Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
világ PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJAXXVIII. évfolyam, 101. szám ÁRA: 1,— FORINT 1977. május 1., vasárnap A munkásosztály nemzetközi ünnepe Írta: Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára N yolcvanhetedszer ünnepli meg ebben az esztendőben a nemzetközi munkásosztály, a haladó emberiség május elsejét, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét, a munka ünnepét. Május elsejének zászlaja a múlt század második felében a kenyérért, a munkáért, a nyolcórás munkanapért lobbant a magasba. Az első zászlóbontástól eddig eltelt évek során Voltak olyan májusi ünnepek, amikor az uralkodó osztályok, az erőszakszervezeteknek adott utasításokkal szerették volna még a tüntetés szándékától is eltéríteni a dolgozó tömegeket. Voltak véres májusok, amikor a békés munkásokra, parasztokra támadó csendőrök és rendőrök ontották a vért, próbálták megfélemlíteni az osztályharcos tömegeket. A magyar földön 1890-ben harsantak if el először a májusi tüntetés hangjai. Az uralkodó osztályok tilalma ellenére ünnepelték meg május elsejét. Ezek az uralkodó osztályok 1890-től 1919-ig, majd 1920-tól 1945-ig mindig fegyverbe rendelték a katonaságot, a rendőrséget és azok bizony sohasem unatkozták végig a mára immáron szép májusi napot. De 1919. vörös májusa, az 1945. óta megtartott szabad májusok a hatalmat meghódított dolgozók nagyszerű ünnepei, a szabaddá vált magyar nép erőt demonstráló boldog ünnepei volt és lettek. Az első május megünneplése óta alapvetően megváltozott a világ arculata. 1945. május 9-én a második világháború befejeződött Európában. Ez a nap nemcsak a háború befejezését jelentette, hanem Európában és a világ más területén is felgyorsult a társadalmi fejlődés: számos nép — köztük népünk is — kezébe vehette sorsának irányítását. Népünk, élve a szabadsága adta lehetőséggel, az elmúlt harminckét év alatt elért világra szóló sikerekkel ünnepelheti a nyolcvanhetedik május elsejét, országépítő munkánk eredményeit. Az elmúlt évek során gyökeresen átalakult társadalmunk szerkezete. Létrejöttek és megerősödtek a szocialista termelési viszonyok, a munkásosztály véglegesen felszámolta a kizsákmányoló osztályokat, a városi és falusi burzsoázia maradványait, megszilárdította a szocialista tulajdonviszonyokat. Dolgozó népünk útja nem volt könnyű, sikerek és kudarcok váltogatták egymást a hosszú harcban. A tények azonban azt bizonyítják, hogy a párt — a magyar társadalom vezető ereje — le tudta vonni a siÍ rekből és a kudarcokból is a szükséges ulságokat és éppen ezért munkásosz- I /unk, egész népünk megerősödve került a történelem megpróbáltatásaiból. A gutóbbi pártkongresszus a máról szólva teljes joggal állapította meg: belpolitikai helyzetünk húsz éve kiegyensúlyozott, fejlődésünk töretlen, dinamikus, népünk követi a pártot, a munkáshatalom erős, a szocializmus pozíciói szilárdak. A Magyar Népköztársaságban sikeresen halad a fejlett szocialista társadalom fejlesztése. A szocialista . társadalom építésének menetében elsődleges kötelességünknek tartjuk, hogy figyelembe vegyük nemzeti sajátosságainkat, országunk adottságait, ugyanakkor a szocializmus építésének nemzetközileg közös, fő törvényszerűségeit is. Nemzetünk igazi érdekeit ma is és a jövőben is a szocializmus testesíti meg. A szocializmus építésében a cselekvő hazafiig munkánk nagy lendítő ereje. Hatalmas Greskovics László grafikája erőforrás számunkra az., hogy a fejlett rzr cialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. Azt valljuk, hogy a hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól, hogy e két nagyszerű eszme a szocializmus iránti elkötelezettség nagyszerűen formált érmének két oldala. E lért sikereink záloga, a munkás- osztály pártjának vezető szerepe. Tapasztalataink győztek meg arról bennünket, hogy milyen fontos a vezető szerep helyes értelmezése és annak gyakorlása. A párt vezető szerepe nélkülözhetetlen, de a történelemformáló erő a nép: a szocialista társadalom csak az egész nép alkotásaként jöhet létre. Az új társadalom az egész népnek épül, s ezt a történelmet formáló tömegeknek együtt kell megvalósítaniuk. Szövetségesek, tömegek nélkül nincs győzelem, ezért a szövetségi politika alapvetően elvi, politikai kérdés. Ezért is állapíthatta meg a párt XI. kongresszusa: „Sokat, mindennél többet ér ma nálunk a párt és a nép szoros kapcsolata, összefor- rottsága, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom. Népünk tudatában van annak, hogy mindenkor számíthat a munkásosztály pártjára, és viszont: a párt meg van győződve arról, hogy minden feladat megoldásában bizton építhet népünkre, a szocialista összefogás élő, évről évre növekvő erejére”. A kivívott hatalom birtokában a munkásosztály legfontosabb feladata az új társadalom gazdasági alapjainak lerakása, — s ez sikerrel megvalósult. Napjaink és holnapi feladatunk a fejlett szocialista társadalom teljes felépítése. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági építőmunka dönti el a szocializmus sorsát. Gazdaságunk fejlődését imponáló számok jelzik. Nagy minőségi változás következett be, kicserélődött, és megsokszorozódott a népgazdaság' termelőeszköz-állománya, fejlett iparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező országgá váltunk. A fejlődés kézzel és szemmel egyaránt érzékelhető Heves megye területén is. Az ipari termelés tízszeresére, a mezőgazdaságé — kisebb területen és fele annyi munkaerővel — másfélszeresére, a nemzeti jövedelem ötszörösére növekedett 1938-hoz képest. Megváltozott a társadalom arculata, legnépesebb osztály ma a munkásosztály. Dolgozó népünk életkörülményei megfelelnek gazdasági fejlettségünknek. A foglalkoztatottság teljes, ugyancsak az a társadalombiztosítás, az orvosi ellátás is. Lakáshelyzetünk még mindig nehéz annak ellenére, hogy az utóbbi tizenöt év alatt több mint egymillió lakást építettünk. Népünk birtokosa a kultúra minden területének. A tőkésvilágot immár évek óta ismételten megrázó válságok közepette újból bebizonyosodott a szocialista gazdaság, a szocialista tervgazdálkodás fölénye. Nehéz helyzetben is biztosítani tudtuk gazdaságunk töretlen fejlődését, s ha szerényebb mértékben is, de tovább emeltük népünk életszínvonalát és ezt bizton tekinthetjük a rendszer biztonsága és szilárdsága jelenének. Az is igaz, hogy nem vagyunk túl a nehezén: a világgazdaságban bekövetkezett változások kedvezőtlen hatását, amely- lyel hossszú időn át számolnunk kell, mindenekelőtt a hazai építőmunka javításával, a hatékonyság növelésével, a szocialista gazdasági integráció erőteljesebb kibontakozásával szüntethetjük meg és szüntetjük is meg. A gazdasági építőmunka feladatai igen nagyok. Ez évi terveink teljesítésétől nagymértékben függ az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítása is. Javítanunk kell az üzemi és rhunkaszerve- zést, a termelő berendezések és az élőmunkaerő hatékony felhasználását, a szükségeteknek megfelelő termelést,-a termékszerkezetet. Az eredményekért keményen kell megdolgoznunk. Minden alapunk megvan a bizakodásra: van szorgalmas dolgozó népünk, a munkáshatalom napról napra erősödik, a gazdaság dinamikusan fejlődik, nagy tartalékaink vannak a szocialista országok gazdasági együttműködésében. Az 1890-es május elseje óta — az első zászlóbontás óta — nagyot változott a világ. Mindenekelőtt abban, hogy az első szocialista ország megszületése után és annak eredményeként létrejött a szocialista világ- rendszer és ma már több országban épül az emberiség hőn óhajtott ügye, a szocializmus. Magas szintű féjlődést ért el a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista mozgalom is. Egy emberöltőnél is rövidebb idő alatt széthullottak a gyarmatbirodalmak, és folyik a harc a gyarmati örökség végleges felszámolásáért. Ma már a haladó emberiség képes megfékezni a kapitalizmust, s a szocialista országok véleménye ellenére egyetlen fontos, a világ dolgozóinak érdekeit érintő kérdést pem lehet eldönteni. A mai nemzetközi helyzet fő jellemzője, hogy, a szocialista országok évről évre erősödnek, gyarapítják politikai, gazdasági és katonai erejüket, növelik népeik jólétét, kultúráját, fokozzák nemzetközi befolyásukat,’ A tőkés országok mély válságban vannak,; gazdasági élétüket a gyorsuló pénzromlás, az infláció jellemzi, energia- és nyersanyag-krízissel küzdenek, fokozódik a politikai és kormányzati válság. A Szovjetunió, a szocialista országok összehangoló fellépésének eredményeként általános fordulat megy végbe a feszültség csökkentésére: széles körben bontakozik ki a békés egymás mellett élés realitása. Ugyanakkor az enyhülés ellenfelei is fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi viszonyok kiélezésére, a békés egymás mellett élés ellen. Mi a szocialista országokkal együtt azért küzdünk, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük. A magyar dolgozó nép bizakodva néz a jövőbe. Állhatatosan harcol a boldogabb holnapért, mert munkája nyomán megvalósultak céljaink és eredményeink fényesen igazolják, hogy nem volt hiábavaló harcunk. Az 1919-es, az 1945-ös és az 1957- es év kiemelkedő magyar májusai egyértelműen igazolják: a munka ünnepe, nemzetközi ünnep, a szolidaritás, a harc ünnepe. Felszabadulásunk óta a május elsejei ünnepek jellege más, mint azelőtt volt és — mégis ugyanaz. Felszabadulásunk előtt a munkásosztály kívülről ostromolta a kizsákmányoló osztályok hatalmának várfalait, és május elseje évről évre ennek az ostromnak volt megismétlődő harci riadója. De felszabadulásunk óta ez a nap immáron a hatalomra került, a várfalakat: sikerrel bevett dolgozók törvénybe iktatott ünnepe lett. E nap a szocializmust, ai kommunizmust építő országokban nemzeti ünnep, és ugyanakkor a nemzetközi szolidaritás ünnepe is. , A május elseje osztályjeüege változatlan. Éppen ez teszi lehetővé, hogy e napon a föld minden lakott területén százmilliók nyújtsanak kezet egymásnak a közös harcban, a proletár internacionalizmus ^ közös zászlaja alatt. A győzelmes munkásosztály és a győzelemért harcba gyürkőző munkásosztály világméretű közös május elsejéi így válnak az imperializmus ellen, á békéért harcolók hatalmas erejű demons1.^ rációjává. M a, amikor a 87. évét megért május elsejék történetére tekintünk vissza, tudjuk, hogy nemegyszer akadályozta a meghasonlás, a viszály, az eszmeipolitikai ellentét a munkásmozgalom különböző irányzatainak akcióegységét. A proletár internacionalizmus eszméje azonban a legnagyobb válságok idején sem vesztette el vonzerejét és a történelem igazolja, nem fogja elveszíteni ezután sem. Népünk biztos abban, hogy az eljövendő május elsejék a proletár internacionalizmus egyre teljesebb megvalósulásának jegyében zajlanak le, s a nemzetközi munkásosztály győzelmes előrenyomulásának újabb állomásai lesznek. * *
