Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
Száguldás szuperexpresszel m Japán szaVemberek azt tervezik, hogy Tokió és Osaka között olyan nyílegyenes vasútvonalat építenek, amelyen — óránkénti 500 kilométeres sebességgel száguldva — 60 perc alatt teheti meg az utat egy mágnespárnás szupervonat. A kísérleteket egy 220 méter hosszú próbapályán a képen látható kéttonnás járművel folytatják, amelynek aljában szupravezető mágneseket helyeztek el. A járműtestet a mágnesekkel tartják lebegésben a pálya fölött; a szupravezető megoldásnál viszonylag kevés áram is elegendő az erős mágnesmező létrehozásához, és fenntartásához. A szupravezető mágnesek alkalmazása egyelőre még sok buktatót rejt magában. A tekercseket ugyanis cseppfolyós héliummal kell hűteni az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletre. Mégis remélik, hogy 1080-ra sikerül üzembe állítani a világ leggyorsabb vasút j át. A japánok eddig is az élen jártak a szuperexpresszek építésében. A Tokió és Osaka közötti 515 kilométeres pályán 1964-től közlekednek azok a szerelvények, amelyek 200 kilométeres maximális sebességgel száguldhatnak. Időközben a vonalat tovább építették az Osakától 164 kilométerre fekvő Okayama városáig, majd még tovább az onnan 398 kilométerre levő Hakatáig. Most a szerelvények 7 óra alatt teszik meg az 1077 kilométeres távolságot, s ezzel óránkénti 155 kilométeres átlagsebességet ‘érnek el, aminél jobb teljesítmény nincs ma a világon. Magyarországon ma tizenöt-húsz vezető maneken van. Közülük való Szentpéteri Györgyi. Nem könnyű találkozni vele. Mikor keresem, először Kijevben van, később Hamburgban. Utána itthon, de vidéki turnén. Nincs más, két út között kell megtalálnom. Százhetvenkét centi magas, ötvenhat kiló. Arca keskeny, alakja, megjelenése lenge. Lenge és üde. Mindjárt eszembe is jut, vajon azokat, akik a manekenek szerepét írják, mire csábítja ez a vékony, fiús alkat? Én diáklánynak öltöztetném. Főiskolásnak. És persze, a ruhája! De ebben már segítségre szorulok. Szentpéteri Györgyi segít. — A szoknyám fekete gyapjúzsorzset. Húzott szoknya. A blúzom fehér jersey. A piros-lila kötött mellényt külföldön vettem kiárusításon. — Valamilyen övét is látok. — Gyöngyből van. Mutatós apróságok, ezekkel szoktuk földobni a ruhát. — A személyazonosságija szerint foglalkozása maneken? — Voltaképpen a Divat Intézet cipőtervezője vagyok, maneken csak később lettem. A legtöbben így vagyunk, kizárólagosan manekenségből nehéz megélni nálunk. — Mondja el egy napját. — Reggel nyolckor kezdek az Intézetben. Minden napra esik egy próba, ezekre, azért is mert nagyon fárasztóak, általában a délelőtti órákban kerül sor. A próbák a Divat Intézetben, a Kézműipari Vállalatnál, az Okisz Laborban, vagy egy-egy gyárban vannak. A ruhapróbák mellett táncpróbákra járunk, és ki-ki különféle privát órákra. Van aki dzsessz-balettet tanul, van ki másféle mozgásművészetet. Én a marxista-leninista egyetem esztétika szakát végzem. Ez a munkánk egyik része, a másik amit már a közönség is láthat, a bemutató. — Magyarország nem d>- vatnagyhatalom. Ügy tudom sokan kifogásolják a manekenek mozgását. — Valóban, bemutatói nk érzékeny pontja a mozgás Nagyon jó zenére, nagyon szabadon kellene mozogni Akkor olyan volna a bemutató, mint egy jó házibuli. Vagy mint egy hapening. Oldott és szabad. — Hányféle bemutató létezik? — Vannak hagyományos bemutatók és koreografáltak. A hagyományoson végigmegy egy-egy lány a színpadon, esetleg zene, vers színesíti az előadást. A koreografált bemutatókon ezzel szemben jeleneteket csinálunk. Külön elkészítik a ruha és külön a mozgás forgatókönyvét. Itt megfelelő cselekményt adunk elő, jobban előtérbe kerül a mozgás és a színészi készség. — Mi a titka annak, hogy jó maneken legyen? — Mindenekelőtt a testi adottságok. Százhetven centi alatt nem szabadna senkit foglalkoztatni. Fontosak az arányok is. Ami ezen kívül lényeges, az a szakmai alázat. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem magunkat, hanem a ruhát adjuk elő. Ennyi a szerepünk és nem több. De szerepnek ez is szerep. Ha valaki saját egyéniségéből nem tud eleget hozzátenni a ruhához, ha nem talál kontaktust a közönséggel, akkor nem jó maneken. — Tíz éve dolgozik ezen a pályán. Mennyi ruhát mutatott be ez alatt az idő alatt? — Fogalmam sincs róla. Van úgy, hogy egyetlen alkalommal ötven ruhát kell bemutatnunk. Én gyerekkorom óta úgy képzelem a manekeneket, hogy lakásukban nagy szekrények vannak, teli szebbnél szebb ruhákkal. Természetesen az .intézet adja őket, hiszen az ő érdeke, hogy a maneken utcán, postán, szórakozóhelyen, mindenütt feltűnően csinos legyen. Meg is kérdezem Szentpéteri Győr. gyitől, így van-e? Jót nevet a kérdésemen, — Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy a bemutatottak közül hány ruha lett az enyém. Míg eladásra kerül, rajtam van vagy kétszáz- szőr, végighurcoljuk az egész országon. Lehet, hogy nem is érdemes már megvenni. Ha meg igen, nem biztos, hogy én kapom meg. Aki előbb odaér a kiárusításra... Elárulhatom, hogy én is és a legtöbb lány maga varr ja a ruháját. Az sem titok, hogy gyakori vásárlói vagyunk az alkalmi boltoknak..., a maradékboltoknak. .., a kiárusításoknak. .. Mikor elbúcsúzom, akkor jut eszembe, hogy elfelejtettem az év divatjáról érdeklődni. Megtörtént, nem lehet változtatni rajta. De ha előérzetem nem csal, akkor bizonyára ennek az évnek a divatja is bolondos lesz. Ha nem az volna, unnánk. Vathy Zsuzsa Ószeresek zálogházak A zálogkölcsönt már az ókorban ismerték, s a középkorban, különösen Olaszországban, igen elterjedt. Kezdetben szinte kizárólag csak magánosok foglalkoztak kölcsönnyújtással, s nemritkán 60—70 százalékos kamatot szedtek érte. Minthogy a szegényebb néposztályok részére is kellett zálogkölcsön, az egyházak, mint szociális gondolkozók, vették fel a küzdelmet az uzsora éllen, a szegények védelmében. Így alakult meg Olaszországban a világ első zálogháza, 1462- ben. amely — kezdetben — még kamatmentesen folyósított zálogkölcsönt azoknak, akik esküvel bizonyították, hogy tényleg szükségből vették fel a kölcsönt. Ez akkor még valóban jótékonysági intézmény volt, később már öt-hét százalék kamatot szedtek. Az Olaszországban alapított zálogházak jövedelmezősége és szükségessége példáján felbuzdulva, más országokban is magalakultak a zálogházak, így például 1677- ben Párizsban. Ez ma is a világ egyik legnagyobb ilyen intézménye. Németországban 1607-ben, Bécsben 1707- ben engedélyezték a zálogház létesítését. Hazánkban Mária Terézia alapította az elsőt, 1773-ban. A latin nyelvű, 24 kutyabőr lapra írott „kiváltságlevél”, egykorú bőrkötésben, máig is sértetlenül megvan. A fatokba rejtett, függő pecséttel ellátott okmányon eredetiben olvasható Mária Terézia saját kezű írása: az uzsorások ellen, „a szegény nép javára célozva” szervezték, közli az alapító szöveg. Az okmányban részletesen szabályozzák az intézmény működését, s a kizárt tárgyakat is felsorolják. Ilyenek — a többi között — a katonai egyenruha, öltözetek, amelyeket a köznép uniformisnak hív. ugyancsak egyéb katonai felszerelés, valamint az aranygyapjas rend, s a Szent István rend nyaklánca. A zálogházak mellett, miniszteri ént Méllyel, közvetítők is dolgoztak, s külön irodájuk volt. A közvetítőket főleg olyan személyek vették igénybe, akik nem akartak személyesen megjelenni a zálogfiókban, mert ezt lealá- zónak tartották. A közvetítő pedig, esetleg, telefonhívásra még lakásra is elment. A közvetítők irodája 1930-ban megszűnt. A zálogház intézménye — mint téma —, az irodalomba, a képzőművészetbe is bekerült. Gondoljunk Balzac Goriot apójára, Dickens Copperfield Dávidjára, no meg Munkácsy Mihály Zálogházban című festményére. A használt cikkek forgalmával nálunk, köztudomásúlag, a Bizományi Áruház Vállalat foglalkozik. A használt cikkek forgalmának valamennyi területét a Bizományi hálózata jelenleg még nem öleli fel. Az ószeresek — magánkiskereskedőket értik a meghatározás alatt házalással vásárolják fel árujukat, s ezt vagy házalás közben, vagy a fővárosban az Ecseri úti piacon, vidéken a használtcikk-piaci árusító helyeken hozzák forgalomba. Az általuk lebonyolított forgalomból megbízható adat nincs. Ez azonban egészen minimális. Mind felvásárlásuk. mind az értékesítésük minden kulturáltságot nélkülöz. Eljön az az idő. az életszínvonal emelkedésének bizonyos fokán, amikor a zálogházak — folyamatosan — értékmegőrző intézményekké alakulnak át, ahol használaton kívüli tárgyaknak — téli holmik, nyári, motorkerékpárok téli tárolása — szakszerű kezelést biztosítanak. Ekkor azonban már megőrzési díjat fizetnek az ügyfelek, s nem kapnak rá kölcsönt. Bállá Sándor Aranyoyűszű a debreceni lódencsaládnak A tervezők, a gyártóik és a fogyasztók érdekeinek meszszemenő összhangjára, a vá' sárióközönség igényeinek minél színvonalasabb kielégítésére törekedve hirdette meg másodszor is „Aranygyűszű” elnevezésű együttes pályázatát ez Ez a divat szerkesztősége és a Magyar Divat Intézet. Az idei pályázat díjkiosztó ünnepségét hétfőn a Divat- csarnok Lotz-termében tartották, ahol Földi László könnyűipari államtitkár nyitotta meg a díjazott pályamunkák kiállítását. A ruházati kategóriában az I. díjat és a vele járó színarany gyűszűt Légrádi Netti, a Debreceni Ruhagyár tervezője nyerte lódencsalád- jával, amely gyermekek és a szülők részére nyújt divatos praktikus őszi, tavaszi, téli öltözködési lehetőséget. A bőráruk modellcsoportjának első díját szép vonalú női csizmáira Bujiné Holup Annának, az OKISZ Labor tervezőjének ítélte a szakmai zsűri. A díjnyertes pályamunkák kiállítása szombat délután 5 óráig tekinthető meg. (MTI) Utóhang egy kupameccshez Március 16-án UEFA Kupa-mérkőzés volt a spanyol- országi Bilbaóban: az Atleti- co Bilbao 2—2-re játszott a Barcelonával. A vendégcsapat mindkét gólját a holland Cruyff szerezte. Az a játékos, aki egy ilyen fontos labdarúgó-mérkőzésen — méghozzá idegenben — két gólt ér el, és ezzel eldöntetlenné teszi a már vesztésre álló meccset, az az adott esetben csapatának a hőse. Cruyffról egyébként tudjuk, hogy jelenleg a világ labdarúgásának egyik legnagyobb — ha ugyan nem a legnagyobb — egyénisége. A holland profijátékosról az is közismert, hogy igen egyszerű sorból küzdötte fel magát milliomos futballcsil- laggá. Édesanyja az amszterdami Ajax sportklub jegyirodájának volt a takarítónője. (Érdekes, hogy ennek ellenére Cruyff nem a söprö- gető szerepkörét tölti be csapatában.) Ezek után adva volna a napjainkban nem éppen dicsfénytől övezett hazai labdarúgósportunk fellendítésének a módja. Takarítónők gyermekei között kell keresni az utánpótlást!... Igen ám, csakhogy könnyű Hollandiának meg a többi kapitalista államnak. Nálunk nem lehet takarítónőhöz jutni. Hiába a rengeteg kecsegtető hirdetés a lapokban, napi négyórás munkaidőre is alig akad jelentkező. Ez a kevés is csaknem kivétel nélkül olyan idős nő, akinek már nincs — és nem is lehet — abban a korban levő gyermeke, akit be lehessen fogni a labdarúgósport müv'csébe. Ilyen körülmények között nincs rá lehetőség, hogy Cruyffhoz hasonló gyémántlábú (Hollandiában az arany nem különösebben értékes, ott a gyémántcsiszolók uralják az ékszerpiacot) gyerekeket nevelhessünk a tartós hanyatlásban levő futballsportunk számára. Mindez egyáltalán nem vigasztaló, mégis el kellett mondani, már csak azért is, hogy a bajok orvoslásának módozatait kereső szakemberek a takarítónőktől származó fiúutódokkal kapcsolatos megoldást egyszer s mindenkorra zárják ki a lehetőségek sorából. Heves Ferenc KOSSUTH 8.57 Kamarazene 10.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.42 Édes Anna 12.35 Melódiákoktól 14.02 Vincze Ottó—Innocent vincze Ernő: Pacem in terris! 14.10 Százszorszép színház 14.50 Éneklő ifjúság 15.10 Zenés hangképek a sán- dorfalvi népzenei találkozóról 15.43 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Henry Szeryng hegedül 17.07 Köztünk maradion! 17.32 Marija Biescu Verdi-áriá- kat énekel 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Énekszóval, muzsikával 19.45 A zairei játszma 20.15 Hallgassuk együtt! 21.05 Kilátó 22.20 Üj dzsesszfelvételeinkből 22.50 Meditáció 23.00 Három Beethoven-szonáta PETŐFI 8.33 9.15 9.25 9.33 10.02 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 21.05 22.43 23.15 Operettrészletek Szemforgatás nélkül Orvosi tanácsok Derűre is derű ... A zene hullámhosszán Látószög Népi zene Arcképek az orosz irodalomból Rahmanyinov: Szimfonikus táncok Szobanövény- kedvelőknek Beszélni nehéz Kettőtől hatig . .. Sanzonok Nóták Magyar—lengyel kapcsola tok a II. világháborúban Csak fiataloknak! Irodalmi kirándulások AuberiFra Diavolo (Opera) Népdalok Zenés játékokból Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — hírek — Dzsessz — Tudomány a termelésben. Riportok — Melis György és Tekeres Sándor betyárdalokat énekel — Repülővel a Nagykunság felett. 17.45 Zenés séta a szolnoki Centrum Aruház hanglemezboltjában 18.00 Alföldi krónika — Rockmuzsika — Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes TQ MAGYAB 8.00 Tv-toma 8.05 Iskola-tv. 9.40 Idesüss! 10.05 Iskola-tv 12.05 Iskola-tv 16.55 Iskola-tv. (Ism.) 17.15 Egészségünkért 17.20 Játék a betűkkel 17.45 A kalandor. (Amerikai film.) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tv-torna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból ' 21.45 Mezei Mária 22.25 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.01 G. B. Shaw: A szonettek fekete hölgye (Játék egy felv.) 20.35 A világ hatezer sorban (Dók.-film) 21.25 Tv-hiradó. 2. 21.45 Fej vagy írás? (Lengyel film) POZSONY] 19.00 Híradó 19.30 Az ..Arany krokodllus” díj ünnepi kiosztása 20.35 A profi (Angol bűnügyi film) 21.30 Híradó és sporteredmények mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor: A jégsziget foglyai I—II. Színes, szinkronizált szovjet —olasz film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor öten. akiket leírtak Színes, szinkronizált jugoszláv film GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor A taxi utasai Este 8 órakor Egy kaland utóélete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor A Pál utcai fiúk du. fél 6 és fél 8 órakor A strucc kávéház vendégei HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pókfoci HATVANI KOSSUTH A királylány zsámolya FÜZESABONY Nem adom a lányom * Foglalkozása maneken
