Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
A munkaügy — közügy Irta; Karakas László munkaügyi miniszter A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepeltek fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már a korábbinál nagyobb. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan, lényegében kimerültek a külső munkaerőforrások, a vállalatok legfőbb törekvése ma már a meglevő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdeklié teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati álló- alapok bővítését is. Ennek »lőfeltétele meghatározott nyereségtömeg. ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerőforrások kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munka- :rő-gazdálkodás, amely egyik ;leme a termelékenység nö- /elésének. A szocializmus is- nert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók mun- cabérét a teljesítményeikkel. V termelés és a gazdálkodás neghatározott körében csak )tt kerülhet sor a bérek anelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a nunkateljesítmények _ is emelkednek. A teljesítmé- íyek emelésének feltétele a olyamatos anyag- és mun- caellátás, a körültekintő nunkaszervezés. Emellett felétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerő- artalékok fokozatos íelhasz- lálása. esetenként a munka ntenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, iogy a fogyasztás a terme- és függvénye. Ezt az elvet ;övetkezetesen érvényesíteni cell a vállalati szintű jöve- lelemszabályozásban, de az izemek, brigádok és az ■gyes személyek bérezésében s. lz 1976-os év apasztalatai Az elmúlt év az V. ötéves érv induló éve volt. A Sajóban több oldalról értékelők már gazdasági eredményeinket és problémáinkat, összességében a népgazda- ág az elmúlt évben egész- égesen fejlődött. A termelés lövekedési üteme a terve- ettöl kismértékben elma- adt, ugyanakkor javult a iazdaság egyensúlyi helyze- e. Az egyensúlyi feltételek avulása megmutatkozottt a ásárlóerő és az árualap tlakulása terén, de a kül- íazdaságban is. Az egyen- úly javulásához hozzájárult íz a tény, hogy az elmúlt vben a bér a termelés nö- ekedésével összhangban alakit. illetve a termelékeny- ég emelkedése a legtöbb gazatban meghaladta a ermelés emelkedését. Nem okozódott tovább a mun- aerőhiány. valamelyest mér- éklődött a munkaerőmoz- ;ás. A munkaerő-gazdálko- lás feladatait összegező, is- nert minisztertanácsi hatá- ozat végrehajtására területi, igazati és vállalati programok .születtek, ezek nyomán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából, Wein azonos ütemben A feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntéseket meghozni. Arról van szó, hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerőhelyzet ját- ■ szik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. a szelektív-intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük,, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelőberendezéseket nem tudjuk munkaerő- hiány miatt ésszerűen kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak, megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő-gazdálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatokat és vállalatokat. a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra. hogy mely alágazatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni. illetve stagnáltatni, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, akár ( a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élenjártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati^ minisztériumokkal, ahol e tekintetben még lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a munkaerő-átcsoportosítás gazdaságunkban szükségszerű jelenség, egyenes következménye az előzőekben említett szelektív-intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi tényezőkre, arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsoportosított dolgozók, hanem a „honnan” okos megválasztása. A választ az ágazatok és vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk attól függően, hogy kiknek a döntési szférájáról van szó. Ezekhez a válaszolóhoz, illetve döntésekhez igazodik a munkaerő-gazdálkodás. a legkülönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, _ azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. Ilyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi. negyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energiadiagram, amely mutatja a felhasznált energia mennyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerőtartalékok létezését a különböző munkanap-fényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatoson kényszerülnek arra. hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzátartozik a munka normázásá- nak javítása, a társadalmi munkaidőalap fokozott védelme, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati személeten, amely helyenként még mindig csak a munkaerő megszerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevéssé törődik. A területi munkaügyi tervezés A munkaerő ésszerű fel- használásában jelentős szerep jut a területi szervekre. A megyei párt- és állami szervek nagy gondot fordítanál?; a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő — munkaerőgazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor felmérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint, egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel árinál?, jelentőségét, hogy a területi szervekkel együttműködve, saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később a kárát láthatják. A tanácsok, a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani a munkaerő szervezett átcsoportosításához, a fejleszthető vállalatok és ágazatok munkaerőellátásának biztosításához. Konténeres szállítás Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniunikohó évente 55 ezer tonna meszet használ lel. A váci DCM-ből érkező nagy mennyiségű mész szállítására a gyárban kidolgozták és bevezették a konténeres szállítást. Jelenleg 150, a nemzetközi méreteknek is megfelelő konténerrel rendelkeznek. A konténeres szállítás bevezetése óta a mész emberi kéz érintése nélkül jut el a termelőtől a felhasználóig. (MTI fotó — Rózsás Sándor) ■ ÍÍSSSSSSKfcW* Megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok Ma kezdődik a háromhetes rendezvénysorozat Ötödik alkalommal rendezi meg a KISZ Heves megyei Bizottsága, járási, városi bizottságaival, a megyei tanáccsal és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsával közösen az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-mapokat. Hosszú lenne felsorolni mindazokat a célkitűzéseket, melyek ezt a már hagyományosnak számító eseménysorozatot életre hívták. Lényegében az ifjúmunkásnapok szolgálják a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását, az 1977—78-as mozgalmi év akcióprogramjának teljesítését. Különös figyelmet fordítanak mostanában a munkásifjúság általános, szakmai, politikai műveltségének fejlesztésére, s a programok feladata is, hogy bemutassák, miként ápolják a fiatalok a munkáshagyományokat, milyen eredményeket értek el szakmai területen, s hogy az ifjúmunkások mennyire szeretik szakmájukat, milyen szerepet tölt be az életükben a politika, a kultúra, a sport. E célból rendezik meg május 22-én Tarnazsadányban a járás szakmunkásfiataljainak hegesztőversenyét, Egerben a megye fiatal gépkocsivezetőinek vetélkedőjét. Politikai ismereteikről adnak számot a résztvevők június 5-én Hatvanban, Egerben pedig az úttörők, az ifjúmunkások és a szakmunkástanulók közösen vetélkednek majd a Technika Házában az „Együtt — egymásért” akció jegyében. A sportnapok sorát május 21-én. a vasas szakmunkás- tanulók nyitják, amit a Gyöngyös városi sportnap, majd a Hatvani Ifjúmunkás Labdarúgókupa követ. Június 11—12-én Lajosházán a gyöngyösi járás természet- barát fiataljainak kem- pingtalálkoezójára kerül sor. A megyei KISZ-bizottság az idén felhívta az üzemi KISZ-szervezetek figyelmét, hogy minden eddiginél több gondot fordítsanak a szakmunkástanulókkal való törődésre. Vizsgálják meg, hogyan fejlődik az üzemi és az iskolai KISZ-szervezetek kapcsolata, szervezzenek közös rendezvényeket. így a szakmunkástanulókat minél inkább vonják be üzemük közéletébe. Ezt szolgálja majd a május 22-i ifjúmunkás klubtalálkozó és Hatvanban az üzemi és szakmunkástanuló KlSZ-titká- rok, valamint RADAR-veze- tők találkozója is. Hasonló eseményre kerül sor. többek között Gyöngyösön. Egerben és Selypen is. A megyei ifjúmunkás- és . szakmunkástanuló-napok nyitánya egyébként ma délelőtt, Apcon lesz, ahol kibővített titkári értekezletén a KISZ és a szakszervezet kapcsolatáról, továbbbá a fiatalok körében végzett munkáról tanácskoznak a megye ifjúsági vezetőd, délután pedig, mintegy másfél száz résztvevőt várnak a Qualitál /Vállalatnál .rendezett gyűlésre. 1,481 minta megyénkből Milyen az élelmiszerek minősége ISMERETES, hogy a miskolci Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet nemcsak Borsod, hanem Heves megye élelmiszer-ellenőrző tevékenységét is ellátja. Vizsgálatai kiterjednek egyrészt a gyártóüzemekre, másrészt a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekre, felölelik a szocialista szektor egészét és a magánkisipart is. Talán most, az 1977-es év II. negyedévében sem lesz érdektelen, ha az 1976-os ellenőrzések tapasztalatairól beszámolunk. Azt remélve, hogy az 1976-os év hiányosságaiból okulva, azokat a jelen évben kiküszöbölve, kijavítva, a kifogásolt élelmiszeripari termékek arányát sikerül tovább csökkenteni. Az 1976-os évben az intézet Heves megyében 57 élelmiszer-előállító üzemet ellenőrzött 146, és 85 vendéglátó és kereskedelmi egységet 131 alkalommal. Az ellenőrzések során a megyében 1481 mintát vettek az intézet dolgozói. Ebből 215 minta nem felelt meg a szabványnak, vagy az egyéb követelményeknek. Az úgynevezett „kifogásolási arány” 14,5 százalék volt, ami az 1975. évihez viszonyítva, 3,2 százalékos javulást mutat. Némely iparágban — az 1975. évben tapasztaltakhoz viszonyítva — javulás, míg másokban romlás mutatkozott. Az alapvető élelmiszerek terén minőségromlást nem tapasztaltunk. A helyzet részletesebben a következő volt; nagymértékben javult a sütőipari termékek minősége. Az örvendetes javulás oka az, hogy új technológiákat vezettek be és kellő gyakorlattal és hozzáértéssel alkalmazták azokat. A HÚSIPARI termékek minősége lényegesen nem változott. Egy momentumot emelnénk ki: a Heves megyei ÁHV gyöngyösi húsüzemének zsírrészlegét bővítették, s a forgalmazott termékek hibátlanok. Szintén jó minőségűek voltak a baromfiipari termékek, azonban olcsóbb áruból (nyak, szárny, belezett csirke) előfordult ellátási hiány. Nem változott lényegesen a tejipari termékek minőségének szintje sem. A többi élelmiszeripari termék minőségének alakulása az 1975. évihez viszonyítva, a következő volt: Javult a bor, a cukor, a dohány-, a növényi konzerv, a sör-, a sütő-, az üdítőipari és a cukrász-, romlott az édes-, a fűszer, az élvezeti cikkek, a gabona, a hűtőipari, a húskonzervek, a szeszipari, változatlan a növényolajipari termékek minősége. Pár megjegyzést még a felsoroláshoz: a bőriparban 4,7 százalékos minöségszint-ja- vulást tapasztaltunk. Ennek oka a kedvező alapanyaghelyzet mellett a műszaki fejlesztés. A népgazdaság számára is jelentős, hogy az Eger—Mátra vidéki Borkombinát kétszeresére növelte exportját. Nagymértékben, több mint 40 százalékkal javult az üdítő italok minősége. Az ugrásszerű javulás oka az üzemfejlesztésben, a modern technológiák bevezetésében rejlik. Egyedül az Eger—Mátra vidéki Borkombinát termékei közül a Márka málna volt rossz minőségű. Fontosnak tartjuk kiemelni a cukoripart is. A kedvezőtlen cukorrépa-minőség ellenére, a cukoripari termékek hibátlan minőségűek voltak. Bár a cukrászatban is javulás tapasztalható intézetünk — mely egyben az édesipari profil kiemelt teendőit is ellátja — nincs megelégedve a cukrásztermékek minőségével. Várjuk — a fogyasztókkal együtt —, hogy jobb összetételű fagylalt- és süteménykészítményekkel találkozzunk a jövőben. Elismeréssel szólhatunk az Egri Dohánygyár termékeiről is. A Milde Sorte és a nikotinszegény Helikon cigaretta bevezetésével a választékot bővítették. Reméljük, az 1977-es évben már a keresletet is ki tudják elégíteni. BESZÉLNI KELL azokról az élelmiszergyártó iparágakról is, melyek termékei rosz- szabb minőségűek voltak a bázisévhez (1975) viszonyítva. Csekély mértékben romlott a minőségszínvonal az édes-, gabona- és hűtőiparban. A fűszerek és élvezeti cikkek — kizáróan rossz minőség miatt — mintegy 50 százalékát találtuk hibásnak. A fűszereknél idegenanyag-tar- talom, törmelékesség, őrlési hiba,.kevesebb illóolaj-tartalom, magasabb nedvesség, rossz érzékszervi tulajdonság és állati kártevőyel való szennyezettség fordult elő hibaként. , A húsos konzeryek minősége is romlott. A debreceni, a nagykőrösi és a budapesti konzervgyárak voltak felelősek a minőségromlásért. Szag-, íz- és összetételhiba volt legtöbbször. A szeszipari termékek sem voltak kifogástalanok. Nem volt ritka a nem megfelelő csomagolás, jelölés, összetételi eltérés. Az üzemelő ■ palackozó — (VOSZK, Visori- ta) — gépek elavultak, termékeik ingadozó minőségűek. Egyedül a BULIV gyöngyösi üzeme forgalmazott megfelelő minőségű kommersz italokat. Szólnunk kell még a Hatvani Konzervgyár termékeinek minőségalakulásáról. Bár a növényi konzervék minősége összességében javult, a gyár termékeinek minősége, az 1975. évihez viszonyítva, visszaesést mutat. Előfordult hibaként a sűrített paradicsom, zöldborsó, csemege uborka termékeknél súlj'hi- ény, a zöldbab sem volt mindig hibátlan. Általában a nyersanyagok gyengébb minőségűek voltak, s a kedvezőtlen időjárás miatt a feldolgozás is elhúzódott. REMÉLJÜK, HOGY a felsorolt hibákat és hiányosságokat sikerül kijavítani a fogyasztók biztosabb és jobb ellátása érdekében! Ádám Katalin főelőadó. El elmiszer- ellenőrző. és Vegyvizsgáló Intézet,' Miskolc 1977. május Iá., szombat
