Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

/ «VVAAAAAAAVwVvvvv Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A törökországi fordulat Szinte valamennyi hírügynökség világgá röpítette a hírt: Bülent Ecevit, a Köztársasági Néppárt vezére hétfőn délután három órakor még egy izgatott pillan­tást vetett a szavazatokat számláló komputerre, majd kiállt a pártszékház erkélyére, és diadalmasan beje­lentette: pártja egyedül alakít kormányt. Ebben a mondatban az „egyedül” a kulcsszó. A parlamenti matematika nyelvén ez annyit jelent, hogy Eceviték megszerezték az abszolút többséget. Ez a szenzációs új elem a törökországi választások eredmé­nyében. A relatív többség ugyanis már több mint négy esztendeje a néppárt kezében volt, Ecevit 1973 óta Törökország legnagyobb pártját irányította. Akkor azonban ez nem volt elég az egypárti ka­binet' megalakításához, ehhez nem állt rendelkezésre megfelelő számú mandátum. Ecevit arra kényszerült, hogy összefogjon más, kisebb pártokkal, csak így sze­rezhette meg a működőképes többséget a második leg­nagyobb politikai tömörülés, a konzervatív Igazság­párt ellenében. A koalíciós partnereket azonban ez a felvilágosult, Kissinger tanítványaként a Harvard-egyetemen vég­zett politikus óriási tehertételnek érezte. 1974-ben jó­részt ezért határozta el, hogy enged a hadsereg nyo­másának és beleegyezik Ciprus rajtaütésszerű megszál­lásába. Ügy gondolta, ez oly mértékben korbácsolja fel a nacionalista érzelmeket, hogy kiírhatja az új válasz­tásokat és megszabadulhat kellemetlen partnereitől. Ez azonban komoly számítási hibának bizonyult. Ece­vit ugyan 1974 végén is megszerezte a szavazatok többségét, de Demirel igazságpárti vezér ügyes sakk­húzással olyan koalíciót tákolt össze, amelynek együt­tes mandátumszáma lehetővé tette a kormányalakí­tást. A kérdés most tehát nem az volt, vajon győz-e a néppárt, hanem az, hogy ez a győzelem lehetővé teszi-e a valóságos kormányzást, az egypárti kabinetet. Erre kaptunk igenlő választ most, és ez annyit je­lent, hogy a NATO egyik fontos országában új belpo­litikai szakasz kezdődik. Ecevit ígéretei rokonszenve­sek. A jelek szerint eltökélt szándéka, hogy lépéseket tegyen az óriási szociális problémák megoldására. A külpolitikában a néppárti vezér ugyancsak elkötelezte magát „az atatürki hagyományok” mellett. Ezek kétségtelenül jó hagyományok: Kemál Ata- türk és Lenin nagyra becsülték egymást, és a két nagy államalapító rakta le a szovjet— török jószomszédság alapjait. Olyan alapról van szó, amelyre érdemes to­vább építkezni... Fahmi a Szovjetunióba látogat A látogatásról szóló köz­lemény hangoztatja: a szov­jet és egyiptomi fél között megállapodás jött létre ar­ról, hogy a két ország hiva­talos személyiségei Moszk­vában, ezután pedig Kairó­ban találkoznak és konzul­tációkat folytatnak a fele­ket érdeklő valamennyi kér­désről. A létrejött megálla­podás értelmében Iszmail Fahmi miniszterelnök-he­lyettes. külügyminiszter, jú­nius 9—10-én tárgyalások folytatása végett látogatást tesz Moszkvában. Szovjet-francia külügyminiszteri tárgyalások Szovjet—francia külügy­miniszteri tárgyalások kez­dődtek hétfőn Moszkvában. Louis de Guiringaud, a Fran­cia Köztársaság külügymi­nisztere, a, szovjet kormány meghívására, vasárnap este érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A szovjet főváros diplomá­ciai köreiben nagy várako­zással tekintenek a legújabb szovjet—francia külügymi­niszteri konzultáció elé, hi­szen nem titok, hogy annak legfőbb célja a június 20-án, Párizsban kezdődő francia— szovjet csúcstalálkozó megfe­lelő előkészítése. Az elmúlt években rend­szeresekké váltak a legfel­7 örökországban: Ecevit alakít kormányt Győzött a Köztársasági Néppárt Ambrus István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A hivatalos adatokat közlő számítóközpont az alsóházi mandátumok megoszlásának kormányt. A gyűlés résztve­vői a pártelnök nevének skándálásával, óriási üdvri­valgással fogadták Ecevitnek a pártapparátus adataira ala­puló bejelentését: a válasz­tásokon a KNP abszolút többséget szerzett, egyszínű kormányt alakít. „Ezzel a török nép jutott győzelemre, s lett a hatalom birtokosa. Kormányunk maga elé tűzi valamennyi égető probléma megoldását, legfontosabb fel­adatunknak azonban azt te­kintjük, hogy békét biztosít­sunk Törökországnak.” — fűzte hozzá. \MTl) sőbb szintű találkozók, a két, sok történelmi szállal egymáshoz kapcsolódó euró­pai ország vezetői között. Mint Valery Giscard d’Es- taing köztársasági elnök, a szovjet televízióban nemrég tartott francia hét nyitánya­ként mondott beszédében hangsúlyozta: „Nagy vára­kozással tekintünk Leonyid Brezsnyev úr közelgő, jú­nius végi franciaországi láto- ■ gatása elé. A szovjet és a francia vezetők minden ed­digi legfelsőbb szintű talál­kozója új szakasz kezdetét jelentette a két _ ország együttműködésének útján”. Louis de Guiringaud és Andrej Gromiko moszkvai tárgyalásain a kétoldalú kap­csolatokon túlmenően, szó lesz a legidőszerűbb nem­zetközi kérdésekről is. Nem sokkal a június 15-re össze­hívott belgrádi találkozó előtt, bizonyára nagy hang­súlyt kap majd a mostani szovjet—francia külügymi­niszteri megbeszéléseken az európai biztonság és együtt­működés kérdése. Részletesen szó lesz korunk egyik leg- elmérgesedettebb nemzetközi tűzfészkéről, a közel-keleti válságról, amelynek rende­zését illetően, a szovjet és a francia kormány álláspont­ja rendkívül közel áll' egy­máshoz. Érintik majd a nuk­leáris fegyverek további el­terjedésének megakadályozá­sa érdekében foganatosítan­dó hatékony intézkedések problémáját. A moszkvai Izvesztyija üd­vözli a francia külügyminisz­ter szovjetunióbeli látogatá­sát, közli fényképét és ismer­teti pályafutását. (MTI) Puccs a Seychelles Köztársaságban Ecevit hívei üdvrivalgása közepette jelenti be győzel­mét. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) 213 :190-es állásánál tartott hétfő délután három órakor, amikor Ecevit pártszékházá- nak erkélyéről közölte az ün­neplő tömeggel: a Köztársa­sági Néppárt alakít egyedül Az alig egy éve függet­lenné vált Seychelles Köz­társaságban vasárnapra vir­radóra megdöntötték James Mancham elnök uralmát. A hírt a szigetország posta- szolgálata az AP amerikai hírügynökség londoni irodá­jának meg nem nevezett személyek megbízásából el­juttatott közleménye jelenti be. A közlemény leszögezi, hogy a Seychelles Köztár­saság népe a rendőri erők teljes együttműködésével si­keres államcsínyt hajtott Belgrád előtt Palota a Száva partján ÜVEGHAJÓNAK nevezték el Belgrádiban azt a gyors ütemben készülő épületet, amely rövidesen otthont ad Európa küldötteinek. Mond­ják, a jugoszláv fővárosnak régóta szüksége lett volna kongresszusi palotára, smost Európa még segítségükre is jött: a két esztendővel ez­előtt, Helsinkiben elfogadott határozat értelmében, júni­us 15-től itt találkoznak har­minchárom európai és a két észak-amerikai állam képvi­selői. S ha már az épület ezt a nevet kapta, „üveg­hajó”, folytassuk a hasonla­tot; a. nyugodt hajózáshoz megfelelő időjárás is kell. A közeledő európai biztonsági találkozóra vonatkoztatva: nem közömbös, milyen lesz az általános európai „időjá­rás”, a politikai légkör, mi­közben „a hajóban” zajla­nak a tárgyalások. E megállapítás már az elő­készületekre, a találkozót megelőző hónapokra is érvé­nyes. Ha történetesen a szovjet—amerikai kapcsola­tok olyan mélyponton ma­radtak volna, mint március­ban, Vance külügyminiszter moszkvai látogatásai idején voltak, hűvösebb légkör ala­kulna ki június 15-én, és azt &MwsU 1977. június 7., kedd követően a belgrádi hajó­ban. De, miután Genfben a két hatalom diplomáciája ki­mozdította a mélypontról a két nagy közötti kapcsolato­kat, ez jó hatással lehet az európai biztonsági eszmecse­rére is. Fenti megfontolásaink át­vezetnek a leszerelés, a ka­tonai kérdések más témakö­réhez. A közép-európai csa­patcsökkentési tárgyalások egy helyben topogása nem akadályozza ugyan a politi­kai és gazdasági együttmű­ködést — de nagy lendületet adna az európai biztonság megszilárdítását szorgalmazó eszmecseréknek, ha sikerül­ne tető alá hozni az első fegyverzetkorlátozó megálla­podást földrészünkön. A helsinki záróokmányba foglaltak megvalósításához nyugalom, legalábbis viszony­lagos nyugalom, a kölcsönös bizalom bizonyos foka szüksé­ges. A helsinki záróokmány­ba foglaltak egymás bél- ügyeinek tiszteletére intenek, a gazdasági, a tudományos együttműködés különböző formáit ajánlják, a kulturá­lis értékek cseréjét ösztön­zik, az utazások bővítését, a kölcsönös tájékoztatás széle­sítését, egymás jobb megis­merését kívánják elősegíteni. Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon mindez a katonai fe­szültség csökkenését is meg­kívánja, hiszen aligha lehet éveken át fegyverkezési ver­senyt folytatni, és egyidejű­leg zavartalanul szaporítani a Keletet a Nyugattal ösz- szekötő szálakat A hadászati támadó fegy­verrendszerekről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások ki­mozdulása a holtpontról biz­tató jel, a bécsi fegyverzet- csökkentési vita egy hely­ben topogása kevésbé az. A két nyugati kampány a szo­cialista országokkal szem­ben: az emberi jogok ürü­gyén indított hadjárat és az a vád, hogy a Szovjetunió védelmi szükségleteinél na­gyobb mértékben fegyverke­zik, azonban hűvösebbé te­szi a nemzetközi légkört, mint az két esztendeje, Helsinki idején volt. Csakhogy akkor magát a záróokmányt az európai együttélés alaptörvé­nyét kellett létrehozni és elfogadni, most pedig csak közbenső mérlegkészítésre készülünk. De nemcsak a nemzetközi fejleményeknek van jelentő­ségük az európai biztonság szempontjából, fordítva is lemérhető a hatás. Ha sike­resen halad a helsinki záró­okmányba foglaltak megva­lósítása, ez erősíti a bizalmat egymás iránt és ismételten igazolja, hogy nincs szük­ség a fegyverkezésre. A gaz­dasági és a kulturális együtt­működés mindinkábbb ki­emeli a népek, az államok egymásra utaltságát. Belg- rádban méreget vonnak majd a küldöttek, beszámolnak ar­ról, hogy ki mit tett 1975 nyara, a dokumentum alá­írása óta. Minden siker, amelyről beszámolnak, min­den eredmény gyengíti az enyhülés ellenségeinek hely­zetét. A jó mérleg tehát nemzetközi tényező lesz és minden más fórumon érezte­ti majd üdvös hatását. Belgrád közbenső állomás Helsinki és a jövő között. Két esztendővel ezelőtt, a harmincöt állam legfőbb ve­zetői találkoztak a finn fő­városban és erkölcsi kötele­zettséget vállaltak a záróok­mány megvalósítására. Most Belgrádban a külügyminisz­tériumok küldöttei részben beszámolnak arról, hogy mit tett országuk eddig az ügy­ért, s főleg (remélhetőleg így lesz), meghatározzák, ho­gyan haladhatnak még gyor­sabban az úton. Júniusban, s valószínűleg még egy-két héten át, a diplomaták elő­készítő megbeszéléseket foly­tatnak a találkozó napirend­jéről, időtartamáról, techni­kai és szervezeti feltételei­ről. Az érdemi tárgyalásokra ezután ülnek asztalhoz ugyancsak itt, a külügymi­niszterek megbízottai. A szocialista országok az­zal az elhatározással küldik képviselőiket Belgrádba, hogy építő eszmecseréket folytassanak. Azt emeljék ki, ami már eddig is hasznos volt, s ebből kiindulva ke­ressék az együttműködés to­vábbi lehetőségeit. Sok jel vall arról, hogy Nyugaton is szép számmal vannak, akik' meggyőződéssel hirdetik: az „üveghajónak’' ~?m szabad viharos vizeki l.ólnia!' Tatár Imre végre James Mancharh el­nök kormánya ellen. A szi­get valamennyi stratégiai pontját az államcsíny részt­vevői tartják' ellenőrzésük álatt. A nyilatkozat Szerint Mancham államfőt azért kell megfosztani hatalmától, mert megkísérelte módosítani az alkotmányt és öt évvel el­odázni a választásokat. A szigetköztársaság új vezetői — akiknek nevét a közle­mény nem ismerteti — hoz­záfűzték, hogy Mancham diktátor volt és a független­ség elnyerése utáni első év bebizonyította, hogy szemé­lyes érdekeit a nép jóléte fölé helyezte. Az Indiai-óceánon Kenyá­tól mintegy 1500 kilométer­re keletre fekvő szigetcso­port 1976. júniusában nyer­te el függetlenségét 160 évi brit gyarmati uralom után. Az első köztársasági elnök James Mancham lett, aki a régi gyarmati kormányzat főminiszteri tisztét töltötte be, egyben pedig a jobbol­dali demokrata párt veze­tője volt. A hírügynökségi jelenté­sek szerint Mancham jelen­leg Londonban tartózkodik. (MTI) A béke és az írói kötelesség Június 7-én a földkerek-3 ség minden részéből össze­jönnek Szófiában a külön» böző alkotói irányzatokhoz tartozó írók, hogy baráti eszmecserét folytassanak ko- runk időszerű nemzetközi kérdéseiről. A szófiai fórum jelszava „Az író és a békés Helsinki szelleme és a kul- túra mestereinek kötelesség ge”. A szófiai találkozó külöJ nős jelentőséget kap ma; amikor a világ szellemi éle» tében is a nemzetközi feJ szültség enyhülésének hívei és az értelmetlen nukleáris fegyverkezési hajsza ihlető! között éles konfrontáció ala­kul ki. Ezzel kapcsolatban az emberek közti kölcsönös megértés és bizalom kérdéé se, a tudatlanság és előíté­letek gátjának lerombolása elsődleges jelentőségűvé vá­lik. Az irodalom hivatott a leghatékonyabb eszköz sze­repét betölteni, mivel nem­csak az elméket, hanem az emberi lelkeket is képes megmozgatni. Következés­képpen : napjainkban kü­lönleges felelősség hárul az íróra és az irodalomra. A szófiai fórumon a köz« ponti téma a béke és az írói kötelesség, az írónak a földi élet megóvásában, az emberi értékek megterem- tésében és megsokszorozásá­ban való részvétele lesz. Minden bizonnyal széleskö­rű vitákat váltanak majd ki a jelenkor olyan időszerű témái, mint az ember és a környezet, az ember és a természet, a tudományos­műszaki haladás és annak! ellentmondásai, az irodalom szerepe a mai világban. A könyveknek nagy kül­detésük van: közelebb vi­szik egymáshoz a kultúrá­kat, elősegítik nyugtalan bolygónkon a nemzetek köl­csönös megértését, a biza­lom erősödését és az együtt­működést. Ezért olyan fon­tos, hogy az irodalmi alko­tások cseréje kétirányú le­gyen. Az ősi Szófiát már új jel­kép díszíti: Pablo Picasso békegalambja nyitott köny­vet visz csőrében — a hu­manizmus, a népek közötti kölcsönös közeledés és bi­zalom eszméit. Nyikolaj Fedorenko A Gáz- és Olajszállító Vállalat KÖZLI A LAKOSSÁGGAL, HOGY A TESTVÉRISÉG GÁZVEZETÉKHEZ ÉPÍTETT 2 DB 20 kV-OS LEÁGAZÁS ÉS TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁS a Vámosgyörk Jászárokszállás közötti KPM út 13 km szelvényében az út bal oldalán; Nagyfüged térségében a 0147. sz. közút mellett a gázvezeték keresztezésénél feszültség alá lett helyezve. A VEZETÉK ÉRINTÉSE ÍTLOS ÉS ÉLETVESZÉLYES!

Next

/
Thumbnails
Contents