Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
I v ★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSAG HÍRADÓJA * 1977. május Az óvóhelyek hasznosításának szabályai 1974. év végén a Miniszter- tanács új határozatot fogadott el a polgári védelemről, amely a 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. számú rendelettel nyert kihirdetést. A Minisztertanács e határozatban közvetlenül is rendelkezett egyes soron következő további szakágazati feladatok végrehajtásáról. Így megbízta, illetőleg felhatalmazta az építésügyi és város- fejlesztési minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — e polgári védelmi helyiségek béke idején történő hasznosításának szabályait. A felhatalmazás alapján 1976. elején az építésügyi és városfejlesztési miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — kiadta a polgári védelmi helyiségek ideiglenes hasznosításáról szóló 10/1976. (II. 26.) ÉVM. számú rendeletet. Az új szabályozás hatálya a polgári védelem céljára épített, vagy ilyen célra hatóságilag kijelölt azon helyiségekre terjed ki, amelyek életvédelmi rendeltetésűek, vagyis szükség esetén óvóhelyül szolgálnak. Ebből következően az említett rendelkezés nem irányadó az egyéb polgári védelmi helyiségek — például raktár, vezetési pont stb. — hasznosítására. Az új szabályozás szerint az óvóhelyek béke idején az eredeti — életvédelmi — rendeltetésüktől eltérő célra hasznosíthatók. Ennek a hasznosításnak azonban bizonyos jogszabályai, feltételei, illetőleg korlátjai vannak. Ilyen feltétel, illetőleg korlát az, hogy a hasznosítás csak ideiglenes lehet, nem rongálhatja, vagy veszélyeztetheti az óvóhely állagát, és nem járhat annak jelentősebb átalakításával. A hasznosítás ezen felül csak olyan célra történhet, amellyel szükség esetén — 24 órán belül — biztosítani lehet az óvóhely eredeti rendeltetésének megfelelő használatát. Továbbá alapvető szempontként írja elő a jogszabály, hogy a hasznosítás során elsőbbséget kell biztosítani a raktározás céljára való hasznosításnak. A jogszabály korlátozásként írja elő továbbá: a) tűz- és robbanásveszély- lyel, nagyfokú páraképződéssel, vagy nedvességgel, továbbá az óvóhely szerkezeti elemeire maradandó káros hatással járó és szennyeződést okozó tevékenység nem folytatható; b) A bejárat, továbbá a, vészkijáratot és a gépészeti ’ berendezésekhez vezető ajtót szabadon kell hagyni. Az említett általános használati feltételeken, illetőleg korlátokon felül további különleges használati feltételeket írhat elő az illetékes polgári védelmi parancsnokság, illetőleg a műszakimentő és óvóhely szak- szolgálat parancsnokság véleménye alapján az óvóhely fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve a kiutalással érintett óvóhely állapotára, elhelyezésére, berendezésére stb. tekintettel. Az óvóhely ideiglenes hasznosításáról — az illetékes polgári védelmi parancsnokság és az óvóhely szakszolgálatparancsnokság hozzájárulásával — az elhelyező hatóság határoz. A jogszabály szerint az óvóhely ideiglenes hasznosítása során a közületi szervek és a magánszemélyek elhelyezéséről, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló jogszabályokat (2/1969. (I. 23.) Korm. sz. rendelet, 4/1969. (I. 23.) ÉVM. sz. rendelet, 8/1971. (II. 10.) ÉVM. sz. rendelet, 1/1974. (I. 19.) Korm. sz. rendelet, 2/1972. (I. 19.) ÉVM sz. rendelet) kell alkalmazni. Az óvóhely kiutalásánál és a használatával összefüggő egyéb kérdésekről az elhelyező hatóság határozatban dönt. A hatósági jogkör magában foglalja: a) az óvóhely használatával kapcsolatos feltételek, illetőleg kötelezettségek és jogosultságok megállapítását, kivéve azokat, amelyeket a kiutaló határozatra figyelemmel a bérbeadó jogosult megállapítani; b) az óvóhely használatba adásáról való rendelkezést (kiutalást); c) az óvóhely használatának megszüntetését; d) az óvóhely használatának, állaga fenntartásának ellenőrzését; e) az óvóhely kiürítésének A győztes: Berze N. János Gimnázium A legutóbbi számunkban írtunk arról, hogy a felsötárkányi KISZ-vezetőképző táborban a középfokú tanintézetek Ifjú Gárda csapatai részvételével elsősegélynyújtó, polgári védelmi, közlekedésbiztonsági ismeretekből megyei versenyre került sor. A versenyt nyolc középfokú intézet fiataljainak részvételével megrendeztük, ahol a következő eredmények születtek: 1. a gyöngyösi Berze Nagy János Gimná. zium csapata (Pitlik Ervin, Kuu- vay Gyula, Csernus Sándor, Both Györgyi, Koncz Zsuzsa). A csapatot felkészítette dr. Majdan Antalné. 2. A hatvani Bajza József Gimnázium csapata: (Tóth Gyula, Juhász Gábor, Luda Erika, Balaton Katalin, Tréni Rózsa). A csapatot felkészítette Fábián Károlyné. 3. A Heves megyei Tanács V. B. Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola csapata (Bencsik Judit, Képes Mária, Jász Judit. Tóth Angéla. Szepes Katalin). A csapatot felkészítették: Tompos Erzsébet és Szlobo- da Imréné. 4. a hatvani Bajza . József Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola csapata. 5. A hatvani József Attila Ifjúsági Otthon csapata. 6. Az egri Mezőgazdasági Szakközépiskola csapata, 7. az egri Alpári Gyula Szakközépiskola csapata, 8. a gyöngyösi Vak Bottyán Műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola csapata. A csapatok elért eredményeit Kovács Sándor, a megyei művelődésügyi osztály képviselője értékelte és adta át a díjakat. Az 1. helyezett a megyei Vöröskereszt, a 2. helyezett a megyei KISZ-bizott.ság, a 3. helyezett pedig a megyei közlekedésbiztonsá gi tanács dijait kapta meg. 4—8. helyezett csapatokat a polgári védelem megyei parancsnoksága jutalmazta. A PV-parancsnokság dicséretben részesítette a felsötárkányi általános iskola IV. osztályos tanulóit. akik fegyelmezett magatartást biztosítottak a sérültek imitál ásában. Megyénket az országos versenyen a hatvani Bajza József Gimnázium csapata és a Heves megyei Tanács V. B. Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola képviseli. elrendelését; f) az óvóhely — kártalanítás nélküli — igénybevételét, ideiglenes kiürítését. Ezekben a kérdésekben egyébként az elhelyező hatóság ugyanazon határozattal rendelkezik. Az elhelyező hatóság határozata ellen a felettes elhelyező hatósághoz fellebbezésnek van helye. A jogerőssé vált határozatot bírói- úton megtámadni nem lehet. A kiutaló határozatban az elhelyező hatóság utal a bérlőt terhelő kötelezettségekre is. E kötelezettségek alapján a bérlő tartozik gondoskodni: a) az óvóhely átadásakori állapotának fenntartásáról; b) a falakon, a födémen és a padozaton bekövetkezett káros változások megszüntetéséről ; c) a falak és a födém szükség szerinti — de legalább háromévenként egyszeri — meszeléséről, a fém- és faszerkezetek szükség szerinti, de legalább ötévenkénti — mázolásáról; d) a rendszeres és szükségszerű természetes szellőztetésről; e) a meglevő gépi berendezések havonként egyszeri ellenőrző jellegű működtetéséről ; f) gáztömörségi vizsgálat kétévenkénti elvégzéséről, továbbá g) személyi adatainak az óvóhely bejáratánál jól látható módon való feltüntetéséről. Az elhelyező hatóság határozatban megjelölt használó az óvóhely használatára vonatkozóan az óvóhely tulajdonosával bérleti szerződést köteles kötni és ennek alapján válik az óvóhely bérlőjévé. A bérlő az óvóhely használatáért a bérbeadónak a jogszabályi rendeletek figyelembevételével megállapított bért köteles fizetni. A bér tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II 10.) Korm. sz. rendeletet kell alkalmazni. Ennek 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy e rendelet hatálya kiterjed a bérbeadás útján hasznosított a) nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területre (kert, udvar); b) a lakó- és vegyes rendeltetésű épületekben levő, vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a nem közös használatra szolgáló területkre, továbbá c) a tanácsi házkezelési szervek által kezelt raktárakra. A most említett rendelet kimondja, hogy nem terjed ki a rendelet hatálya a föld alatti tárolóterekre, a raktárgazdálkodásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó raktárakra, továbbá a közlekedési és hírközlési szervek raktáraira, valamint a szabadtéri raktárterületekre. Az ismertetett rendelkezésekből következik, hogy az ideiglenesen hasznosított polgári védelmi helyiségek a a rendelet hatálya alá esnek és használatukért a rendelet mellékletében megállapított bért kell fizetni. Hírek - Nyugatról Az USA haderőinél egyre erőteljesebb a törekvés a pilóta nélküli repülőgépek széles körű alkalmazására. A szakemberek számára nem közömbös, hogy a pilóta nélküli repülőgépek rendszerben tartása (gyártása, kiszolgálása, bevetése) mennyire gazdaságos. Ismeretes, hogy a légi támadó eszközök sikeres alkalmazása döntően az elektronikus berendezésektől függ. Ma még valamennyi pilóta nélküli repülőgépet robotpilóta vezérli. Ez a megoldás meglehetősen költséges. Ezért több hadiipari cégnél folynak a kutatások: miként lehetne földi irányító rendszer segítségével, egyszerre több pilóta nélküli gépet irányítani. A megoldáshoz azonban számos technikai akadályt kell elhárítani. Egy amerikai szakember véleménye szerint ezeket a repülőeszközöket akkor lehet gazdaságosan felhasználni, ha a várható veszteség bevetésenként nem haladja meg a negyven százalékot. Ha viszont negyven százalék fölé emelkedik, akkor jelenleg a rakéták gazdaságosabbak. A szakértő hozzáteszi, hogy a pilóta nélküli gépek viszont nem félnek az ellenségtől, s bármilyen erős a légvédelem, illetve a vadászelhárítás, akkor is folytatják útjukat, „hacsak” meg nem semmisítik őket. Helycsere történt a nagy amerikai hadiipari vállalatok rangsorolásában. Ennek döntő oka a világszerte nagy vihart kavart Lockheed-bot- rány. A fegyverszállításban évekig első helyen álló Lockheed Aircraft-cég 1976- ban, hosszú idő után először a második helyre szorult vissza. Az amerikai hadianyag-szállító cégek 1976-os sorrendje: 1. A McDonell Douglas repülőgépgyár, 2,5 milliárd dolláros termelési értékkel. 2. A Lockheed Aír- craft-cég (1,5 milliárd dollár), 3. a Northrop konszern (1,4 milliárd dollár). A hírhedt vesztegetési botrány alaposan megtépázta a Lockheed-cég babérjait, és milliárdos bevételkiesést okozott. Az AP hírügynökség közleménye szerint az Egyesült Államok hadászati csapásmérő erőinél rendszeresített interkontinentális rakétákat a jelenleginél kétszerié nagyobb hatóerejű nukleáris töltettel szerelik fel. A Pentagon már korábban bejelentette ezt a szándékot. Mindeddig a Minuteman típusú rakétákhoz 12/A jelzésű, négyszáz kilotonnás nukleáris robbanófejeket tartottak készenlétben. A Minuteman—3 mintájú rakéták esetében a töltet hatóerejét nem csupán megduplázzák, hanem ezekhez úgynevezett több robbanófejes töltetet rendszeresítenek, amelynek részegységeit külön-külön irányítják a célra. A nyugatnémet sajtó beszámolt róla, hogy a Bundeswehr januárban megtartott magasabb parancsnoki értekezletén bejelentették: az NSZK haderejének ez évi fejlesztési tervében első helyen szerepel a szárazföldi csapatok tűzerejének növelése. Ennek érdekében a csapatokat „Gepard” típusú önjáró légvédelmi lö vegekkel, „Lance” mintájú harcászati- hadműveleti rakétákkal és „Milan” páncéltörő fegyverekkel látják el. (K. S.) A kiszóródás elleni védőhelyek berendezése II. A különböző típusú kiszóródás elleni óvóhelyek kialakítását az 1976. évi májusi, júniusi, júliusi, augusztusi híradónkban ismertettük. A következő számokban a kiszóródás ellem óvóhelyek berendezésével, szellőzéssel, vízellátással, vízelvezetéssel, világítással, fűtéssel, egészségügyi követelményekkel fogunk részletesebben foglalkozni. 1. SZELLŐZÉS A kiszóródás elleni óvóhelyek szellőzése, illetve levegőellátása kétféle módon történhet : természetes és mesterséges szellőztetéssel. a) Természetes szellőzésről olyan óvóhelyeknél beszélünk, amelyek csak egyszerű légkidobó csővel vannak ellátva. Ilyen esetben a légcserét az ajtó és a szellőzőcső között természetes huzatot létesítünk. A szellőzőcsövet azonban egy egyszerűen kiképzett elzáró berendezéssel kell ellátni, amely a kiszóródás ideje alatt megakadályozza a radioaktív szennyezett levegőnek az óvóhelyre való beáramlását. Ezt a szellőzési módot kell alkalmazni minden olyan kiszóródás elleni óvóhelyen, ahol más szellőzési rendszer megvalósítására lehetőség nincs, illetve az óvóhely befogadóképessége kicsi. Az olyan óvóhelyen azonban. ahol szellőztető berendezés ugyan- nincs, de az elektromos hálózat be van vezetve, ott ajánlatos helyiségenként egy-egy asztali ventillátort is beállítani. A megmozgatott levegő ugyanis sokkal hosszabb ideig elviselhető érzést kelt, mint romlott, de nyugvó levegő. b) Mesterséges szellőzési rendszerrel oldjuk meg a kiszóródási óvóhelyek légcseréjét akkor, ha nagyobb befogadóképességű létesítményről van szó és berendezések elkészítésére a helyi adottságok figyelembevétele mellett lehetőség van. A kiszóródási óvóhelyeken alkalmazható mesterséges szellőztető berendezések azonban nem jelentenek szükségképpen elektromos energiát igénylő komplikált és nagy berendezéseket. Ilyenek lehetnek pl: kézi légszívató, melynek összeállítási rajzát az alábbi ábra szemlélteti. A kézi légszívatót a kiszóródás elleni óvóhelyeken akkor alkalmazzuk, ha annak befogadóképessége 20 fő vagy annál kevesebb. A berendezés szerkezeti kialakítása egyszerű, alkatrészeinek, szerelvényeinek ösz- szeállítása különös szakképzettséget nem igényel. Fő részei: a) a légátbocsátó szelepekkel rendelkező légszívató és b) a felerősítő keret, melynek célja, hogy a berendezés az óvóhely helyesen kiválasztott falrészén elhelyezhető legyen. Működési elve a kovácsműhelyek tűzhelyeinek légfú- vatóihoz hasonló. A berendezés nyílásakor az alsó szelep nyit, a légszívató belső tere levegővel megtöltődik. Záráskor az alsó szelep lezár, a felső szelep nyit és ezen keresztül a légszívató belső térfogatának megfelelő mennyiségű levegő az óvóhelyre áramlik. 4 0 4ŐZ cs<Z $ nézi légszimté (3. f&tepo&tté köret k. szelep A kézi légszívató karbantartása a szelepek időszakos ellenőrzéséből és a berendezés tisztán tartásából áll. 2. VÍZELLÁTÁS, VÍZELVEZETÉS A kiszóródás elleni óvóhelyek vízellátását szabványos kivitelű 25 1-es, megfelelő-' en záródó, vagy fedéllel ellátott tartályokban tárolt víz biztosításával oldjuk meg. Naponta 2 liter/fő ivóvizet kell az óvóhelyen biztosítani és a tartályok össztérfogatát úgy kell megállapítani, hogy az óvóhelyen tartózkodó személyek egyheti ivóvízszükséglete biztosítható legyen. Tartalék víztárolóról akkor is gondoskodni kell, ha az óvóhelyen esetleg vízvezeték és vízvételi hely van. Szabadban elhelyezett (nem épület alatti), nyitott lépcsőlejárattal rendelkező kiszóródási óvóhelyeknél a behullott csapadékvizet egy itt megépített' emésztőaknába, illetve egy itt elhelyezett vízgyűjtő edénybe vezessük. Az óvóhelyen képződő szennyvizet szennyvízgyűjtő vedrekben és tartályokban -gyűjtsük. Szabadon álló óvóhely födémére hullott csapadékvizet a földfeltöltés lábánál megfelelő lejtésben ásott, nyitott csatornarendszerben kell elvezetni. 3. VILÁGÍTÁS Kiszóródás elleni óvóhelyek világítását 20 fő alatt elemlámpával, akkumulátoros kézi lámpával,vagy egyéb lehetőségek felhasználásával, illetve ha erre lehetőségünk van, hálózatról oldjuk meg. Az utóbbi esetben azonban valafnelyik előbbi tartalék áramellátásról is gondoskodni kell. Kis létszámú, maximum 5 —10 fő befogadóképességű óvóhelyen, ha szükség szerint más lehetőség nincs, megengedhető az oxigénfogyasztó, azaz nyílt lángú világítótestek és ételmelegítők alkalmazása ie. ___ (Folytatjuk,) j * K ézi légszívató összeállítási rajza
