Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

% 1 Bolondos időjárás KIS TÚLZÁSSAL (vagy talán anélkül?) azt mond­hatjuk, hogy idén január­ban néhány napig nyár volt, februárban és márci­usban tavasz, április első három hetében pedig tél. Márciusban már hatalmas lendülettel indult meg a virágzás, áprilisban pedig úgy fagytak le a gyümölcs­fák virágai, hogy pénztár­cánkban összezörrentek a fo­rintok, ha a leendő nyári gyümölcsárakra gondoltunk. Emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás — csú­szott ki hát szánkon a si­mára koptatott közhely, s a frontátvonulásoktól ingerült embertársaink ezúttal is oda­vágták néhány ismerősük fejéhez, hogy „bolond, mint az időjárás”. Tulajdonkép­pen e két szólásmondás jól jelzi, hogy mi körül forog­nak mostanában gondolata­ink; valójában „emberem­lékezet óta nem volt ilyen”, vagy pedig „régóta bolond” az időjárás? Mi is az igazság? Erre ki-ki életkora, emlékei és „időjárásérzékenysége” alap­ján másként válaszol, jobb tehát, ha megbízható szak­emberekhez fordulunk tám­pontokért. Persze, ha a me­teorológiához fordulunk, ak­kor először is tisztázni il­lik, hogy mióta van me­teorológiai megfigyelés, elő­rejelzés, és valójában mióta tudomány? A XVI. századot megelő­ző időben, amikor a baro­méter, a higanyos hőmérő és a nedvességmérő még is­meretlen volt: a kezdetle­ges meteorológiai megfigye­lések még a légköri _ jelen­ségek leírására korlátozód­tak, fizikai mérésekre nem volt mód, így tehát mai ér­telemben vett előrejelzésről més nem beszélhetünk. VALÖJÄBAN a meteoro­lógia minden eaves ága ak­kor indult fejlődésnek, ami­kor a rendszertelen, szórvá­nyos megfigyeléseket egysé­ges módszert követő, kifo­gástalan műszerekkel fölsze­relt, közDOntilag szervezett észlelőhálózat váltotta föl. A magvar meteorológiai ku­tatás történetében ez az év 1870 volt. Ebben az időben Európában még csak Becs­ben, Londonban, Párizsban és Pzent.oéfervárop volt ha­sonló központi meteorológiai intézet. (A központi intézet megalapítása előtt 90 évvel már rendszeresen végeztek észleléseket a budai egye­tem csillagdájában, a kirá­lyi palota egyik épületében: 1781-ben.) Tulajdonképpen tehát négy év híján 200 évre visszamenően van összeha­sonlítási alapunk időjárási viszonyaink megítéléséhez. Mit válaszol hát kérdé­sünkre 200 év sok százezer mérése? Mindenekelőtt azt, hogy a légkör pillanatnyi fizikai állapotát, az időjá­rást állandó átalakulás, vál­tozás jellemzi, ám a látszó­lag szeszélyes változások bi­zonyos korlátokon belül ma­radnak. Ez a „korlát” Föl­dünk különböző tájain más és más. Hazánkban kizárt dolog például az, hogy a levegő hőmérséklete elérje az ötven fokot, vagy az, hogy egy nap alatt 1000 milliméter csapadék hull­jon le, holott az előbb em­lített esemény É6zak-Afrika sivatagos tájain és Indiá­ban. az utóbbi fantasztikus méretű felhőszakadás pedig a karib-tengeri szigeteken és Délkelet-Ázsia trópusi terü­letein nem is túlságosan ritka jelenség. Amit viszont tényként el­mondhatunk, néhány főbb éghajlati elemnek magyar- országi rendkívüllségéről, „rekordjairól”, az a követ­kező: A LEGHIDEGEBB havi át­laghőmérsékletet: mínusz tíz fokot 1879 decemberé­ben mérték. A legmelegebb havi átlagot: plusz 26,8 fo­kot augusztusban, 1807-ben. És még egy havi átlag kü­lönlegesség: a legmelegebb október (190S-ban 15,6 C), majdnem azonos volt a leg­hidegebb júniussal (1923-ban 16,9 C). A Budapesten előfordult leghidegebb hónapinak. 1879 decemberének középhőmér­séklete megfelel a Kola-fél- sziget északi részén szoká­sos decemberi hőmérséklet­nek, míg legforróbb hóna­punk, 1807 augusztusa olyan meleg volt, mint Dél-Gö- rögországban szokásos. E néhány adat ékesen igazol­ja éghajlatunk szeszélyessé­gét, hiszen az említett te­rületek közötti távolság, az­az Budapest képzeletbeli el­tolódása 30 fok földrajzi lj tenger alatti kábel Nemrégiben helyezték üzembe az Európa es USA között leiektetett TAT 6. jeizesű tenger alatti kábelt, amely a kontinensközi tele­fonösszeköttetésben 4000 új kapcsolást jelent. Ebből 3000 esik Franciaországra, 1000 pedig Angliára és a skandi­náv országokra. A víz alat­ti kábel lefektetését a fran­cia LE VERCORS kábel­fektető hajó segítségévelvé­gezték. A most lefektetett TAT 6. egy 52 mm átmérőjű kábel. Az acélvezetéket igen erős polietilén burkolat veszi kö­rül. A kábelt a nagyobb vízmélységekben nem kel­lett különösen védeni. A ‘partvidéken és a kontinen­tális self térségében azon­ban a kábelt külön acélsod­rony burkolat védi a ten­germozgás, a hajók horgo­nyaival és a halászok hálói­val szemben. A TAT 6. kábel hosszúsá­ga 6800 kilométer. Ebből 1400 kilométeres szakaszt francia gyár készített, mig a fennmaradó 5400 kilométe­res kábelszakaszt Angliában gyártották. A kontinensközi kábel igen hosszú vonalon továbbítja tehát a jelzése­ket, így érthető, hogy azok útjuk folyamán legyengül­nek. Ezért a kábel nyomvo­nalába minden 10 kilomé­ternél jelismétlő berende­zést iktattak, amely száz­szorosán erősíti fel a jelzé­seket. Miért kardoskodtak az amerikaiak a hírközlő hol­das hálózat bővítése mel­lett, a kábel hátrányára? Az Egyesült Államok pol­gári hírközlésének üzemel­tetése magántársaságok ke­zében van. Ezeket a társa­ságokat egy központi szerv ellenőrzi. A társaságok azon­ban a telefonelőfizetőktől nagyobb tarifákat tudnak behajtani, a kontinensközi telefonvonalakat a hírközlő szatelliták biztosítják. Hi­szen ezek a holdak is ame­rikai gyártmányúak. Technikai szempontból egyébként a kábel napja­inkban is állja a versenyt a hírközlő szatellitákkal szem­ben. A szatelliták első hí baforrása a fellövési kudar cokban nevezhető meg, de keringés közben is meghi- básodhatnak. Tény az, hogy a kábel is elszakadhat, de a technika mai fokán' en­nek javítása nem okoz kü­lönösebb nehézséget. A köz­vetített jelek kábelen húsz­szor olyan gyorsan terjed nek, mintha azokat a hol dák továbbítanák rendelte­tési helyükre. Igaz, ugyan­akkor a mesterséges holdak közvetítési kapacitása na gyobb, mint a kábelé. A kábelek gyártása és fekte­tése. illetve a szatelliták gyártása és fellövése kb. ugyanennyi pénzbe kerül. Franciaországnak Anglia volt segítőtársa nemcsak a kábel gyártásában, de az USA mesterséges holdpárti „köreinek” meggyőzésében is. Az új TAT 6. kábel üzembiztonságáért a felelős­séget a három nagyhatalom megosztotta egymást között. Anglia a kábelvezeték mi­nőségéért felel. Franciaor­szág a terminál berendezé­sekért „tartja a hátát”. A terminál berendezéseket Franciaországban készítet­ték. A kábelnek a mestersé­ges holdak korszakában is iövőie van a kontinensközi hírközlésnél. 1956-ban. ami­kor lefektették a TAT 1. kábelt, egvesek azon töp­rengtek, ki lehet-e használ­ni az akkori csekély kana- ciíását. Ma már a követke­ző. a TAT 7. kábel sorsáról vitáznak, amelyet a tervek szerint 1981-ben helyeznek üzembe az USA és Európa között H. M. szélességnek, kereken 3300 kilométernek felel meg! Az a keret, amin belül hazánk területén a hőmér­séklet ingadozhat természe­tesen jóval nagyobb a havi középhőmérsókletek szélső ingadozásánál. Magyarorszá gon a legmagasabb közép­hőmérsékletet, 41,3 fokot Pécsett jegyezték föl 1950 július 5-én, míg a legkemé­nyebb fagyot —35,0 fokot Görömbölytapolcón észlelték 1940. február 16-án. A hő­mérséklet ingadozási tarto­mánya tehát hazánkban 76,3 fok. Ez a 41 fokos ma­ximum megfelel az észak­afrikai Tripolisz átlagos évi maximum hőmérsékletének, míg a —35 fokos minimum a szov.ietunióbeli Arhan- gelszk átlagos évi minimum hőmérsékletének! A HŐMÉRSÉKLET rend kívüliségét azonban nem­csak az abszolút értékek alakulásában mérhetjük, ba^ nem a megszokott évi vál­tozás tendenciájától való el térésekben is. így például jogosan nevezhetjük rend­ellenesnek a hőmérséklet évi alakulását, ha a március hi­degebb a febrúárnál. a jú­nius hidegebb a májusnál, vagy a szeptember mele­gebb az augusztusnál. Sze saélyes éghajlatunkon mind ezek a furcsaságok bekö­vetkezhetnek. Az időjárás rendellenes alakulása a hőmérséklet mellett a csapadék eloszlá­sában jut legélesebben ki­fejezésre. Hazánk területén a csapadék évi összegének normál értékei kereken 500 és 900 milliméter között vál­toznak. Az országban elő­fordult legnagyobb évi mennyiség megközelítette az 1300 millimétert, míg Alfol- , dünk szárazabb éghajlatú területein volt olyan év, amikor csak 250 milliméter csapadék hullott. Az utób­bi megfelel a Káspi-tenger környéki sivatagos terüle­tek átlagos évi csapadéká­nak. Az országban eddig előfordult legnagyobb havi (!) csapadékösszeg 444 mil­liméter volt. ezt Dobogó­kőn észlelték 1953. júniusá­ban. A leghosszabb csapa­dék nélküli időszak hazánk ’alföldi tájain elérheti az 52 napot. Ugyanakkor 1953. június 9-én egy nap alatt (!) 260 milliméter eső hul­lait a Komárom megyei Dad községben ... Végül néhány szót a hó­ról. A legvastagabb takaró hófúvásmentes esetben 151 centiméter volt 1947. feb­ruárjában Kőszeg-stájerhá- zakon. A leghosszabb ideig tartó hóborítás magasabb hegyvidékeinken 130—160 napig tarthat (tehát mint­egy öt hónapig), ám havas, zord teleinken az Alföldön is előfordulhat 100—110 hó- takarós nap. Itt viszont olyan tél is lehetséges, ami­kor nem alakul ki hótaka­ró. Az egy nap alatt lehul­lott legnagyobb hócsapadé- kot Farkasgyenüről tartják nyilván 82 milliméterrel. TEHÄT „BOLOND-E” az időjárás, vagy csak az em­ber emlékezete, éveinek szá­ma rövid? Ezt döntse el az olvasó. Csáti László Csináld magad Saját kezűleg épített repülőgép *?A*Í‘Í'V.'V'A , ' > Képünkön: az új saját kezűleg épült japán repülőgép a földön és a levegőben. (MTI külföldi képszolgálat — KS) Tervezője és egyben épí­tője, ggy japán ezermester — aki egy Tokiótól 50 kilo­méterre fekvő magánrepülő­tér tulajdonosa —, sikeres próbafelszállást hajtott vég­re a képen látható repülő­géppel. Ez több szempont­ból is figyelemre méltó tény. Mindenekelőtt azért, mivel a 6,5 méter törzs­hosszúságú, 1,6 méter ma­gas és mindössze 61 kg (!) súlyú gépet másfél évi mun­kával saját kezűleg építet­te. Érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy a gépet hat da­rab, egyenként egy lóerős, kétütemű motor emelte a magasba, mintegy százmé-• ternyi nekifutás után. Igaz, hogy a „csináld magad” re­pülőgép csupán 500 métert repült, azt is alig öt méter­rel a földfelszín felett, de létrehozója erre is nagyon büszke volt. Nem kevésbé arra, hogy a könnyű kis re­pülőgépet mindössze 2000 dollárból sikerült megépíte­nie. A japán ezermester nem az egyedüli, aki effajta kis repülőgépet épít. Egy nyu­gatnémet mérnök a közel­múltban a levegőbe emel­kedett és 300 méter magas­ságban néhány kört írt le az első olyas pilóta vezette repülőgéppel, amely kizáró­lag a fedélzetén levő elekt­romos hajtómű és telep se­gítségével startol, illetve tartja magát a levegőben. A könnyű géptestbe egy 10 ki­lowatt teljesítményű egyen­áramú elektromotort épített be a konstruktőr, melynek áramforrásául négy darab közönséges nikkel-kadmium akkumulátor szolgált, össze­sen mintegy 100 V-os ka­pocsfeszültséggel. Ezzel az áramforrással kb. nyolc per­cig lehet a gépet a levegő­ben tartani. A kis gép lég­csavarját ékszíjak közvetí­tésével hajtotta meg az elektromotor. Ugyancsak egy nyugatné­met mérnök építette meg azt a törékenynek látszó kis gépet, amelyet két 150 köb­centiméteres, kétütemű, nyolc lóerős motor hajt. Csúcssebessége óránként 80 kilométer. Kétórás repülés­re elegendő üzemanyagot vi­het magával. Megsemmisülő polietilén fólia A polietilén fólia ma a papír után a legelterjed­tebb csomagolóanyag, és az önkiszolgáló kereskedelem térhódítása folytán vezető szerepe mindinkább erősö­dik. Az elhasznált és eldo­bott csomagolás szinte örök életű; ezért a legkellemet­lenebb környezetromboló hulladék. Az egyik japán cég — a világ egyik legnagyobb fó­liagyártó vállalata — most egy svéd eljárás továbbfej­lesztésével forgalomba hozta a megsemmisülő polietilént. A műanyaghoz egyrészt olyan, katalizátort kevernek, amely a fény és a levegő hatására nagymértékben meggyorsítja a polimér le­bontását, azonkívül szervet­len anyagokat, például mész- lisztet is adnak hozzá, amelynek hatására nemcsak a napfényen, hanem a ta­lajba ásva Is porrá esik szét. Ez a por a talaj részévé válik, tehát környezeti ár­talom nélkül eltűnik. Közönséges hétköznap volt. A vasáruboltba bement egy vevő. Tréfás jókedvűen kö­szöntött rá az elárusítóra: — Sok pénzes vásárlót. — Köszönöm, jöhet — volt a válasz. —És aztán kereskedünk, kereskedünk? — Abban nincs is hiba. — És, hogy megy az üz­let? — Lassacskán, ön mit óhajt? — Mondja, kérem, önöknél kapható-e véletlenül mágne­ses lakat? — Mágneses lakat? Az, sajnos, nem, nem kapható. — És valamiféle furfangos titkos zárat tudna-e nekem adni? — Titkos lakattal sem szolgálhatok. — Ebben az esetben adjon kérem, közönséges lakatot! — Már megbocsát, de ne­künk semmiféle lakatunk nincs. — Hát, az meg már hogy lehet, hogy semmiféle lakatot nem tartanak? — Egyszerűen. Nincs és kész. Különben is, ahol nincs, ott ne keress! — No, jó. És szeg kapha­tó-e? — Szeget sem árusítunk. — Lapos fogó van? — Nincs. — És kalapács? — Azzal sem szolgálhatok. — No, és reszelőkkel fog- lalkoznak-e? — Azokkal sem. Üzletünk­be már több mint egy |féí éve semmiféle vasárut nem szállítanak. A készletek ki­koptak. tgy aztán teljesen üres a bolt. Nincs mit árulni és kész. — És akkor miért tarta­nak nyitva? — Ez előttünk is rejtély. — Miért nem zárják be a boltot? — De, hát hogyan zárjuk be? — Hogyan zárják be? Egy­szerűen. Nagyon egyszerűen. Fogják magukat és bezár­nak. Így a nyitva tartásnak semmi értelme. Vagy van valami különös ok, amiért nem csukhatják be az üzle­tet? — Micsoda fura kérdés?! Bezárnánk, csak éppen la­katunk nincs, amivel be­csukjuk az ajtót. Sigér Imre fordítása. ­8.27 8.38 9.08 11.32 11.39 12.35 13.59 14.49 15.10 15.34 15.44 16.05 16.35 16.49 17.07 17.32 17.45 18.00 18.30 19.15 20.08 20.38 21.05 22.20 8.05 8.20 8.33 9.25 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.55 19.16 19.3« 20.33 21.32 KOSSUTH Dalok az anyáról cs a gyermekről „Üj időknek új dalaival’3 Vivaldi: A hűséges menyasszony Kuzn.yecov: Vörös lobogó „Követelem a Holnapot” Melódiákoktól Tündér Lala Éneklő Ifjúság Debussy-művek Az élő népdal Magyarán szólva . .. Harsan a kürtszó! Révész László feldolgo­zásaiból Díszelőadás Fiatalok stúdiója Operettfelvételek Liszt: Orfeusz A Szabó család Esti magazin Mindenki zeneiskolája Mikrolánc Népi zene Húszas stúdió Viktor Tretyakov hegedüestje PETŐFI Daljátékokba Merre tart az arab világ? Népdalok, néptáncok Orvosok a mikrofon előtt Derűre is derű. .. Zenés műsor üdülőknek Látószög Dzsesszfelvételekből Arcképek az orosz iro­dalomból Hangszerszólók Bélyeggyűjtőknek Népi zene Kettőtől hatig . ,. Nóták Barangolás hanglemezek között Germania alulnézetben Csak fiataloknak! Don Juan a pokolban Leányvásár (Operett) Szolnoki rádió 17.00 Hírek — A Piramis együttes felvételeiből — „Legyen világosság” (Ri­port) — Sanzonok — Szemle üzemi lapokból — Üttörőhfradó — Zené­ben erről-arról — Hor­váth Emília összeállítása 18.00 Alföldi krónika — Ré gén hallott előadók ■— Hírösszefoglaló —* Előze­tes napilapokból — Mű­sorismertetés Miskolci rádió 17.09 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Fiatalok zenés találkozó­ja 17.45 Egészségünk védelmében 17.52 Zenekari muzsika 18.00 Észak-magyarországi krónika 18.15 Szórakoztatózene 18.25 Hírösszefoglaló — Időjá­rás — Műsorismertetés MAGYAR 17.00 Magyar rövidfilmek a képernyőn 17.35 „Gólya, gólya, gilice .. 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Hubay—Vas—Ránk!: Egy szerelem három éj­szakája 22.45 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 A Kriterion Könyvkiadó : 20.25 Annak ellenére ... " 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Beniamiszek (Lengyel film) POZSONYI 19.00 Hiradó 19.30 Csárdások 20.15 Hiszel vagy nem hiszel? (Szovjet film) 21.30 Híradó 22.00 Hangverseny 22.20 Sporteredmények [ mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor: Púpos lovacska Színes, szinkronizált szovjet rajzfilm Este fél 6 és 8 órakor: Sutjeska Színes jugoszláv film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Vihar a szárazföldön Színes, szinkronizált szov­jet film EGRI KERT: Este 8 órakor: Mi van doki? GYÖNGYÖSI PUSKIN: Lucky Lady GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Felkelők álruhában GYÖNGYÖSI KERT: Szalad, szalad a külváros HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Libera, szerelmem HATVANI KOSSUTH: Indiánka^nd Ontarióban FÜZESABONY: A felső tízezer

Next

/
Thumbnails
Contents