Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

Korvinák kutatása A gépírás ártalmai Mátyás király könyvtára, a Corvina, az egyik legértéke­sebb humanista gyűjtemény volt, a magyarországi rene­szánsz kultúra nagyszerű al­kotása. Köteteinek egy részét — s ezek a legismertebbek — arany betűkkel írták, fi­nom bőrbe vagy bársonyba kötötték, ellátták véretekkel és az arany gyűrűt tartó hol­lóval, a Hunyadiak címeré­vel díszítették. Innen, a holló latin nevéről (corvus) kapta nevét a könyvtár. Sok könyv és tanulmány jelent meg róla. Azt gondol­hatnánk, hogy minden érde­kesebb kérdést már régen tisztáztak. Pedig nem. Hosszú ideig azt hitték, a nagy király csak a pompázó külsejű kó­dexeket gyűjtötte. Ez téve­dés. Olvasta is a könyveit, fontosnak tartotta a tartal­mat és ezért egyszerű pa­pírkódexeket is vett és őr­zött. Azt a korábbi állítást is megcáfolták, hogy Mátyás el­lensége lett volna a könyv- nyomtatásnak. Ma már tud­juk, hogy sok műnek a ki­nyomtatása az ő rendeletére történt. Dedikáltak is neki sok nyomtatott művet. Ezek hiányozhattak gyűjteményé­ből? A Corvina katalógusa, könyveinek felsorolása nem maradt korunkra, s így az állomány nagyságát az egyes kutatók rendkívül eltérően állapították meg; volt, aki csak 500 kötetre becsülte és volt, aki ennek százszorosá­ra, 50 000-re. Az utóbbi években főleg Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára foglalkozott sokat a könyvtár múltjával; kutatásaikat a Magyar Tudo­mányos Akadémia akadémiai díjjal jutalmazta. Csapodi megállapította, hogy Mátyás, elődeitől legfeljebb száz kö­tetet örökölhetett, és az évi gyarapodás eleinte leg­feljebb öt kötet le­hetett, 1473 után pedig öt­ven kódex, 1485 után az ural­kodó gyűjteményét tudatosan a legnagyszerűbbé akarta fejleszteni, de az évi gyara­podás ekkor sem haladhatta meg a százötven kötetet. A kutató kinyomozta a gyűjte­mény egykori őrzési helyét — a palota Dunára néző olda­lán, a kápolna melletti te­remben — és számításokat végzett, hogy itt hány kötet férhetett el. Ezekből a játé­kosnak tűnő, de sok fárad­ságot és időt igénybe vevő kutatásokból az derült ki, hogy az állomány valószínű kötetszáma 2000 lehetett, de semmi esetre sem haladta meg a 2500-at. Ezt a számot ma kevés­nek érezzük, pedig nem az. A XV. századi könyvtárak­ban nem őriztek sok köny­vet. A Corvina nagyságra és értékre nézve Európa máso­dik legnagyobb gyűjteménye volt, csak a vatikáni könyv­tár rendelkezett nagyobb ál­lománnyal. Ennek a 2000—2500 kötet­nek a nagyobb része az év­századok folyamán megsem­misült, a kisebb rész pedig szétszóródott. A legtöbbet, 45 kötetet Budapesten őriznek (Széchenyi és Egyetemi Könyvtár), a többi Európa különböző városainak könyv­táraiban, Bécsben, Drezdá­ban, Londonban, Madridban, Rómában és az Egyesült Ál­lamokban található. A hitelesnek elismert kor­vinák száma nemrégen még csak 180 volt, a Csapodi há­zaspár kutatásai révén ez a szám 194-re nőtt és előrelát­hatóan még valamivel emel­kedni fog. önkéntelenül me­rül fel az a kérdés: hogyan le­het ma korvinát találni? Mátyás könyveinek legbiz­tosabb ismertetőjele a címlap aljára festett címer. Különfé­le formáit ismerjük, a leg­gyakoribb változat négy me­zőre oszlik, kettőben a vörös —ezüst sávos Árpád-házi cí­merrel, kettőben a kétfarkú cseh oroszlánnal — Mátyás a cseh királyi címet is visel­te — a szívpajzsban azonban minden esetben ott fészkel a gyűrűt tartó holló. A király halála után az ellopott vagy elajándékozott kódexek új tulajdonosai a címert gyak­ran kivakartatták vagy átfes­tették, de behatóbb vizsgálat­tal, esetleg ultraibolya átvi­lágítással mindig megtalálha­tó az eredeti festés nyoma. Sokszor az emepdálás , ve­zet nyomra. így hívjuk azt a munkát, amikor egy tudós humanista átvizsgálta a kész kódexet, kijavította a másoló által ejtett elírásokat, helyes­bítette a másolt szövegből át­vett nyelvtani és stílusbeli hibákat. Nagyon sok kódexet emendált Vitéz János érsek, a Hunyadi család régi ba­rátja. Ezek a kötetek vagy az ő könyvtárához tartoztak, vagy a Corvina-gyűjtemény­be. Néha stílusáról lehet rá­ismerni a budai királyi má­soló- és könyvkötőműhely termékeire. A nagy külföldi kódex­gyűjtemények jelentős része még feldolgozatlan, csalt rö­vid leltárhoz hasonló reper­tórium készült róluk, s ezek semmi támpontot nem nyúj­tanak az egykori tulajdono­sokról. A madridi királyi könyv­tár 30 000 kódexe közül csak 3000-ret írtak le részletesen, sőt a vatikáni könyvtár 80 000 kötete közül is, csak 15 000-ről készült részletes le­írás. Ha ezeket feldolgozzák, feltehetően rábukkanunk még néhány korvinára. A Corvina könyvtárról fo­lyó kutatások magától érte­tődően vezettek el két nagy magyar humanista, Vitéz Já­nos és Janus Pannonius gyűj­teményének tanulmányozásá­hoz. Nemrégen azt vallottuk, hogy a XV. századi Magyar- országon csak egy nagy könyvtár volt, a királyé. Ma viszont egyre jobban látjuk, hogy a reneszánsz műveltség és könyvgyűjtés nem korlá­tozódott a királyi udvarra. Vértesy Miklós Gondolataimba merülve bandúkoltam a Rottenbiller utcában, amikor halkan ko­pogtattak a hátamon. Meg­fordultam. — Jó estét, fiam. Meghí­vom egy csésze tejeskávéra. Legyen a vendégem —mond­ta régi kedves ismerősöm, özvegy Freimovics Rezsőné. Néhány perc múlva egy kis eszpresszóban ültünk. A pin­cér asztalunkra tette a forró kávét. Freimovics néni a ha­talmas fekete táskájából egy zsemlét vett elő, és beleaprí­totta a csészébe. — Hány éves most a néni? — kérdeztem tapintatlanul. — Amióta elmúltam het­venéves, erre a kérdésre nem válaszolok — mondta szigo­rúan, aztán így folytatta: — Szeretném, fiam. ha pár sor­ban megírná, milyen nagy­Az írógéppel végzett iro­dai munkát úgy tartják szá­mon, mint jellegzetesen női foglalkozást. Van igazság eb­ben, hiszen az évente meg­rendezésre kerülő gépíróver­senyeken csak elvétve talál­ható egy-egy férfi a több száz jelentkező között. Pe­dig — s ezt kevesen tudják — a gépírás ugyancsak „fér­fias” munka, már ami az erőkifejtést, az igénybevételt illeti. Megállapították, hogy a napi hét-nyolc órai, folyama­tos gépírás legalább annyira igénybe veszi a szervezetet, mint például a könnyebbfaj­ta lakatosmunka. A gépíró­nő — szerényen számolva — napi 30—40 ezer leütést vé­gez, s egy billentyű leütésé­hez 25—30 dekagrammnyi erőkifejtésre van szükség. A szorzást elvégezve: naponta mintegy 750—1200 kiló- grammnyi nyomást fejt ki az ujjaival — még ha apró rész­letekben is. A Szovjetunió­ban — nem véletlenül — a háborús jegyrendszer idején, a gyors-, gépírónők ugyan­annyi kenyeret kaptak, mint a nehéz fizikai munkát végző férfiak. „Gépíróbetegscgek” Ma már terjedelmes szak- irodalom foglalkozik a gép­írástól és főként az ülőmun­kából eredő egészségi ártal­makkal. A kutatások eredmé­nyeit feldolgozó tanulmányok részint az írógép kezelése ál­tal elsődlegesen kiváltott, a munka által közvetlenül igénybe vett testrészekben (kéz, kar) jelentkező károso­dásokat, részint a gépírási munkában tágabb értelem­ben részt vevő régiókat — tarkó, vállalt, hát, belső szer­vek, alsó végtagok — érin­tő megbetegedéseket írják le. A kutatók egy része a hi­vatásos gépírói munka köz­vetlen következményének te­kinti az ínhüvelyek, az ín- és izomtapadás helyének meg­betegedéseit. Többen viszont tagadják az ilyen közvetlen összefüggést, és az ínhüvely­gyulladást a gépelés közben elfoglalt helytelen testtartás következményének tekintik. Mások úgy vélik, hogy az ín­hüvelygyulladások okát az ál­landó izomfeszültségben kell keresni. Ez utóbbiak szerint a gépírónők jelentős része nem képes ellensúlyozni azo­kat a nehézségeket, amelyek a törzs egyhangú, sztatikus körülményeiből az izomzatra hárulnak. Olyan kutatók is akadnak, akik az ínhüvely­gyulladás okát kizárólag egyéni adottságokon, a peri­férikus véredények kedvezőt­len reakcióképességén alapu­lónak tartják. szerű dolog az, hogy ma.egész brigádok segítik, gyámolítják az arra rászorulókat, a ma­gatehetetlen embereket. — Valamelyik üzem fiatal­jai segítenek Freimovics né­ninek? Mérgesen az asztalra csap­ta a kanalat: — Méghogy nekem segíte­nek? Nem szorulok én sem­miféle segítségre! Egész éle­temben mindig a magam lá­bán álltam, a magam ura vol­tam. Nagyon bután bámulhat­tam magam elé, mert özvegy Freimovicsné anyásait meg­simogatta a fejemet: — Mindjárt elmagyarázom, miről van szó. Mi, a kerüle­tünknek azon öregjei, akik még jól tartjuk magunkat, elhatároztuk, hogy patronál­ni, segíteni fogjuk a kerü­letben élő fiatalokat! „Testtartási betegségek” Az ülőmunkával kapcsola­tos betegségek elsősorban ci­vilizációs problémák. Az ülés magában véve nem feltétle­nül ártalmas; a döntő ténye­ző a mozgáshiány. A gép­írónők — általában az iro­dai munkát Végzők — ese­tében gyakoriak a kereszt­csonttáji és váll-, tarkótáji fájdalmak, amelyeket az elégtelen izomműködés, a la­zítás hiánya okoz. Az ágyék­táji merevség érzése később húzó izomfájdalmakba mehet át. A hát-, nyakszirt- és váll- izomfájdalmak, a láb és al- szár dagadása, a láb zsibba­dása, a „reumás” izomfájdal­mak, az általános idegesség mind bizonyíthatóan a comb alsó felületére, különösen a térdhajlat közelében gyako­rolt nyomás következményei. Az ülő helyzet megváltozta­tása útján az ilyen panaszok ideiglenesen megszüntető e­tők, tartós terhelés esetén azonban fokozott mértékben jelentkeznek. A túlterhelés­ből származó károsodások fájdalmas tünetcsoport kiala­kulására vezethetnek. Tartós természetellenes testtartás következménye le­het a hátgerinc-megbetege­dés, isiász, derékzsába, nyak- szirtideg-gyulladás és külön­böző belső szervi betegség. Megfelelő testtartást Ma még kevés helyen vizs­gálják meg, hogy a gépírónö számára megfelelő-e gépasz­talának és székének alakja, magassága. Igaz, hogy leg­több esetben a bútorterve­zők sincsenek figyelemmel a munka közben elfoglalni ja­vasolt optimális helyzetre. Az ergonómiailag helyesen és át­gondoltan kialakított iroda­bútoroknak biztosítaniuk kel­lene a hátrahajló testtartást, a fej, az alcombok és a láb külön alátámasztásával, vil­lamos írógépen dolgozók ese­tében még az alkar alátá­masztását is. A másolniva(ót a legtöbb gépírónő maga elé helyezi a gépasztal jobb vagy bal olda­lára és szemrontó munkával olvassa a szöveget. Pedig csu­pán egyszerű, sorvezetős irat- állványra lenne szükség és kevésbé romlana a szem, nem fáradna annyira a de­rék. í A gépírónők e fontos egészségügyi problémája or­szágosan mintegy 50—60 ezer személyt érinthet, nem is be­szélve az adatfeldolgozási kártyákat lyukasztók — lé­nyegében hasonló munkát végzők — egyre emelkedő számáról. Mindnyájuknak nagy szükségük lenne a mun­ka szüneteiben rendszeres testmozgásra, izomlazításra. — Ez egészen újszerű kez­deményezés. .. — Jelenleg egy fiatal há­zaspárt vettem gondozásba. Szegények olyan elesettek, olyan ügyetlenkék. Hetente kétszer elmegyek az asszony­ka helyett a piacra, és bevá­sárolok neki. — Az asszonyka talán nem tud vásárolni? — Mit értenek a mai fia­talasszonyok a bevásárlás­hoz? Mindig futnak, rohan­nak, aztán rájuk sózzák a legvacakabb áruf. A mai fia­talasszony nem tud alkudni. A patronáláshoz tartozik az is. hogy hetente kétszer fő­zök nekik egy kis finom hús­levest, jó házi metélttel. Ha kell, ápolom őket, gyógyszert hozok. Meg ilyesmit... Özvegy Freimovics Rezsőné kikanalazta a cukrot a csé­sze aljáról, és'fejére tette ré­gimódi fekete szalmakalap­ját: — írja meg, fiacskám, hogy ránk, öregekre mindig szá­míthatnak. Szívesen végzünk egy kis társadalmi munkát. Nem hagyjuk magukra a gyá­moltalan, tehetetlen fiatalo­kat. .. Galambos Szilveszter KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából 8.27 liNV-reklám 8.30 Hidas Frigyes: Zoí ^ óra verseny 8.51 Benedetto Marcello: Ariadne. Kétfelvonásos opera 10.05 Iskolarádió 11.28 Kodály: Mátrai képek 11.39 „Követelem a Holnapot” Harcok Ady forradalmi örökségéért 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.10 Törvénykönyv. A telekhasználatrói 13.57 Az élő népdal 14.07 Szentendrei gyerekek 15.10 A Collegium Aureum Kamarazenekar lemezei­ből 15.44 Magyarán szólva. .. 15.59 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Útközben 16.05 Harsan a kürtszó 16.35 Gounod: Faust — Val­purgis éji jelenet 17.^7 Fiatalok stúdiója 17.32 Dohnányi: esz-moll zon­goraötös 17.57 Mai könyvajánlatunk 18.00 A Szabó család 18.27 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti Magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.07 Visszapillantás — 1947— 1977. A tervgazdálkodás 30 éve 20.37 Muzeális felvételeinkből. Híres prímások muzsikál­nak 21.10 A kommunista mozgalom világlapja 21.35 Dzsesszfelvételekből 22.20 Meditáció — a civilizá­ció előnyeiről és veszé­lyeiről 22.30 Zenekari muzsika 0.10 Koncz Tibor táncdalaiból Kovács Kati énekel PETŐFI 8.05 A Budapesti Közlekedési Vállalat fúvószenekara játszik 8.20 Tíz perc külpolitika 8.33 Verbunkosok, nóták 9.25 Orvosi tanácsok az idő­járásváltozásokról 9.33 Derűre is derű. . . ío.oo Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög. Ifjúsági jegyzet 12.00 Varázskeringő 12.33 Arcképek az orosz iro­dalomból 12.50 Kamaramuzsika 13.35 Barkácsolóknak 13.43 Bányászdalok 14.00 Kettőtől hatig . . „ 15.20 Könyvről — könyvért 15.36 örökzöld dallamok 16.33 Csúcsforgalom — Vácott 18.00 Harminc perc rock. A Rufus együttes felvé­teleiből 18.33 Népzenekedvelőknek 19.03 Mario Lanza filmdalokat énekel 19.15 Egy kis figyelmet kérek! Darvasi István jegyzete 19.25 Jó estét, gyerekek! i 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 A Rádió Dalszínháza. A becsületes megtaláló 22.33 Tíz perc külpolitika 22.43 Népi muzsika 23.30 Tánczene Varsóból • MAGYAR 10.39 Műsorismertetés 10.40 Idősebbek is elkezdhe­tik .. . Tévétorna 10.45 Iskolatévé 15.55 Iskolatévé 17.00 Óvodások filmműsora 17.30 Az NDK-ban dolgoztunk. Riportműsor I. rész 18.10 Mindenki iskolája 19.15 Esti mese 19.20 Idősebbek is elkezdhe­tik .. . Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Heltai Gáspár: Magyar Dekameron. Zenés komédia két rész­ben, 22.10 Tv-híradó 3. 22.20 Oldjuk meg! mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 óra­kor: Lucky Lady Színes, szinkronizált ame­rikai bűnügyi film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor: Magamra vállalom Színes, szinkronizált szov­jet film Este fél 6 és fél 8 órakor: Az utolsó szolgálat Színes, szinkronizált ameri­kai film EGRI KERT: Este 8 órakor: ’ Banditasirató GYÖNGYÖSI PUSKIN: Pókfoci GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakor: „Gyilkosság” másodkézből Este fél 8 órakor: Váltságdíj HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Duroc, a katona HATVANI KOSSUTH: du. fél 6 órakor: Fekete gyémántok I—II. FÜZESABONY: Mr. McKinley szökése I—II A legbiztosabb ismertetőjel: a címlap aljára festett címer Iniciálé egy korvinából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents