Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

ÄAAi^VA/W^\AAAA^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Szerda esti külpolitikai kommentárunk: NATO-lovaglás két lovon TÁLÁN AZ ALMOSÍTÓ LONDONI ESŐ TETTE, ta­lán Carter és a néhány száz fős amerikai sajtókülönít­mény kedd esti távozása, szerdán délelőttre elült a „csúcshangulat” a brit fővárosban. Meglátszott ez a NA- TO-tanácskozást záró sajtóértekezleteken is, amelyeket a választók (Trudeau kanadai miniszterelnök. Luns NATO- főtitkár, Bennett amerikai NATO-nagykövet.) szinte kény­szeredetten ..ledaráltak”: már csak a zárónyilatkozat ér­dekelte a világsajtó oszladozó seregét. Kedd reggel még tartott a gazdasági és a négyhatal­mi csúcs lendülete, s a történelmi levegőt árasztó lon­doni paloták is kellő ünnepélyességet biztosítottak a kor­mányfői szintű atlanti tanácskozásnak. A csúcs csúcspont­ja vitán felül az új amerikai elnök szereplése, keddi be­széde volt. amelyet — a Carter atlanti bemutatkozását árgus szemmel figyelő — nyugat-európai vezetők persze nyomatékkai dicsértek. Kivált, hogy Carter nemcsak az amerikai külpolitika „szívének” minősítette a NATO-t (ezt ujjongva emelik ki a brit sajtó szerdai szalagcímei), hanem illő figyelmet fordított szövetségesei szívügyére is: ígéretet tett európai fegyverek vásárlására, az atlanti fegyveresére „kétirányú utcává” alakítására az eddigi egyirányú forgalom helyett. A NATO-ÉRTEKEZLET záróközleménye hivatalosan is elfogadta Carter sajátosan kettős javaslatait. Egyfelől hosszú távú, a nyolcvanas évekre szóló katonai tervezést javasolt, a hadügyminiszterek átfogó fegyverzetfejlesztési tanulmányának kidolgozását. Másfelől közös NATO-elem- zés elkészítését a kelet—nyugati kapcsolatok távlatairól. Mindkettőnek jövő ilyenkorra, a NATO washingtoni csúcsértekezletére kell elkészülnie, amelyre persze min­denki elfogadta Carter invitálását, talán még a mostani konferenciától távol maradt Giscard d’Estaing francia ál­lamelnök is. A két tanulmány párhuzamossága szembeötlő, s vi­szonyukat élénken vitatják a Londonban összegyűlt új­ságírók. Carter is, de főleg több nyugat-európai kormány­fő hangsúlyt adott az enyhülés folytatásának, így a belg­rádi konferencia ..konstruktív” légköre biztosításának (használva persze az atlanti szólamokat az „emberi jo­gokról)!. a kommüniké is szorgalmazza a katonai enyhü­lésről folyó tárgyalások sikerét, ugyanakkor hangoztatják ..aggodalmukat” a varsói szerződés erejének növekedése miatt, s ennek ürügyén nemcsak hosszú távú, hanem — a kelet—nyugati tanulmány következtetéseitől független — azonnali katonai fejlesztési programokat sürgetnek és in­dítanak be. HOGY TEHAT MELYIK ELEMZÉS LESZ a mérv­adó, a NATO-politikát valóban távlatokban meghatározó, az — gyaníthatóan — nemcsak a már megkezdett kelet— nyugati tárgyalások (SALT, bécsi haderőcsökkentési megbeszélések, Belgrád) alakulásától függ, hanem a NA­TO katonai köreinek a politikusokra gyakorolt nyomásá­tól is. Schmidt nyugatnémet kancellár óvott ugyan a „katonai veszély” túldramatizálásától, s Callaghan brit kormányfő is felelevenítette a régi mondást, hogy a tábor­nokok bízzák a döntést az államférfiakra, ám a követke­ző év nagy atlanti kérdése az. vajon elég erősek lesznek-p ezek a politikusok az enyhülés jövőjéről meghozandó — pozitívan drámai! — döntésekre. A. 3. Megtalálták a Salvadort külügyminiszter holttestét A Salvador! Köztársaság fő­városában hivatalosan beje­lentették: megtalálták az or­szág külügyminisztere, Mau- ricio Borgonovo Pohí holt­testét. A politikust egy szél­sőséges szervezet tagjai áp­rilis 19-én rabolták el, és tú­szuk életéért 37 politikai fo­goly szabadon bocsátását kö­vetelték Az államfő azon­ban elutasította az ember­rablókkal az egyezkedést. A képen: a külügyminiszter (archívfelvétel). (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Sporthír A labdarúgó NB I. szer­dai fordulójának eredmé­nyei: Ű. Dózsa—Csepel 0—0, FTC—Békéscsaba 3—2, Do­rog—Videoton 1—2, DVTK— Haladás VSE 1—1, SZEOL AK—Dunaújváros 2—0, Ka­posvár—MTK-VM 2—0, SBTC—Tatabánya 3—2, Rá­ba ETO—ZTE 2—0. Va­sas—Bp. Honvéd 2—1. A NATO lényege korábbi marad 1 A NATO-tanács London­ban megrendezett, tavaszi ülésszakának résztvevői gya­korlatilag már a tanácskozás első napján, az állam- és kormányfők megbeszélésén meghozták alapvető határo­zataikat. E döntések közös célja az atlanti szövetség ka­tonai erejének további növe­lése. Ennek érdekében azt tervezik, hogy kidolgozzák a tömb katonai erőfeszítéseinek a 80-as évekre szóló, hosszú távú programját, amely töb­bek között előirányozza a NATO fegyveres erőinek kor­szerűsítését. A programot a NATO-tanács jövő évi, wa­shingtoni ülésszaka elé ter­jesztik. Megfigyelők szerint, a NATO-stratégáknak nem volt könnyű keresztülerőltetniük terveiket, amelyek újabb nagy összegek katonai célok­ra való fordítását jelentik. A katonai kiadások növelésével kapcsolatos nyilatkozatok rendkívül népszerűtlenek a tömb országaiban, ahol jóval időszerűbbek a komoly fi­gyelmet követelő, égető gaz­dasági problémák. Erről vol­tak a megbeszélések a hét vezető nyugati ország londo­ni csúcstalálkozóján, s ezt hangsúlyozták a nyugati saj­tóban megjelent összegező kommentárok is. A NATO vezetői éppen ezért a közvélemény és egyes politikusok befolyásának rég­óta bevált eszközéhez folya­Lengyel vezetők Csehszlovákiában Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök — Kazimierz Olszewski miniszterelnök­helyettes és más vezető len­gyel állami személyiségek kíséretében — szerdán egy­napos baráti munkalátoga­tást tett Csehszlovákiában. Megbeszéléseket tartott ven­déglátójával, Lubomir Stro- ugal csehszlovák kormányfő­vel, és fogadta őt Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök is. •• Összetűzések Belfastban A protestáns „ultrák” ked­den és szerdán újabb össze­tűzéseket provokáltak Bel­fastban. Kedden három sze­mély vesztette életét a za­vargások során. 13-an meg­sebesültek. Szerda reggel bomba robbant Belfast egyik gépgyárában. A belfasti autó­buszsofőrök tiltakozásul egyik társuk keddi meggyil­kolása miatt szerdán nem áll­tak munkába és az észak-ír főváros dolgozói gyalogosan mentek munkahelyükre. Az „ultrák” terrorakciói és fenyegetései ellenére Észak-írország dolgozóinak csak kis része támogatja a jobboldaliak által kirobban­tott sztrájkmozgalmat, s igen kevesen csatlakoznak hozzá. Észak-Irország legtöbb váro­sában általában zavartalan a közlekedés, dolgoznak a gyá­rak és intézmények, nyitva vannak az üzletek, jelentette szerdán a londoni Morning Star. modtak. A katonai erőfesz».: tések fokozásának szükséges­ségét a varsói szerződés or­szágai, s elsősorban a Szov­jetunió növekvő katonai ere-; jével indokolták. Ezt a ha­mis érvet többen is hangoz­tatták a tanácsülés első nap­ján, s másnapra az égési? nyugati sajtó felkapta. A NATO-tanács jelenlegi ülésszakának általános képe azt mutatja, hogy bár aa észak-atlanti szövetség ve­zetői megpróbálják tömbjü­ket kizárólag védelmi szerve­zetként, katonai készülődésé­nek fokozását pedig valami­féle „válaszintézkedésként” feltüntetni, a NATO lényege a korábbi marad — nem vé­delmi, hanem agresszív ka­tonai szövetség. Genfben szerdán felújított ták a stratégiai támadófegy­verek korlátozásával foglal­kozó szovjet—amerikai tár­gyalásokat. A Szovjetunió genfi ENSZ-i képviseletének helyiségében került sor a két küldöttség vezetőjének: szovjet részről Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettesnek amerikai részről pedig Paul Wamke-nek, a fegyverzetel­lenőrzési és leszerelési hiva­tal igazgatójának találkozót jára. Legyen reggel a Szmölnij-palota előtt! Lenin gépkocsivezetője elmondja első találkozását a forradalom vezérével Mezőgazdasági üzemek! A NÖVÉNYEK KEZDETI FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTHETJÜK A STARTER MŰTRÁGYÁK ALKALMAZÁSÁVAL! Kukorica, napraforgó vetés előtti műtrágyázásá­hoz, rét, legelő javításához ajánljuk a 16:16:16 százalékos komplex műtrágyát. FORGALOMBA HOZZÁK AZ AGROTRÖSZT MEGYEI AGROKER VÁLLALATAI. A forradalom kitörésének har­madik napjától kezdve hat- éven keresztül, úgyszólván mindennap, találkozott a for­radalom vezérével hűséges so­főrje, GUI. Sok ezer kilomé­tert tett meg a rendkívül moz­gékony, mindent személyesen látni kivánó Leninnel és ez­alatt volt alkalma egészen kö­zelről megismerni a nagy ál­lamférfit. Lenin halála után Gin emlékezéseit Moszkvában kiadták. Ebből az emlékezés­ből közöljük azt a részletet, amelyben elmeséli első talál­kozását Leninnel. — Petrográdban dolgoz­tam egy garázsban. Nóvem- ber 8-án (a forradalom más­napján, a régi időszámítás szerint október 26-án. A szerk.), este a garázs szak- szervezeti bizottságának ve­zetője berendelt és a követ­kezőket közölte velem: — Válassza ki GUI elv­társ, a garázsban a legjobb kocsit és legyen reggel a Szmolnij-palota előtti Lenin elvtárs sofőrje lesz. Megriadtam. Akkoriban mindenki Leninről beszélt. Akinek a pétervári munká­sok közül alkalma volt Le­nint hallani vagy látni, olyan büszke volt rá, hogy élete nagy eseményének tartotta. És most egyszerre engem, aki nem is voltam párttag, odaküldenek sofőrnek Lenin mellé. — Nos? Rendben van? — kérdezte zavarom láttára. QMflüjw 1977. május 12., csütörtök — Hogyne — feleltem, pe­dig még mindig meg voltam riadva, nem vállalok-e ma­gamra valami olyan felada­tot, amit nem tudok ellátni. Soká azonban nem lehetett habozni. Fiatal voltam, fizi­kailag erős, a mestersége­met jól értettem és persze nagyon örültem a megtisztel­tetésnek. — Vigyázzon! — óvott fi­gyelmeztetően —, nehogy szégyent hozzon a fejünk­re! Most már megvallom, azon az éjszakán alig tudtam le­hunyni a szememet. Megpró­báltam elképzelni, milyen lesz Leninnel való találkozá­som, de nem ment könnyen. Valahogy úgy képzeltem, hogy a Szmolnij-palotábói egy imponáló külsejű, hatal­mas termetű férfi lép ki, kö­rülötte díszruhás adjutánsok, fegyveres őrség és így to­vább. Biztos voltam benne, hogy be fogok gyulladni és elvesztem a fejem. Másnap reggel, pontosan tíz órakor, kitűnő kocsimmal odaálltam a Szmolnij-palota bejárata elé. A Szmolnij előtti kis tér azon a reggelen igen zavaros képet nyújtott. Rengeteg gép­kocsi és teherautó. A hatal­mas épület kapujánál néhány ágyú és géppuska. Körös-kö­rül csoportokban fegyveres munkások és frontkatonák nyüzsögnek. Fiatalok, idő­sebbek, szakállasok, gyere­kek. Mindenki izgatott, Petrográd élete ezekben az órákban még igen izgal­mas volt. Az utcákon még nem szűnt meg a lövöldözés, a házakban még lapultak a forradalom ellenségei és sor- tüzeket adtak az ablakokból. Ültem a gépkocsi kormá­nyánál és vártam a nagy ta­lálkozásra. Egyszer csak egy polgári ruhás férfi odalépett a kocsihoz: — Lenint várja? — Igen, őt. — Gyújtsa be a motort, azonnal jön! Néhány perc múlva való­ban három férfi jelent meg a Szmolnij lépcsőjén. Kettő kö­zülük magas termetű, impo­náló megjelenésű ember, a harmadik alacsony, rajta fe­kete prémgalléros kabát és füles sapka. Mialatt a kocsi felé köze­ledtek, izgatottan próbáltam kitalálni, hogy a két magas ember közül melyik Lenin. Egyre az járt a fejemben, hogy nem is vagyok párttag és előkelőségek között sem voltam soha, nem tudom, ho­gyan kell most viselkedni. Meglepetésemre nem a két magas férfi, hanem a harma­dik lépett a kocsihoz. Gyors mozdulattal kinyitotta a ko­csi ajtaját. — Jó napot, elvtárs, mi a neve? — GUI. — No, ismerkedjünk meg, GUI elvtárs! — mondotta mosolyogva. — Ezentúl maga visz engem. Huncut mosollyal a sze­membe nézett és kezet nyúj­tott Azt mondják, az első be­nyomás egész életére belevé­sődik az ember emlékezeté­be. Mindenesetre Vlagyimir Iljics első kézszorítását és el­ső szavait sohasem felejtem el. Ha eszembe jut most is látom, élénk, szürke, kicsit összehunyorított, ravaszkás szemmel, nyílt, kissé raccso- ló beszéddel. Szorongásom abban a pil­lanatban meleg szeretetté változott Vlagyimir Iljics a két magas termetű férfival együtt beült az autóba és a „Szoljannij Gorodok”-ba vi­tette magát, ahol a munkás­ság és az értelmiség közös nagygyűlésen várták a fel­szólalását. Mikor megérkez­tünk, Vlagyimir Iljics ki­szállt az autóból és gyors lép­tekkel sietett az ülésterem felé, de a tömeg persze azon­nal felismerte és nagy ová­cióval kísérte. Felszólalását is állandó viharos éljenzés és taps szakította félbe. Visszafelé menet a kocsi­ban mellém ült. Néha lopva ránéztem: az éppen átélt iz­galom ellenére nyugodt volt, de kissé gondolkodó. Mikor a Szmolnijhoz értünk, sajá­tos fürgeségével ugrott ki a kocsiból: — Most, GUI elvtárs, men­jen, egyék valamit. Én rö­videsen visszajövök. Szótlanul néztem eltűnő, fürge léptei után. Akkor már határozottan tudtam, hogy a legnagyobb emberrel hozott össze a szerencsém. (Kőszegi Frigyes gyűjtése.) Hungaroton müvészlemez-ajániat BEETHOVEN — cisz-moll zongoraszonáta Op. 27. No. 2. „Mondschein” — e-moll zongoraszonáta Op. 90. — c-moll zongoraszonáta Op. 111. Bächer Mihály (zongora) SLPX 11414 ÁRA 70 Ft RÓZSAVÖLGYI MÁRK * — Első magyar társastánc — Serkentő — Nógrádi emlék v — Halljuk! CSERMÁK ANTAL GYÖRGY — Hat magyar tánc — Az intézett veszedelem, vagy a Haza szeretete Magyar Kamarazenekar Hangversenymester: Tátrai Vilmos SLPX 11698 Ara: 70,— Ft PAGANINI * D-dúr hegedűverseny, Op. 6., No. 1. CHAUSSON Poéme — hegedűre és zenekarra, Op. Bálint Mária (hegedű) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 11831 Ára: 70,— Ft ¥ NÉPSZERŰ ZENEKARI MÜVEK BIZET: az arles-i lány, II. szvit GRIEG: Peer Gynt, II. szvit SMETANA: Moldva Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Medveczky Ádám SLPX 11813 Ara: 70,— Ft SALT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents