Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 153. szám ARA: 80 FILLÉR 1077. július 1., péntek Beszámoló a vízgazdálkodásról—Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is részt vett. Az OVH elnökének beszámolója tem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villa- mosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják, s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné felszólalása Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alat- * ti vízkészleteket úgy beosztani, á vigigényeket és ' a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek- zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb 1 millió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, mely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad. másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli ka. tasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi víz. ügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vita, Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi EgyeTisztelt országgyűlés! Heves megye 368 ezer hektár kiterjedésű területe igen változatos, déli határán folyik a Tisza, amely a Zagyva, a Tárná, az Eger—Laskó és a Hanyi vizét fogadja. Ebben a vízrendszerben a hegy-, a domb- és a síkvidéki szakaszok, illetve vízgyűjtő területek egyaránt megtalálhatók. Ebből fakad, hogy ezeken a részeken a vízjárás rendidPéldás együttműködés — Jobb szén, több villamos energia Túlteljesítette féléves tervét Visonta két ipari óriása Kimagasló termelési eredményekkel zárta a félévet csütörtökön Visonta két ipari óriása. A Thorez Bányaüzem dolgozói hat hónap alatt összesen 3 millió 380 ezer tonna szenet hoztak felszínre, miszerint 180 000 tonnával túlteljesítették az első félévre előírt széntermelési tervüket. Ez a teljesítmény országosan kiemelkedő széntermelési rekordnak számít, mivel ekkora mennyiségű szenet fél év alatt hazánkban még egyetlen banyában sem termeltek. A Thorez-bánya dolgozol év elején vállalták, hogy a szomszédos Gagarin Hőerőmű által igényelt fűtőanyagot rendszeresen és a tervezettnél jobb minőségben, folyamatosan biztosítják. Az első félév eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a visontai bányászok várakozáson felül eleget tettek ígéretüknek. miszerint a tzénmezön dolgozó nagy értékű és hatalmas méretű termelő berendezések pontos kihasználásával túlteljesítették tervüket. A sikerekhez tartozik, hogy a jobb munkaszervezés eredményeként a tervezettnél átlagosan 20 kalóriával magasabb értékű szenet adtak át rendszeresen a Gagarin Hőerőmű részére, ezzel minőségben is túlteljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyben vállalt kötelezettségüketA Thorez-bányaüzem és a szomszédos Gagarin Hőerőmű szoros együttműködése tette lehetővé, hogy a bányából felszínre hozott fűtőanyagot az erőmű rendszeresen fogadni tudta, ugyanakkor kölcsönösen alkalmazkodtak egymás igényeihez. Példás együttműködés eredményeként csütörtökön már a Gagarin Hőerőmű dolgozói is a második félév feladatainak teljesítésén dolgoztak. A csütörtökön délben elkészült gyorsmérleg szerint ugyanis a Gagarin Hőerőmű az év első felében 1944 millió kilowattóra villamos energiát termelt, 20 millióval többet az előírtnál. A visontai energetikusok kimagasló eredményeihez tartozik, hogy az első félévben négy üzemi blokk nagyjavítását végezték el kifogástalanul és az előírt határidőn belül. A szervezettebb fűtőanyagellótás tette lehetővé, hogy a Gagarin Hőerőmű az első félévben a tervezettnél tízezer tonnával kevesebb tüzelőolajat használt fel. amely mintegy 600 ezer dollár értékű importmegtakarítást jelent. Mindezek az eredmények fémjelzik, hogy Visonta két ipari óriása komolyan vette a munkaversenyben tett vállalásokat és példásan helytálltak annak teljesítésében. Kovács András * vül szeszélyes. Ez a tény pedig alapvetően meghatározza az árvíz elleni védekezés, illetve az árvízvédelmi szakaszok kiépítésének a módját — kezdte a dr. Gergely István államtitkár expozéjához kapcsolódó hozzászólását Vadkerti Miklósné képviselőnk, majd így folytatta: — A megye területén 225 kilométer hosszú árvízvédelmi fővonal húzódik, 47 kilométeres szakasz a Tisza jobb partján. Az árvízvédelmi töltések 45 ezer hektár termőterületet védenek. Ezeknek, valamint a kiskörei vízlépcső szabályzó- rendszerének köszönhető, hogy az elmúlt években a tiszai árhullámokat jelentősebb kár nélkül sikerült levezetni. Meg kell azonban vizsgálni azt, hogy a töltések mögött megépített szivárgóárkok megoldják-e az állandó duzzasztás hatására megemelkedő talajvízgondokat. Mert egy-egy árvizes időszakban, mint például 1977 tavasza volt, mintegy kétezer hektárnyi területet nem lehet idejében megművelni, s ez jelentős terméskieséssel jár. A képviselőnő ezután arról szólt, hogy Heves megyében a legtöbb probléma a Tárnával, illetve a vízgyűjtő területéhez tartozó mellékfolyókkal van. Az érintett szakaszokon mintegy 120 kilométer hosszú árvízvédelmi töltést emeltek, többször meg is erősítették már a gátakat, ennek ellenére az utóbbi években nem sikerült a rendkívül magas árhullámokat biztonsággal levezetni. Szükségessé vált — hangsúlyozta Vadkerti Miklósné —. hogy a vízügyi szervek tanulmány- tervet készítsenek a védő- rendszer továbbfejlesztésére. Az elképzelések megvalósítása megkezdődött: a Tárná torkolati szakaszánál jelenleg is folyik az építőmunka. Az árvízveszéllyel azonban még sokáig számolnunk kell — hívta fel az illetékesek fi- gyemét a képviselőnő —, mert például a folyó recski mederszakasza rendezetlen, nem fejezték még be a szabályozáskor elkezdett töltésrendezési munkálatokat sem, nem megfelelő a Tárnán átívelő hidak mérete, s szükség lenne a felső szakasz teljes medertisztítására is. Ez jóval kevesebbe kerülne, mint amekkorára egy-egy árvíz esetén az anyagi kár összege rúg. A másik gond, amelyről Vadkerti Miklósné a felszólalásában beszélt, a mezőgazdasági üzemek belső vízrendezési tevékenységével kapcsolatos. A termelőszövetkezetek egyesülésével ugyanis arra törekedtek a szakemberek, hogy minél összefüggőbb művelési területrendszert alakítsanak ki. Ennek következtében viszont megszüntettek sok vízlevezető csatornát, árokrendszert. A hiba ebben az, mondta, hogy a táblásítással egyidőben nem gondoskodtak a megfelelő vízrendezési tervek elkészítéséről és megvalósításáról. A vízlevezető árkok, csatornák hiánya pedig újabb gond szülője lett, mert nincs biztosítva a belvízmentesítés. — örömmel értesültünk arról — folytatta Vadkerti Miklósné —, hogy a legszükségesebb mederrendezési tervek már elkészültek, a kivitelezési munkálatokat is elkezdték. Jó lenne azonban, ha a sokféleképpen hasznosítható tározók is mielőbb elkészülnénék ezen a területen. A Tárná felső völgyében, Sírok és Terpes közelében is, terveznek ilyen tározókat Ezek, amellett, hogy megszüntetnék a térségben levő öntözővízhiányt, jelentős segítséget nyújtanának az árvíz elleni védekezéshez. Az árvízvédelmi biztonságot növelné a Zagyva—Tárná távjelzőrendszer továbbfejlesztése is, ezzel ugyanis figyelemmel lehet kísérni a területen levonuló legkisebb árhullám mozgását, veszélyességét egyaránt. A képviselőnő a hozzászólása további részében az öntözés helyi lehetőségeiről, az öntözhető területek növelésének fontosságáról beszélt. Köztudott — emelte ki —, hogy a megye öntözési hagyományai jelentősek, s az is, hogy az öntözéses zöldségtermelés a mezőgazdasági termelés jelentős része. Ma a megyében 13 ere* hektárt lehet öntözni. A kiskörei vízlépcső megJ teremtette az öntözésfejlesztés további lehetőségét, a hevesi homokháton ugyanis víztározók kialakítását kezdhetik meg a jövőben. Ennek kapcsán várható, hogy mintegy 3 ezer hektárral növekedjék az öntözhető terület: 1981-ig ezer hektárral, 1983- ig pedig további kétezerrel. Tisztelt országgyűlés! Még egy olyan problémáról szólok, amely nagy gondot jelent a megye több településének vízellátásában. A visontai külfejtéssel kapcsolatos vízügyi panaszok szaporodnak, ezért szükséges lenne a részletes vízkutatásokra, illetve az érintett községek támogatására a kútfel- újítási és -fúrási költségeket illetően. Ez közös érdekünk, közösen kell hát gondoskodnunk a lakosság vízellátásáról — fejezte be a hozzászólását Vadkerti Miklósné. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés.
