Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-19 / 143. szám
Nincs igazuk azoknak, akik azt vallják: csak aranyat vagy inkább semmit sem tesznek a nyakukra, karjukra, ujjúkra. Például azért, mert az arany ugyan több színárnyalatban kanható, mégis többnyire sárga. Ez pedig nem illik ezüstszállal átszőtt ruhákhoz (A nagyestélyi ruhák kedvelt alapanyaga lurex szálas, tehát éppen a báli előkészületek során kel gondosan ügyelni az ékszerválasztásra.) A sárga és lila színű, vagy az ezüstszállal átszőtt ruhákhoz ezüst-, vagy akár bizsu láncot és karkötőt ajánlunk, mintsem aranyat. De! A ruha nyakmegoldására is figyelnünk kell. Erősen de- koltált ruhához rövidebb, hosszabb lánc is illik, kevésbé kivágotthoz viszont csak rövid. Ha a ruha mintás, különösen ha arannyal vagy ezüsttel hímzett, fölösleges további fémet magunkra aggatni. Va.ódi gyöngysort vagy utánzatot tehetünk a nyakunkba, de mély kivágás esetén egy hetykén megkötött^ kicsinyke muszlin kendő is nagyon kedves lehet. Ékszer és ruha HuMorszolgáiat — Rendben van — mondja a lány apja a kérőnek —, magához adom a lányomat, de meg kell ígérnie, hogy nem fog inni, dohányozni, hogy időben fog hazajárni, hogy... — Jól van, uram, megígérem. • Maga viszont ígérje meg azt, hogy senkinek sem fogja elmondani, hogy a lányát egy idiótához adta! — Ismerje be, hogy aludt! mondja idegesen a főnök, — Ez igaz — válaszol a beosztott —l, de azt álmodtam, hogy dolgozom. A fiatal pár a parkban sétál. A fiú megkérdezi: — Szeretsz, Renáta? — De hiszen nem is vagyok Renáta — válaszol sérNincs igazuk a nem valódi ékszerek ellenzőinek azért sem, mert a ékszerboltokban árusított gyűrűk, karkötők rendszerint hagyományos formájúak, agyoncirádázott, apró kövekkel kirakott, többnyire virágot ábrázolók. Pedig a nagyon divatos ruhához nem igen illik a hagyom í- nyos, agyondíszített gyűrű, táncospár, vagy szívmedál. A bizsuk között viszont bőven van választék. Sokan abba a hibába esnek, hogy ünnepi alkalmakkor meg akarják mutatni, mijük van, azaz legszívesebben úgy feldíszítenék magukat, mint egy karácsonyfát. Pedig a túl sok ékszer nem is szép, nem is ízléses. A drága- és féldrága kövek színére, illetve harmóniájára is érdemes egy kis figyelmet szentelni. Bármilyen tetszetős egy bross, na ruhánk színeitől eUérő színárnyalatú kő van benne, már nem a várt hatást kelti. Ugyanez érvényes a gyűrűkre is. (Utóbbiadnál a körömlakk színe sem mellékes.) Cz. Aforizmák Ismerek olyanokat, akik szárnyat növesztenek. De csak menekülés közben. (J. Chruscielewícz) Nincs mindenkinek annyi esze, hogy nevetne azon a ^viccen, amit nem ért. (Strsel) + A legjobb szájkosár a teli has. (A. David francia író) Amikor egy lónak szenáto- ri joga van, akkor a szenátoroknak bizony nincs nagy lóerejük. (Római szenátorok trófeája Caligula császár idején) Az illető azért szerette kikaparni az igazságot — hogy azután még mélyebbre kaparja el. (A Las Vegas-i rendőrfőnök jellemzése beosztottjainak visszaemlékezéseiben) Minél több a juh a nyájban — annál optimistább hangulatúak a farkasok. (J. Michaelson, kanadai farmer) KARÄCSONDI IMRE: Vázlatok-TAVASZ hinni már nem lehet senkinek talán műholdak sugározzák a napsugarat is szivem emlék-rongyok közt matat műholdak lövik a napsugarat NYÁR forró ágak közt halkan az Idő vacog meghalni készül kés érte szivét összedől a rend csak meghalHdők forró sugara (az öröklét) simogatja a fák borzas gyökerét ŐSZ kormos-kéken guhognak a napok ingem fehér a lét sáros és poros örömöm verdesve tovaszáll feketén és csupaszon mint az ág őrzöm a tájnak bánatát TÉL vackában lapul a lárma pelyhekben hull a csend szitál szitál a fehérségben egyetlen monoton ütem szívem zenéje kalapál CSEH KÁ<«JLY: Simogatásban hajnalodva Sírni nem láttalak még de ma vallott az arcod letiport mezőről hol majdnem elvérzett szád pipacsa vállad fehér virága De peregni kezdtek koranyár-pulzusod verői szerelmet dobolva bőrömön És sírtál de belül harmatoztak a könnyek Ismertelek Tekintetemben éltél Virrasztásoktól fáradtságtól vörössé vált szentjánosbogarak parázslottak sötétünkben: csonkig szívott cigaretták Vallatlak most egy lélegzetben Szólj de mint tenyér ha éggé fényesül: hajnalodunk egy simogatásban ANTALFY ISTVÁN: Éj van, anyám Még túl sok a holló; feketén robbannak fel a síkban, mintha az emlékezet örvényébe kavarnák önmagukat. Még túl sok a hang, még túl sok az íz, a fanyar. összeszakadt kis ház küszöbén megbotló szeretet, hova tűntél...? És te, anyám, te, a kései zsoltár vigaszait soha nem hiheted már... Én megyek arra, de tűz már nem melegít. Mert éj van, anyám... A gyengébb nem AKIK „NEM DOLGOZNAK” Az ENSZ adatai szerint az az ember, aki elérte a hetvenedik életévét, körülbelül 100 ezer kilométert tett meg életében gyalog. Ez annyit jelent, mintha két és félszer körüljárta volna az Egyenlítőt. Egyesek szerint ezt a statisztikai adatot igen nagy mértékben befolyásolják a háztartásukban dolgozó nőkre vonatkozó adatok: ezek a >,nem dolgozó” nők ugyanis naponta tizenegynéhány kilométert is gyalogolnak háztartási munkájuk végzése közben. AKIK FELLÁZADTAK Az amerikai „Southers Airways” légitársaság 12 stewardesse vádat emelt a bíróságnál cége ellen a női jogok megsértése miatt. A stewardesseket ugyanis a légitársaság elbocsátotta. Az elbocsátás okai között férjhez menés, terhesség, meghízás, vagy nem eléggé fiatalos külső szerepelt. A stewardessek megnyerték a pert. A KÉRLELHETETLENEK Az olasz fővárosban újabban nőket is alkalmaznak közlekedési rendőrként. Ez valóságos forradalmat jelent a rómaiak számára, akik hódolattal veszik körül őket, ha nem is minden számítás nélkül. Egy szerzetes például, akit az egyik rendőrnő feltartóztatott, mivel a „titkos” jelzés ellenére is belehajtott a kereszteződésbe, arra törekedett, hogy megcsókolhassa a „gyengébb nem” képviselőjének kezét, mielőtt az megszólalhatna. Ennek az lett a következménye, hogy nemcsak közlekedési vétség miatt kellett büntetést fizetnie, hanem a „hatósági közeg” megsértéséért is. tődötten a lány — Kveta vagyok! — Ne haragudj, ha te már ilyen apróságból is problémát fcsinálsz, jobb lesz, ha elválunk! Az Adriánov házaspárhoz pőismerős érkezik látogatóba. A feleség az ablakból észreveszi a közeledő vendéget. A férjéhez fordul: — Ha megérkezik, dicsérd meg az új kabátját! — Miért? — Azért, mert tegnap azt mondtam neki, hogy nesed egyáltalán nincs ízlésed! — Miért itt- írod az iskolában a házi feladatodat, és miért nem otthon? — De hiszen, az iskola az én második otthonom, tanár úr kérem! Tűnődés melegben a melegről Meleg van — állapítom meg és megtörtöm izzadó homlokom, ami különben nem is izzad, de a melegről megállapítani azt, hogy meleg homloktörlés nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. Meleg van tehát, mert a hőmérő árnyékban is 33 fokot mutat, 33 fokot! Az a napon megvan 38 is. őrület. Hogyan lehet ezt kibírni? Ilyen meleget, amikor árnyékban 33, a napon 38 fok is megvan. De lehet, hogy 39 is! Istenverte dolog lehet ilyen őrjítő, agytikkasztó, vértforraló, szemet égető, izzadságot locsoló forróságban például az izzókemence előtt állni. Uram ég. Napon 39 fok, a kemence mellett az árnyékban is megvan a 40 fok. Ha nem 45! Az aztán a meleg. Hogyan bírja ki egyáltalán ezt az ember? Sok van mi csodálatos, de az embernél semmi sincs csodálatosabb mondta volt a bölcs Sophokles, valamikor egy görög nyár idején, aki éppen egy pékkemen:e, vagy 'egy vasöntöde szájában bukkant rá a saját szájában erre a remek mondatra. Szóval a forróságnak van haszna is, meg filozófiája is. Azt írta az újság, hogy minap Kairóban 45 fok volt. Árnyékban. Az naponta megfelel ötven foknak. Félszáz fok. ötször tíz fok, öt- venszer egy fok, kétszer huszonöt fokos, már nyári meleg. A Szaharában felmegy a hőmérő higanyszála, ha van helye, hogy feljebb menjen, a 60 fokra is. Elképzelem és kiver tőle a száraz veríték, hogy egy ilyen hatvanfokos hőségben valaki a kemence mellett dolgozzék még ráadásul. Az már 80 fok. Árnyékban ugyan, de 80 fok. Irtózatos hőség. A kohókban nyolcszáz, meg ezerkétszáz fokon olvad a fém. Az aztán a meleg. Hűha. 1200 Celsius-fok. A Nap 6000 fok. A belseje több millió. Ott áll egy képzeletbeli pék a nap belsejében, ahol több millió fok a hőmérséklet, és ehhez jön még a kemence tüzes szája, az is megvan vagy 60 fok, plusz árnyékban. De vannak százmillió fokos hőmérsékletek is — jut eszembe, hogy a minap egy tudományos folyóiratban, amikor még nem volt ez a több százmillió fokos hőmérséklet, hát ott olvastam étekről a több százmillió fokokról. Árnyékban! Borzasztó, hogy az milyen meleg lehet. Több száz millió fok árnyékban, meg ez a vacak kis 39 Celsius-fok napon! Ami lehet, hogy csak 38 fok. Hát nem nevetséges? Nézem a hőmérőt, csak 33 fok árnyékban. 33 fok! Határozottan fázok. Be kellene gyújtani. Azért mégis csak borzasztó, hogy mire képes a természet, mert hol vannak már azok az igazi régi nyarak, amikor... 33 fok. Nevetséges. Lehet, hogy jön a jégkorszak? Gyurkó Géza Trécsel...?! Nem véletlenül írunk a címbeli szóalakról. Ezen a nyáron Balassi Bálint Szép magyar komédiája is színre kerül Egerben. Az egymást régen elvesztett szerelmesek egymásra találásáról szóló pásztordrámában a trécsel szóalak többször is nyelvi szerephez jut: „Credulus szerelmiről akarsz trécselni velem’’ (II. felvonás. 2- jelenet). — „Valljons hol (rácséit egymással’’ (II. felvonás, 4. jelenet). — „Az gondom most, hogy veled tré- cseljek” (III. felvonás. I. jelenet). Olvasóink közül többen azt hihetik, hogy hangalakját tekintve szavunk egy szócsaládba vonható a ma is gyakran hallható és olvasható német eredetű traccsol igealakkal. Eredetüket tekintve a két megnevezés azonban nem hozható kapcsolatba egymással- A trécsel igen régi hangutánzó eredetű magyar hangsor, sa következő alakváltozatokban már a kódexek nyelvében is jelentkezik: terécsel, tiricsel, terécsöb trécsöl stb. Mai szótáraink úgy minősítik a trécselt. hogy kissé népies ízű, s elsősorban a bizalmas beszéd helyzetekben jelentkező szóalak. Éppen Balassi komédiájának a szövege a bizonyíték rá, hogy régebben a szépirodalmi nyelvben is megnevező, kifejező szerephez jutott. Jelentéstartalmát és használati értékét tekintve a íe- récsel, trécsel a következő rokon értelmű szavak, nyelvi formák sorába vonható bele: jelentéktelen dolgokról időtöltésből, hosszasan beszélget. tereferél, fecseg, locsog, prézsmitál, pletykáz, plety- kálkodik, szószátyárkodik stb. Az eleven, gyors beszéd- üres fecsegés hangképzetét is érzékeltető terefere összetétel előtagja vesz részt a te- recsel, a terécsel hangsorok kialakulásában is. Az is valószínű, hogy az azonos jelentéskörbe tartozó traccsol jövevényszó hatására fejlődött ki a terécselböl a trécsel hangalak. A trécsel szóalakkal találkozhatunk mai modern szépirodalmi alkotásunkban is. Csak egy példát ennek bizonyítására. Szavunk versbeii kulcsszerepet vállal Radnóti Miklós költeményének ebben a részletében : „Esni kezd s a sarkon egy / kövér asszonnyal trécsel egy / kísértet” (Hajnaltól éjfélig). Dr. Bakos József 1 Jjjjuszt sem adom,,, (Fotó: Humanité Dimanech)
