Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
\ WKAG PROLETARIAT EGYEDIT! T^TEV’ Tanács és szakszervezet AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 125. szám áBA: 1«— FORINT 1977. május 29., vasárnap Gierek Berlinben Szombaton délelőtt megér kezett Berlinbe Edward Gie reknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a lengyel párt- és állami küldöttség, ataely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa és kormánya meghívására kétnapos hivatalos, baráti látogatást tesz az NDK-ban. A lengyel küldöttséget Berlin Schönefeldi repülőtérén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával az élen az NDK párt- és álla mi vezetése és több ezer berlini fogadta. A hétvége kiemelkedő nemzetközi súlyú politikai programja a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország barátságának, testvéri kapcsolatai építésének és továbbfejlesztésének nagyszabású demonstrációja. Az NDK—lengyel barátsági találkozó színtere a két szocialista ország határán fekvő Odera menti Frankfurt és Berlin. A 75 ezer lakosú Frankfurtban pénteken megnyílt az első közös NDK—lengyel rendezvény, a plakátkiállítás, szombat reggel pedig a barátság hídján megérkezett a találkozón részt vevő hivatalos lengyel delegáció: 21 ezer lengyel fiatal. A hétfőig tartó eseménysorozat csúcspontja a városban a vasárnap délelőtti százezres nagygyűlés, amelyen részt vesz Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetése, valamint Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Lengyel Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. Kádár János Olaszországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Giulio A ndreottinak, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatás^ tesz Olaszországban. (MTj Szovjet-amerikai viszony Az alap csakis a békés rendezés leket Jurij Komyilov, a TASZSZ politikai szemleírója írja: Öt évvel ezelőtt, 1972. május 29-én, az első szovjet '—amerikai csúcstalálkozó eredményeként Moszkvában aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapjairól szóló dokumentumot. Ennek megfogalmazása szerint, a két ország abból a közös meggyőződésből indul ki, hogy a nukleáris korszakban kapcsolataiknak a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja. Ennek értelmében megkezdődött viszonyuk átrendezésének egészséges folyamata. A leghatalmasabb szocialista állam és a modern kapitalizmus legerősebb hatalma kapcsolataiban bekövetkezett fordulat döntő jelentőségű az -új világháború veszélyének csökkentése, a béke megszilárdítása szempontjából. A Moszkva—Wa- shington-párbeszéd a kérdések széles körét öleli fel. Közülük azonban az egyik az összes többi fölé emelkedik: a béke megőrzésének, a nukleáris háború elhárításának kérdése. E feladat megoldása további erőfeszítéseket kíván a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. A Szovjetunió, békepolitikájához híven, számos javaslat kezdeményezőjeként lép fel. Ezek közül egyesek hosszabb távra irányulnak, másokat viszont — a partnerek jóakaratával — a közeli jövőben meg lehetne valósítani. A központi helyet ezek között a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások foglalják el. A kérdésről a közelmúltban Géniben tartott tárgyalásokon valamelyes előrehaladás történt. Ebből azonban sajnos, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy máris kirajzolódna a fő kérdések megoldása. Az amerikai fél továbbra sem mond le azokról a kísérletekről, hltgy egyoldalú előnyökhöz jusson és olyan egyezményt érjen el. amely kárt okozna a Szovjetunió biztonságának. Az Egyesült Államokban nem hagynak fel azokkal a próbálkozásokkal sem, hogy az enyhülésnek olyan értelmezést adjanak, ami szerint az csaknem a más államok belügyeibe történő beavatkozásra jogosítana fél. Csak ily módon lehet értékelni a más országok állampolgárainak jogai iránti hamis aggodalmat, a zajos szovjetellenes kampányok folytatását, azokat a próbálkozásokat hogy felmagasztalják azokat a magányos renegátakat, akik úgy vélik, hogy nem számukra íródtak országuk törvényei. A szovjet—amerikai kapcsolatokban meglevő nehézségek és az enyhülés ellenfeleinek mesterkedései eile nére mégis el lehet monda ni, hogy ezek a gyakorlat által megerősített kapcsolatok egészükben pozitív irányúak. Ami a Szovjetuniót illeti, kész — olyan mértékben, amilyen arra az Egyesült Államok is kész — továbbra is felkutatni a kétoldalú kapcsolatokban és az egyes nemzetközi kérdések fennálló problémák kölcsönösen elfogadható megoldását, kész töretlenül továbbhaladni a szovjet—amerikai kapcsolatokban a legutóbbi években elért fejlődés alapján. (TASZSZ) Közös célok - közös akciók TERÜLETI POLITIKÁNK egyik legfontosabb jellemzője, az utóbbi esztendőkben immár mindennapos gyakorlata: gyümölcsöző, „naprakész” kapcsolatok szövődtek a megyei tanácsi szervek és a szakszervezetek megyei tanácsai között. Tűnőben van az a helytelen felfogás, mintha minden érdemi munka és lényeges döntés a fővárosra centralizá- lódnék, s a megyék csak amolyan gépies végrehajtó feladatokat kellene, hogy ellássanak. Az ország tizenkilenc megyéjében a helyi szellemi erőknek teret nyitva alkotó, a helyi lakosság életét alakító, munkáját ezerféle módszerrel segítő munka folyik, s hovatovább magától értetődővé lesz az a konzultatív, egymást tapasztalatokkal is segítő tevékenység, amely rendszeresen hozza közös asztal mellé a helyi tanácsi és szakszerveti vezetőket, munkatársakat Ha például Békés megyében napirendjére tűzi a megyei tanács a kereskedelem társadalmi ellenőrzésének kérdését, erre a tanácskozásra nemcsak meghívják a megyei szakszervezeti fórumok vezetőit, hanem a közös munkamódszerek tekintetében is megállapodnak. Eljutva egészen odáig, hogy közös erővel szervezik meg a társadalmi ellőnőrzö hálózatot, segítik az ellenőrzők gyakorlati munkáját, majd számba veszik a tapasztalatokat. A tanács irányító, állam- igazgatási tevékenysége, együtt jelentkezve a szakszervezeti érdekvédelmi munkával — közös hasznot hoz a megyei lakosság érdekében. De meg lehetne említeni azt a munkát is, amellyel rendszeresen elemzi a-két testület — borsodi módszerre célozva például —, milyen a. megye munkáslakosságának helyzete, hogyan alakultak a XI. pártkongresszus óta az élet- és munkakörülményeik, milyen reális igényeket támasztanak állam és szakszervet vonatkozásában. Fontos politikai akció az ilyen közös, elemző vizsgálatok lebonyolítása. Sok száz munkás, helyi lakos megkérdezése, véleményének meghallgatása után születnek az átfogó, konkrét teendőkre is utaló elemzések, közös jelentések. Korántsem valamiféle „papírmunkáról” van szó. Ellenkezőleg.' A helyi politika valóra váltásában vállal részt mindkét testület, feladatainak és lehetőségeinek megfelelően. A közös „területek”, az együttműködés ágai' kiterjednek az üzemekre, a kereskedelemre, a tömegkulturális munkára, az iskolákra, egyéb gyermekintézményekre, kórházakra, a területfejlesztéstől az ellátásig, minden vonatkozásban. Csak egy példa az igen biztató közös tevékenység, amelyet a „Mindenki iskolája” segítésekor együttesen végez szinte valamennyi megyei helyi tanács és szakszervezet. A mozgalom szolgálatába állította a szakszervezetek anyagi erőforrásait is, ugyanekkor a tanácsi kezelésű művelődési intézmények a maguk lehetőségeit adják hozzá az akcióhoz, később közös mérleget készítenek az eredményekről. Van —, s a továbbiakban még inkább lehet — olyan „fordított” haszna is tanács és szakszervezet közös munkálkodásának, hogy éppenséggel elkerülhetők legyenek a kettős vizsgálódások, a feleslegesen párhuzamos munkák. A korszerű államigazgatási tevékenységet és a modern szakszervezeti munkát, tehát az egészséges együttműködés, egységes jelzés- rendszerek kölcsönös használata erőteljesen segítheti. HA SOK IS a jó példa — tulajdonképpen még az út elején tartunk. Még előfordul — szerencsére ritkán —, hogy azonos témakörökben, de egymástól függetlenül „futnak” tanácsi és szakszervezeti vizsgálatok, s végső soron az azonos' tapasztalatok mérlegelése hozza közös asztal mellé a tanácsi és szakszervezeti vezetőket. És munkamódszerek tekintetében is sokféle finomítás, a kölcsönös egyeztetés lehetőségét hordozzák magukban az elkövetkező idők. V. M. Titokzatosság a holland túszok körül Még mindig csaknem 30 gyermek szorul kórházi ápolásra a bovensmildei túszok közül. Orvosi közlés szerint állapotuk nem veszélyes, de a vírusos fertőzés következtében szükségük van az állandó orvosi ellenőrzésre. A kiszabadult gyermekek közül ötvenet szállítottak kórházba. A holland hatóságok szerint aggodalomra ad okot, a bovensmildei iskolában fogva tartott négy pedagógus egészségi állapota, sőt tudomásuk szerint a fertőzés a délmalu- kui terrorista csoport tagjaira is kiterjedt. Egyelőre semmiféle közlés sem történt arról, hogy van-e remény a négy pedagógus kiszabadítására. A legnagyobb titokzatosság veszi körül a Groningen közelében nyílt pályán veszteglő vonatban fogva tartott túszok sorsát. A hágai válságcentrumból csupán annyit közöltek, hogy a tárgyalások folytatódnak a terroristákkal a terrorcsoport tagjai pénteken „nagytakarítást” végeztek a fogságukban lévő félszáz személlyel: átmenetileg eltávolították a vonat ablakait fedő újságpapírokat és nagy távolságból látni lehetett, hogy a foglyok igyekeznek rendbe hozni az öt napja börtönükül szolgáló vasúti kocsit. Az éjszaka nyugodtan telt el és szombatra sem történt változás. A vadgazdálkodás eredménye 12,7 millió forint Heves megye vadászainak számvetése Harmincnyolc vádásztár- 6aság 1400 puskásának kül-, döttei tartották számadó tanácskozásukat szombat délelőtt Egerben, a megyeháza nagytanácstermében. Helyet foglalt a „vadászparlament” elnökségében többek között Barta Alajos, a, megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára, valamint dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb titkára. Szalay István, a MAVOSZ megyei intéző bizottsága elnökének megnyitója után dr. Heltai István, megyei fővadász értékelte a múlt év vadgazdálkodási eredményeit. A vadásztársaságok nagyrésze sokat áldozott a mesterséges félvadtenyésztésre, l\épírontküIdöt<ségünk az IVSZK-ban A Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amelyet Pethő Tibor áléinak, a Magyar Nemzet főszerkesztője vezetett, az NSZK Szabaddemokrata Pártja vezetőségének meghívására négynapos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A népfront küldöttségét fogadta Hans- Diétrich Genscher külügyminiszter, a szabaddemokrata párt elnöke. A magyar delegáció megbeszéléseket folytatott William Bormmal, a külpolitika és Európa-politika szövetségi bizottságának elnökével, Gerhardt Baum külügyminisztériumi államtitkárral, a párt elnökségének tagjával; a külügyminisztérium, a szövetségi sajtóhivatal és a szövetségi parlament vezető tisztviselőivel. A tárgyalófelek kölcsönösen megállapították, hogy a szabaddemokrata párt küldöttségének 1975-ben Magyarországon tett látogatása óta az akkor aláírt közös közlemény szellemében a két társadalmi testület kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A mostani látogatás a kapcsolatok bővítését szolgálja. a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően. QipmhjdwjoLfL (Interfotó: MTI—UP) ennek köszönhető, hogy 1976- ban 37 ezer fácánnal gyarapodott az állomány. A fogoly tenyésztése most is kevesebb sikerrel járt, hiszen a kibocsátott csibék száma nem érte él a kétezret sem. Nagy gondot fordítottak a vadóvásra és vadvédelemre,'s így a rendszeres apasztások során nem kevesebb, mint 16 ezer szárnyas és szőrmés ragadozót tettek ártalmatlanná, Kedvező a vadászzsákmány lajstroma is. Mezei nyűiből 20 ezer, fácánból 42 ezer, fogolyból pedig több mint 3 ezer darabbal csökkentették az állományt. A vértelen vadászatok eredményével is elégedettek lehetünk, hiszen a már említett számokon belül nyúlból 9 400-at, fácánból 10 500-at, fogolyból pedig' több mint 1200-at fogtak be élve. Ezek mellett a nagyvadakból is szép zsákmány került. Négyszáz szarvast ravataloztak fel, 900 őzet hoztak terítékre és tűzbe fogyasztottak 480 vaddisznót. Heves megye vadásztársaságai 12,7 millió forint tiszta bevétellel zárták az 1976-os esztendőt. A megyei fővadász beszámolója után a tanácskozás résztvevői az ellenőrző és a fegyelmi bizottság elnökének jelentését hallgatta meg, majd hozzászólások következtek. Dr. Koller Mihály főtitkár a Heves megyei puskások két veteránjának — Kozák Istvánnak és Divéky Sándornak — a legmagasabb vadászati kitüntetést, a Nimród-emlék- érmet nyújtotta át. 1
