Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

Állami gazdaságok az ötéves tervben 1. Tejtermelésben az élen A március közepén Debre­cenben megrendezett orszá­gos szarvasmarha-tenyész­tési tanácskozást üdvözlő le­velében egyebek között így írt dr. Romany Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter: „Nagyra értéke­lem az ullami gazdasagok 3oí4 literes országos allagat”. A tej hozamról van szó, amely majdnem két és lei száz literrel gyarapodott egyellen év alatt, ideértvén a termelőszövetkezetek és a kisgazdaságok termelését is. YtTseiiygyőzlesck J OJ A tejtermelési verseny di­jainak átadásakor is kitűnt, hogy a nem kevés eredmé­nyesen dolgozo téesz mellett, az állami gazdaságok van­nak fölényben. Igaz, a ma- gyartarka tehenekkel bene­vezett gazdaságok között az első és második helyezést termelőszövetkezet érte el, míg a harmadik díjas állami gazdaság lett. De már mind a fajtiszta, mind a keresztezett Holstein-Friz teheneket tar­tók élére állami gazdaság került. Az előbbiekben az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát nyerte el a fődíjat, amely 352 tehéntől egyenként (1783 liter tejet fejt. míg a keresztezett állománnyal bí­rók sorrendje: Szigetvári, Mezőnagymihályi, Hajdúná­nási és Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Az egyéb import­fajtákkal versenyzők közül a Környei Mezőgazdasági Kombinát jutott az élre. Klenczner Andrástól, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgató­jától megkérdeztem a díjki­osztás után: a szarvasmarha­tenyésztésben most már úgy látszik, mindenképpen élen járnak az állami gazdaságok; amelyek tehát sokféle te­nyésztési és tartási tapaszta­latot tudnak átadni a ter­melőszövetkezeteknek. Meg­ítélése szerint ezenkívül mi az az ágazat, amivel hasonló színvonalra jutott az ország 134 állami gazdasága? A ve­zérigazgató szerint a szarvas­marhán kívül a sertés, to­vábbá a gabonatermesztés ilyenek. ül a 1000 liier eléréséhez Lássuk tehát először, mi­ként alakult a mai, általá­nosan elismertté az állami gazdaságok szarvasmarha­tenyésztése? A kép fölvázo­lásához dr. Mentényi Miklós vezérigazgató-helyettes nyúj­tott segítsége. Kiindulásnak minősítette az 1988-as dátu­mot. amikor is egy felmérés alapján elhatározták, hogy importálnak külföldön jól bevált fajtákat, de erre még főleg a feketetarka lapályt tekintették megfelelőnek. Az 1972-es kormányhatá­rozat lényeges vonása volt, hogy a tenyésztés célja ket­tős: tej- és húsirányú szako­sodással jár együtt. 1975-ben állították össze a gazdaságok szarvasmarha-ágazatának ötödik ötéves tervét. Távlati­lag a tehénállomány 73 szá­zaléka tejtermelő típusú, 16 ( százaléka egyhasznú húsmar- ha. 11 százaléka pedig ket­tős hasznosítású. A tejtermelésben az első jelentősebb eredmények 1975. óta mutatkoznak meg. Az 1972-ben mindössze 2942 li­teres átlag 1975-ben már 3326, tavaly pedig a minisz­ter említett levelében is le­írt 3674 literes átlaghozamot érték el az állami gazdasá­gok. Csupán tavaly 348 li­terrel gyarapodott a tehe- nenkénti átlaghozam, s ha ez a 10 százalékos növekedés az idén megismétlődhetne, az ál­lami gazdaságok tejtermelése elérné a bűvös 4000 literes határt. A vezérigazgató-he­lyettes véleménye szerint a január 1-től életbe léptetett többlettej-értékesítési pré­mium nagy ösztönző erre. Kevesebb munkaerővel Annak ellenére így van ez, hogy egyéb mutatókban — elhullás, szaporulat, húster­melés és így tovább — még nem tudnak hasonló mérvű fejlődést felmutatni az állami gazdaságok. A 134 közül 110 tart tehenet, közülük is 107 kizárólag tejtermelőt. A mostani ötéves tervben a 110 gazdaságból 26-ban épül 27 teljesen új telep, 24 ezer férőhellyel. A korszerűsítés­sel együtt azt kívánják elér­ni, hogy 1980-ra 80 ezer tej­termelő férőhely legyen im­már szakosított tel4peken. — Olyan, kevesebb munka­erőt igénylő, jobban gépesí­tett teleprendszerre van szükség — fogalmaz dr. Me- tényi Miklós —. amely kielé­gíti az állat élettani kívánal­mait, de környezetvédelmi és munkavédelmi szempont­ból is megfelelő. Megkezdőd­tek az ilyen új telepek épí­tése, eléggé drágán, még sok megoldatlan problémával. Némelyek talán fölvetik: nem is volna szabad ilyene­ket építeni. Mint ahogy akad­tak ilyen vélekedések 1973— 75 táján, az akkor üzembe helyezett sertéstelepekről is. Keresztényi Nándor (Folytatjuk) TSZ-ifjúságí napok Az első helyezett a Gyöngyösi Állami Gazdaság csapata A hét végén két napon át tartott a szövetkezeti ifjú borászok, szőlészek versenye Gyöngyösön, a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság pincészetében illetve terüle­tén. A versenyen részt vett Bálint Csaba, a KISZ-kb osz­tályvezető-helyettese is. Mint arról már tájékoztat­tuk olvasóinkat, a fiatalok nemcsak elméleti, szakmai ismeretekből versenyeztek egymással, hanem politikai felkészültségükből és a sző­lészet. borászat gyakorlati munkáiból is. összesen 12 csapat vett részt ezen a ver­senyen, amelyet most ren­deztek meg először ilyen szinten a megyénkben. A jó tapasztalatok alapján vár­ható, hogy ez a Heves me­gyei kezdeményezés orszá­gos gyakorlattá szélesedik ki a jövőben. A csapatok öttagúak vol­tak. amelyek közül az első helyen a Gyöngyös—domosz­lói Állami Gazdaság fiatal­jai végeztek és ezzel egyhe­tes belföldi utazásra kaptak lehetőséget. A második he­lyen az ostorosi Egyetértés Tsz csapata végzett külön díjként megkapta a KISZ-kb háromezer forintos utal­ványát. Harmadik lett az Eger—Mátra vidéki Borkom­binát együttese, amely meg­kapta még az állami gazda­ságok szövetségének külön- díját, a legjobb gyakorlati munkáért. Az eredményt a zsűri el­nöke, Prjevara János, az ál­lami gazdaság igazgatója hirdette ki, a díjakat pedig Ambrus József, a KISZ me­gyei bizottságának titkára adta át­Főszezon a Hatvani konzervgyárban A Hatvani Konzervgyár bázisgazdasága, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet. 550 hektáron tér- meszt zöldborsót. A szezonban naponta 1000 mázsa borsó­szemet szállít a konzervgyárnak. Képünkön: a vágás után felszedik a gépek a borsót a tsz-ben. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv.) A népfrontmozgalom is csatlakozott a maga terüle­tén és a sajátos eszközeivel ahhoz a felhíváshoz, ame­lyet a csepeli munkások tet­tek közzé, mozgósítva a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60- évfordulójának Mondja valaki, hogy csak úgy el lehet tüntetni majd­nem 150 lakást. Talán el­tolják Gyöngyösről valame­lyik közeli községbe? Vagy egy világhírű varázsló csiri- bálja el? Amióta ismerjük az anyag megmaradásának elvét, nem hiszünk az eltű­nésekben sem. Valaminek azonban tör­ténnie kell azzal a 150 la­kással. De minek? Mi tör­ténik vele? Legyen karácsonyi ajándék Azt mondják ezekre az épületekre: fűrészfogas há­zak. Vagy: dominó épüle­tek. A Jeruzsálem utcában alakították ki azokat alagút- zsaluk segítségével, és miu­tán a három egyenlő nagy­ságú részét kicsit egymás mellé is csúsztatták, ezért a köznyelvi szóhasználat, amely érzékletessé- képsze­rűvé teszi a fogalmat. Attól azonban hogy ezek a házak ilyen kacifántos formájúak, még' nem kelle­ne kámforrá válniuk- Nem is válnak. Egy ilyen épületet nemrég adtak át a Heves megyei állami építők, és mihelyt a hiányokat is pótolják, meg­kaphatják a kulcsot az új lakók. Előreláthatóan júli­us elején költözhet he ide 87 család. Egy ugyanilyen épü­let átadását, illetve beköltö­zését pedig karácsonyi aján­dékként képzeli el a város vezetősége. Kérték az építő­ket. legyenek erre tekintet­tel, ha nem jelent leküzdhe­tetlen nehézséget a számuk­ra a határidő előbbre hozása. De a két épületben össze­sen csak 174 lakás van, hol a többi- a hiányzó 14? Az év végéig ennyi sza­badul fel úgy hogy a U<\á* elköltöznek, • - visszaadják a Hogyan lesz 188 lakásból 39? Számtani művelet a gyöngyösi névjegyzék körül tanácsnak a 1 alvásukat. Már­is elérkeztünk a végső ösz- szeghez, ami pontosan visz- szaadja a címben megjelölt számot. A lényeg: ebben az évben 188 család költözhet be a rég várt otthonba, ta­nácsi lakásba. Ezek szerint az a bizonyos, 39 a tévedés? Nem, nem té­vedés az sem, az is igaz szám. Tehát? Népszerűtlen kivonás Legjobb lesz, ha' szépen elszámolunk azzal a 188 la­kással- Egy sor kivonás kö­vetkezik, amely aligha sze­rez örömet azoknak, akik­nek jogos lakáskérelmük ott fekszik a tanács szakigazga­tási szervének egyik fiókjá­ban. Vegyünk el először 111 la­kást a teljes mennyiségből. Pontosan ennyi kell azok­nak, akiknek az otthonát a Mátrai úton vagy a Vörös- hadsereg útján lebontják. Kell a hely az új házaknak. Méghozzá nagyon sürgősen. A vállalatok kifizették 18 lakásnak az árát azzal a fel­tétellel hogy ők jelölhetik ki azoknak a bérlőjét. A mi­nisztérium 16 bányászlakás­nak a pénzét utalta át, ezek­kel tehát a szaktárca ren­delkezik. összesen 40 lakás­ról van szó. évente 8-ról, a mostani 16 tehát a tavalyi és az idei hányad együtt. Négy lakás pedig kell azok­nak, akiket az életveszély miatt kell kiköltöztetni a minden percben tragédiával fenyegető otthonukból. Most már csak a maradé­kot kell megnézni, és máris ott áll előttünk az „elkese­rítő” szám: 39­— Az idén ennyi jogos la­kásigénylő kap kiutalást — közli Berényi József, a vá­rosi tanács elnöke. — A név­jegyzéküket bárki megte­kintheti a hirdetőtáblánkon. Véleményt mondhat a jelöl­tekről- mivel a végrehajtó bizottság június. 23-i ülésén dönt a kiutalásról. Cserében majdnem a nyolcszorosa Egy darabig már nem tu­dunk megszabadulni a szá­moktól de ez a téma önma­gában is olyan, hogy adatok nélkül nem lehet félreért­hetetlenül szólni róla. Kanyarodjunk vissza a szanáláshoz. Lehet, hogy akad, aki ingerülten meg­jegyzi: mi a csudának kell meglevő házakat lebontani, és helyükre másikat emel­ni? Ennyire jól állunk, ilyen sok a pénzünk? Mindez nem pazarlás. Igaz, hogy 111 otthont teszünk a földdel egyenlővé, de ezek­nek nagyobbik része öreg épületecske, nagy telken, és a helyükön összesen 840 la­kás készül el. Méghozzá úgy, hogy zömük 1980-ig, a ki­sebbik részük pedig egy év­vel később válik beköltöz- hetővé. A Vöröshadsereg út­ján a Sport presszó és a strand között 472 lakás, a Mátrai úti lakótelepen pe­dig 368. Senkit .sem kell győzködni ezek után. hogy jó csere ez, hátha még hoz­zátesszük, hogy az új laká­sok már teljesen modernek, összkomfortosak lesznek­Ami igaz, az igaz: tanácsi értékesítósű lakás is . lesz köztük és OTP-társasház • is. — A szanálás költsége azonban a várost terheli — mondja Berényi József —, de ezt az áldozatvállalást a la­kosság és Gyöngyös érdeké­ben nem háríthatjuk el, ez mindannyiunk érdeke. Még ak­kor is igaz ez, ha nem minden ki számára szimpatikus ez a gyakorlat. Gondoljunk azon­ban a szanált és az épülő lakások nagyon kedvező ará­nyára. Már 2500 a jogos igényló Hadd emlékeztessünk arra, hogy amikor megjelent az új lakásrendelet, rózsásabbnak láttuk a jövőt. Akkoriban úgy tetszett, hogy néhány év alatt megszűnik a feszült­ség Gyöngyösön a lakásra várók és a beköltözők szá­ma között. — Két adatot kell ki­mondanom —( halljuk Beré- nyi Józseftől a választ. — Akkor a lakásigénylők szá­ma 700 körül mozgott. Most, hét év után meghaladja a 2500-at, pedig több mint kétezer lakás is megépült ez alatt az időszak alatt. Mi­ből fakad ez a látszólagos ellentmondás? Több ténye­zőből, de emeljük ki azt- hogy a népesség is növekedett- ugyanakkor az urbanizáció üteme is meggyorsult- Az ipari fejlődés is magával vonja a dolgozók számának a növekedését. De az is köz­rejátszik a számok alakulá­sában. hogy az eddig egy fedél alatt élt két nemzedék, a fiatalok és a szülők, most úgy érzik, jogos igényük, hogy önálló otthont teremt­senek. Tíz évvel ezelőtt még fel sem merült ilyen, mond­juk, mert akkor még az volt a jó- hogy a nagymamára rá lehetett bízni a gyereket is, a főzést is, és általában a háztartás vezetését. A válto­zó élet természetes követ­kezményei ezek amik talán erőteljesebben hatnak, mint ahogy arra számítottunk ko­rábban. Nagyon mély realitások ezek, amikkel szembe kell néznünk. Lakás helyett magyarázat Könnyű annak, aki meg­kapja a kulcsot. De mit kap az, akinek a végrehajtó bi­zottság nem ítéli meg a ki­utalást? Magyarázatot, ha éppen erre kíváncsi. De megnyug­vást aligha. Ez is érthető. A ,,nem” általában nagyon kellemetlenül hangzik- Sok ember már csak azért sem mer kérni, nehogy vissza­utasítsák. A lakás ugyan nem ajándék, olyan szükség­lete az életnek mint akár az étel, akár a ruha, akár a jövedelmet adó munka. Es hiába mondjuk, hány ezer új lakást készítettünk el, hány családnak szereztünk nagy-nagy örömet a kiuta­lással, aki ebből kimarad, az elkeseredik, türelmetlen, mindent gondol, csak éppen jót nem. Marad tehát szá­munkra is az olcsó bölcsel­kedés1 ha valamiből nincs elegendő akkor abból nem juthat mindenkinek. Marad végül a magyará­zat, de hát abban nem lehet —• lakni. „. G. Molnár Ferenc méltó megünneplésére. A Hazafias Népfront Országos Központjához folyamatosan érkeznek a jelentések az or­szág különböző részeiből ar­ról hogy a helyi népfront­bizottságok miként igyekez­nek kivenni részüket az év­fordulóra készülődés, az ün­nepi felajánlások serkenté­séből. Megyénkben valamennyi népfrontbizottság csatlako­zott a csepeliek felhívásá­hoz. Mint az akcióprogra­mokból kiderül, a 60. évfor­duló napjáig főként fejlesz­tési jellegű társadalmi mun­kákat, illetve lakóhelyszépí- tési feladatokat végeznek majd. Szinte mindenütt hoz­zájárulnak a község- és vá­rosfejlesztési elképzelések megvalósításához: óvodákat> iskolákat patronálnak, kü­lönböző szociális és kulturá­lis létesítményeket bővíte­nék, javítanak, illetve kor­szerűsítenek társadalmi mun­kában. A lakóhelyszépítésre külön versenyfelhívást adott ki a népfront megyei bízott-, sága. A felhíváshoz csatla­kozók úgy tervezték, hogy jubileumi parkokat sétányo­kat létesítenek. A városok­ban, illetve a jelentősebb ipari szolgáltató üzemekkel rendelkező községekben a szocialista brigádok, vala­mint a helyi kisiparosok vál­laltak társadalmi munkát a település fejlesztéséért, a környezet szépítéséért. Eger­ben, Gyöngyösön és Hat­vanban, valamint a megye több községében a 60- évfor­duló jegyében zajlott le a tavaszi békehónap esemény- sorozata, s ugyancsak az év. forduló tiszteletére rendezik meg az elkövetkezendő hó­napokban a megyei béke­mozgalmi programokat is. , ffimüsös Q 1977. június ZL, kedd I A Népfrontakció a 60. évforduló tiszteletére Társadalmi munkák, lakóhelyszépítés, békemozgalmi rendezvények megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents