Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

WAG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 142. szám ARA;80 FILLER 1977. június 18., szombat Zászlóbontás X/asárnap a pályaudva­v rok csarnokait fiata­lok árasztják el: vonaton, autóbuszon, az ország min­den részéről több ezer közép- iskolás, egyetemista, ipari tanuló utazik az építőtábo­rokba. Az indulás zsibongó, izgal­mas képe évről évre felidézi az első ifjúsági építőtábor emlékét: 1957-ben a Hanság mocsarai ellen csákánnyal, lapáttal vívott csatákat. Ak­kor a tehergépkocsik platói­ról leugráló fiatalokon nem Wrangler vagy Lee márkájú farmer feszült, a cuccot sem a SAS, a SABENA, BEA légitársaságok degeszre tö­mött reklámtáskáiban vitték, s nem várta őket összkomfor­tos tábor, mint ma. De csak a „külcsin” változott a húsz év alatt, mert ma is ugyanaz a lelkesedés, segíteni akarás, tettrekészség jellemzi az épí­tőtáborok önkénteseit, akik a KISZ hívó szavára csaknem negyvenezren jelentkeztek, hogy a mezőgazdaságban, az iparban ott segítsenek, ahol kevés az ember, ahol nem lehet gépekkel helyettesíteni a munkáskezet. Az idén is ott lesznek a gazdaságok gyümölcsöseiben, a termelő- szövetkezetek zöldséget ter­mesztő földjein — lakást, vasutat, csatornát építenek, mindarra, vállalkozva, amire a népgazdaságnak nélkülöz­hetetlenül szüksége van. Az ötvenhárom építőtábor közül tíz az idén először nyitja meg kapuját: a Paksi Atomerőmű, a Borsodi Vegyi Kombinát kazincbarcikai pvc-III. gyárának építkezé­sein a KISZ védnökséget vál­lalt, ez egyben azt is jelenti, hogy itt a fiatalok többletfe­lelősséggel részt vállalnak az országépítésből. Értékben nehéz lenne ki­fejezni azt a friss erőt, me­lyet most a vállalatok, szö­vetkezetek segítségül kapnak a nyári hónapokban. Igaz, nem gyakorlott kezű szak­munkásokat, de értelmes, a jóra, a munka nemességére fogékony lányokat, fiúkat foglalkoztathatnak, s csak rajtuk múlik, hogy a kéthe­tes turnusok alatt hogyan irányítják, szervezik az ifjú­sági brigádok munkáját’ Hagy felelősség, hisz az is­kolapadokból jövő nemzedék így kap betekintést a mun­káséletbe, s nem mindegy, hogy mennyire érzi majd magáénak az ország gazda­sági gondjait. A tábori élet nemcsak munkából áll. hanem szóra­kozásból is, hisz vakációzó fiatalok találkoznak itt. A szabad időt sport- és kultúr- rendezvények teszik gazdag­gá, tréfás vetélkedők színesí­tik, lehetőséget adva a kü­lönböző tájakról jött fiata­lok versengésére. A Balaton mellett munka után üres a tábor, takarodóig a vízpar­ton található az egész társa­ság. Barátságok szövődnek, s a táborozás alatt egy iskolán belül is szorosabb közösségi kapcsolatok jönnek létre. Most kezdenek benépesül­ni a táborok, azonban a pa­rancsnokság — a vezetőbőj. nevelési felelősökből' mű­szaki, egészségügyi és mun­kabrigádok vezetőiből ala­kult tanács — már a hely­színre érkezett, hogy megbe­széljék a tábori önkormány­zattal kapcsolatos teendőket. Kész programmal várják a fiatalok első csoportjait, s aztán a táborokban ünnepé­lyes zászlóbontással kezdetét veszi az augusztus 27-ig tar­tő országéoítő ifjúsági akció. H. A. Lázár György hazaérkezett finnországi látogatásáról Pénteken este hazaérke­zett Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, aki Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság miniszterelnö­kének meghívására tartóz­kodott Finnországban. Vele együtt érkezett haza Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter, dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke és Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes. Lázár György fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Púja Frigyes külügy­miniszter, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és dr. Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Pertti Torstila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Gazdag programmal zárult pénteken Lázár György mi­niszterelnök finnországi há­romnapos hivatalos látoga­tása. A magyar kormányfő és kísérete reggel hajókirándu­lást tett Helsinki környé­kén. Délelőtt a magyar ven­dégek az Adlon étteremben a Finn—Magyar Kereske­delmi Társaság és a Köz­ponti Kereskedelmi Kama­ra képviselőivel találkoztak. Ebéd után llrho Kekko- nen köztársasági elnök re­zidenciáján, Tamminiemiben fogadta Lázár Györgyöt. Ezt követően a magyar minisz­terelnök a Marski Szállóban nyilatkozatot adott a finn rádiónak, a televíziónak és az STT finn hírügynökség­nek. Lázár György és kísérete helyi idő szerint 17.00 óra­kor indul haza a helsinki repülőtérről. A magyar—finn tárgyalá­sokról a pénteki nap folya­mán közleményt hoztak nyilvánosságra. KÖZLEMÉNY Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Kalevi Sorsa miniszterelnök meghí­vására 1977. június 15—17. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta Lázár Györgyöt. A magyar miniszterelnök és kísérete megismerkedett Helsinki nevezetességeivel és ellátogatott Lahtiba, áhol megtekintette az Asko bú­torgyárat és az Upo háztar­tási gépgyárat. A magyar vendégek mindenütt a két ország hagyományos baráti kapcsolatait visszatükröző szívélyes fogadtatásban ré­szesültek. A két kormányfő baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében széles körű eszmecserét folytatott a magyar—finn kapcsola­tokról és az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különö­sen az enyhülési folyamat­ról. a leszerelésről, az euró­pai biztonságról és a belg­rádi találkozóról. A miniszterelnökök meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Finn Köztársaság együttműködése és baráti kapcsolatai minden terüle­ten eredményesen fejlődnek és ez két különböző társa­dalmi rendszerű állam békés egymás mellett élésének jó példája. Kifejezésre juttat­ták azt a szándékukat, hogy továbbfejlesztik együttműkö­désüket, összhangban az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányával. mert meggyőző­désük, hogy ezzel mindkét ország és mindkét nép ér­dekeit. valamint a nemzet­közi béke erősítését is szol­gálják. A felek hangsúlyozták a magas szintű látogatások je­lentőségét a két ország kap­csolatainak fejlesztése szem­pontjából. Méltatták Urho Kekkonen köztársasági el­nök 1976. évi magyarországi látogatásának jelentőségét és annak eredménveit. A miniszterelnökök meg­állapították’ hogy kedvezően fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok- Eh­hez jó alapot teremtettek a két ország között létrejött szerződések amelyek közül külön kiemelték a hosszú le­járatú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt, vala­mint a kereskedelmi akadá­lyok kölcsönös megszünteté­séről szóló megállapodást. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés továbbfej­lesztésében jelentős szere­pet játszik a kormányközi együttműködési bizottság. A felek hangsúlyozták a kulturális együttműködés hagyományosan fontos sze­repét és továbbfejlesztésének jelentőségét. Megállapítot­ták, hogy jó eredményeket értek el a tudományos és oktatásügyi együttműködés­ben, és készek e kapcsolatok szélesítésére is intézkedése­ket tenni. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során a felek állást foglaltak az eny­hülési folyamat erősítésének szükségessége mellett. Ezzel összefüggésben nagy figyel­met szenteltek a leszerelési tárgyalásoknak, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek. Ki­fejezték reményüket, hogy a hadászati fegyverzet korlá tózásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalások- vala­mint a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben fo­lyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A miniszterelnökök kie­melték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét a bé­ke és a biztonság megszilár­dításában és az európai együttműködés fejlesztésé­ben. Fontosnak tartották az államok kapcsolatait szabá­lyozó elvek következetes al­kalmazását, továbbá az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nya ajánlásainak maradék­talan és fenntartás nélküli végrehajtását. Magyarország és Finnor­szág elő kívánja segíteni, hogy a belgrádi találkozó konstruktív véleménycseré­vel összegezze az eddig elért eredményeket és járuljon hozzá az enyhülési folyamat továbbviteléhez, a záróok­mány ajánlásai végrehajtá­sának meggyorsításához. Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy eredményes volt a látogatás, jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítésé­hez és az európai együttmű­ködéshez. Örömmel állapi tották meg. hogy véleményük számos fontos kérdésben azonos, vagy közel áll egy­máshoz. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Kalevi Sorsa miniszterelnö­köt. aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. (MTI) Nyáridő A hőség délibábja ott remeg a mező fölött. A rendre vá. gott széna áttüzesedik a napfényben. A dombok óljában egy traktor dolgozik, vezetőfülkéjében a traktoros csaknem negyvenfokos melegben végzi a munkáját, napi tiz órán kérésziül. (Fotó: Perl Márton) Nemzetközi megállapodás a korszerű takarmányozás módszereinek fejlesztésére KGST-tanácskozás Viszneken A KGST fehérjegazdálko­dási tudományos egyesülés tagországainak képviselői pénteken a visznek! Béke Termelőszövetkezetben szak­mai bemutatón vettek részt. A szovjet, bolgár, csehszlo­vák- lengyel, magyar és az NDK-beli szakemberek rész- f vételével lezajlott bemutató és tanácskozás napirendjén takarmányozásra alkalmas új fehérje-nyersanyagok ku­tatása, illetve az ezek fel­dolgozásához szükséges új technológiák kialakítása sze­repelt. A témában együtt­működési megállapodás szü­letett, az erről szóló állam­közi szerződést ugyancsak a tanácskozáson írták alá. Hangoztatták, hogy az ál­lattenyésztés fejlesztése. á tejtermelés növelése korsze­rt takarmányozási módsze­rek kidolgozását, alkalmazá­sát .követeli meg. A KGST keretében magyar részről a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem az ezzel kapcsola­tos tudományos tevékenység koordinátora, a kísérletek egyik bázisgazdasága pedig a viszneki Béke Termelő- szövetkezet. A KGST-orszá- gok szakemberei Viszneken ezúttal a zöld takarmányok betakarításának azokat az úgynevezett egymenetes módszereit tanulmányozták, amelyekkel az időjárási veszteségek minimálisra csökkenthetők, és jelentősen növelhető a hozam. (MTI) Brezsnyev beszéde a Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülésén Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének vezetésével a moszkvai Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége. Az ülésen Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. Egyebek között kijelentette: .,Mielőtt hozzálátnánk a napirendi kérdések megvi­tatásához, szeretnék néhány szót szólni a Legfelsőbb Ta­nács és elsősorban annak elnökségének munkájáról az SZKP KB májusi plénumá­nak legutóbbi határozatai­val kapcsolatban, azokról az elsőrendű feladatokról ame­lyek a közeljövőben állnak előttünk. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek tisztsége rendkívül fe­lelős funkció. Itt az elnök­ségben valóban összefut a szovjet hatalom minden, több mint 50 ezer tanácsból .ere­dő szála- az emberek ezrei ég ezrei fordulnak ide a leg­különbözőbb kérdésekkel. Önök, elvtársak, természe­tesen jól megértik, hogy pár­tunk Központi Bizottsága májusi plénumának az SZKP KB főtitkári és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnöki tisztségének egyesítéséről hozott döntése távolról sem formális aktus. A plénum határozatának mély politikai értelme van. Ez mindenekelőtt egész politikai rendszerünk, a szovjet alkotmány kereté­ben működő minden állami és társadalmi szervezet al­kotó magva, a kommunista párt vezető szerepe állandó növekedésének megnyilvá­nulása. Az SZKP mint kor­mányzó párt határozta meg, és határozza meg a jövőben is a politikai irányvonalat az államélet minden kulcskér­désének eldöntésében­A májusi plénum döntésé­ben mindennapi munkánk gyakorlata is tükröződött. Ennek során a Politikai Bi­zottság sok tagja az orszá­gon belül is és külföldön is közvetlenül államügyekkel foglalkozik. Többek között nekem a Központi Bizottság főtitkárának is nemegyszer, köztük az önök megbízásá­ból kellett, mint tudják, or­szágunkat államközi kapcso­latokban képviselni a béke megszilárdításának, a népek biztonsága biztosításának kardinális kérdéseiről foly­tatott tárgyalásokon. Ez a gyakorlat most logikus meg­fogalmazást kap. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev a Legfelsőbb Ta­nács törvényhozó munkájá­val a végrehajtó szervek feletti fokozódó ellenőrző te­vékenységével, az új alkot­mánytervezettel. majd kül­politikai kérdésekkel fog­lalkozott. Befejezésül a következő­ket mondta: -,Ma, amikor népünk a Nagy Október 60. évfordulójára készül, ami­kor megvitatják az ország új alaptörvényének terveze­tét, különösen érzékelhető a szovjet emberek aktív és alkotó szellemű részvétele a lenini párt által a kommu­nizmus építésére kidolgo­zott tervek megvalósításában. A népnek a párt és a kor­mány iránti bizalma sokra kötelez. Ez a bizalom mind­nyájunktól még jobb mun­kát, a szovjet emberek nö­vekvő szükségletei iránti még nagyobb figyelmet kö­vetel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülé­se határozatot hozott, amely­ben kiemelte a Szovjetunió alkotmánytervezete orszá­gos vitájának megszervezé­sével kapcsolatos eredmé­nyes munkát és javasolta, hogy tovább emeljék az al­kotmánytervezet országos vitájának eszmei-polifü'-i színvonalát- (Műi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents