Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
Téma a közlekedés Az új KRESZ bevezetésének egyéves tapasztalatai A HEVES MEGYEI Közlekedésbiztonsági Tanács márciusi ülésén foglalkozott a megye 1976. évi baleseti statisztikájával. Megállapította a beszámoló, hogy az előző évihez viszonyítva a balesetek száma 19,5 százalékkal csökkent. Ezen csökkenés azonban még jelentősebb. ha figyelembe vesz- szük, hogy a gépkocsiparkban az emelkedés évről évre jelentős. A múlt évben a gépkocsipark megyei viszonylatban mintegy négy százalékkal, a vezetői engedélyek száma mintegy 6—7 százalékkal emelkedett és elérte az 54 ezret. Sajnálattal kell megállapítani viszont, hogy a halálos balesetek száma 4,6 százalékkal emelkedett. Ha tovább boncolgatjuk a baleseti statisztikát, megállapíthatjuk, hogy az 1976-os év utolsó negyede, valamint az 1977-es év első negyede emelkedést mutat. Mivel magyarázható a balesetek számána^ lényeges csökkenése, illetve az utolsó negyedévben annak emelkedése. Az új KRESZ 1976. január 1-én lépett életbe. Előtte megyeszerte a vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél és intézményeknél oktatás, majd vizsgáztatás folyt. A ' megye járművezetői mintegy 70 százalékban tanfolyamon vettek részt, illetve vizsgát tettek. Igyekeztek tehát elsajátítani azt, ami új a KRESZ-ben. Ezzel magyarázható többek közt a csökkenés. Nem elégedhetünk meg a múlt évben elért sikerekkel, tovább kell fokoznunk a KRESZ oktatását, mert eredményt csak a rendszeres oktatástól várhatunk. Akkor lesz munkánk eredményes, ha azt megfelelő szakemberek végzik. Erre enged következtetni a múlt évi baleseti statisztika, mert ^z oktatást és vizsgáztatást az oktatógárda a múlt évben magas szinten végezte. Elemezve a balesetek körülményeit, azok okait, meg kell állapítani. hogy az elmúlt évben „vegyesen” közlekedtünk. A járművezetők egy része — feltételezve azok, akik nem végeztek lanfolyamot, vagy akik csak „hallgatók” voltak — figyelmen kívül hagyták a módosításokat és a „régi” KRESZ rendelkezéseinek megfelelően közlekedtek és ezáltal okoztak balesetet. VANNAK VISZONT olyan járművezetők, akik figyelmen kívül hagyják mind a „régi”, mind az „új” KRESZ rendelkezéseit és ezzel járulnak hozzá a baleset bekövetkeztéhez. A KRESZ tiltja az alkoholos állapotban való- járművezetést, ennek ellenére — sajnos —, számuk nem csökken, pedig a bíróságok megfelelő intézkedéseket hoznak az ilyen járművezetőkkel szemben. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy aki alkoholos befolyásolt állapotban vezet járműMagnósok! Figyelem? Száz évet viszonylag köny- nyü végigpásztázni. Különösen. ha egy jól áttekinthető kis kiállítás — „Százéves a hangrögzítés’^; Budapesten, a fővárosi Művelődési Házhangdobozokkal, mikrofonnal, fülhallgatóval, mono vagy sztereo módszerrel ját- szadozók, szórakozók és művelődök sok tízezres tábora (egyetemi kollégiumokban, A BRG stúdióbercmlezésci a kiállításon (balra) cs tölcscrcs lemezjátszó, egykori nevén gramafon, az 1900-as évekből. i (KS fotó — Németh Ernő felvételei) ban — kézen fogja a látogatót és a hat rendező szerv jóvoltából visszavezeti Edison , fonográfjáig, majd ismét előre a mába. Az út nagy része sima és kényelmes; úgy látszik, nem érint bennünket különösebben érzékenyen, vajon hogyan gramafonoztak apáink, sőt, azt is elfelejtettük, hogyan szórakoztunk vagy húsz esztendeje, a hazai magnók és magnózás hőskorában. Annál nagyobb a zavarna, noha mindenütt ott a jó szándék. A KISZ egyetemi-főiskolai osztálya, a rádió ifjúsági főosztálya. a Népművelési Intézet és nem utolsósorban a kereskedelmet és közvetve bár. az ipart is képviselő RAVINE vállalat, mind-mind szorgoskodik azon, hogy a hanglemezzel és magnószalaggal, lemezjátszóval, orsós és_kazettás magnóval, erősítővel. QJtWÍSÍ$ 1977. május 18., szerda középiskolákban, művelődési házakban, magnós klubokban és persze otthon is) megteremthesse és örömmel használhassa szerényebb eszköztárát. vagy többre képes házi stúdióját, mégpedig a kor színvonalán! Az igényeket még csak össze lehetett foglalni e néhány sorban. A panaszokat már nehezebb lenne. Ezért csak jelezzük: előreléphetnénk viszonylag könnyűszerrel a 101. évbe. Csupán a fent említetteknek, no meg az iparnak, név szerint az elsősorban érintett Budapesti Rádiótechnikai Gyárnak, és persze a külkereskede lemnek pontosabban, tájékozottabban föl kellene mérnie a jogos igényeket, és hosz- szabb távra össze kellene hangolnia ilyen irányú munkáját — nem csupán egy jubileumi kiállítás alkalmából. Végtére is a hangrögzítés második évszázadába lépünk, megkívánható talán, hogy mindenkire egyaránt /onatkozzék, aki e téren ígyködik: Magnósok! Figye- em! (balog) vet, nemcsak fizet, de vezetői engedélyét is „elveszti” rövldebb-hosszab időre. (A visszavonás időtartama hat hónaptól 10 évig terjedhet.) A KRESZ tiltja a „rá- ivás”-t is, ami annyit jelent, hogy aki réndőri intézkedést igénylő balesetet okoz, mindaddig nem fo- gyászthat szeszes italt, amíg a rendőri intézkedés meg nem történik. Aki a baleset és a rendőri intézkedés között szeszes italt fogyaszt, igen kellemetlen helyzetbe kerül. Az utólag elfogyasztott italmennyiséget úgy kell tekinteni, mintha azt a baleset előtt fogyasztotta volna. Fel kell hívni a járművezetők még hívni a járművezetők figyelmét a KRESZ más rendelkezéseire is. A 24. § (2) bekezdés rendelkezése szerint: „Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) — ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető — lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.” A 27. § (”) bekezdés szerint: „Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, melynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot, vagy hosszúsága a 10 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani. hogy a két jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson.” SAJNOS A JÁRMŰVEZETŐK egy része sem az egyik, sem a másik KRESZ-ren- delkezést nem tartja be és csak az „előnyt” élvező járművezetők éberségének köszönhető. hogy sok baleset ezen KRESZ-szabályszegés- ből nem következik be. Tapasztalatok szerint rendszeres oktatással, illetve az oktatás kiszélesítésével nemcsak a fenti szabályszegésből eredő balesetek, hanem a KRESZ egyéb rendelkezéseinek megszegéséből bekövetkezett balesetek is elkerülhetők, illetve csökkenthetők. Figyelmes, óvatos közlekedéssel magunk és mások életét menthetjük meg. Dr. Sápi János Heves megye közlekedési ügyésze, az MKBT tagja Ady bűvöletében Újsághír: A költő születésének századik évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban emlékkiállítást nyitottak meg, amelyet Gazdag István tanár rendezett. Az értékes anyag nagy része saját gyűjtése, illetve tulajdona. Középiskolás korában kezdődött. Akkoriban országos pályázatot hirdettek a következő címmel: Ady Endre hatása a közgondolkodásra az 1918— 19-es forradalmak előkészítésében. Az irodalomkedvelő pesti gimnazistának tetszett a téma, s hozzá is fogott a munkához. Érdekes, hogy nem a hagyományos módon. — A szakkönyvekből, a tanulmányokból sok mindent megtudhat az ember. Én azonban a zseni kortársainak véleményére voltam kiváncsi, mert ezt tartottam igazán hitelesnek. Felkerestem Lukács Györgyöt, beszéltem Dénes Zsófiával, Duttka Ákossal, Kelen Jolánnal. Valamennyien készséggel fogadtak és érdekes adalékokkal gazdagítottak. Máig is emlékszem a neves filozófus, a kiváló marxista gondolkodó egy mondatára. „Ha nem ismerem, ha nem hat rám a nagy poéta, akkor sosem fejlődtem volna azzá. aki vagyok.” A dolgozattal jó helyezést szerzett, az országos mezőnyben tizenharmadik lett. Ennél is többet jelentett az, hogy elbűvölte az alkotó. Egyre sűrűbben forgatta műveit, s gyűjteni kezdte a munkásságát elemző cikkeket. Főiskolás korában — Egerben lejt magyar-történelem szakos hallgató — tovább folytatta a hajdani búvárkodást. Egykori írását kiegészítette, s benevezett vele a XI. országos diákköri konferenciára. Az elismerés mind szélesebb körű tájékozódásra sarkallta. Az sem véletlen, hogy szakdolgozatának gondolatköre is erről a területről fakadt. — Elkészítettem — az Űj vétsek alapján — Ady költői nyelvének szótárát. Sok időt igénylő, de izgalmas feladat volt. Sorra elemeztem a hatvanhét költemény valamennyi szavát. Érdekes összefüggésekre bukkantam, megleltem az egyéni íz, a sajátos hangvétel lényeges össszetevőit. Egyszóval: eljutottam a tudatosabb megértésig. Ettől kezdve egyre többet akart tudni a forradalom hírnökéről. Nem elégedett meg azzal, hogy a könyvtárakban rátalálhat a Nyugat folyóirat egyes számaira, az első kiadású kötetekre. Elhatározta: amint lehet, meg is szerzi ezeket. — Minden évben elmentem a Pesten rendezett könyvárverésekre. s majd minden alkalommal egy-egy ritka példánnyal tértem haza. Nem volt olcsó mulatság, de megérte, mert ma már olyan gyűjteménnyel rendelkezem, amilyennel kevesen büszkélkedhetnek. Bélyegeket, plakátokat szereztem, megvettem a Beck ö. Fülöp által készített emlékérmet. Hozzám került Székely Aladár — Ady fotósa volt — egy, ma már kuriózumnak számító felvétele. Ennek hitelességét az aláírás és a cégbélyegző igazolja. Az ifjú tanár arra törekedett, hogy mások is megismerhessék a számottev > anyagot. Egy részéből ezért rendezett kiállítást. Szerencsére segítőtársai is akadtak. Egyik tanítványától megtudta, hogy a család birtokában van az alkotó halotti maszkja. Addig érvelt, amíg kölcsön adták. Mások a Könyörgés egy kacagásért című vers kéziratát ajánlották fel. Nemes szenvedély rabja lett az ifjú nevelő. Olyan hobby ez, aminek nem lehet búcsút mondani. — A kétszáz kötet nem a felső határ, mindenképp tovább gyarapítóm. Óriási előny az. ha rendelkezésemre áll minden cikk, tanulmány. Korábbi témáimhoz ugyanis nem leszek hűtlen, idővel doktori disszertációt kerekíthetek belőlük. S még egy előny: mindennapi munkám során is kitűnően hasznosíthatom ezeket a műveket. Élményszerűvé tehetem az órákat, hiszen, ha a gyerekeknek nemcsak beszélek a Nyugatról, hanem meg is mutatom az egyes példányokat, akkor az ismeretek sokkal jobban rögződnek, s közelebb kerül hozzájuk az irodalom, a művészet... (pécsi) Készülődés a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára Fontos állomáshoz érkeztek a Magyar Vöröskereszt ősszel összeülő V. kongresz- szusának előkészületei: május 15-én befejeződtek az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, valamint a községekben és üzemekben — ahol több alapszervezet működik — a nagyközségi, nagyüzemi küldöttértekezletek. A tanácskozásokon mintegy 20 ezer küldöttet választottak a járási, a városi, illetve a kerületi küldöttértekezletekre, amelyek május 16-tól június végéig tattanak. A taggyűlésekre a Vörös- kereszt országos vezetőségének illetékesei elmondták az MTI munkatársának: a Vöröskereszt immár több mint egymilliós tagságának mintegy 65 százaléka vett részt a tanácskozásokon. Az első összesítések szerint a vezetőségi tagoknak mintegy 30 százaléka cserélődött ki. megújultak, felfrissültek a vezetőségek. Örvendetes, -hogy sok fiatal kapcsolódott be a munkába. A taggyűlések híven tükrözték, hogy erősödött a Vöröskereszt helyi, társadalompolitikai szerepe: az alapszervezetek eredménnyel működnek közre a szocialista humanizmus szellemének erőfeszítésében. A felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a többi között hatékonyabb egészségnevelő munkára van szükség: nem utolsósorban a cigánylakosság körében. Az V. kongresszus előkészítéseként augusztus 15-e és szeptember 20-a közölt tartják meg a vöröskeresztes megyei, illetve budapesti küldöttértekezleteket. (MTI) II. — Hát az kell nekik. Az hiányzik hozzá. Az erdei levegő. .. Attól kurázsit kapnak. — Az neked is jót ‘ tenne talán — jegyezte meg az asszony. — Ne légy ízléstelen. A cimborám előtt. — A falunkban, a szató- csosnak volt egy pár kanárija. Az reggel kirakta a kalitkát a kertjébe, egy nagy faágra. De azok folyton üze- kedtek. Csak az volt a nagy baj, hogy ötöt tojt mindig a nőkanári. így aztán egynek nem jutott párja. Szepi hüledezett. — ötöt? Lehetetlen— Pajtás, ha hiszed, ha nem, mindig ötöt. Sűrűn, de mindig páratlanul. No, mikor kikeltek, kezdődött a cirkusz. Hát egy se akart pár nélkül maradni. Különösen, ha tojó volt a felesleges. Mert egy tojón két fiúkanári még csak megegyezett valahogyan. — Szóval, két fiú megosztott egy lányt? — nevetett tele szájjal az asszony. — De jó dolga lehetett! — Mondtam már, hogy ne ízléstelenkedj! — Miért? Hát a kanáriakról beszélünk. A tubicáidról — tagolta gúnyosan az asz- szony, s mint akit csiklandoznak, bugyborékolt belőle a nevetés. És ezután Szepi egyre többet találta cimboráját a madarai mellett. Szóbeszédekre, megjegyzésekre nem sokat adott. A tanácsai pedig aranyat értek! Annak meg különösen örült, hogy a felesége is megbékélt a madaraival. Olyannyira meg, hogy maga ment bevásárolni a magboltba ezt-azt: magokat, fillentyüket, sőt vett egy ú.i kalitkát is. A pletyka bolond beszéd, rendszerint a fele sem igaz. — „És ha a másik fele igaz?” Ez a kétség egyik szombati napon fogalmazódott meg #/.epiben. A lépcsőházukban találkozott cimborájával. — Megnéztem a madaraidat. Szépen énekelnek! — Űgy-e? Mint a balerinák. — Primadonnákra gondoltál, mi? — Mindegy az... Gyere vissza, iszunk valamit. Felesége a heverőn feküdt, kipirultam S csak az a vékonyka köntös rajta. Átsüt rajta testének a melege is. — Hamar megjöttél! — ásított. — Szedd rendbe magad... Meg adj inni! Az asszony meg, mint akinek hátul is szeme van:. _ Te jöttél vissza? Mondtam. hogy várd meg. Eső készül. Ilyenkor hazavetődik... a madarai miatt — szemérmetlenül nyújtózkodott, s apró poharakat, meg jó kisüstit hozott. Az asszony egy slukra lenyelte. majd újra töltött. — Ez most jólesett! Katona Feri sunyítva kós-^ tálgatta a pálinkát és cimborája arcát. Az asszonyra nem nézett volna! — Eladom őket! — mondta Szepi. Az asszony unottan: — A madarakat? — Azokat! f — Megbolondultál? Mikor már fütyülnek, meg tojnak? — No és? Többet kapok értük! — Nagy szamárság lenne, Szepikém — jegyezte meg a cimbora. — Tisztára bolond ... Ha gyerekünk lenne. .. Az is örülne nekik. — Mért lenne nekünk gyerekünk? — kapta fel a fejét Szepi. — Hát mert aláírtad! Te is, én is! Nem emlékszel? A férj agya lassan forgott. Sejtése mögött ott állt készen a valóság, mely egyszerre rémítette és józanította. Egy villanással átgondolhatta volna a helyzetét. De még nem akarta. Ha lassan fordítja rá értelme ablakát, csak elviseli valahogyan. Alikor könnyebb a teher, ha fokozatosan vesz- szük a vállunkra. Ügy nem szakadunk bele. Megaztán, igaz is. „Ezek a madarak az enyémek. Bárki bármit mond, az enyémek ...!” —• Igaz is, majd örül neki a gyerek is. Nem adom el, nem bizony... Veszünk még egy kanáripárt... meg még egy kalitkát. — Az isten se tud kiigazodni az eszeden... — jegyezte meg az asszony, miközben töltött. — Köszönöm! — mentegetőzött Katonai Feri. — Nekem elég lesz már . .. — Mit vagy begyulladva 1 Igyál! Szepi is bólintott, hogy igyon. — Jófajta ital, ettől nem fájdul meg a fejed. Ittak hát, hármasban, egyetértésben. (VÉGE)
