Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

1977. június 23., csütörtök A Nap kél 3.47 — nyugszik 19.45 órakor A Hold kél 10.40 — nyugszik 23.13 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ZOLTÁN nevű kedves olvasóinkat! A magyar szókincsbe a népvándorlás korában a iél-oroszországi bolgár—török népekkel történt érint­kezés során került az arab—török nyelvek ,,szultán”, .fejedelem” szava révén. Húsz évvel ezelőtt halt meg Louis Fürnberg német költő és elbeszélő. Egész újságírói és költői tevékeny­ségét a kommunista eszmék szolgálatába állította. A német fasiszták elől sikerült külföldre menekülnie, majd 1946-ban' visszatért Csehszlovákiába; néhány év­vel később az NDK-ba, Weimarba költözött. A költé­szet hagyományos formáinak művésze volt; példaké­peinek — Goethének és Rilkének — gondolati tiszta­sága, illetve formaművészete jellemzi az ő munkás­ságát is. Sok jelentős agitációs és közéleti témájú verset írt. Természeti lírája, az élet és halál kérdései­vel foglalkozó versei mögött a szocialista meggyőző­désben harmóniát találó ember bölcs humanitása rej­lik. Lírájának egyéni jegye, hogy a természetet tárgy­ként és költői képként használja fel, s a hangulati, az érzelmi, a gondolati elemeket sikerül szétválaszt- hatatlan egységbe olvasztania. Több könyvét nálunk is kiadták. Időjárás: Várható időjárás ma estig: túlnyomóan felhős idő, sokfelé esővel, záporral, a délkeleti, keleti országrész­ben zivatarral. Napközben időnként élénk északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 19—24 fok között. A 60. évforduló jegyében Magyar—szovjet ifjúsági taláSkozók a megyében Az ifjúsági klubok, a KISZ- alapszervezetek tagjai ezek­ben a hónapokban külön programként tervezik azokat a baráti esteket, amelyeken a magyar és a szovjet fiata­lok vesznek részt. Az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda szervezésében megyénkbe érkező szovjet fiatalok csoportjai ugyanis ellátogatnak egy-egy üzem, intézmény, vagy lakóterület KISZ-alapszervezetéhez. A vendéglátó ifjúkommunisták hangulatos baráti beszélgeté­sek során tájékoztatják a szovjet fiatalokat a munka­helyi eredményeikről, moz­galmi tevékenységükről. A! legtöbb helyen beszámolnak I arról is, hogy miként készül- ! nek a 60. évforduló megün- I neplésére, illetve a világ if- ' jóságának kubai seregszem- j léjére. Az idén 34 szovjet ifjúsági < turistacsoportot fogadnak a • megyében. Egerbe, illetve az ! egri járás községeibe — töb­bek között Andornaktályára, j Novajra, Bélapátfalvára, j Vcrpelétre, Egercsehibe és Sírokba — látogatnak el a \ legtöbben. A fiatalok utazási irodája I más szocialista országból ér­kező fiataloknak is szervez \ hasonló programokat. A ma­gyar fiatalok pedig felke­reshetik a baráti országokat \ az Expressz szervezésében. Az év első öt hónapjában több mint ezer Heves me- gyei fiatal utazott így kül­földre. Itthoni programokra \ is invitálták a KlSZ-szerve- zetek tagjait: o mezőgazda' sági fiatalok egy része pél­dául Egerben töltött el egy hetet a szabad idejéből. Or­szágjáráson csaknem 2500 fiatal vett részt a megyéből, s több mint ötezer utazó if­júmunkásnak, KISZ-tagnak biztosítottak különféle szol­gáltatást, ellátást. A Heves megyei fiatalok egy-egy cso­portja üdülhetett például a Duna-kanyarban, Verőce­maroson, illetve Kiliántele- pen. A Szovjetunióba utazó Expressz-csoportok tagjai — szintén a 60. évfordulóra va­ló készülődés jegyében — a távoli városokban, a hős szovjet településeken talál­koznak a lenini Komszomol képviselőivel, akik baráti be­szélgetésen idézik fel a test­vérnép eredményeit, sikereit. Gyermekkorában szobrok­ról álmodott. Egész korán kőfigurákat, majd pedig fát faragott. Mindezt kedvtelés­ből csinálta, mert arany­művesnek készült. Ám a sors mégis másként hozta, nem sikerült a dédelgetett vágy, nem lehetett arany­műves, így helyette a mű­bútorasztalos szakmát vá­lasztotta. + ORVOSI ÜGYELET | Czápos József mégsem bánta meg ezt a döntést, hiszen 42 esztendeje ebben a szakmában dolgozik, s eb­ből 37 éve Gyöngyösön. Életének nagyobbik részét a bútorkészítésnek szánta. Ara­don tanulta a mesterséget Metzger Miklós jó hírű asz­talosnál. Ott mégis rövid időt töltött, mert szerencsé­vel bekerült az akkori ara­di Lengyel-féle műbútor­gyárba. A szakmát igazából ott ismerte meg. A gyár mór akkor is elismert volt Európában, ahol különböző stílbútorokat készítettek. Ba­rokk, rokokó, biedermeier garnitúrák jelezték a jól képzett mesterek munkáját. Et?v hétig próbamunkásként alkalmazták. Amikor látták, hogy akar és nem is tehet­ségtelen. akkor vették a gyár nyilvántartott munká­sai közé. Most a gyöngyösi Város­kert utcában, a málnaluga­sokkal körülvett műhelyben idézi fel régmúlt emlékeit. — Az aradi gyárban értet­tem meg igazán, hogy mi­lyen szép az asztalosszak­ma. Stílbútorokat készíteni mindig különleges feladatot EGERBEN: 19 órától péntek ] reggel 7 óráig á Bajesy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: ' 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szere is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig a Széchenyi u. 1. szám alatti rendelőben. HATVANBAN: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig a Kossuth tér 18. szám alatti rendelőben. Virág Károly látogatása a hevesi járásban A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére Állják szavukat a visontai bányászok Fecske... Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára tegnap a hevesi já­rásba látogatott. Először a járási pártbizottságot kereste fel, ahol Misi Vilmos, a já­rási pártbizottság tiktára és Nagy Károly, a járási hivatal elnöke fogadta. A baráti elv­társi beszélgetés során Misi Vilmos tájékoztatta a vendé­get a járás helyzetéről, fel­adatairól, gazdasági és po­litikai munkájáról. Ezt követően a nagyköz- ' ségi pártbizottságot kereste fel Virág Károly, ahol Ben- cze Béla, a pártbizottság tit­kára és Nagy Zoltán, a nagy­községi tanács elnöke szin­tén tájékoztatta a megyei pártbizottság titkárát az időszerű kérdésekről, aki en­nek elhangzása után az átá~ nyi termelőszövetkezetet ke­reste fel. Itt Kiss István, a termelőszövetkezet elnöke és Kiss József, a községi tanács elnöke fogadta Virág Ká­rolyt. Kiskörei látogatással foly­tatódott a délutáni program, ennek során Kontra Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára és Molnár István ta­nácselnök tájékoztatta a ven­déget a nagyközség életéről, az ott folyó kiemelkedően fontos feladatok végrehaj­fácárnl A Mátraalji Szénbányák visontai Thorez-üzemének dolgozói is több és jobb mun­kát ígértek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő mun­kaversenyükön. A bányá­szok — mint a későbbiek igazolták — komolyan vették vállalásaikat. Így aztán — ahogyan tegnap Kálomista Imre üzemigazgató jelentette szerkesztőségünknek — szer­da délelőtt 10 órára sikerült teljesíteniük idei, első félévi 3 200 000 tonnás termelési tervüket, ami biztató a to­vábbiakat, az egész eszten­dőt illetően. A visontaiak munkaverse­nyének újabb lendületet adott a szép eredmény, s így június végéig legalább 130— 150 ezer tonnás többletter­melésre van kilátás. Vison- tán most újra fogadkoznak, s reméljük, hogy a bányá­szok ismét állják majd sza­vukat. Honismeret cs díszítőművészet Lemezlovasok a porondon Bár nyár van, és meleg, a strandolás, kirándulás sze­zonja, mégsem kihalt az egri Megyei Művelődési Központ. Ilyenkor rendezik meg a tan­folyamokat, továbbképzése­ket. Vasárnaptól a néptáncok­tatók számára tartanak egy­hetes továbbképzést. A részt­vevők a különböző tájegysé­gek és korok jellegzetes népi táncaival ismerkednek meg. Szintén most gyűltek össze a népdalkórusvezetők is. Az ide jelentkező pedagógusok előadásokat hallgatnak az énekes és hangszeres nép­zenéről, összehasonlítják a népdalt, a magyarnótát és a népies dalt, s foglalkoznak kottaolvasási és néprajzi alapismeretekkel is. A díszí­tőművészeti tanfolyamon Pá­rádon a matyó, a kalocsai, a rábaközi, a sióagárdi kézi­munka rejtelmeit fedezik föl a résztvevők. A honismereti szakkörve­zetők szűkebb hazánk törté­netének kincseivel, a gyűjtés mibenlétével, technikájával egy héten át foglalkoznak majd. Ezúttal első ízben ke­rül sor a lemezlovas klubve­zetők találkozójára Egerben. A tanfolyam eredményéről a fiatalok, a nagyközönség előtt adnak számot az egri Fagylaltkertben, ahol estéről estére önálló programokat mutatnak be. igen, a fecskéről van szó, áré ról a kedves és szép madárral, amelyet ujjongva koszönt mine den közép-európai úgy tava- szodván; arról a mindenki altat kedvelt frakkos és villámröptü. csivegő és gondos családtervezo madárról, amely népünk tuda­tában a természetszeretet mezs­gyéjén jó utat talált szivünk­höz. Ugyanúgy, mint a gólya. Nagy költőket ihletett versírás­ra, s tavaszi megjelenésük még a meteorológusok szivébe is me­leget hoz- Miért lelkesedem eny- nyire? Csak azért, hogy az eU lenpólust élezzem. Mert van ilyen is. Természetesen az ola­szokat nem bírálhatom, hogy aa énekesmadarak pusztításában (étkezés ügyben) élen járnak, de hogy ml. akik a magunk! módján — és joggal — értékes­nek, kedveltnek tartjuk emo csivegő szárnyasokat, hozzájá­rulunk a pusztításukhoz már nagy ellentmondást takar. A mi­nap az egri Széchenyi út 42» számú ház kapuja alatt egy tíz- évesforma kisfiú seprűvel verta le a fecskefészkeket, és gyűj­tötte zsebre — ki tudja milyen okból — az alig kikelt fiókákati Sajnos. 6 most a témaadó, da nem bánthatjuk. Inkább a szü­leit illeti a markáns bírálat: ezt tanulta fölük? Hiszen az idősebt? korosztály még emlékezhet a régebbiek tanítására; az örömöt, a biztatást, a természet úiulását hirdető fecskék megjelenésére. Vagy irtsunk ki végre mindent környezetünkből, ami szép. ami valamennyire is emlékeztet a természethez való tartozásunkrat Erre nevelünk ma már minden gyereket? ft. a* ! Magyar filmek külföldre Országszerte befejeződtek az érettségi vizsgák A napokban hazánkba» jártak a szocialista országok, filmátvételi küldöttségei, az utóbbi fél év hazai játék-r és rövidfilmtermése közt vá— lógatva tíz játék, és 16 rö­vidfilmünket tekintették meg^ A megnézett játékfilmek kö­zül a legtöbben Dargay AH tila Ludas Matyi című égés», estét betöltő rajz-játékfilm­jét vették át: ezt a filmet a* közeljövőben a Szovjetunió«« ban, Bulgáriában, CsehszJo-... vákiában, Jugoszláviában, a» NDK-ban, Mongóliában és Romániában egyaránt be-r mutatják. Várkonyi Zoltán kétrészes filmjét, a Jókai-regényből készült Fekete gyémántokat hat ország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia és ^Románia — vásárolta meg forgalmazásra. Szerdán országszerte be­fejeződtek az érettségi vizs­gák. Több mint 48 ezren ad­tak számot a négy év alatt elsajátított ismeretekről. A szakközépiskolások közül a legtöbben — tízezren — az ipari jellegű oktatási intéz­ményekben fejezték be ta­nulmányaikat. A negyedikesek 58 száza­léka volt lány, zömük — mintegy 65 százalék — a gimnáziumokban végzett, ám számuk másutt is meg­haladta a fiúkét. A nagy erőpróba, amely június 9-én kezdődött, me­gyénkben is véget ért. A bi­zottságok előtt a 21 gimná­ziumi osztályban 759-en, a 22 szakközépiskoláiban 688-an bizonyíthatták felkészültsé­güket. Intarziák a barokk asztalon 1940-ben és azóta jelentett, amely nagy türel­met és szépérzéket igényel. Ott, az aradi gyárban volt gépműhely is, de az íróasz­talokat, a könyvszekrényeket és a barokk szekrényeket mégis kézi szerszámokkal faragtuk. Az volt az igazi, mert például egy intarziás szekrényt vagy asztalt készí­teni csak kézi faragással le­hetett, miután nem léteztek még akkor a stílbútorgyár­táshoz használt gépek úgy, mint ma. Czápos József került Gyöngyösre, is ott dolgozik. — Ahogy véletlenül let­tem műbútorasztalos, úgy véletlenül kerültem ide a mátraalji városba is. Arad­ról Szegedre akartam men­ni. az volt a célom, de nem sikerült, így maradt Gyön­gyös. Az évtizedek során megszerettem a várost, a környéket, az erdőkkel öve­zett Mátrát, a magas he­gyet. Amikor Gyöngyösre kerültem, Csillik László asztalosnál dolgoztam. 1944. őszén a város bombázásakor néhai mesterem házát is ta­lálat érte és az egész csa­lád elpusztult. Én úgy ma­radtam életben, hogy éppen kenyérért voltam, de amikor Felújítják az egri török fürdőt visszatértem, már senkit sem találtam. A háború után tehát min­dent újból kellett kezdenie. — Lényegében mindenem elpusztult, viszont talpra akartam állni, így újból kezdtem. 1948-ban sikeres mestervizsgát tettem a Mis­kolci Munkakamara elnök­sége előtt. És azóta mint asztalosmester dolgozom. A stílbútorkészítés mellett éve­kig együttműködtem Hegy­vári Sándor gyöngyösi pus­kamű vessel. Én faragtam diófából a különböző pus­katusokat, ő pedig csöveket és díszes vereteket készített hozzájuk. Legszívesebben azonban az intarziás bútorokban lelte örömét. — Nehéz, rendkívül mun­kaigényes, de szép feladat egy barokk vagy reneszánsz intarziás kép elkészítése. Ezeket ott Aradon tanultam a gyárban, ahol generációk nőttek fel ezzel foglalkozva. Rajzok alapján készítettük az intarziás bútorokat. Most már főleg csak javítással foglalkozom. Négy év múl­va megyek nyugdíjba és ak­kor ismét szeretnék majd stílbútorokat készíteni egye­di intarziákkal, de saját magamnak. Czápos Józsefet nemrég Heves megye Tanácsának ; elnöke a „Szakma kiváló ; mestere” címmel tüntette ; ki. melyet munkájának ed- j digi legnagyobb elismerése-; ként tart számon. (mentusz) A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat mintegy 28 millió forint költséggel szinte újjávarázsolja az 1600-as évek elején épült török fürdőt cs a később hozzáépített klasszicista stílusú épületrészt. Az újjáépítés során hat mc dence között válogathatnak majd a vendégek. Helyet kap még itt egy orvosi rendelő, a mozgásszervi betegek részére pedig iszap- és súlyfürdő is készül. Az építők 1978 októbe­rére ígérik a fürdő átadását. Képünkön: különleges techni­kával építik a török fürdő kupoláját. (Fotó: Perl Márton) Mmisw, A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja — Főszerkesztő: PAPP JANOS — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vál­lalat. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC — Szerkesztőség — 330t Eger, Beloiannisz utca 3. (PL: 23. 3301) Telefon: 12-73, 20-29, 24-44.3200 Gyöngyös. Rózsa u t. 11-697. 3000'Hatvan, Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-51 Kiadóhivatal Eger, 3301 Beloiannisz u. 3. (PL: 23. 3301) Telefon: 12-68 — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy hónapra: 20,— Ft. Előfizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél. — Index: 20062. — Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger, Vincellériskola u. 3. Igazgató: BEDE ISTVÁN. — HU ISSN 0133—070*. á 4 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents