Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Ecevit köféitánca KOCKÁZATOS FELADATRA VÁLLALKOZOTT Bülent Ecevit, a hónap elején megtartott török parlamenti választások győztese, a köztársasági néppárt vezetője. amikor a minap bejelentette, hogy „egyszínű” kormányt alakít. A 450 tagú parlamentben ugyanis a KNP 214 mandátumot birtokol, ami tehát kevés az abszolút többség biztosításához. Más kiutat azonban Epevit nem talált, miután az egyetlen elfogadható koalíciós partnerrel, a Necmettin Erbakan vezette nemzeti üdv párttal folytatott tárgyalásai kudarccal végződtek. A második legnagyobb párttal, a Süleyman Demirel vezette — eddig kormányon volt — igazságpárttal, amely a nagyburzsoázia és a földbirtokos réteg érdekeit képviseli, elképzelhetetlen a szociáldemokrata jellegű KNP társulása. A nemzeti üdv pártja, amely a néptömegek vallási érzületével visszaélve a köztársaságot (és a KNP-t) alapító Kemal Atatürk elveinek nyílt ellenzője s az iszlámállam restaurálása mellett kardoskodik, túl nagy engedményeket követelt a KNP-től a parlamenti támogatásért cserébe- Ez a konzervatív párt ellenez minden belső reformot, valamint engedményt a Görögországgal fennálló vitában Ciprus és az Égei-tenger kérdésében. Ilyen ár elfogadhatatlannak bizonyult a KNP számára, s ezért Ecevit inkább a kisebbségi kormánnyal kísérletezik. S TETTE EZT ANNAK ELLENÉRE, hogy Demirel és Erbakan jóelőre közölte1 pártjaik a parlamentben nem fognak türelmet tanúsítani egy ilyen jellegű kabinet iránt. Ecevit mégis bízik abban, hogy kormánya — legalábbis egyelőre — bizalmat kap majd a parlamentben. Bízik egyrészt a 4 független képviselő támogatásában, másrészt pedig abban, hogy a kisebb pártok tartózkodni fognak kormánya megbuktatásától. Elsősorban önérdekből mert az esetleges újabb választások során folytatódna a polarizálódás a két párt köré. s tovább zsugorodnának a ,-kicsik”. A kormányválságot ráadásul a politikai terrorizmus újbóli fellángolása kísérné, ami pedig növelné a hadsereg közbelépésének — a Törökországban mindig időszerű — veszélyét. ALIGHANEM A KNP SZÁMÍT más pártbéli képviselők átcsábítására is: az előző parlamenti időszak alatt ugyanis 91 honatya változtatott pártszínt (!) ezzel együtt is azonban Ecevit kormányának kötél táncot kell járnia a parlamentben. Holott Törökországnak éppenséggel egy stabil és erős kormányra volna szüksége, amely hozzáfoghatna a felgyülemlett bajok orvoslásához. Ezek közül is égető gond a két évtizede húzódó földreform ügye. továbbá a gazdaság ziláltsága: az ország súlyos eladósodása. az évi 20 százalékos infláció és a hárommillió munkanélküli. Ecevit a legalkalmasabbnak látszik a halaszthatatlanul szükséges rendcsinálásra, de egyelőre nyitott kérdés, hogy hagyni fogják-e. Pálfi Viktor Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a KGST 31. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munkákat hatékonyabban kell végeznünk, különös gondot fordítva nemzetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesítésére. Emlékeztetnek arra: a KGST tavalyi ülésszaka határozatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidolgozni az energia- és nyersanyagfelhasználás, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a közlekedés fejlesztése területén. Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok valóra váltása hoz. zájárul a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődéséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozásához. ötéves tervünk második évében vagyunk, de rpáris hozzáfogtunk a következő: az 1981—1985-ös évet felölelő tervidőszak munkáinak előkészítéséhez, a tervek nemzetközi összehangolásának megszervezéséhez. Az ülésszak jóváhagyta ennek prog. ram j át. A tanácskozás során egyöntetű volt a vélemény arról, hogy mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítésének kérdéseivel kell foglalkozni. A tanácskozás homlokterében tehát a növekvő energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésének problémái álltak. Az energia- és nyersanyagellátás megoldása nem csupán a szocialista országoknál áll a figyelem középpontjában, hanem a világ minden részében. Rendkívül összetett feladatokról van szó, és éppen ezért, a megoldáshoz sokirányú tevékenység szükséges. A XXXI. ülésszak erőteljesen felhívta a figyelmet a belső erőforrások, el sősorban a szilárd fűtőanya gok és a vízi energia maximális hasznosítására, az atomerőművek gyorsított építésére, az energiahordozók feltárását szolgáló geológiai kutatások fokozására. Hasonló nyomatékkai szerepelt a gazdaságos és takarékos fűtőanyag- és energiafelhaszná. lás, az enegiaigényes iparágak ésszerű telepítése, „Előkerült” Idi Amin Az ugandai rádió csütörtökön először adott hírt Idi Amin elnökről, aki — mint ismeretes — több napon át nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Ez olyan, elsősorban kenyai sajtójelenté. seknek adott tápot, amelyek szerint az elnök ellen a múlt héten merényletet kíséreltek meg. Az ugandai rádió most közölte, hogy Amin elnök életben van, és „az elmúlt hetek kemény munkája után korábban már bejelentett, egyhetes pihenőjét töltötte”. PUCCS VOLT a Seychel- les-szigeteken. És akkor, mi van? — kérdezhetné bárki. A világ már oly sok. drámai fordulatokban bővelkedő államcsínyt élt meg, hogy igazán jelentéktelen epizódnak számíthat, ha az Indiai-óceán, 94 jórészt lakatlan szigetből álló országában, amely brit gyarmat volt, megfosztják tisztségétől az elnököt. Talán mondani sem kell, akkor, amikor külföldre utazott. A puccs helyett kívánatosabb lenne politikai csuklásról beszélni. Vagy talán mégsem? A hatalomváltás ugyanis némi riadalmat okozott a képzeletbeli katonai-politikai tőzsdén. Érthetően. Az Indiai-óceán és az ott levő szigetek, szigetcsoportok árfolyamát néhány éve egyre magasabban jegyzik. A Seychelles-szigetcsoportét is. A New York Times helyszínen járt tudósítója rendkívül egyszerű magyarázatot adott: a szigeteknek nagy stratégiai jelentősége van. Az Egyesült Államok a megbuktatott elnökkel olyan megállapodást kötött, amelynek alapján műholdmegfigyelő állomást működtethet a Sey- chelles-szigeteken. Washingtonban attól tartanak, hogy a kezdetben politikai csuklásnak vélt esemény kockáztathatja a támaszpont létét, s így kieshet egy láncszem a kialakulóban levő amerikai hadászati rendszerből. Az állomás feladata ugyanis elsősorban az, hogy a korántsem békés feladatokat teljesítő műholdak mozgását kövesse. A SE Y CHELLES-SZIGETEKTÖL keletre, az Indiaióceán mértani középpontjában már majdnem készen van az a támaszpont, amelyről évek óta mind több szó esik világpolitikai fórumokon. A helyszín Diego Garcia korallsziget. hajdan szinSzigetek értéke Békeszólam és támaszpontépités tén brit ellenőrzés alatt állt. Csak némi „rábeszélés” kellett hozzá, hogy 1966-ban az angolok átengedjék a szigetet az amerikaiaknak. Az első lépés a néhány száz őslakó kitelepítése volt. Ezután megkezdődtek a munkálatok, amelyekről mindeddig meglehetősen hiányos információk láttak napvilágot. Most már többet tudhatunk. A Pentagon — a munkálatok megkezdése, , hat év óta — először meglepő turistaútra invitálta amerikai és brit újságírók egy csoportját. A villámturné igazán bővelkedett látványosságokban: A földmunkagépek napi núsz órát dolgoznak, 3600 méterre hosszabbítják meg a repülőtér kifutópályáját, alkalmassá teszik modern távolsági bombázók fogadására. A húsz kilométer hosszú, néhány száz méter széles, V- alakot formáló sziget természetes öblét mélyítik, a kikötő nyitva állhat majd re- pülőgép-anyahajók és nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók előtt. Már készül a 640 ezer hordónyi üzemanyag befogadására alkalmas tároló. A szigeten már régóta üzemel a műholdas és rádiós távközlési központ. Az előzetes számítások szerint a végköltség 173 millió dollárt tesz ki. Az amerikai fegyverkezési adatok tükrében igazán elenyésző összegről van szó. s cserébe ezért az Egyesült Államok olyan légi- és haditengerészeti támaszponthoz jut, amelynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A Pentagon már régóta különös érdeklődést tanúsít az Indiaióceán iránt. Amerikai katonai vezetők például még a hatvanas évek elején javasolták, hogy állandóan állo- másoztassanak flottaegységeket a térségben. A „vonzalom” oka: az amerikai tőkeérdekeltségek védelme Afrikában és Ázsiában, az Indiai-óceánon átvezető hadászati fontosságú hajóutak ellenőrzése. Az Egyesült Államok ázsiai politikájának átértékelése jócskán megnövelte e „vonzalmat”. Kialakult az az elképzelés, hogy a szárazföldről való visszavonulást a sziget-támaszpontok láncolatával kell helyettesíteni. Ezzel egyidőben Washington számára felértéke-. lődtek a közel-keleti olajforrások. Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak sikere pedig igazán aggódóvá tette az érdekelt monopóliumokat és tábornokokat. A globális stratégia is nagy súllyal esett latba: amerikai szakértők szerint az Indiaióceán északi vizeiről, a tengeralattjárókról rakétákkal, közvetlenül veszélyeztethetők a Szovjetunió nagyvárosai, még Leningrad is. A TÁMASZPONTÉPfTÉST természetesen a „szovjet veszéllyel” próbálják indokolni, azzal, hogy a szovjet hadihajók már több éve rendszeresen hajóznak az Indiaióceánon. Az amerikai érvelés azonban enyhén szólva sántít. Nem a szovjet hadiflotta egységei jelentek meg először. az Indiai-óceánon, nincsenek támaszpontjaik (a kikötőhasználati jog nem számítható annak), továbbá szovjet részről joggal vélik úgy. hogy a növekvő amerikai haditengerészeti jelenlét veszélyezteti a hajózás szabadságát. Az Indiai-óceánon át vezetnek a Szovjetunió európai és távol-keleti kikötőit összekötő tengeri útvonalak. Ennek ellenére már többször is javasolták, hogy kölcsönösségi alapon tárgyaljanak az érintett nagyhatalmak és partmenti országok a hajózás biztonságának szavatolásáról, akadályozzák meg, hogy az Indiai-óceán fegyverkezési verseny színterévé váljék, de joggal hangoztatják, hogy az első lépésként a támaszpontokat kell megszüntetni. A parmenti, döntő többségében fejlődő országok azt szorgalmazzák, hogy az Indiai-óceánt nyilvánítsák békeövezetté. MINDEZ DIPLOMÁCIAI LÉPÉSKÉNYSZERBE hozta az Egyesült Államokat. Carter elnök igazán nagyvonalúan javasolta a Szovjetuniónak az Indiai-óceán teljes demilitarizálását. Csakhogy miközben az amerikai elnök ’ „demilitarizálásról”, „Kölcsönös katonai önmérsékletről” beszélt, egy szót sem ejtett a támaszpontokról. S milyen véletlen: az elnöki bejelentést követően vitte el a Pentagon a sajtó képviselőit Diego GarciáZalai István mindennek érdekében a tagországok közötti együttműködés fokozása, az erők egyesítése. A legfontosabb energia- hordozók a szén, az olaj, a gáz, az atomenergia. Az elsődleges energiaforrások bővítése mellett, napjainkban rendkívül nagy jelentősége van a szóban forgó energia- hordozók takarékos felhasználásának, a velük való észszerű gazdálkodásnak. Izrael hajthatatlan NEW YORK: A szovjet hírügynökség New Yorkból keltezett tudósításában megállapítja: az új izraeli kormány nyilvánosan megerősítette Tel Aviv arra irányuló szándékát, hogy a szomszédos arab országok vonatkozásában a korábbi, expanzionista irányvonalat folytatja. Dajan, az új külügyminiszter, alighogy beiktatták tisztségébe, kijelentette, hogy Izrael egyik fő célja a megszállt arab területekről való teljes kivonulásra vonatkozó követelések elutasítása. képtévirúnkon érkezett A dél-afrikai Johannesburgban a rendőrség brutális módon bántalmazta a vezetőik letartóztatása ellen tiltakozó diákokat. Képünkön: a diákok egyike rendőrkézen. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT BÉLAPÁTFALVI ÜJ CEMENTGYÁR KIEMELT BERUHÁZÁSHOZ felvesz: LAKATOS, HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: Eger, Ady E. u. 31/a„ félfogadás mindennap. Gyöngyös. Rózsa út 8„ félfogadás; hétfőn, kedden, szerdán (Mátra Szálló mellett, huszárszobornál). MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK! Engedményes bútorakció Füzesabonyban június 30-ig EGYES BÜTORFÉLESÉGEKNÉL 10—40 SZÁZALÉK ENGEDMÉNY! LEHEL GYERMEKSZOBA NYÍRSÉG SZEKRÉNYSOR TITUSZ GARNITÚRA EMESE GARNITÚRA 5 027 Ft— 4 524 Ft 10 050 Ft— 8 040 Ft 14 870 Ft—10 409 Ft 10 150 Ft— 8 120 Ft SZEKRÉNYSOROK, ÜLŐGARNITÚRÁK, FOTELEK! AZ AKCIÓ IDEJE ALATT A HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS DÍJTALAN! Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök fogadta Santiago Carillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. Képünkön: Carillo a miniszterelnöki palota előtt az újságírók gyűrűjében.
