Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

fŐPRÖBAL A SZÉP HELÉNA — ÖSSZEÁLL A FÜRDŐIGAZGATÖ — A SZERZŐ ELÉGEDETT — KI VIGYÁZ CSÁBIRA? — A JÖVÖ ÉVAD ÍGÉRETE Egy színházi hétköznap Miskolcon Minden más híreszteléssel ellentétben a színház — amel­lett, hogy elsősorban alkotó- műhely — szervezettségét, munkarendjét illetően egy pontosan dolgozó üzemhez hasonlít. A Miskolci Nemzeti Színház — vagy ahogyan Egerben némi iróniával mondják, a Miskolcon játszó egri Gárdonyi Géza Színház — majd 350 tagjával, dolgo­zójával szinte nagyüzemnek számít Thália berkeiben. Hétköznap, délelőtt 10 óra. A porta felőli oldalon nagy a nyüzsgés, spártai katonák, istennők, jósok és rabnők si­etnek a színpadi bejáróhoz. A piros lámpa főpróbát je­lez, már hangzik is a nyi­tány, Offenbach gyönyörű muzsikára. A nézőtérről a a színház vezérkara árkus szemekkel figyeli az első fő­próbát, amelyet olykor még megszakít egy-egy tévedés, melléfogás, a rendező (Bor József) közbeszólása. Jön a tánckar, látványos, mozgalmas a színpad, ame­lyet most ketten is dirigál­nak. A zenekart Vettermann Péter vezényli, a táncosok­nak pedig mint valami lel­kes szurkoló a stadionban, Somoss Zsuzsa a nézőtérről diktálja a tempót. Ám a kö­vetkező pillanatban már a színpadon terem, s nem ép­pen csendes hangon mondja, majd határozottan lépi: tam­tam ... tam ... erről van szó, ezt csináljátok! És ez így megy szünetig. Végre egy kis pihenés, Szép Heléna. (Várhegyi Márta) fri­zurát igazít, Páris, Trója her­cege (Rózsa Sándor) bekap egy kávét, Agamemnon király (Kanalas László) szippant egy kis friss levegőt, a másik ki­Nagyjelenet a Szép Helénából. Elől Várhegyi Márta, Rózsa Sándor és Varga Gyula. — Az olvasópróbán itt volt a szerző, Bertha Bulcsú is — meséli röpke cigarettaszünet­ben a rendező —, s feszült figyelemmel hallgatta a szö­veget, aztán feloldódott, s a végén azt mondta, hogy a figurák megfelelnek elképze­léseinek. A jeles írónak egyébként ez az első színpa­di műve. Érdekes, mai téma. Egy kis vidéki városka für­dőjébe új igazgatót neveznek ki, aki nem törődve a reali­tásokkal, minden áron a vi­lágfürdő rangjára akarja emelni ezt a különös gyógyí­tó intézményt, amely éjfélig tart nyitva és még szállodá­val is szolgál vendégeinek. A szóbeszéd persze megin­dul, jön a revizor, s bár fel­tárul előtte a valóság — kor­rupció satöbbi —, ám ő csak a könyvelésre, a papírokra figyel, s így semmit sem vesz egyiket már biztosra ígérhe­tem: Egerben mutatjuk be Bertha Bulcsú színházunk számára írt szatíráját, A für­dőigazgatót. A másik ősbe­mutató ugyancsak egy szati­rikus játék lesz, Svajda György, Segítség! című új mű­ve. Folytatjuk az orosz klasz- szikusok színpadra állítását, s a Csehov-ciklus befejezése­ként november elején Eger­ben díszelőadásban mutatjuk be az író Ivanov című szín­művét. Továbbra is figyelemmel kísérjük a körülöttünk élő népek, szomszédaink dráma- irodalmát. Egy csehszlovák és egy lengyel dráma bemuta­tását tervezzük a következő szezonban. Értékelve a mos­tani évad tapasztalatait, k közönség érdeklődését, ismét műsorra tűzünk romantikus Zoltán Sára, Komáromy Éva, Somló Ferenc, Csiszér András, és Kulcsár Imre A fürdő­igazgató próbáján. (Fotó: Tóth Gizella) rály, a spártai (Varga Gyula) pedig arról panaszkodik, hogy milyen nehéz ezt a szerepet Latabár Kálmán után elját­szani. Tizenegy óra, négy emelet­tel feljebb. A házi színpadon néhány léckeret, szék és asz­úi jelzi, hogy tulajdonkép­pen egy fürdő előcsarnokában vagyunk, ahová az igazgató (Csiszér András) legnagyobb meglepetésére váratlanul be­toppan két búvár és egy fő­hatósági ellenőr, köznyelven revizor (Kulcsár Imre), s mint ilyenkor lenni szokott — egy szatírában! —, e kö­rülmény némi bonyodalmat okoz. A színészek még kapasz­kodnak a szövegkönyvbe, a rendező (Be ke Sándor) most állítja be a jeleneteket, vá­zolja a szituációt, a hangula­tot, amelynek az előadáson el kell majd jutnia a közön­séghez. QJjwwsis, 1977. május 32., vasárnap észré az egészből. Szóval ró­lunk szól a mese. Folytatják a próbát. Akik nem játszanak a jelenetben, az előtérben várakoznak. Pá­va Ibolya is, akit a nap prog­ramjáról kérdezek. — Reggel Csábival rohan- Um a bölcsődébe, délután megyek érte, közben próba, szereptanulás, otthon egy kis takarítás, este pedig előadás. Különben szerencsém van, mert a szomszédasszony gye­rekét tanítom oroszra és ezért esténként ők vigyáznak a fiamra. Bocsánat, én kö­vetkezem — mondja, s a csi­nos kabinoslány színre lép ... Dél van, s az igazgató szo­bájában nehezen indul a be­szélgetés. Sallós Gábor ugyanis korainak tartja az érdeklődést, mondván, nem végleges még a jövő évad műsora, sok minden változ­hat. — Akkor ne a műsorról, hanem az elképzelésekről be­széljünk. — Megpróbálom. Huszon­négy előadással foglalkoztunk, ennyi került szóba, s ebből 11 bemutatót tartunk. Két ősbemutatót tervezünk, < az hangvételű drámákat. Cor­neille, Cid, és Musset Loren- zaccio című műve került szó­ba. A Mi Moliére-ünk című vásári komédia sikere arra biztatja a színházat és a ren­dező Csiszár Imrét, hogy ha­sonló stílusú előadást ter­vezzünk. Talán Ben Jonson Volpone című vígjátékát dol­gozzuk fel. Ami a zenés műfajt illeti, az egri közönség az új évad elején láthatja Offenbach, Szép Heléna című nagyope­rettjét, foglalkozunk a Há­rom testőr musical feldolgo­zásával, Max Dunajevszki ze­néjével és a Veronai fiúk ze­nés változatával is. Ifjú né­zőink, a gyerekek egy szép mesejátékot, a Hamupipő­két láthatják a színházban. Egyelőre ennyit, hadd ne mondjak többet. — Móricz-, Bródy-, Reme- nyik-müvek bemutatóiról örömmel hallanánk. — Egyelőre nem tervezzük. Nagyon nehéz egy évad mű­sorának kialakítása, sok min­den befolyásolja a darabok választását, többek között a színészek is. Az évad végén többen elmennek: Paláncz Fe­renc, Rózsa Sándor (egy ope­rettre azért visszatér), Mesz- léri Judit, Verebes István és Újlaki Dénes más színházhoz szerződött. Természetesen jönnek is hozzánk: Pécsről visszatér színházunkhoz a népszerű Ábrahám István, Szegedről jön az ismert Poór Péter, Debrecenből pedig Reviczky Gábor és Blaskó Balázs. A büfében ebédelne«, be­kapnak valamit, a varrodák ban készülnek a jelmezek, a titkárságon szervezik a Szín­házi napokat, a pénztár pedig árusítja az esti előadás, a Vonó Ignác jegyeit. A színházi hétköznap még tart.., (márkusz) írok a könyvsátraknál Szerelmem a könyv, könyvheti irodalmi műsor Már minden készen áll az Állami Könyvterjesztő Vál­lalatnál az ünnepi könyvhét május 27-től június 4-ig tar- tó rendezvényeihez. Kiala­kult az író—-olvasó találko­zók. könyvbemutatók, ünne­pi zenés irodalmi estek gaz­dag programja. Kulturális életünk jelen­tős eseményére a hazai könyvkiadók csaknem 120 kiadványt jelentetnek meg. Az ÁKV sátraiban, üzletei­ben, a frissen kiadott köny­vek választékát a tavaszi könyvtermés egyéb, értékes, kapható köteteivel is bőví­tik. Budapesten az idén is színes sátrak, könyvutcák, könyvparkok, színvonalas, vonzó programok várják a könyvek barátait, az olvasók széles táborát. Az országos és budapesti megnyitó ünnepség — a III. kerületi Flórián tér — helyszínén nyolc könyvsá­tornál mai irodalmunk több jeles képviselője dedikálja majd művét. Könyvheti előzetesként május 24-én hétfőn a Könyvbarátok Köre rende­zésében az újpesti Ady End­re Művelődési Házban az ÁKV, a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülése, az Európa, a Kossuth, a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó, a „Sze­relmem a könyv” című ze­nés irodalmi műsorát mu­tatják be. Számos külföldi iróven- dég is hazánkba érkezik a szomszéd baráti országok­ból. „Könyvheti vendég­nek” várják a Szovjetunió­ból Szergej Zaligint és Bo­risz Burszovot, Romániából Constantin Chiritát, Mircea Serbanescut. Mircea Micut és Lászlóffy Aladárt. Jugo­szláviából. Mire Mihelicet, Brasnyó Istvánt, Jung Ká­rolyt és Sinkovits Pétert, Csehszlovákiából Ivan Ha- bait, Andrejz Chudobát, Vla­dimir Páráit, Milan Codrot és Rácz Olivért. Haza és emberiség Béketanácskozás lesz Szentendrén A béke- és barátsági hó­nap országos programjának egyik kimelkedő eseményé­re kerül sor május 24-én Szentendrén, ahol „Haza és emberiség” címmel béketa­nácskozást rendez az OBT, közösen a Magyar Írók Szö­vetségével, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségével, a művészeti szövetsé­gekkel és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. A tanácskozásra azzal a céllal és feladattal ké­szülnek, hogy művészeti ágazatonként összefoglalják és értékeljék azt a hozzájá­rulást, amelyet a Magyar Népköztársaság írói és mű­vészei alkotásaikkal, mun­kásságukkal a népek közöt­ti kölcsönös megbecsülés, egymás kulturális értékei­nek jobb megismerése érde­kében, az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia záródokumentumában foglalt alapelveknek megfe­lelően tettek és tesznek. Kétszáz írót, költőt, szí­nészt, filmest, zenészt, kép­ző- és iparművészt, épí­tészt, táncost és fotómű­vészt várnak az eseményre, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke mond megnyitót. A brigádok polca a múzeumban Ügy, ahogy van, minde­nestől belépett a gyöngyösi szocialista brigádvezetők klubja a Mátra Múzeum ba­ráti társaságába. Erről írás­beli megállapodás is szüle­tett, amelyben kétoldalú jo­gok és kötelezettségek tar­talmazzák a tennivalókat. Nagyon gyakorlati célja van ennek a megállapodás­nak. Jól jár a múzeum is, mert egy sor technikai tér­Naponta ötozer fiatal a Balatonon Az Expressz Utazási Iroda terveiből Nem kevesebb, mint 630 ezer magyar fiatal belföldi üdültetéséről és 83 ezer kül­földről ide érkező diák és ifjú szakember fogadásáról gondoskodik az Expressz If­júsági és Diák Utazási .Iro­da. A vendégek száma esz­tendőről esztendőre növek­szik, ezért szaporítani kell az iroda szálláshelyeit is. Rövidesen befejeződik a Kilián-telepi nemzetközi üdülőtelep teljes kiéoítése. Május 30-ig az üdülőtelep felső részén is elvégzik a hátralevő munkákat, s át­adják az alsó tábor új ki­épített strandját. Saját költ­ségből és állami támogatás­sal épült ki az ezer vendég befogadására alkalmas kor­szerű ifjúsági üdülőhely, amely ebben az esztendő­ben már saját stranddal, kikötővel, korszerű sportpá­lyákkal fogadja látogatóit. Megszépül és tovább gya­rapszik a balatonföldvári nemzetközi üdülőtelep is. A földvári Júlia Szállót felújí­tották. s a nagy tábor egy­kori portájának helyén — szezonnyitásra — emeletes fogadóépületet emelnek. Az Express legnagyobb közép- iskolás üdülőtábora az idei nyártól Balatonszemesen lesz. A Siótourtól bérelt kempingben turnusonként 2000. összesen 20 ezer fiatal nyaralhat majd ezen a nyá­ron. A szemesi kemping — bár korábban is fogadott fiatalokat — 1977-től már csak a fiatalok tábora lesz. Előreláthatóan az idei va­kációban naponta 5000 diák és ifjúmunkás nyaralhat a magyar tenger partján, az Express vendégeként. Jó ütemben halad a re­konstrukció a verőcemarosi nemzetközi üdülőtelepen is. Az utóbbi esztendőkben ki­alakított korszerű sportpá­lyák után a tábor alsó ré­szén lebontották az elavult faházakat és helyükön egy­szintes moteleket sorakoztat­nak fel. A további kőépüle­tek — amelyekben egy-, il­letve kétágyas szobákat ala­kítanak ki — 1978-ban nyit­ják meg kapuikat. Tovább bővítik az autó­buszparkot is és ebben az évben már 46 panoráma au­tóbusz áll az Express szol­gálatában. (MTI) mészetű feladatot végeznek el a szocialista brigádok. Villanyvezetéket és világító lámpákat szerelnek fel. ösz- szeállítják a munkásmozgal­mi anyagok tárolásához szükséges polcot, Mátrahá­zán, az erdészlak mellett a gyűjtőház épül meg a ke-, zük munkája nyomán. A tarnamérai építőipari szövetkezet tagjai a villany- szerelést végzik el, a gyűj­tőház a nagyrédei tsz építő­brigádjának a munkája nyo­mán jön létre, az Izzó Szé­chenyi brigádja pedig a pol­cok összeállításán fárado­zik. Mit kapnak cserébe aszo-i cialista brigádok a múze-j umtól? Minden ismeretet; amely a régmúlt idők táH gyai emlékeire vonatkozik! „Beavatják” őket a „titkok-* ba”. Ismereteik bővülnek: így, műveltségük szélesedik. Azt is vállalták a szocia-í lista brigádvezetők klubját nak tagjai, hogy részt vesz-í nek a gyűjtőmunkában is! A régi mesterségek tárgyi emlékeit „mentik meg”, a különböző szakmák műhe­lyeit állítják össze így. Mi­után a régi munkásmozgal­mi székház megvásárlására lehetőség nyílik a felettes szerveik anyagi támogatása révén, ez az épület nagy­szerű keretet ad majd az ipartörténeti kiállítás meg­rendezésére is. A most aláírt együttműJ ködési szerződés tehát je-J lentős kulturális esemény^ ne« számít. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents