Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

Nyári gyerekek Vajon, mire költi az első fizetését? — találgatja a család, amikor a gyerek alighogy elvégezte az álta­lános iskolát, átesik azon az önérzet duzzasztó avatáson, amelynek nyomán először írják reve mellé egy rubri­kába: munkavállaló. Mert ilyenkor még viszonylag ele­venek a pedagógiai készteté­sek, s a szülői figyelem a formálódó karakter mércéje­ként értékeli azt is, hogy a nyári munkáért járó bér mi­vé alakul át fia. lánya ke­zében. Mert nem mindegy, a két bétig tartó, becsületes fáradtsággal keresett pénz a takarékba megy-e. aián- dék lesz-e belőle Anyának, az egész család asztalára ke­rül vagy esetleg zsebnénz- ként erre-arra szétfolyik. Aztán a kisdiákból nasv- diák lesz. s az esetek több­ségében a pedagógiai érzé­kenységgel együtt elvész a gyerek nyári munkavállalá­sa iránti érdeklődés is. Egy­részt a megszokás festi át pasztellre az újdonság egy­kor élénk színeit — más­részt egy minden nyáron visszatérő általános gyakor­lat tapasztalatai lohasztják le a kedélyeket. Az esztendők folyamán ugyanis kiderül, hogy ' a munkával való első találko­zás pátosza éppúgy, mint a becsületes fáradtsággal ke­resett pénz romantikája — nem egyéb illúziónál. És még jó, ha csak az a gond, hogy a valóság alacsonyabb hőfokon igazolja a gyerek felnőttvilági kirándulásának várakozásait. Sajnos, azon­ban nem csupán árnyalati eltérésekről van szó az elő­zetes erkölcsi útravaló és a gyárban, üzletben vagy hi­vatalban tapasztaltak kö­zött. Évek óta közbeszéd tárgya, hogy mindaz, amit a társadalom és az egyén — mint szülő — egyaránt re­mél, vár. elképzel a gyere­kek nyári munkájának pe­dagógiai fontosságáról —, az a nyolcvan százalékban ép- penhogy a visszájára fordul. Mert olykor különös mó­don reagálunk mi felnőttek. Mintha felelősségtudatunkat, erkölcsi magatartásunkat va- i lamiféle rejtett automata ! vezérelné aszerint, hogy ép­pen milyen minőségben va­gyunk jelen a világban. És amikor nyáron nem szülőként, hanem mint mun­katársak találkozunk a gye­rekekkel — elfelejtjük, mit mondtunk télen. Illetve a műhelyben, a pult mögött vagy az irodában teljesen kimegy a fejünkből. hogy otthon milyen sokat várunk erkölcsi vonatkozásban gye­rekeink munkás heteitől. Mintha eszünkbe sem jutna, hogy a nevelőszándékú szó mellett a példaadás köteles­sége is ránk vár, hiszen mi ülünk a traktorokon, az író­asztalok mögött is, mi süt­jük a kenyeret — egyszóval mi testesítjük meg a nagy­betűs Munka erkölcsi, tar­talmi, formai követelménye­it. Ha megtestesítjük... De a benyomásokra legfogéko­nyabb korban bepillantást adunk az utánunk jövő nem­zedéknek a nagy lehetőség­be. hogy fél szívvel, nyeg­leséggel, könnyű lelkiisme- í’ettcl is szerencsésen lehet hajókázni az élet vizein. Mert Kovács János mint apa. otthon szorgalomra ne­veli a fiát és óva inti a naplopástól, de mint főnök vagy munkatárs már nem követeli meg tőle a munka- helven. hogv képességeit be­csületesen állítsa a vállalt — és megfizetett! — köte­lezettség szolgálatába. Sze­mélyes helytállása pedig? Tudjuk: nem egyértelműen példaadó. A fenti témáról sok szó esik a családban is, nyil­vánosan is. De rosszallás helyett inkább nézzünk a nyári gyerekek után gyor­san: Jancsi meg Kati dol­gozik-e valóban?... És a szóbeli intelmek mellé állít­suk oda szülői példamutatá­sunkat is. 0 ............. Nóti Ilona V ILÁG PHOLETÄBJAJ, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam. 150. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. június 28., kedd Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén egész sor közérdekű kérdéssel foglalkozott. Egyebek között megtár­gyalta, hogy hogyan értéke­síthetik a szocialista brigád­vezetők áprilisi V. országos tanácskozásán elhangzott ja­vaslatokat. A legfontosabb feladat a társadalom gazda­sági erejének növelése. és ehhez a szocialista brigád- mozgalomtól mindenekelőtt azt várják, hogy példamu­tatásával, vonzerejével, a szocialista szemléletmódot erősítő hatásával segítse a termelés és gazdálkodás ha­tékonyságának növelését, a munka ‘minőségének javítá­sát. Az elnökség a brigád- mozgalom olyan, új formái­nak elterjedését is hasznos­nak látná, mint a műszaki és fizikai dolgózókat egy­aránt magában foglaló komplex brigádok alakulása a munkás-műszaki és alkal­mazotti szocialista brigádok szoros együttműködése, a brigádmozgalom és az újító- mozgalom szorosabb kancso- lata. a. kollektívák közötti szocialista szerződések rend­szere. Az elnökség emlékeztetett arra. hogy az országos ta­nácskozáson igen sok érté­kes felszólalás, javaslat, ész­revétel hangzott el, mindezt hasznosítani kell a népgaz­daság szamára. Az országos tanácskozás főbb dokumen­tumait az év folvamán egé­szen a munkapadokig eljut­tatják. | Az elnökség a SZOT és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének együttműködéséről is tár­gyalt, kiemelve, hogy ez az együttműködés igen hasznos a munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek javí­tása. a szocialista demokra­tizmus fejlesztése, a dolgo­zók társadalmi tevékenysé- . gének .. kibontakoztatása szempontjából egyaránt. Az együttműködésben alá- és fölérendeltség nélkül a köl­csönös érdekeken alapuló kapcsolatok érvényesülnek. A továbbiakban arról tár­gyalt az elnökség, hogy a 4 kiemelt nagyberuházások ki- " vitelezését hogyan segítik az érintett szakszervezetek, és egyben áttekintette a beru­házások helyzetét. A beru­házó, tervező és kivitelező vállalatok az utóbbi időben & általában teljesítették fel­adataikat. tapaszalhatók azonban elmaradások is. Az elnökség véleménye szerint fokozottan érvényt kellene szerezni az Állami Tervbi­zottság határozatának, amelynek lényege, hogy az éves népgazdasági tervezés­kor csak a valóban jól elő­készített nagyberuházások kezdését irányozzák elő. Az elnökség helyeslőén állapí­totta meg. hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny­ben a beruházásokon dolgo­zó valamennyi vállalat, va­lamennyi szocialista brigád­ja bekapcsolódott. További napirendi pont­ként az 1978. évi üdültetés kérdéseit vitatták meg. Jö­vőre több új üdülőt adnak át. s összesen 381 ezer 500 dolgozó veheti igénybe a kedvezményes szakszerveze­ti üdültetést, 9300-zal több, mint az idén. Mivel a ter­melőszövetkezeti tagság kö­réből is mind többen lép­nek be a szakszervezetbe. 1978-ban több mint 2500 tsz-tag is beutalót kap a szakszervezeti üdülőkbe. To­vábbra is fenntartják a népszerű külföldi csere- és turistaüdültetést. Jövőre ösz- szesen 8700-an utazhatnak Magyarországról külföldre. A továbbiakban az elnök­ség az 1976—77. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, majd a munkásszállásokon lakó dolgozók önkormány­zati szervének működéséről tárgyalt. Tájékoztató jelen­tést hallgatott meg a jóléti és kulturális alapok múlt évi felhasználásának szak- szervezeti tapasztalatairól; megvitatta a nyugdíjas szak- szervezeti tagok szervezeti életéről szóló jelentést; el­fogadta a SZOT és az el­nökség idei második félévi „ munkatervét s ugyancsak i elfogadta a szakszervezetek S.jövö évi költségvetésének * irányelveit. (MTI) Megkezdték az 1978-as modellek tervezését: Je" szenszki Rozália az új vonalú szoknyát „álmodja” mgg. Hortolányi Lászlóné cs Kettős István a megtervezett modellek mintadarabjait ké* sziti elő. (Fotó: Szántó György) Lázár György fogadta : dr. Ászén Szimitcsiewet Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, hétfőn hivatalában fo­gadta dr. Ászén Szimitcsiew jugoszláv szövetségi minisz­tert, aki a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési bizottság tárgyalásain tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Faluvégi Fajos pénzügyminiszter, va­lamint Halász József, ha­zánk belgrádi és dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete. (MTI) Győri Imre Prágába utazott Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titká­rának vezetésével — a Bé­ke és Szocializmus folyóirat szerkesztőségének meghívá­sára — Prágába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi je­lentőségével foglalkozó ta­nácskozáson. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Grósz Ká­roly, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Bolgár küldöttség érkezett Budapestre Hétfőn bolgár küldöttség érkezett Budapestre a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 15. ülés­szakára. A delegációt Makó Dakov bolgár miniszterel­nök-helyettes, az együttmű­ködési bizottság bolgár ta­gozatának elnöke vezeti. Fo­gadására a Ferihegyi repü- - lőtéren meg.iolent Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együtt­működés bizottság társelnö­ke. (MTI) Divatmodellek Gyöngyösről Évente mintegy kétszáz saját modellt terveznek és készítenek a Heves megyei Ruhaipari Vállalatnál, Tér. mékeikre főként a Szovjetunióból és az NDK-ból érkez­nek megrendelések, de érdeklődnek az ázsiai országokból is. í / í (Népújság telefotó — MTI-fotó. Tóth István felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents