Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

Kádár János válcsszbeszéde Nicolae Ceausescu szavaira válaszolva Kádár János a következőket mondta: — Tisztelt Ceausescu elv­társi Kedves barátaink! Min­denekelőtt őszintén köszö­nöm, szívből viszonzom Ceausescu elvtárs meleg ba­ráti szavait és jókívánsága­it. Köszönetemet fejezem ki Bihar megye és Nagyvárad vezetőinek és lakosainak, akik baráti fogadtatásban részesítettek bennünket és vendégszerető házigazdáin­kat. Kétnapos baráti talál­kozónk befejezéséhez köze­ledik. Ogy vélem, hasznos munkát végeztünk. Tárgya­lásainkon áttekintettük két­oldalú kapcsolataink minden lényeges kérdését, kölcsönö­sen tájékoztattuk egymást országaink helyzetéről, a szocialista társadalom építé­sében elért eredményeink­ről, gondjainkról, vélemény- cserét folytattunk a nemzet­közi helyzetről, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalomról. Tárgyalá­saink nyílt, elvtársias lég­körben folytak, és eredmé­nyesen zárultak. — A megbeszéléseken be­pillanthattunk a Román Szocialista Köztársaság éle­tébe. Megismerkedtünk gyors ütemű fejlődésének eredmé­nyeivel és azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket a Román Szocialista Köztár­saság népei kifejtenek a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határoza­tainak valóra váltásáért. Szívből örülünk eredménye­iknek a szocialista építő­munkában és azt kívánjuk, hogy érjenek el további si­kereket a Román Szocialis­ta Köztársaság fejlesztésé­ben, az ipari és a mezőgaz­dasági termelés fokozásában, a szocialista kultúra felvirá­goztatásában, a dolgozók életviszonyainak állandó ja­vításában. — Kedves elvtársak! Meg­beszéléseinken egyetértéssel állapíthattuk meg, hogy a magyar—román kapcsolatok szilárd alapokkal rendelkez­nek. A marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacio­nalizmus elvei alapján, az 1972-ben megújított barátsá­gi. együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés szellemében még gyü­mölcsözőbbé tehetjük együtt­működésünket minden terü­leten. Az erre irányuló kö­zös munkánkban támaszkod­hatunk az eddig elért ered­ményekre. Jelenlegi ötéves tervünk a magyar—román gazdasági kapcsolatok jelen­tős fejlődésével • számol. Magállapodást kötöttünk a kish atár forgalmi sáv kibőví­tésére. Szaporítjuk az évi átlépések számát is. Egyet­értettünk abban, hogy kői csönösen főkonzulátust nyi tunk Debrecenben, illetve Kolozsvárott, ahogy ezt Ceausescu elvtárs említette. — Népeink érdekei azt követelik tőlünk, hogy kö­zös erőfeszítésekkel halad­junk tovább országaink kap­csolatainak építésében, né peink barátságának elmélyí­tésében. Ehhez kedvező fel­tételekkel rendelkezünk. Szomszédságunk jó lehető­séget biztosít gazdasági együttmükdésíink bővítésére, különösen a korszerű együtt­működési formák, a ter­melési szakosítás és a koo­peráció fejlesztésére, lakos­ságunk közvetlen érintkezé­sére, a széles körű határ­menti együttműködésre. Megbeszéléseinken az a be­nyomásunk alakult ki: mindkét fél részéről meg­van a készség, hogy a ba­rátság, az együttműködés, az internacionalizmus szel­lemében kellő figyelmet for­dítson kapcsolataink megol­dást igénylő kérdéseire. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy brátságunk, szövetségünk és együttműködésünk további elmélyítéséért végzett mun­kánk egyaránt szolgálja né­peink javát és a testvéri szocialista országok közös érdekeit és hozájárul a szo­cializmusért. a haladásért, és a békéért világméretekben folyó harc sikeréért. Kedves elvtársak! Baráta­ink! Bizakodással és azzal a reménnyel utazunk visz- sza hazánkba,, hogy találko­zónk és tárgyalásaink jól szolgálják közös törekvése­inket. Biztosíthatom önt, kedves Ceausescu elvtárs. hogy mi a magunk részéről mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy még hatékonyabb legyen országaink együttműködése minden területen és tovább erősödjék népeink barátsá­ga. Ismételten megköszö­nöm kedves vendéglátóink­nak a szíves fogadtatást és vendéglátást, további sike­reket kívánunk a Román Kommunista Pártnak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság népének, minden dolgozóiá­nak. Emelem poharam Ni- lae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek és munkatársainak egészségére; pártjaink, or­szágaink, népeink interna­cionalista együttműködésére, barátságára; közös ügyünk­re, a szocializmusra, a bé­kére! — fejezte be pohár­köszöntőjét Kádár János. Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozójáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—16- án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Ma­gyar Népköztársaságban és Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaságban. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgo­zói, párt- és állami szerveinek képviselői szívélyesen üdvözölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tár­gyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. Közlemény A román fél részéről tá­jékoztatás hangzott el a Ro­mán Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a sokolda­lúan fejlett szocialista tár­sadalom építéséről, Romá­nia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló pártprog­ramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt és állam külpolitikai tevékeny­ségéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt vezette román népnek a sokoldalúan fejlett szocialis­ta társadalom építésében el­ért figyelemre méltó ered­ményeit és további sikere­ket kívántak a Román Kom­munista Párt XI. kongresz- szusa határozatainak valóra váltásához. A magyar fél tájékozta­tást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa hatá­rozatai hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Nép- köztársaságban, milyen nem­zetközi tevékenységet fejt ki a magyar párt és az állam. Román részről nagyra ér­tékelték a magyar nép si­kereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével ért el a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben és újabb sikereket kí­vántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép érdekei közösek, célja­ik azonosak a szocialista építő munkában, a béke és a biztonság megszilárdításá­ért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két or­szág barátságának ' erősítése, kapcsolatainak állandó fej­lesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság barátsága és együtt­működése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus. a proletár internaiconalizriius. valamint a szolidaritás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti füg­getlenség. a kölcsönös tiszte­let és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alap­KiemeBkedő eredmények Csepelen Közeledve az I. félév végéhez, a Csepel Művek gyárában már több kiemelkedő ered­mény született- Az első négy hónap alatt a fémmű huzalhengcrművében a tervezett­nél mintegy 60 millió forint értékű huzallal többet gyártottak, az alumíniumf or ma­öntödében pedig 1744 tonna helyett 1943 tonna öntvény készült. A Csőgyár ívhujlító üzemében a féléves tervet várhatóan 12 tonnával túlteljesítik, míg a melegen hengerelt csőből a gyors Pilgersoron csaknem 500 tonnával gyártanak többet. Képünkön a cső- ivhajutó-üzemet mutatjuk be. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) ján, az 1972-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsola­tok meghatározó jelentősé­gét a két ország politikai, gazdasági, kulturális együtt­működésének továbbfejlesz­tésében. Megerősítették el­határozásukat, hogy a két párt a jövőben is a pártkö­zi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások során meg­állapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gaz­dasági kapcsolatai figyelem- reméltóan fejlődnek. első­sorban az áruforgalom te­rületén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai sze­rint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidő­szakhoz képest. Eredmé­nyek születtek a népgazda­sági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sike­rült elérni a gyártásszako­sításban és a kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a két­oldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjá­ból fakadó előnyök jobb ki­használása. Külön aláhúz­ták a gazdasági együttmű­ködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési sza­kosítás és kooperáció lehető­ségeinek feltárásával és ki­aknázásával összefüggő fel­adatokat. Kifejezésre jut­tatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság gazdasági fejlődése ér­dekében további erőfeszíté­seket tesznek a szomszéd­ságból fakadó kedvező adott­ságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű talál­kozó alkalmából aláírták az árucsere-forgalom bővítésé­ről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együtt­működési egyezményt, a kis- határforgalmi egyezmény módosításáról szóló megálla­podást, a főkonzulátusok kölcsönös felállításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbításáról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsola­tok kiszélesítése és tovább­fejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésé­ben, a kölcsönös megisme­rés és bizalom elmélyítésé­ben, a haladó történelmi ha­gyományok áoolásában. Megállapodás született ar­ról. hogy továbbra is bőví­tik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az ok­tatás. a tudomány és a mű­vészet területén, a magyar— román barátság és együtt­működés előmozdítása érde­kében. Ebben a vonatko­zásban a két fél értékelte a magvar—román kulturális és történész vesves bizottság te­vékenységét is. A felek egyetértőén úgy értékelték, hoev a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiség léte­zése a történelem alakulá­sának. a sok évszázados szomszédságnak a következ­ménye és a két ország ba­ráti kapcsolatai fejlesztésé­nek fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazsá­gos marxista—leninista meg­oldása. s a nemzetiségek jog­egyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésnek, a népeink közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyíté­sének lényeges eleme. A felek egyetértettek ab­ban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—íenin- izmus szellemének és a nemzeti kisebbségek jogai ér­vényesítésére. védelmére vo­natkozó, az ENSZ által elfo­gadott nemzetközi normák­nak is. A nemzetiségek — az illető országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemze­tiségei mind nagyobb mér­tékben töltsék be a híd sze­repét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy köl­csönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden te­rületen. s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a kö­zös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycse­rére került sor a tárgyaláso­kon a nemzetközi helyzet alakulásáról. Elégedetten ál­lapították meg. hogy az utób­bi években állandóan növe­kedtek és mind nagyobb be­folyást gyakorolnak a szo­cializmus. a társadalmi ha­ladás és a béke erői. Hang­súlyozták. hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, ame­lyet szocialista . országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimperialista. de­mokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nem­zeti és társadalmi átalakulá­sokhoz, a nemzetközi erővi­szonyok kedvező változásá­hoz, az enyhülés és a megér­tés, a nemzetközi biztonság és együttműködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság folytatja erőfeszíté­seit a kedvező nemzetközi fo­lyamatok visszafordíthatat­lanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész vilá­gon. Aláhúzták, hogy a nem­zetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé bukaresti ülés­szakán kidolgozott értékelé­sek és állásfoglalások helyes­ségét. Kiemelték, hogy a nyi­latkozatban és a dokumen­tumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulna földrészünkön a béke és biz­tonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszállt a konkrét és hatékony leszere­lés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgal­mazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyes­lik a szembenálló katonai tömbök egyidejű felszámolá­sát. Udvözlik az ENSZ köz­gyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemon­dás. Támogatják a leszere­lésnek szentelt rendkívüli ülésszak összehívását, és ki­fejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonfe­rencia összehívásában. A két ország az egységes egé­szet képező helsinki záróok­mányban foglalt elvek tiszte­letben tartásáért és az ott el­fogadott ajánlások valóra váltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségü­ket : tevékenyen közremű­ködnek a belgrádi találkozó munkájában, s annak érde­kében. hogy tényleges hala­dást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés meg­szilárdításában és elmélyí­tésében, az európai kontinen­sen. A két párt és ország szo­lidáris a nemzeti független­ségért, a társadalmi hala­dásért. valamint az imperia­lizmus, a gyarmatosítás, és az újgyarmatosítás a faji megkülönböztetés ellen küz­dő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel­Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tar­tós béke. ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben meg­szállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független állam alapítási jogát: és garantál­ják a térség minden álla­mának függetlenségét. biz­tonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton tör­ténő igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek szerepe és hatékonysá­ga az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje és befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándé­kát. hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspár­tok egységének további erő­sítéséhez a marxizmus—le­ninizmus elvei, az interna­cionalista szolidaritás,. az önkéntes elvtársi együttmű­ködés és a teljes jogegyen­lőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jo­gát a haladó társadalmi át­alakulásért. Aláhúzták, hogy a bprhm konferencia nagy jelentősé­gű a kommunista és mun­káspártok törekvéseinéií egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a tár­sadalmi haladásért folyta­tott küzdelemben. A Debrecenben és Nagy­váradon tartott találkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Kommu­nista Párt együttműködésé­nek bővítését. Minden terü^ létén hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődé­séhez, a szocializmust építő román és magyar nép ba­rátságának. szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Ro­mán Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Nép- köztársaságba. Román rész­ről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Befejeződtek a nagyváradi tárgyalások kongresszusi határozatok valóra váltásában, a szocia­lista építésben, anyagi és szellemi jólétének növelésé­ben. (Folytatás az 1. oldalról) f Szeretnék még egyszer in­nen, Románia földjéről to­vábbi sok sikert kívánni a baráti magyar népnek a XI.

Next

/
Thumbnails
Contents