Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

>AA*AAA*AAAAAAAAAAAAAAAA^AAA*^WSAAAAA*AA*AA***A^JMW«»*AAAAA*** Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A szolidaritás ereje Napvilágot látott egy dokumentum, amelyet első betűjétől az utolsóig áthat a szolidaritás szépsége és ereje: megjelent Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának és kíséretének magyaror­szági látogatásáról szóló közlemény. Egy földrajzilag távoli, de érzelmeink sajátos kar­tográfiája szerint rendkívül közeli nép nagy fiát, ne féljünk a szótól: hősét üdvözölhettük körünkben. A földrajzi távolság és a szívbéli közelség ellentéte talán afféle újságírói fordulatnak hat, de mindazok — és nagyon sokan vannak ilyenek —, akik emlékeznek ar­ra a szeretetteljes figyelemre, amellyel százezrek kí­sérték Chile sorsát hazánkban is, tudják, hogy a meg­állapítás jogos: ez a latin-amerikai ország valóban na­gyon közel került hozzánk. Amikor Salvador Allende vezetésével megszüle­tett és győzött Chilében a Népi Egység, itt, Európa kö­zepén a valóban nagy történelmi kísérleteknek kijáró érdeklődéssel követtük az ott kibontakozó heroikus küzdelmet a hazai és a külföldi reakció félreérthetet-, lenül felsorakozó erői ellen. Amikor jött > hír, hogy lövik a Moneda-palotát, hogy a CIA által pénzelt ár­nyak testet öltöttek, hazánkat elárasztotta a részvét, a felháborodás hulláma. Luis Corvalán a magyar köztudatban is jelképpé magasodott. Pártjának és személyiségének erejét újra érzékeltük, amikor a junta, elfogása idején, a tömeg­gyilkosságok napjaiban sem mert végezni vele. Már akkor sejtettük, hogy van remény és a mi hangunk is messze hallható volt a világszerte kibontakozó szolida­ritási kampányban. Érthető tehát, hogy most nem minden meghatott­ság nélkül olvassuk a közlemény e sorait: „Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, vala­mennyi chilei antifasiszta nevében a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, a magyar népnek az internacio­nalista szolidaritásért”. Ügy érezzük, vendégünk min­denütt és minden órában érezhette ittj áriakor ezt a szolidaritást. Az altotmányozd Bizottság jóváhagyta a Szovjetanió alkotmányának tervezetét A Szovjetunió alkotmá- nyozó bizottsága hétfőn a Kremlben Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a bizottság el­nökének elnökletével ülést tartott és áttekintette a Szovjeunió alkotmányának tervezetét, A tervezet' vitá­jában Borisz Ponomarjov, Pjatrasz Griskjavicsusz, Alekszej Vatcsenko, Zója Puhova és Andrej Gromiko, a bizottság tagjai vettek részt. Az alkotmányozó bizott­ság általánosságban jóvá­hagyta az alkotmányterve­zetet és elhatározta: javasol­ja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, hogy össznépi megvitatás céljából tegye közzé a tervezetet. A szerkesztést végző al­bizottságot és az alkotmá­nyozó bizottság által létre­hozott titkárságot megbízták azzal, hogy gyűjtse össze azokat a megjegyzéseket és módosító javaslatokat, ame­lyeket az alkotmánytervezet össznépi megvitatása során tesznek és terjessze őket az alkotmányozó bizottság elé. (MTI) ’ Hazőnk vendége: Dr. Rudolf Kirchschläger Vance a genfi tárgyalásokról: Szükségesek, hasznosak, építi jellegűek voltak Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy And­rej Gromikóval május 18. és 20-a között Genfben folyta­tott tárgyalásai szükségesek, hasznosak és építő jellegűek voltak. Egészében véve egyet­értésre jutottunk a második SALT-egyezmény álta­lános kereteit il­letően. Az egyezmény három részből áll majd. Vance hangoztatta, hogy a felek között — a korábbiakhoz hasonlóan — lényeges vé­leménykülönbségek maradtak fenn számos, megoldatlan kérdésben. Ezek különféle kategóriákba sorolhatók. Az egyik kérdéscsoport azzal kapcsolatos, hogy bizonyos cikkelyeket a szerződésbe vegyenek-e be, vagy a jegy­zőkönyvbe. A másik, megol­datlan kérdéscsoport arra vo­natkozik, hogy e cikkelyeket egyáltalán bevegyék-e akár a szerződésbe, akár a jegyző­könyvbe. A harmadik kér­déscsoport: milyen jellegű kérdéseket vegyenek bele az általános alapelveket megfo­galmazó nyilatkozatba. 1915. március 20-án Ober- mühlben született dr. Ru­dolf Kirchschläger, az Oszt­rák Köztársasság elnöke. A bécsi egyetemen 1940-ben jogi doktori címet szerzett, majd 1954-ig bíró volt. Ek­kor a külügyminisztérium helyettes jogi tanácsadójává, majd — két évvel később — 1956-ban főtanácsadójává nevezték ki. 1962-től a kül­ügyminisztérium főtitkárhe­lyettese, 1964-től főtitkára lett. 1970-től 1974-ig o Kreisky* kormány külügyminisztere volt. 1974. májusában — miután Kreisky kancellár javaslatára az Osztrák Szo­cialista Párt Kirchschlägert mint pártonkívülit saját jer lőttjeként fogadta el — ál­talános szavazással az Oszt­rák Köztársaság elnökévé választották. Ezzel megsza­kadt az a tradíció, hogy Ausztria köztársasági elnöke az Osztrák Szocialista Párt tagja. Dr. Rudolf Kirchschläger1 nek I külügyminiszter korá­ban ■ is fontos szerepe volt az Ausztria és a szocialista országok közötti, ezen be­lül a magyar—osztrák kap­csolatok fejlesztésében. Köz- társasági elnökként is tevő­legesen munkálkodik a nem­zetközi békéért, országa —* a semleges Ausztria, a Ma­gyarországhoz hasonlóan 1955. óta ENSZ-tag szom­széd állam — belső nyugal­máért, s híve a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének. (MTI) fegyveresek akciói Hollandiában Az észak-hollandiai Gro­ningen közelében, hétfőn reg­gel fegyveresek megállítottak egy személyvonatot. Csaknem egyidejűleg, egy másik fegy­veres csoport, ugyancsak Észak-Hollandiában, Schilde városkában, megszállt egy is­kolát, és 130 gyermeket, va­lamint tanáraikat túszként fogva tartják. Feltételezések szerint a rendkívül pontosan összehangolt két terrorista támadás — alig két nappal a hollandiai parlamenti vá­lasztások előtt — az 1975 de­cemberi vonatrabláshoz ha­sonlóan — a dél-malukui sze- paratisták figyelemfelkeltő akciója. A megszállt és nyílt pá­lyán veszteglő személyvona­tot — mint a vasúttársaság részéről elmondták — vész­jelzéssel kényszerítették meg­állásra. Nem lehet tudni, há­Begin kórházban Az izraeli rádió közölte, hogy vasárnap éjjel sür­gősen kórházba szállították és az intenzívosztályon ápol­ják Manahem Begint, a Li- kud-tömb vezetőjét, a kor­mányfői poszt várományo­sát. A rádió szerint Begin az utóbbi napokban ,,túl­erőltette magát” és „szíve a fáradtság jeleit mutatja”. Az intenzívosztály veze­tője jelezte, hogy Begint számos orvosi vizsgálatnak vetik alá, s „valószínűleg néhány napig” kórházban marad, de — mint mondot­ta —t „még korai lenne újabb szívrohamról beszel­ni”. Az AFP szerint máris nyilvánvaló, hogy a Likud vezetője nem tud majd ak­tívan részt venni a kor­mányalakítási tárgyalásokon, amelyeknek kedden kellene kezdődniük. nyan tartózkodnak a vona­ton. Hírek szerint a fegyve­resek az utasok közül né­hány idősebbet és ©’■ermeke- ket szabadon bocsátottak. A vasúttársaság becslése szerint eredetileg körülbelül 150 utasa volt a Groningen- be tartó személyvonatnak. Szemtanúk szerint körülbelül ötvenet engedtek el a terro­risták. A Groningentől 31 kilométerre fekvő Schildében a megszállt iskolából a dél- malukui gyerekeket a fegy­veresek hazaengedték. Ez­után az épület valamennyi ablakát újságpapírral fedték be. Joop Den Vyl, holland mi­niszterelnök, választási kam­pányát megszakítva, össze­hívta a kormányt, amely Há­gában, az igazságügyminisz­térium épületében, az első hírek óta, megszakítós nélkül ülésezik. A rendőri erőket az érintett területeken összevon­ták és Amsterdam repülőte­rét is készenlétbe helyezték. (MTI) Mondáié és a dél Owen derűlátó nyilatkozata -afrikai rendezésről László Balázs, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai és az angol kormány Londonban megál­lapodott, hogy továbbra is a teljes együttműködés jegyé­ben folytatja afrikai politi­káját Kétnapos, csúcsszintű tárgyalásaik után Walter Mondale amerikai alelnök és dr. David Owen angol kül­ügyminiszter, egyaránt derű­látóan nyilatkozott arról, hogy Afrika déli részének két legégetőbb kérdését — Zimbabwe és Namíbia füg­getlennél válását — sikerül a nyugati elképzeléseknek meg­felelő irányba terelniük. Az angol külügyminiszté­riumban tartott, kétórás eszmecsere után adott rövid sajtónyilaitkozatában Owen elsősorban az új amerikai kormány „megváltozott” Af- rika-politikáját hangsúlyoz­ta. Washington új aktivitása és a két kormány jobb együttműködése következté­ben, ma szerinte kedvezőb­bek a békés rendezés kilátá­sai Zimbabwéban és Namí­biában, mint korábban. Az angol kormány mind Zim­babwe és Namibia független­sége, mind a dél-afrikai Példás kapcsolatok! Sokoldalúan fejlődnek a magyar—osztrák kapcsola­tok. Nyugodtan elmondhat­juk, hogy országaink együtt­működése az élet megannyi területén jó példája annak, miként élhet egjrnás mellett békében két állam eltérő társadalmi és gazdasági be­rendezkedésük ellenére. Az állam- és kormányfői talál­kozók sora pedig éppen azt jelzi, hogy mindkét ország­ban nagy hangsúlyt helyez­nek az eddigi eredmények megőrzésére és bővítésére. S most ismét kedves ven­déget várunk Ausztriából: dr. Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök hivatalos látogatásra ma érkezik ha­zánkba. Az eszmecsere je­lentősége nemcsak a hagyo­mányok ápolásában rejlik, hanem abban is, hogy a belgrádi találkozó előtt jön létre. Különösen fontos ez a megállapítás, ha hozzátesz- szük, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatai a hel­sinki záróokmány aláírása óta váltak még intenzíveb­bekké. Helsinki szellemének megfelelő együttműködésre törekszik mindkét fél, véle­ményük megegyezik abban, hogy Belgrádban építő, al­kotó eszmecserét kell foly­tatni, a záróokmányt egysé­ges egészként kell kezelni. E mostani látogatás jó al­kalom arra is, hogy össze­gezzük eddigi eredményein­ket, a magas szintű párbe­szédeket. A kétoldálú ta­nácskozások sorában kiemel­kedő fontosságú Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának a találkozója Kreisky kancellárral 1975- ben, a finn fővárosban, amikor az Európa-dokumen- tumot látták el kézjegyük­kel, majd 1976. szeptembe­rében Budapesten, s végül a múlt év decemberében Bécs- ben. A szomszéd országban tett államfői látogatásra négy alkalommal került sor a hetvenes években. Lényeges eleme kapcsola­tainknak, hogy Magyaror­szág második legnagyobb tőkés partnere az Osztrák Köztársaság, s az árucsere az utóbbi tíz esztendőben több mint háromszorosára emelkedett. Számottevő ér­dekek fűződnek mind'kétt or­szágban a harmadik piacon való közös fellépés kialakí­tására és fejlesztésére. Jel­lemző jószomszédi viszo­nyunkra, hogy a magyar és az osztrák vállalatok 85 koo­perációs megállapodással büszkélkedhetnek, s ugyan­ennyiről folynak tárgyalá­sok. Szomszédunk 1976-ban igen jó gazdasági évet zárt, s ez éreztette hatását a két­oldalú forgalomban is. amely tavaly hat százalékkal nö­vekedett. Az osztrák piacon áruink eladását nem aka­dályozzák megkülönböztető intézkedések. Bizonyos vám­hátrányok azonban fellelhe­tők. Ez annyit jelent, hogy exportőreinknek olyan ver­senytársakkal kell szembe­nézniük, akik Ausztriában előnyösebb vámokat élvez­nek. Ezeket a problémákat egyébként vezetőink koráb­bi találkozóikon is érintet­ték. Természetesen gazdasá­gi területen még nagyok a lehetőségek mindkét fél szá­mára. Műszaki és tudomá­nyos együttműködésünket ál­lamközi egyezményen ala­puló munkatervek segítik. Igen jók kulturális és ok­tatásügyi kapcsolataink is. Béesben magyar intézet mű­ködik, amely évente mint­egy negyven fontos rendez­vényt szervez a magyar kul­túra népszerűsítésére. Érte­lemszerűen még sok a ten­nivaló a művészeti cserében is. Jó példa is van bőven: színházi társulatok, zeneka­rok. szólisták tartanak nagy sikerű fellépéseket mindkét országban. Dr. Rudolf Kirchschläger mostani látogatása tehát újabb lépés jószomszédi kap­csolatainkban. S n°m utol­sósorban jól szolgálja az eu­rópai enyhülés ügyét. Beke Miklós apartheid ügyében támogatja Washington politikáját. Mondale amerikai alelnök, szintén méltatta a két an­golszász hatalom szoros együttműködését. Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel tartott bécsi találkozójára utalva megerősítette, hogy az elvi egyetértésen kívül nem kapott gyakorlati biztatást Vorstertől az angol—ameri­kai konzultatív csoport rn'.sz- sziójához Rhodesia ügyében. Namíbiáról szólva Monda­le hangsúlyozta, Washington nem helyesli, hogy a dél-af­rikai hatóságok túl gyorsan kivonják közigazgatásukat Namíbiából. Jelezte, hogy a Biztonsági Tanács öt nyuga­ti tagja — az USA, Nagy- Britannia, Franciaország, Ka­nada és az NSZK — csütör­tökön újabb, nem hivatalos összejövetelt tart New York­ban, mert még májusban is­mét közös fellépésre készül- > nek a dél-afrikai kormány^ nyal Namibia ügyében. V8 R Fegyveres összetűzés a jobboldaliak között Libanonban Hétfőn reggel, a jobboldali keresztény milícisták között, Dél-Libanonban lezajlott fegyveres összetűzések során három személy meghalt, ket­ten pedig megsebesültek. Jobboldali fegyveresek belső konfliktusairól ezúttal érke­zett először hír. A milicisták között állító! lag azért, robbant ki a beli harc, mert „a Marjayounban állomásozó katonák nem voli tak hajlandók engedelmesi kedni a Kleiában tartózkodó fegyveresek parancsainak”. Gyermeknap május 29-e, engedményes játékvásár az ÁFÉSZ*

Next

/
Thumbnails
Contents