Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
Kaöták, mert megérdemelték 76 millió forint az Agriának A marxizmusról — népszerűén Korszerű eszközök a oártoktatáshoz F A pártoktatást, a politikai agitációt és propagandát segítő több százezer szemléltető anyagot, leporellót, kézifüzetet diasorozatot és egyéb korszerű audiovizuális eszközöket ad ki az idén a Kossuth Könyvkiadó szemléltető osztálya. A fontosabb kiadványok egyike a 100—100 ezres példányszámban megjelenő, a hatékonysággal — termelékenységgel foglalkozó és a szocialista brigádvezetők tanácskozására készülő a „Munkánk termelékenysége” című leporelló. A szocialista hazafiság — internacionalizmus című kiadványban fotók, grafikonok segítségével szólunk hazánknak a baráti országokkal való kapcsolatairól, a korszerű hazafiságról. I Áprilisban jelenik meg a szövetkezeti mozgalmat bemutató füzet. Ugyancsak 100 —100 ezres példányszámban hagyja el a nyomdát a munkás-paraszt hatalommal , foglalkozó, a szocialista országok ötéves terveit ismer- I tető, és a szövetkezeti moz- ! galom múltját, jelenét fel- 1 dolgozó kézifüzet is. | A pártoktatást segítő ki- j advány a politikai vitakörök | vezetésének módszertani út- i mutatója. A hasznos füzet ! olvasói konkrét javaslatokat k®.pr!ak az egyes előadások előkészítésének módszereiről, ; a viták levezetéséről, a se- : gédeszközök. segédanyagok : felhasználásának lehetősé- ! geiről. | Rendkívül népszerű lett a marxista—leninista esti egyetem oktatását segítő kísérleti ábragyűjtemény. A közelmúltban látott napvilá- ' got a „Bevezetés a vallás- történetbe” című összeállítás. amely sok-sok ábrával, „a bibliai földek” vázlatos térképeivel segiti a hallga- ! tők munkáját. A politikai vitakörök füzeteinek mellékleteként. faliújságra is felhasz- 1 nálható térképeken ismerte- ' tik a népgazdaság 1977. évi tervét a jelentősebb nagyberuházásokat. 1 Jól beváltak már a diasorozatok is. amelyek ugyancsak nagyszerűen segítik a tömegpolitikai tanfolyamokat Egyebek közt az idén jelenik mega világnézet-etikai kérdések tanfolyamának anyagát szemléltető, a párt- irányítás-pártélet kérdéseivel foglalkozó tanfolyamokhoz kapcsolódó színes diasorozat. Merre tovább, Agria? Legutóbb ezzel a címmel foglalkoztunk lapunkban az Agria Bútorgyár munkájával. sikereivel, gondjaival A kollektíva öröme, elégedettsége elsősorban a jelenén, vagyis az új gyár elkészültén osztozott, gondjaik között pedig az új üzem hiányosságait említették a legtöbben. Mert igaz. hogy a mai üzemet semmilyen tekintetben sem lehet összehasonlítani a régivel, de mondjuk meg őszintén: az új sem az igazi még. Különösen igaz ez a gépparkra, amelynek többsége öreg. kimustrált masina. Mert sajnos a beruházásra előteremtett milliókból gépekre már nem jutott. .. Mire költik a hitelt? Mégsem kell azonban sokáig várniuk a korszerűbb technológiára. Mert ahogyan röviden lapunkban is hirül adtuk: a Magyar Nemzeti Bank 76 millió forintos hitelt adott — ebből 10 millió forint állami támogatás — az Agria Bútorgyárnak.... Köztudott, hogy manapság nem „dobálják” a milliókat- Vajon az agriások mivel érdemelték ki? A kérdést Kormos Pál gyárigazgatónak tettük fel. — Remélem nem hat szerénytelenségnek. ha azt mondom, hogy gyárunk termékeit országszerte megszerették és évről évre emelkedik exportunk is. De, hogy a kérdésre konkrétan válaszoljak: bizonyára munkánkra alapozva „ítélték meg” a bankhitelt. — Mire költik a 76 millió forintot? — A nagyobbik részét gépekre. Korszerű szovjet, olasz és nyugatnémet gyártmányú gépeket vásárolunk. Ezenkívül létrehozunk egy lapgyártó részleget, és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság erkölcsi, anyagi támogatásával egy olyan kárpitosüzemet . szeretnénk kialakítani, amely minta ’e- hetne a magyar bútoriparban. Magyarországon gyakran megcsodálják a jugoszláv. vagy a nyugati országok bútorainak valóban szép kárpitját Nos. mi is tudnánk hasonlót gyártani, ha lennének hozzá megfelelő gépeink. — Mire telik még a hitelből? — Építünk még egy új csarnokot, raktárát és természetesen tovább fejlesztjük az egészségügyi, szociális és kulturális Célokat szolgáló létesítményeinket is— S bizonyára megépül a gyár új irodaháza is? — Arra sajnos ebből a pénzből sem telik. Ha lenne még ötmillió forintunk, akkor „nekivágnánk”. De hát nincs. Egyszer majd csak sor kerül erre is... Kilencszer több tőkés export — Mikor kezdik el a beruházást? — Még ebben az évben és ez eredeti tervek szerint 1980-ra fejeződik be. Nagyon reméljük azonban, hogy a kivitelező, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is „rátesz még egy lapáttal” és a tervezettnél legalább egy fél évvel előbb befejezzük. — Az új gépekkel, a nagyobb gyárban mennyivel termelnek majd többet a jelenleginél? — A mi gyárunknak az elmúlt hat évben évente nem kevesebb, mint 23,9 százalékkal nőtt a termelése. Az. iparágon belül ez példa nélkülinek számít. Ahogyan mondani szoktuk azonban: a A világ 62 országában ismerik és szeretik az Egri bikavért Szeretik különleges ízéért, páratlan zamatéért így nem csoda, hogy évről évre nagyobb igénynyel jelentkeznek érte a bel- és külföldi partnerek. A kölcsönös előnyök alapján Ez a borkülönlegesség, az Idei esztendőtől kombináttá szervezett Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság terméke- A bikavér és mellette a többi hírneves, hazai és nemzetközi versenyeken aranyérmet szerzett fehér borok, elsősorban annak a dinamikus fejlődésnek az eredményei, melyet az utóbbi évtizedben az új nevén Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát elért. A nagyarányú műszaki fejlesztés, a korszerű technológiák alkalmazása, a tudomány új vívmányainak hasznosítása és az ésszlerű piackutatás együtteseként létrejött Magyarország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata. Az átszervezés óta eltelt rövid idő alatt számos további kezdeményezés történt. Dancz Pál vezérigazgatóval folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogv a borkomhinát az V ötévé terv végéig a növekvő ha zai és főleg az exportigé nyék ellátására törekszik minőségi fehér és vörös borokból. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a kölcsönös előnyök alaolán tovább erősítsék szerződéses együttműködési kanesolataikat ~ szőlőtermelő állami gazda Ságokkal, valamint a termelőszövetkezetekkel. Ez a húrt sem szabad túlfeszíteni, mert elszakad. A tervezett fejlesztés ezért elsősorban már nem a kapacitás további növelését szolgálja, hanem a gazdaságosabb termelést, a jobb minőséget, dolgozóink éiet- és munka- körülményeinek javítását. A szebb, a iobb bútort bizonyára még többen megszeretik majd. • — A gyár V. ötéves tervében igen nagyarányú exportnövelés szerepel. — Igen. 1980-ra a jelenleginél kilencszer több bútort kívánunk értékesíteni tőkés piacokon. De a beruházás megvalósításával megkezdjük gyárunkban a komplett garnitúrák gyártását is, s ezzel szinte korlátlan piaci lehetőségekhez jutunk a Szovjetunióban is. Ahol százezrével épülnek a lakások, javában készülnek az olimpiára. s lehetőséget látunk a szállodaprogramjukba való bekapcsolódásra is. Bútorainkat nemcsak ismerik, hanem szeretik is a Szovjetunióban, de ők csak komplett garnitúrákat kivannak vásárolni. A hagyományos és a stílbútorokból egyaránt... Ha valamelyik üzemünkről elmondhatjuk, hogy „kinőtte magát” az elmúlt évek alatt, akkor az Agria Bútorgyárról mindenképpen jogos ez a megállapítás. És ezt nemcsak a szép bútoraik, a hazai és a külföldi vásárokon, kiállításokon nyert díjaik bizonyítják, hanem az a bizalom is. amellyel megszavazok számukra a 76 millió forintos bankhitelt Mert ha nem lett volna hitelük, akkor nem is kaptak volna hitelt. De megkapták, mert megérdemelték. kapcsolat mintegy iránytűként utat mutat a további együttműködéshez, a korszerű ültetvények telepítésében, a művelési módok elterjesztésében, valamint a szőlőtermelés és a borgazdálkodás fokozásában. A kombinát elsősorban az egri és a mátraalji történelmi borvidéken, valamint a fiatal múltú bükkalji borvidéken. a közös gazdaságok közreműködésével továbbfejleszti a szőlőkultúrát. Ennek érdekében nagyszabású telepítési programot irányoztak elő. Állami támogatással 1980-ig 1200 hektáron az Egri bikavér alapanyagául szolgáló minőségi vörösbor- szőlő-fajtákat: kékfrankost, oportót, Medoc noir-t, cabernet és kadarkát telepítenek. Ezt segítik elő a január 1-től kiigazított közgazdasági szabályozók is, amelyek ösztönzik a szőlőtelepítést. Ehhez 40 százalék állami támogatást kapnak a gazdaságok. A közös gazdaságok, a nagyszabású telepítést saját erőből nem tudnák megvalósítani ezért a borknmWnát irányításával látnak mun- vához és le'entő« pénzösszeget és igénybe vesznek a kombinát feilesztési alapjából. A k>':szőlő-telepi- tésben részt vesz az ostorost. az egerszalóki. a kerecsenül. a demjéni. a gyöngyösi, a mtönoyöspatai a risontai, a markazi. a mezőkövesdi, a szentistváni és a bogácsi termői őszövetkezet. Tervek» szerint a már említett 1200 hektár kékszőlő O • !• r • r szociahzacio Az a folyamat, amelynek során az egyén elsajátítja a társadalmi szerepek és a Kultúra meghatározott rendszerét, az egyén társadalmaiul ása. Legáltalánosabb formában a szocializáció a gyermek- és ifjúkorban játszódik le, amikor a csecsemőből egyéniség, személyiség válik, és megtanulja, magáévá teszi a kultúra. a szokások, a viselkedésminták, a szerepek egy adott rendszerét. Ez a folyamat természetesen történelmileg és társadalmilag meghatározott. A primitív társadalmakban — a társadalom szerkezetének viszonylagos egyszerűsége, a meglevő szerepek kicsiny száma következtében — a szocializáció lényegesen egyszerűbb, mint a bonyolult, összetett modern társadalmakban Itt már szó sem lehet a kultúra egészének. a szerepek teljességének elsajátításáról, hanem az egyén társadalmi struktúrában elfoglalt helye — ez részben a szülők, részben pedig a gyermek új társadalmi strukturális pozícióját jelenti — határozza meg a szocializáció során elsajátítandó, megtanulandó szerepek körét. Bonyolultabbá vált a szocializáció azáltal is, hogy a folyamat színtere is kitágult. Míg korábban a szocializáció elsősorban a családon belül történt, addig napjainkra a család mellett az iskola, a társadalmi közélet fórumai, a munkahely is a szocializáció terepévé vált A szocializáció színtere mellé, az egri és a mátraalji borvidéken további 500 hektár minőségi fehér borokat adó szőlőfajtákat: rizlingszilvánit, olaszrizlin- get, hárslevelűt és leánykát is telepítenek. Ehhez csatlakozott a feldebröi, a verpeléti, az andornaktályai, a do- moszlói, az egerszóláti és az Egri Csillagok termelőszövetkezet. Ezeken túl, a borkombináthoz tartozó Szá- bolcs-Szatmár megyei szőlő- gazdaságok 200. a hajdú-bihariak pedig 100 hektár új szőlőt telepítenek. Az előkészítést már megkezdték és az ültetvényekhez szükséges minőségi szőlőfajták oltványait folyamatosan biztosítják a gazdaságoknak. Ezt segíti elő az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát már korábban létrehozott szaktanácsadási rendszere, melyben a Kertészeti Egyetem, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a Gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársai működnek közre. Felkészülnek a gépi szüretre Az új telepítésű szőlőkben a legkorszerűbb gépi művelést valósítják meg és fokozatosan felkészülnek a gépi szüretre is. A szaktanácsadást az idén hatezer hektár ültetvény művelésére terjesztik ki, amely 1980-ig Heves megye történelmi borvidékein eléri majd a tízezer hektárat. A nagyszabású szőlőléién' tés mellett, amely a bikavér program megvalósítását segiti, a kombinát az V. ötszerint éppen ezért megkülönböztetünk családi, iskolai, munkahelyi szocializációt, amelynek során az egyes intézményekre, csoportokra jellemző kultúrák, szokások, szerepek elsajátítása történik meg. Ebből következik, hogy a szocializációt nem értelmezhetjük kizárólag életkori sajátosságként Előfordulhat például — és gyakran elő is fordul, hogy valaki egy falusi környezetben, zárt társadalmi viszonyok között, sajátos szubkultúrában nő fel, és felnőtt fejjel kerül a nagyvárosba, válik üzemi munkássá. Ebben az esetben ezt az új kulturális rendszert, az itteni szokásokat, normákat felnőttként kell megtanulnia, és igen súlyos konfliktusok forrása lehet, hogy az ifjúkori szocializáció során megtanultak egyáltalán nem felelnek meg az új kultúra, környezet értékeinek, elvárásainak. Nemcsak ezekben az esetekben nem lehet azonban a szocializációt egyetlen kor» osztályhoz kapcsolni. Mivel a személyisége egész életén keresztül alakul, formálódik, a szocializáció végül is sohasem zárul le, csupán arról van szó, hogy az alapvető szocializációs folyamat történik meg a felnőttkor küszöbére. A korábbi korokban általános, úgynevezett avatási szertartások a gyermek felnőtté válását, a szocializáció befejeződését kívánták jelképezni. Képletesen azt mondhatjuk, hogy a szocializáció, a „társadalom megtanulása”, a felnőtté válással azonban csak a nappali tagozatos képzés befejezéséig jutott el. „Esti tagozaton” mindnyájan továbbtanulunk. éves terv végéig további lentős műszaki fejlesztést irányoz elő. A növekvő szőlőmennyiség zavartalan feldolgozásához százezer hek- tós erjesztő- és tárolótérrel bővítik a már meglevőket Egerben és Gyöngyösön. Növelik az egri árnyékszalai és a Vasút utcai borpalackozók teljesítményét is, újabb automata gépek munkába állításával. Ezekkel főleg a nagyobb exportpalackozást végzik majd. A kombinát irányításával 1979-ben elkészül a miskolc —kistokaji borgazdasági létesítmény. ahol az üditő italok. főleg a szőlő és meggy Márka — valamint a különböző borok palackozásán kívül nagy kereskedelmi elosztóra ktárat is nyitnak. Elképzelések szerint jövőre kezdik el Debrecenben, a Hajdúság központjában megvalósuló szőlőfeldolgozó és palackozó építését is. A már elkészült nyíregyháza—sóstóhegyi feldolgozóban és palackozóban pedig főleg a Szovjetunióba irányuló exportborokat készítik elő. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kezdeményezésére megvalósuló nagyszabású szőlőtelepítéssel és a borgazdaság tökéletesítésére irányított további műszaki fejlesztéssel 1980-ig 800 ezer hektó fehér és vörös bort értékesítenek majd a belföldi és exportigények ellátására. I Mentusz Károly MßEkMO 1977. április 14., csütörtök Szásnítóküzpflflt a mezőgazdaság szolgálatában A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban megkezdte a próbaüzemelést az új számítóközpont. A szovjet gyártmányú R 20-as számítógéppel felszerelt épületben ezentúl a mezőgazdasági nagyüzem összes adminisztrációs könyvelési tervezési és üzemszervezési feladatait elektromos jeltárolókban rögzítik A korszerű technika is hozzájárul ezentúl a kombinát várható eredményeihez. (MTI fotó — Jászai Csaba) Koós József Telepítés 1200 hektáron Kékszőlő, a bikavérnek
