Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
Szalafőn a PUyeszeren megnyílt az Őrségi Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az ország legújabb szabadtéri múzeuma eredeti környezetben őrzi az őrségi nép életét. Képünkön: az őrségi parasztság jellegzetes használati tárgyai, bútorai az egyik múzeumi házban. (MTI fotó — Rózsás Sándor) Röpülj Páva 77 Heves megyei együttesek a kamerák A Magyar Televízió, a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Nemzetiségi Szövetség meghirdette a Röpülj Páva ’77 című tv- vetélkedőt, amelynek célja a ma már élő népi hagyományok ápolása és továbbfejlesztése. A versengésre a megyékből ötvennégy csapat nevezett be. A szakzsüri mindenütt helyben értékelte a produkciókat, s a legrangosabb teljesítményt nyújtó 18 együttest minősítette arra érdemesnek, hogy képessége legjavából ízelítőt adjon az ország nyilvánossága előtt. Szűkebb pátriánk dal- és tánckedvelői — bár csak egy gárda indult — sikerrel vették az akadályokat, s lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Az ősszel vetítésre kertilő sorozatban fórumot kap Sütő Gyula nagyvisnyói népművész, a fedémesi asszony-, a gyöngyöspatai népdalkórus. A mátraderecskeiek a Keresztelő című jelenettel szerepelnek. A bodonyi gyerekek felelevenítik a hajdani élet pillanatait, a -szentdo- monkosiak az egykori fonó hangulatát idézik. A neves Vidróczki együttes bizonyára emlékezetes percekkel le- pi meg a nézőket. A bodonyi Fejes Pálné siratóénekkel utal a múlt szokásaira. Ezenkívül az érdeklődők megtekinthetik a parádsasvári üveggyár munkájáról készített riportot, a Hevesi Háziipari Szövetkezet divatbemutatóját, az egri Vallon utcai óvoda apróságainak tradíciókat őrző cserépedényformálását, illetve festését, és az egri óvodások Csivirintem-csavarintom című összeállítását. A felvételek egy része már elkészült, a többit július első napjaiban fejezik be. A vetélkedő ősszel kezdődik, s minden alkalommal két csapat mérkőzik meg egymással. Az egyik kiesik, a másik viszont 1978-ban verseng a legjobbakkal. Testvérnépünk testvérlapja Képek FÁKLYA-fényben Heves megyéről Érdeklődést felkeltő sorok, nagyszerű fényképek: a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Fáklya című lapját tartjuk a kezünkben. Testvérmegyénk rólunk beszél. Címlapján Nyina Grigorje~ vét, a Csuvas ASZSZK érdemes művészét, a Drámai Színház tagját mutatja be, s a további — belső — oldalakon — képeket kapunk magunkról — egy távoli lencsén át. Sok mindent megtudunk az új alkotmány adta új lehetőségekről, képeket kapunk a csuvasföldről. látjuk Andrijan Nyikolajevet szülőfalujában, Sorseliben, és a csebokszári dolgozók mérőműszergyárát. Képet kapunk a Fáklyából, a csuvas népi hímzés kelendő portékáiból és megtudjuk azt is, milyennek álmodták a tervezők a jövő Csebokszáriját. Testvérváros, testvérmegye. A Fáklya 12. száma fontos és érdekes tudósításokkal köszöntötte megyénket, és mi örömmel ismerünk magunkra. És köszöntjük ma a Fáklyát. testvérnépünk testvérlapját. Rólunk szól, és igaz minden sora, és mi is igyekszünk igazul szólni testvérnépünkről. Tudjuk: ennek jó tolmá- csolója — a Fáklya. Klubtalálkozó az Ifjúsági Parkban Holnap délután négy órakor kezdődik az a klubtalálkozó, amelyen a gyöngyösi és a járási klubok vesznek részt. A találkozó színhelye OJjWWÜt az Ifjúsági Park. A megjelenteket Harsányt László, a KISZ KB munkatársa köszönti. A vendégek között perui és jemeni diákok is lesznek, akik szintén műsorral szerepelnek majd a találkozón. A klubok vetélkedését az adácsi Orwo együttes zenekara teszi színessé. 1977. június 24., péntek Ballagás Gyöngyösön Ballagással egybekötött tanévzáró ünnepségét holnap délelőtt, 10 órakor tartja a gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző' Iskola. összesen hat végzős osztály vesz búcsút az iskolától, tanáraiktól, oktatóiktól és tanulótársaiktól. Az ünnep, ség színhelye a Dimitrov Népkert. Téma a közlekedés Közlekedésbiztonság* gyógyszerek* alkohol A súlyos közúti balesetek körülményét vizsgálva kiderült, hogy okként sorrendben a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés, a szabálytalan haladás és az ittasság szerepel. A közlekedési balesetek okainak vizsgálata hazánkban nem terjed ki jelenleg még a gyógyszerekre. Ismerve a hazai gyógyszerfogyasztás mértékét, ennek kihatása sem jelentéktelen. Erre mutatott rá az Orvosi Intézet egyik korábbi felmérése, amely 235 halálos kimenetelű baleset körülményeit vizsgálta. A vizsgálat arra a riasztó megállapításra vezetett, hogy a halálos és súlyos közúti balesetek csaknem 10 százalékában a gyógyszerfogyasztás a felelős. Az is kiderült, hogy éppen a legnagyobb anyagi rombolással, tömeges sérülésekkel járó balesetek előidézésében szinte törvényszerűen szerepelnek a gyógyszerek és az alkohol. BIZONYOS GYÓGYSZEREK már egészen kis meny- nyiségben is jelentősen csökkentik a vezetés biztonságát. Még fokozottabb a veszély akkor, ha a gyógyszer szedése gyógykezelés keretében, tehát viszonylag nagy meny- nyiségben történik. Egyes gyógyszerek hatására károsodik az észlelés, módosul a felismerés, késik a reakcióidő, eihúzódóvá válik a cselekvés. Az egyéni érzékenységtől függően ennek mértéke 25—75 százalékot is elérhet. A vezetésre káros gyógyszerek hatása alatt a vezetés stílusa megváltozik, inkoor- dinálttá. kapkodóvá válik. A kormánykezelés bizonytalan, úttartási, fékhasználati hibák jelentkeznek, — tehát éppen a biztonságos közlekedés leglényegesebb mozzanatai, döntő feltételei szenvednek kárt. A legveszélyesebb gyógyszerek a kábítószerek és altatók, de nem teljesen veszélytelenek ebben a tekintetben a különben ártalmatlan enyhe nyugtatók, sőt egyes fájdalomcsillapítók sem. A kábítószerek forgalmazása hazánkban, — szerencsére — rendkívül szigorú ellenőrzés alatt áll, a kábítószerfogyasztás ennélfogva jelentéktelen. Sokféle gyógyszert azonban széliében szednek orvosi javaslat nélkül is, amelyek a vezetésre károsak. Elsősorban az altatókra vonatkozik ez, amelyeknek a kiürülése lassú. A leggyakoribb a Tardyl, Sevenal. Dor- lotyn, — ezeknek gátló hatása több óra múlva is fennáll. Kevésbé elhúzódó hatásúak a Noxyron, a Eunoch- tin. amelyek hatóanyaga az alvás időszakában zömmel lebomlik. A szokványos, mindennapos nyugtatószerek közül a legismertebbek: az Andaxin, Trioxazin. Seduxen, Elenium, Tisercinet- ta, Valeriana stb., amelyek szedése mellett a gépjármű- vezetés bár hatóságilag megengedett, azonban semmiképpen sem biztonságos. Ugyanezt lehet elmondani egyes, fájdalomcsillapításra is alkalmazott készítményekről, — elsősorban a Ridol, Barbamid, Dolor, — valamint az úgynevezett allergiás betegségek gyógyszereiről is, mint a Pipolphen, Suprastin, Tavegyl. A magas vérnyomás gyógyszerei, de még egyes köhögéscsillapító szerek szedése is káros lehet a közlekedésbiztonság szempontjából, mint a Codein, Hydro- codin, Oxycodon. A súlyos közlekedési balesetek előidézésében igen előkelő helyen áll az ittasság. Az alkoholos befolyásoltságra konkrét adatok állnak rendelkezésre — szemben a gyógyszeres befolyásoltsággal, — mivel a balesetvizsgálat erre rutinszerű-1 en kiterjed. Eszerint a közlekedési sérülések mintegy 20 százalékát okozza ittasság. Megyénkben az 1976. évi 547 személyi sérülésből 108 esetben bizonyítottan és elsősorban ittasság szerepel, mint balesetet előidéző ok. A súlyos és halálos kimenetelű sérülések okait vizsgálva ez az arány még rosz- szabb. AZ ALKOHOL NARKO- TIKUS MÉREG, elsősorban a központi idegrendszert támadja meg. A szeszesitalfogyasztás 6orán jelentkező, kezdetben megtévesztő hangulatváltozás a legfinomabb agyi és lelki működésed rendellenességeit, megbomlását jelzi. Hatására csökken a központi idegrendszer rendező, megfontoló, mérséklő tevékenysége: a „közérzetjavulás” tulajdonképpen a szükséges gátlások elszabadulásának bevezetője. Mér* gező hatását fokozza, hogy igen gyorsan felszívódik a szervezetben, és viszonylag lassan emésztődik el. Óránként körülbelül hét gramm alkoholt képes elemészteni a szervezet, ami egy deciliter bor alkoholtartalmánál is kevesebb, következésképpen fél liter bor alkoholtartalmának teljes közömbösítése már 6— 7 órát is igénybe vehet. Al központi idegrendszerben pe-í dig még 24 óra múlva is ki-J mutatható. Az alkohol, az egyéni tűrő-} képességtől függően, a gépH járművezetésben nagy fokúj esetenként tragikus teljesít-* ménycsökkentést hoz létre.1 Ennek mértéke a szeszes ital mennyiségétől függ első-* sorban: 30—60 gramm alkohol hatására enyhe alkoholos befolyásoltság lép fel, és már csökken a figyelem; meglassul a reakciókészség; a gondolkodási folyamat felszabadul a gátlások alól. Al gépjárművezető élesebben! veszi a kanyarokat, nem adja! meg a kötelező elsőbbséget; stb. Ezt már 3—6 deci borj vagy egy deci rövidital lét-* rehozza. Közepes alkoholos befolyásoltság állapotában aj vezetésre a bizonytalanság; a mozgások rendezetlensége jellemző. Elegendő hozzá 7] —10 deci bor. vagy két deci megfelelő töménységű rövid-* ital. A vezető nem ismeri fel a veszélyeket, kritikátlanj nem vigyáz sem az anyagi értékekre, sem embertársaira, hajlamos cserben hagyni áldozatát. A súlyos alkoholos befolyásoltsághoz nagyfokú tájékozódási és látászavar, társul, a vezetés úgyszólván tehetetlen, öntudatlan. A VESZÉLYEK nemcsak az italfogyasztást közvetlenül követő állapotban rejlenek; hanem az alkoholmámor el* múlása utáni fáradtságban; kimerültségben is. Dr. Tóth Ferenc, főorvos az MKBT topja n. Vira néni félálomban sokáig nem fogta fel, miről beszél neki a mama, de amikor megértette, szipogni kezdett. Ám a mama azt mondta, hogy nincs értelme sírni, mert a könnyekkel semmire se megy az ember. Még azon az éjszakán elutazott, én meg ott maradtam Virá néninél. Pár nap múlva a néni egy újságot mutatott nekem. Nézegettem egy kicsit, aztán visszaadtam. Vira néni azt mondta, hogy haszontalan kölyök vagyok: az újságban Mikoláról és a mamáról írnak, én meg nem akarom elolvasni. Aztán belefogott, hogy a „saját szavaival” mesélje el. De úgy beszélt, hogy először semmit sem értettem. „Froszina éppen időben érkezett, Mikola most teljes biztonságban van...” És még azt is mondta, hogy a háborúban, amikor nagyapa is meghalt, a mama a partizánok összekötője volt. Szavaiból még azt is megtudtam, hogy a mama „furcsa asszony — annyi évig egymás mellett élni és hallgatni .. — A Mikolátok meg pont olyan, mint az anyja. — Aztán az újságból folytatta: „... Éjjel, amikor a kis szibériai település lakói aludtak, a tajga felett vihar vonult át... Vakitó fehér villám cikázott át a sötét égen, és belecsapott a település egyik kis épületébe, az Ulkan Szállóba. A szálló kigyulladt. Mikola Sznyegirjov kom- szomolista a sátrából észrevette, hogy ég a szálló. Nem lehetett késlekedni.' Odakiáltott a fiúknak: „Felkelni!”, maga pedig az épület felé rohant... Mire a társai a segítségére siettek, már elöl* tóttá a tűzet...” Mindig sejtettem, hogy Mikolánk egyszer valami hősi dolgot fog cselekedni. Most persze nagyon beteg szegény, mert súlyos égési sebeket szenvedett. Vira néni 6Írva fakadt, a sorok összemosódtak a szeme előtt. Újból a „saját szavaival” folytatta a történetet. Egyszerre minden megvilágosodott előttem. Még most is emlékszem minden szavá* ra: „... Az orvosok azt mondták: azonnal vérátömlesztésre van szüksége. Az egész volt tizedik A késedelem nél" kül elindult a kórházba. Ám az orvosok megmagyarázták, hogy olyan ember vérére van szükség, akinek már szintén voltak égési sebei. A tizedik A-ban egy sem akadt ilyen. Akkor a fiúk elmentek az építésvezetőhöz, aki a háborúban páncélos volt. Mikor meghallotta, milyen vér kell, szörnyen elrestellte magát és mentegetőzni kezdett, hogy ő egyszer sem égett meg, neki csak lőtt sebei voltak... Éppen akkor érkezett meg az anyád, az ő vére pontosan olyan volt.” A mama egy hónap múlva jött vissza Ulkanból. Rögtön készülődni kezdtünk a mesz- szi útra. A mama elmondta: mégiscsak disznóság, hogy ott még mindig nincs megfelelő női fodrász, a levegő azonban olyan, de olyan... Vira néni azt mondta, régen tudja, hogy a mamában szibériai jellem lakozik, és hogy ott majd jobb helyen lesz. Most Ulkanban lakunk, pontosan abban a szállóban, amelyet Mikola mentett meg. Ám az építkezés vezetője megígérte: tekintse úgy, hogy „a lakáskiutalás már a zsebében van.. Mostanában gyakran nézegetem a mamát, mert tudom, hogy hős. De bármennyit is nézegetem, semmi hősieset nem találok benne. A mama csak mama. Emlékszem, régebben olvastam valami könyvben egy hősről. Az aztán igazi hős volt! „Az arca, amelyet mintha gránitból metszettek volna, bátorságot sugárzott...” A mama arca azonban semmiféle bátorságot nem sugá* roz. A BAM vezetője azt mondta, hogy anyánk bátor és állhatatos asszony. És még azt is mondta, hogy mindenben lehet rá számítani. Érdekes volna tudni, mit mondana, ha látta volna, ho-* gyan sírt a mamám a fürdő-- szobában?! Ukránból fordította: Zahemszky László
