk, kereskedelmi kínálatunk — mindennapi életünk egyik súlyos gondjáról, problémájárólSzóba kell hoznunk még egy ellentmondást, ami több oldalról is beszéd tárgya volt az ülésen. Az ipar, mint ismeretes, a jelenleginél gazdaságosabb termék- szerkezet kialakítására kell, hogy törekedjék, magyarán: (íj oíp a rakodási moaka könnyítésére A nehéz fizikai munkát jelentő gépkoesirakodást köny- nyíti meg az Építőgépgyártó Vállalat Emelögépgyárának legújabb terméke, az autórakodó daru. A gépkocsik rakodófelületére több tonnát is felemelő kis darut a teherautó motorjához kapcsolt hidraulikus berendezés működteti. Jelenleg az autórakodó daruk kísérleti gyártása folyik, a sorozatgyártás a jövő évben indul meg. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. bizonyos cikkek gyártásával fel kell hagynia, mert nem kifizetődő az előállításuk. Csakhogy ezek között nem egy akad, amelyre még van, talán hosszabb ideig lesz is, kisebb-nagyobb igény. Az ellentmondást tehát — hogy joggal kívánja egyfelől a pénzügyminiszter az elavult termékeket gyártó vállalatoknak nyújtott kedvezmények elvonását, másfelől a belkereskedelmi miniszter és nem egy hozzászóló hangsúlyozta, hogy a termésszer- kezet-változás még átmenetileg se okozzon áruellátási nehézségeket — fel kell oldani. Ha szükség van ezekre a cikkekre, akkor vagy gyártani, vagy importálni kell őket. Ha nem érdemes gyártani, marad a behozatal; ha nem lehet importálni. mégis gyártani kell. De döntés szükséges, mégpedig egyértelmű. VÉGEZETÜL, ha már ezt a témát ragadtuk ki a nyári ülésszak napirendjéből, nem hallgathatunk a kereskedelem dolgozóiról sem, akiknek a sok szélsőséges megítélés pergőtüzében — „fütyülnek a vevőre”, avagy „elviselhetetlen hajsza az életük” — valóban nem lehet különösen jó a közérzetük- A miniszter szólt az erőfeszítésekről amiket a kereskedelmi alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében tesznek. De azt is kijelentette, hogy az udvarias és szakszerű kiszolgálás — napi 5—6 millió vásárlás történik — mind sürgetőbb követelmény. És azt is. hogy a kereskedelmi dolgozók nagy többsége is elítéli a közömbös, nemtörődöm, udvariatlan eladókat. Induljunk hát legközelebb ebben a tudatban vásárolni, bizonyára jobb eredménnyel járunk. CSILLAGOS kitüntetések díszítik az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egri, Vécsey-völgyi gyárának nagy kapuját. A háromszoros élüzem — tavalyi eredményeiért — nemrég kapta meg az utolsó, a legfrissebb elismerést. A bejárat tiszteletet, egyszersmind pedig kíváncsiságot ébreszt az idegenben. El- titkolhatatlan érdeklődést: vajon olyan-e a folytatás, mint amilyen az eddigi eredményekhez illik? Géczi György gyárvezető, akivel először szót váltunk. Nem titkolja, hogy a látogatás kissé zavarba hozza, mert úgy érzi: a válasza csalódást okoz. Az üzem ugyanis — bár előreláthatóan megismétli elmúlt évi teljesítményét — sajnos adós marad ebben a félévben . .. — Mintegy négy és fél százezerrel kevesebb nyerstéglát készítünk, mintsem várták — beszéli gondterhelten — annyival csökken így a gyártás, amennyivel éppenséggel többet kértek tőlünk. Az év eleji, a tavaszi sok eső ellen nem tehettünk sokat, az agyagunk is annyira átnedvesedett, hogy azóta is egyszerűen képtelenek vagyunk elképzeléseink szerint dolgozni az előkészített 20—22 ezer köbméteres „depóból”. Ráadásul baj van az égetett termékekkel is: legalább egymillió kis méretű téglaegység van a „nyakunkon”. Megint előjöttek a régi gonT dók: megint megcsappant az érdeklődés B—30-as falazóblokkjaink iránt. A tavalyihoz képest igen jelentős a visszaesés, s ha ez a továbbiakban is így lesz, sok jóra a második félévben sem számíthatunk. .. A FÉLÉV VÉGÉRE várható lemaradást egyébként a Vécsey-völgyiek a legjobb igyekezetükkel próbálták mérsékelni az elmúlt hónapokban. A nem megfelelő agyagminőség miatt csökkent gépi kapacitást — tekintve, hogy létszámhiánnyal is küzdenek — túlórázással igyekeztek bővíteni, három szabad szombaton is munkát vállalt a gárda nyolcvan százaléka. S azon voltak, vannak most is, hogy minden műszakot a legjobban szervezzenek, kihasználhassanak! — A legtermészetsebb, hogy mindent megteszünk adósságunk csökkentésére — mondja kinn a bányában Szántai Bertalan, az exkavátor egyik kezelője. Én például annyit tehetek, hogy a legjobb érzékkel markolom, töröm, keverem a depóban szénnel elegyített agyagot. Hol az alsóbb, hol a felsőbb rétegekből merítek, s ha nagyon darabos az agyag, egy kicsit még „megfésülgetem” a gép villáival. A kollégám pedig — int a törőberendezésnél szorgoskodó, izzadó ember felé —, Nagy László, ha nehezebb is neki így a műszakja, külön is segít a maga módján, addig ügyeskedik, amíg rend nincs a szállítószalagon! Az exkavátoros szinte konyákig olajos. Kötélszakadása volt az imént — magyarázza — s miközben kijavította a hibát, hát egy líicsit összekente magát. Mit csináljon, ha tiszta kézzel nem tudta megúszni a dolgot.. . ? Any- nyi baj legyen — rikkantja nevetve magas nyergéből —, majd lekopik a műszak végére! Jókedvűen „pattog” a munka a nyersgyártók háza táján is, géphiba nem fékezi a lendületet, nem vet gá. tat az akaratnak. — Igaz, ami igaz — halljuk valamivel arrébb, Os- váth Sándor karbantartótól, a gyár kisműhelyében — eléggé jól sikerült az éy eleji nagyjavítás, s naponta azon vagyunk, hogy semmi sem okozzon számunkra kellemetlen meglepetést. Társaimmal úgy intéztük, hogy a A kombájnosok élén A hirtelen jött zápor be- kényszerí tette őket a Szalma-tanyára. De ahogy a nap. ismét kisütött, és megszárította a gépeket, levette ingét és félmeztelenül hozzálátott a kombájnszereléshez. Előkerültek a kulcsok, melyekkel meghúzta a csavarokat. Aztán a zsírzóval megkente a csapágyakat, majd megfeszítette az ékszíjakat. Kiss Lajos néhány nappal ezelőtt ugyanezt már megtette, de akkor mégis kicsit szorongós érzéssel ült fel a gépre és az SZK—6- ossal belevágott a hercegtagi földeken az első ósziár- patáblába. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben az idén ő kezdte elsőként az aratást, bár nem kombájnos, traktoros a szakmája. Lassan már tíz esztendeje, hogy a szövetkezet tagja, s a sors úgy hozta, hogy az első perctől kezdve rakodógépet vezet és különböző terményeket pakol az esztendő nagy részében. De amikor kitavaszodik, és hozzálátnak a kombájnok nagyjavításához, rögtön megy az üzenet a géptelep vezetőjétől, hogy másnap menjen, mert számítanak a munkájára. Annak ellenére, hogy nem kombájnos és nem hivatásos gépszerelő, mégis sok tapasztalatot gyűjtött az évek során. Gyakorlott szakembereket megtréfálva forgatja a szerszámokat, vizsgálja, javítja az elromlott kombájnokat. Most itt a tanyán az eső elől behúzódva az idei aratás előkészületeiről beszél: — Március végétől itt dolgozom a műhelyben. Korán kezdtük a . felkészülést. Amikor enyhült az idő. kisütött egy kicsit a nap. a szabad ég alatt megkezdtük a karbantartást. Mások a fólia alatt palántákat ültettek, amikor mi már a nyári betakarításra gondoltunk. Tíz arató-cséplő gép közül három teljes felújításában vettem részt. Munka volt ez a javából. Tetőtől talpig átnéztük a gépeket, . volt is velük sok bíbelődni való. — Mik a leggyakoribb hibák? — Egy szezonban is megkopnak a gépek, nem még több év alatt, hiszen nagy az igénybevétel. Leggyakrabban a csapágyak, a láncok, meg a vágószerkezetek mennek tönkre. Ezeket most is mind újakkal cseréltük fel. Sajnos, az idei tavasz- szal voltak olyan hetek, amikor csak bosszankodtunk. mert ugyan szétszedtük a kombájnokat, de ösz- sze nem tudtuk rakni. Nem azért, mert nem tudtuk volna, csak éppen pótalkatrész nem akadt. Előfordult, hogy alig néhány forint értékű csapágy miatt félbe kellett szakítani a munkát és másba fogtunk, amíg meg nem szerezték. — Az idén korán kezdték az aratást! — Itt Hevesen még nem volt példa rá, hogy június 20-án vágtuk volna az őszi árpát. Aznap tikkasztó hőségben, 30 fokos kánikulában, reggel 9 óra körül mentünk ki a határba. Harmadik alkalommal vittem a gépet és kicsit izgultam is, hogyan vizsgázik majd, mennyire sikerült a felújítás? Amikor az árpasorhoz értem, beállítottam a vágóasztalt, a rostát és úgy kezdtem el a munkát. Egy óra múltán mégis leállt a gép, kicsit kellemetlenül is éreztem magam, hogy cserbenhagyott, de mint kiderült, nem volt olyan nagy baj. Eltört a kaszahajtó rúd,- később meg a dobszíj elszakadt. Mind a kettőt kicseréltük és zavartalanul folytathattam tovább az aratást. — Milyen az árpatermés? Elismerően bólint. — Hercegtagon jobb, mint gondoltuk, 42—44 mázsa hektáronként. Persze, ez a nagy szárazság nem kedvez egyetlen gabonának sem. Bár most bekényszerültünk az eső miatt, de nem is baj, mert nagyon kell a csapadék, nem esett erre már több mint másfél hónapja. — A búzaaratást mikor kezdik? — Július első napjaiban, akkor 10 kombájnnal, mindent beleadva, reggeltől napestig. Fél hatkor már indulunk ki a határba és késő éjszakáig talpon vagyunk. Akkor keveset leszünk a család körében, hiányozni is fognak. De azért nincs ez mindig, megértik, hogy menni kell, sürgős a munkánk! A gépeket mindennap rendszeresen átnézzük. s amelyek meghibá- sodtak, kijavítjuk. Ezzel általában akkorra végzünk, amikor felszáll a harmat. A búzaaratás nem lesz köny- nyű feladat, mert nemrég a szélvihar megdöntötte a gabonát. Én annak örülnék a legjobban, ha a gépem nem állna egy percig sem. Ettől tart legjobban a kombájnos' Ha meg nincs alkatrész, akkor a szerelő is bosz- szankodik, mert nem tud segíteni. Vigyázunk a kombájnokra, hiszen évek óta ismerjük ezeket a gépeket, de mégis óhatatlan a törés, a kopás. Na de ha gond nem lenne, nem is lenne igazi az aratás. Morog az ember, zsörtölődik, ha meg túl van a nagy munkán, hiányzik neki. Mentusz Károly nyersoldall műszak után mindig átnézünk, átvizsgálunk minden gépet, ellenőrizzük az egész berendezést. így aztán nem is volt még az idén különösebb, nagyobb hiba. Ami kisebb előfordult, azt pedig menet közben igyekeztünk a leggyorsabban elhárítani. JÓKORA RAKOMÁNYNYAL húz el mellettünk Báder József targoncás. Ügyesen kerüli a bukkanó- kat, a kemence előtti tégladarabokat: láthatóan nem szeretne felborulni a kocsijával. — Igen sok múlik a targoncásokon is — int a fiatalember után a gyárvezető. — Hiszen akár egyetlen rossz mozdulat, egyetlen felbille- nés is eléggé megzavarná a termelés harmóniáját, s érezhető kárt okozna. Ha minden jól megy, kilencven- szer-százszor is fordulhat műszakonként, s ilyenkor aztán haladhatunk az égetéssel. Báder József visszafelé jövet meséli, hogy három műszakban dolgozik. Hol kihordja, hol behordja a téglát. A kihordás alkalmával — amikor a készárut fuvarozza — tulajdonképpen a nyerstermék számára készíti a helyet. Ha jól dolgozik, könnyebb a váltótársának is. Egy kis megszakítással 1972- től dolgozik a gyárban. Amikor 220—230 órát tölt havonta munkával, ötezer forintnál is többet keres. Ügy érzi, tisztességesen megfizetik, ezért nem is kívánkozik már el innen. Tenni akarásban, lelkesedésben — mint látni — nincs hiány az üzemben. / HATHA még jobban keresnék, jobban vinnék azt a téglát! A téglát, amin a csillagok termettek ... (gyóni) Helytakarékos automata mosógépek Évente 100 ezer mosógép Kis méretű, úgynevezett hely takarékos automata mosógép sorozatgyártását kezdi meg néhány héten belül a Hajdúsági Iparművek, az NSZK-beli AEG céggel kötött kooperációs licencszerződés alapján. A magyar szakembereket részben az NSZK- ban. részben itthon képezte ki a nyugatnémet vállalat. A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat aktív piackutató munkájának eredményeként létrejött együttműködési szerződés lehetővé teszi a hazai automata mosógépek választékának bővítését. Az első mintadarabok már elkészültek, ezeket most vizsgálják az NSZK-ban. Rövidesen legyártják a 0-szé- riát és a HIM-ben még ebben az évben két-háromezer kis méretű mosógép kerül le a gyártó szalagról. Ezek egy részét a nyugatnémet partner visszavásárolja. Egyébként már jövőre 20—25 ezret szállít a hajdúsági gyár az új mosógépekből a belkereskedelemnek és több ezret exportálnak is. Néhány év múlva, a gyártás felfutásakor 100 ezer kis automata mosógép készül el Magyar- országon évente. A magyar és az NSZK-be- li villamosipari vállalatok együttműködnek harminc piacon való értékesítésben is, így közösen szállítanak erőművet Törökországba, transz, formátorállomást Kuvaitba, s együtt vesznek részt verseny- tárgyalásokon számos közel- keleti országban. Jelenleg mosógépek közös harmadik piaci értékesítéséről is tárgyalnak. MflSműCí. 1977. július 2., szombat * /
