Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-10 / 135. szám
ITT / 1 . . V*^ ^ ßp ■ p « | -| «a ^ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: [ Hazaérkezett Kómából a magyar küldöttség Választások után választás? LEHET, HOGY VÉGET ÉRT a belpolitikái zűrzavar, amely hónapok óta jellemzi Pakisztánt? Elképzelhető, hogy Bhutto miniszterelnök, akinek taktikai érzékét még legnagyobb ellenségei is eiismerik új politikai erőpróbába, új választásokba bocsátkozna? A Pakisztánból érkezett legújabb hírek alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy véget ér az a belpolitikai válság, amelyet a dél-ázsiai ország élt át a március 7-én bú ‘"rtott parlamenti választások óta- A három legnagyobb városban- Lahore-ban, Karachi-ban és Hyderabad- ban véget vetnek a rendkívüli állapotnak. Mindezt azoknak a tárgyalásoknak a javára írják, amelyek immár egy hete folynak Bhutto miniszterelnök és az ellenzék képviselői között. A megbeszélésekről sokat nem tud a külvilág, de annyi ismertté vált. hogy két terv fekszik a tárgyalóasztalon. Az egyik szerint a közeljövőben rendeznek parlamenti választásokat, amelyen ugyanazok a jelöltek indulnának, akik a márciusin. A másik elképzelés egy jelöltjeikben is új választást tűzne ki néhány hónap múlva. MI OKOZTA a több száz emberéletet követelő pakisztáni belpolitikai zűrzavart? A márciusi választáson Bhutto miniszterelnök pártja, a Pakisztáni Néppárt hagy arányú győzelmet aratott. E siker tükrözte: eredménnyel jártak Bhuttonak azok a törekvései, amelyekkel a délázsiai ország válságos helyzetét akarta’ leküzdeni- Bhutto 1971 óta áll az ország élén. Szembe kellett néznie az Indiával vívott háborúban elszenvedett vereség, a Kelet- Fakintán elszakadása okozta viharral, az előző katonai diktatúrák alatt felhalmozódott csődtömeggel. Lépéseket tett a korábban nagyonis egyoldalú Amerika- és Kína- barát külpolitika felülvizsgálására, az Indiával való megbékélésre. Pakisztánban az elmúlt években több fontos társadalmi és gazdasági reformintézkedést hoztak. MAR A VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSAKOR látható volt, hogy Bhutto — persze sohasem riadt vissza megfelelő manőverektől, s ha kellett, az erős kéz politikájától — a győzelemben bízott. Meg is nyerte, s az ellenzék, amely a jobboldaltól a szélsőjobboldalig terjed, csalással vádolta. Ez volt a legkézenfekvőbb ürügy belpolitikai viharkeltésre. Az ellenzék ugyanis elsősorban olyan erőket tömörít, amelyek meg akarják tartani feudális és fél- feudális- nemegyszer törzsi hatalmukat. Sőt, szélsőséges muzulmán álláspontról támadták a kormányzat világi törekvéseit Mozgósították erőiket, és heteken át súlyos utcai összecsapásokat provokáltak a nagyvárosokban. Már-már úgy tűnt hogy Bhutto elbukik az ellenzék rohama miatt. Végül is, és ebbe nyilván nagy szerepe van a hadsereg támogatásának, tárgyalásokat kénysze- rített ellenfeleire- S a legújabb fejlemények szerint újra $ elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy megnyerjen egy z választások utáni választást is. Zalai István (Folytatás az 1. oldalról) közöttük, a nemzet egészének egyre nagyobb hasznára. Mindez azt jelenti,, hogy a Szentszék és a magyar katolikus egyház őszintén és becsületesen hajlandó tovább haladni ezen az úton. Kellően méltányolja azt, amit az állam eddig tett a maga részéről a kölcsönös megállapodások formájában az eddigi eredményekért. Őszintén kívánjuk, hogy ezen az úton haladva még nemesebb célokat is elérhessünk. Tudjuk — fordult a pápa Kádár Jánoshoz —. hogy ön is több ízben kifejezésre juttatta erre irányuló készségét. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy látogatását, amelyet az eddig megtett út bizonyos értelmű végső igazolásának tekintünk, egyúttal ígéretnek is lássuk: hogy új eredményeket érünk el kapcsolatunkban, a, kölcsönös megértésben, és olyan nemes ügyek szolgálatában, amelyek pozitív együttműködéssel szolgálják a magyar nép érdekeit, de ezen túlmenően . más népek, az egész emberiség érdekeit is, a béke védelmét, az egyes népek társadalmi, gazdasági, kulturális és erkölcsi haladását A Szentszék ismeri és nagyra értékeli mindazt, amit ebben a tekintetben Magyarország tehet. Ezt az országot történelme és földrajzi helyzete Európa szívében szinte törvényszerűen a béke szeretetére és óhajára ösztönzi. A magyar kormány a maga részéről ugyancsak értékelte a Szentszéknek a'zt a készségét, hogy hozzájáruljon egy olyan erőfeszítéshez amely tulajdonképpen közös érdekből fakadó kötelesség. Nem feledhetjük többek között, hogy a Szentszék 1969-ben éppen Budapestről kapta először a felhívást, hogy támogassa az európai biztonság és együttműködés erősítését célzó kezdeményezést, amely később a helsinki értekezletben öltött testet. A Szentszék számára megtisztelő volt, hogy részt vehetett ezen . az értekezleten annak tudatában: ezzel is komoly erkölcsi és politikai alapot teremthet földrészünk népeinek jobb együttéléséhez. Hőn kívánjuk — adott hangot kívánságának —, hogy a konferencia záróokmányát, amelyet az európai államok legfőbb vezetői írtak alá, minden részletében minden aláíró ország maradéktalanul végrehajtsa. A pápa végezetül ezeket mondta: ezzel a kívánsággal együtt üdvözletünket és jókívánságainkat is tolmácsoljuk önnek, feleségének és kíséretének, valamint a számunkra oly becses, emlékünkben és imáinkban mindig jelenlevő magyar népnek. Szálljon le rá a mindenható áldása — zárta szavait. Kádár János a vatikáni látogatás után nemzetközi sajtóértekezletet tartott az olasz és a Rómában akkreditált külföldi sajtó képviselői. s a magyar újságírók részvételével. A Magyar Népköztársaság különrepülőgépe, amely olaszországi látogatásáról hozta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját, feleségét és kíséretét, az esti órákban megérkezett Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. Közös közlemény Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának olaszországi látogatásáról. Kádé- János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására, 1977. június 7-e és 9-e között hivatalos látogatást tett Olaszországban. A látogatás során Kádár Jánost fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke. Ezenkívül látogatást tett Amintore Fanfa- ninál, a szenátus, valamint Pietro Ingraónál, a képviselőház elnökénél. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Kádár János és Giulio . Andreotti A magyar—finn kapcsolatokról Tóth Ferenc, az MTI diplomáciai tudósítója írja: Az elmúlt időszakban sokoldalúan és intenzíven fejlődtek Magyarország és Finnország kapcsolatai. Kontaktusaink — jellegükben és tartalmúkban egyaránt — összhangban vannak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakkal, és jó példáját adják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének. Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. Finn részről kedvező fogadtatásban részesültek azok a magyar javaslatok, amelyeket a helsinki záróokmányban foglaltak magyar- finn viszonylatú végrehajtása érdekében tettünk. Kapcsolatainkban jelentős szerepet játszik a nyelvrokonságon is alapuló, hagyományosan baráti viszony, amelyet egyre inkább a kor követelményeinek megfelelő tartalommal töltünk meg; s ez érdekében áll nemcsak hazánknak, hanem az egész szocialista közösségnek is. Az MSZMP és a Finn Kommunista Párt azonoß nézeteket vall a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiben. Az MSZMP a szociáldemokrata pártok közül elsőként a finn szociáldemokrata párttal alakított ki intenzív kapcsolatokat. Az államférfiak találkozói Kétoldalú kapcsolataink kedvező irányú fejlődését nagyban befolyásolták a magyar és a finn vezetők gya1977. június 10., péntek kori személyes találkozói. E kapcsolatok krónikájába tartozik Urho Kekkonen 1963- as nem hivatalos és 1969-es hivatalos látogatása Magyar- országon, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének 1971-es finnországi útja. Kiemelkedő jelentőségű volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Urho Kekkonen elnök meghívására 1973-ban Finnországban tett látogatása. Közvetlen találkozójukra került sor 1975-ben is, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláírásakor Helsinkiben. 1975. tavaszán Kekkonen elnök jugoszláviai útja alkalmával oda- és visz- szautaztában is megszakította útját Budapesten, és ismét hasznos eszmecserét folytatva találkozott Kádár Jánossal és Losonczi Pállal. 1976. novemberében Kekkonen elnök — Kádár János és Losonczi Pál meghívására — hivatalos látogatást tett hazánkban. Közvetlen magas szintű találkozóra került sor a magyar miniszterelnök 1971-es finnországi és a finn miniszterelnök 1974-es magyarországi látogatása alkalmával is. Egyezmények, barátsági betek Számos egyezmény megkötésében is kifejeződött kapcsolataink fejlődése. Így 1959-ben kulturális, 1969-ben légügyi, 1969-ben a vízum- kényszer eltörléséről szóló, 1971-ben konzuli egyezmény, 1974-ben a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodás született. A kapcsolatok sajátos formáját jelenti a barátsági hetek ismétlődően egyidejű megrendezése a két országban. Eddig négy alkalommal — 1968-ban, 1970-ben. 1973- ban és 1976-ban — volt ilyet, barátsági hét; s a „népi diplomácia” ezen esernénye a politikai delegációk mellett 200—300 tagú csoportok kölcsönös látogatásai kapcsán is sor került. A barátsági hetek fővédnöke mindegyik esetben Losonczi Pál és Ürítő Kekkonen volt. Élénk kapcsolatok alakultak ki 11— 11 finn, illetve magyar testvérváros; valamint a két főváros között is. 1950. óta végzi sokrétű tevékenységét a Rinn—Magyar Társaság. Kulturális , együttműködésünk jelenti a két ország kapcsolatainak hagyományosan legélénkebb területét. Az államközi kulturális egyezmény keretében — kétéves munkatervek alapján — vegyes bizottság irányítja e kapcsolatok alakulását. A két fél évente egyetemi hallgatókat fogad teljes képzésre a küldő fél által megjelölt területeken. Széles körű és színvonalas színházi és zenei kapcsolatok is kialakultak. A magyar színdarabok a legtöbbet játszott külföldi művek közé tartoznak a finn színházakban. A gazdasági kapcsolatok terén is — a hatvanas évek felétől kezdődően — számottevő a fejlődés, amely különösen az utóbbi esztendőkben vált dinamikussá. A magyar—finn kereskedelmi forgalom például 1975-ben csaknem hatszorosa volt az 1968. évinek. Jelentősen fejlődik a műszaki—tudományos együttműködés is. Az 1975. január elsején életbe lépett, a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló magyar— finn megállapodás értelmében mindkét fél meghatározott ütemben csökkenti, végül eltörli a partnerországból származó árukra kivetett vámot és megszünteti az egyéb, kereskedelmi akadályokat. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megállapodás nagymértékben elősegítette a turistaforgalom fejlődését. Például 1974-ben a finn beutazók száma öt és félszer nagyobb volt, mint 1969-ben, a Finnországba látogató magyar turisták száma mintegy 50 százalékkal növekedett; 1976-ban már több mint 22 ezer finn állampolgár járt Magyarországon, illetve két és fél ezernél több magyar Finnországban. A finn külpolitikáról Magyarországon nagyra becsülik Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, békepolitikáját. 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezmény alapján példamutató, jószomszédi viszonyt és baráti együttműködést alakított ki Finnország a Szovjetunióval. A finn aktív semlegességi politikát a finn társadalom döntő többsége támogatja. Ismertek és ' elismertek Finnországnak az európai béke és biztonság feltételeinek kialakításában vállalt kezdeményezése^ és szerepe, az európai értekezlét előkészítésében és lebonyolításában végzett nagy jelentőségű tevékenysége. A finn vezetők hangoztatják, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Kekkonen elnök a nyugati vezetők közül elsőként üdvözölte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének javaslatát: az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert egymás ellen. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai teljes összhangban vannak a helsinki értekezlet záróokmányában foglaltakkal. és több tekintetben azokon túlmenően is érvényesülnek. (MTI) beható eszmecserét folytatott a magyar—olasz kapcsolatok fejlődéséről, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Megbeszélésre került sor Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere és Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság külügyminisztere között. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Rinaldo Ossola olasz külkereskedelmi miniszterrel folytatott eszmecserét, v A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években eredményesen fejlődtek. Kifejezésre juttatták eltö- költségüket, hogy a két ország miniszterelnökei által 1975. november 12-én aláírt magyar—olasz közös nyilatkozatnak megfelelően a jövőben is mindent megtesznek népeik barátságának elmélyítéséért. országaik együttműködésének fejlesztéséért. Mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben elért eredményeket. Megállapították, hogy a vonatkozó egyezmények végrehajtása kedvező irányba halad. A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott bővítésére, oly módon, hogy lehetővé teszik az árucsere magasabb szintre emelését, a még meglevő akadályok fokozatos csökkentése és felszámolása révén. Elégedetten állapították meg, hogy a kétoldalú együttműködés legfontosabb területeit szabályozó államközi egyezményeik gyakorlati alkalmazása eredményes. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek kifejezték eltökéltségüket. hogy hozzájárulnak az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséhez, az országok együttműködésének ki- szélesítéséhez, függetlenül azok társadalmi és gazdasági rendszerétől. Véleményük szerint az európai ‘biztonság és együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a helsinki záróokmány ajánlásainak maradéktalan végrehajtása, ' Hangsúlyozták az ez évi belgrádi találkozó fontosságát. Elhatározott szándékuk, hogy tevékenyen hozzájárulnak á záróokmányban a találkozó elé tűzött célok eléréséhez. A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásának, olyan intézkedések révén, amelyek kiegészítik a politikai enyhülést és megerősítik a biztonságot Európában és az egész világon. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb sikeresek lesznek. A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és a kapcsolódó intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások fontosságát és kifejezte kívánságát, hogy azok pozitív eredményre vezessenek. A felek meg vannak győződve arról, hogy az ENSZ- közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka és — megfelelő előkészítés után . — a valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező ország részvételével megrendezendő leszerelési világértekezlet elősegítené a leszerelés problémájának megoldását. Ismételten megerősítették; hogy Magyarország és Olaszország álláspontja a közel- keleti helyzet békés rendezését illetően közel áll egymáshoz, ahogy azt az 1975J november i2-én aláírt, magyar—olasz közös nyilatkozat megállapította. Hangsúlyozták a genfi érJ tekezlet fontosságát a közel- keleti helyzet átfogó rendezésében és síkraszátltak az értekezlet munkájának felújítása mellett. A felek véleménycserét folytattak az Afrika déli jászén kialakult helyzetről, az. Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyarmati népek és országok függetlensége megadásáról szóló nyilatkozataién és más vonatkozó határozatai alapján. ~ Ismét kijelentették, hogy ■ teljes mértékben támogatják az ENSZ céljait és elveit, valamint szerepének és hatékonyságának erősítését a béke, a nemzetközi biztonság és igazságosság megszilárdításában, továbbá a társadalmi és gazdasági haladás előmozdításában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében. Kádár János olaszországi látogatása a két ország viszonyának fontos eseménye volt, jelentős mértékben hozzájárult Magyarország és Olaszország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítéséhez. a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János megújította Giovanni Leone köztársasági elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívását. Az Olasz Köztársaság elnöke és az olasz minisztertanács elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja. Róma, 1977. június 9. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat molnár ipari tanulónak beiskoláz az 1977—78-as oktatási évre 8 általános iskolát már elvégzett és most végzős tanulókat. A 3 év tanulmányi idő alatt biztosítunk díjmentes taníttatást, diákotthoni elhelyezést, napi négyszeri étkezéssel. Az elért tanulmányi eredménytől függően 500—1100 Ft-ig terjedő ösztöndíjat adományozunk. A tanulmányi idő alatt díjmentes tanszer- és munkaruha- ellátást biztosítunk. A szakmunkásvizsga letétele után a kollektív szerződésben meghatározott szakmunkásórabérrel alkalmazzuk szakmunkásainkat a megyében levő malom- és keverőüzemeinknél. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, (Gyöngyös, Április 4. tér 4.), valamint körzeti üzemeinknél.
