Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

5HLAG PROLETÁRJAI« EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIJI. évfolyam, 86. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. április 14., csütörtök A vezető közérzete A TERMELÉKENYSÉG emelése, a szervezettség fokozá­sa, a fegyelmezett, lelkiismeretes, jó minőségű munka, a ter­mékösszetétel korszerűsítése, a piaci igények rugalmas tő- vetése alapvetően vállalati feladat, az egész kollektíva ősz* szefogott erőfeszítését igényli. Ám minden közös teljesít­ményben döntő a vezetők tevékenysége. Tőlük nagy mérték­ben függ az üzem, a vállalat, az intézmény munkájának eredményessége a gazdaságpolitikai célok elérése. Érthető módon reflektorfénybe került az igazgatók, a szövetkezeti elnökök munkája. A változó feltételekhez való alkalmazkodás, a határozott vezetői magatartás, az eseten­ként népszerűtlen döntés persze nem örvend mindenütt és mindenkor osztatlan népszerűségnek. Időnként vezetőellenes nézetekkel, demagóg előítéletekkel is találkozhatunk. A ve­zetők egy-egy döntését, munkáját, személyét némelykor jo* gosan bírálják, a hibák eltúlzása, általánosítása azonban megengedhetetlen politikai kárt okoz. Csak a szélsőségektől, a hangulati elemektől mentes reális közfelfogás teremtheti meg az eredményes vezetői munkához elengedhetetlen tár­sadalmi hátteret, légkört. Fontos például hogy mindenütt helyesen értelmezzék egyik legégetőbb társadalmi feladatunkat, a demokratizmus fejlesztését. Sokan úgy gondolják, bár maguk számára sem fogalmazzák így. hogy a demokrácia a beosztottaknak jogot ad, a főnökökre pedig kötelességeket ró. Valamikor a be­osztott és a főnök vitájában gyakran a munkaköri hatalom, a presztízs döntött, most inkább a másik véglet jellemző. A társadalmi szervek néha a demokrácia jegyében hibásan, olyankor is a munkás, a beosztott pártjára állnak,. amikor nincs igaza. Minimális igény, hogy sehol ne gördítsenek felesleges akadályokat az eredményes vezetői munka útjába. Persze a döntési szabadság így sem lehet korlátlan: az objektív és a szubjektív feltételeken túl a törvények, a népgazdasági érdekek erősen behatárolják a lehetőségeket. A megfelelő társadalmi háttér, légkör viszont tágíthatja a vezetők moz­gásterét. A főnök—beosztott kapcsolatában döntőek az összekötő, az egymásra utaló elemek és bár gyakran szembetűnőbbek, mégis jelentéktelenek az egymás ellen ható és ütköző pon­tok. Az érdekközösség palackba zárja a rossz szellemet, a demagógiát, fejleszti az együttműködési készséget. Elősegíti például annak felismerését, hogy a vezető előbbre lát. a kol­lektíva befolyásolásában pedig határozottabb, céltudatosabb, mint mások, képességét hatalmi eszközök is kiegészítik, de azért neki is bátorításra, sikerélményekre van szüksége. Az olyan tulajdonságok kifejlesztése magas fokon, mint a kezr deményezőképesség, a kockázatvállalás, a megváltozott kö­rülményekre, az új jelenségekre való gyors reagálás, amoz­gósító, és lelkesítő készség a magas fokú fegyelem és szer* vezettség megteremtése, következetesség, igényesség a vég* rehajtásban, amelyekre most különösen nagy szükség van, feltételezi a beosztottak megértő támogatását. AZ ALKOTÓ munkahelyi légkör, a dolgozó ember jó közérzete, a munkakedv. az átlagon felüli teljesítmény, a tehetség érvényesülésének nélkülözhetetlen forrása. A veze­tőnek is van „közérzete”, ő is keresi örömét a munkában. A vezetés erkölcsi elismerése, lelkesítése, ösztönzése nem lehet csak az irányító szerv feladata. Vezetőink túlnyomó többségének politikai és szakmai felkészültsége magas fokú, megvan a kellő készsége, rátermettsége a gondjaira bízott kollektíva irányítására. A gyorsan növekvő feladatokkal mégis nehéz lépést tartani. A vezető minden képességét, tudását és teljesítményét a műnk*áKelyi'Kollektíva és a na­gyobb közösség, a társadalom szolgálatába állítja, ő is el­várhatja tehát munkatársaitól az együttműködést, a támoga­tást, munkája elismerését, K.J, Pravda-cikk a SALT-ról „A hadászati fegyverek korlátozása olyan probléma, amelyet meg lehet és meg kell oldani" címmel a Prav­da csütörtöki száma szer­kesztőségi cikket közöl. Mint olvasható, továbbra is a nemzetközi közvélemény fi­gyelmének középpontjában állnak a nemrég Moszkvában megtartott szovjet—amerikai tárgyalások. A két fél állás­pontjának objektív értékelé­se mellett nyugaton és első­sorban az Egyesült Államok­ban napvilágot látnak külön­böző, a véleménycsere lénye­gét éltorzító koholmányok, is. A hivatalos washingtoni körök megpróbálják kedvező fényben feltüntetni az ame­rikai fél álláspontját. Meg­kísérlik úgy beállítani a dol­gokat, mintha a hadászati tá­madófegyverek korlátozásá­ról kötendő új megállapodás előkészítéséről folytatott tár­gyalások pozitív eredményei­nek elmaradásáért a Szovjet­unió lenne a hibás. A valóság ezzel szemben egészen más. A Szovjetunió által a múltban és jelenleg is folytatott következetes po­litika arra irányul, hogy az 1974. novemberében Vlagyi­vosztokban legfelsőbb szin­ten létrejött találkozó és a két fél között 1975—1976-ban lezajlott hivatalos tárgyalá­sokon született megállapodás alapján halogatás nélkül ki­dolgozásra, majd aláírásra kerüljön a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról szó­ló új megállapodás. A Vlagyivosztokban létre­jött megállapodás óta nem következett be olyan változás a . stratégiai helyzetben, amely befolyásolhatná az ak­kor hozott döntéseket. Kö­vetkezésképp, arra sincs szükség, hogy felülvizsgáljuk ezeket a döntéseket és azt a korábban kidolgozott megkö­zelítési módot, amely a felek egyenlőségének és egyforma biztonságának alapján, haté­kony intézkedéseket irányoz elő a hadászati fegyverkezési hajsza megfékezésére — han­goztatja a Pravda szerkesz­tőségi cikke. , Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. április 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját, Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az 1977. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatait, valamint Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának előterjesztésében a 15 éves lakásépitési program megvalósításáról szóló jelentést A Központi Bizottság határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről... Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Fagykárok, belvízkárok megyeszerte A kedvezőtlen időjárás tovább nehezíti a tavaszi munkákat A szokatlanul sok csapa­dék és a hideg idő miatt Heves megyében is akadoz­nak a mezőgazdasági mun­kák. Az egymást követő je­lentések egyre nagyobb ká­rokról. növekvő lemaradás­ról számolnak be. A pilla­natnyi helyzetről Kocsis Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője tájékoztatta lábunkat. Minden alkalmas órát kihasználni Elmondta, hogy a fagyká­rokról még mindig nincs megyei összkép, de az már bizonyos, hogy a 800 hektá­ron termő kajszibarack egy- harmada, a 400 hektár őszi­baracknak pedig a 40 száza­léka fagyott el a virágzás időszakában. Mivel normá­lis esetben is csak a virágok egy része hoz termést, ezért feltehető, hogy az idén is még kedvező termés lesz ezekből a gyümölcsökből. Ügy tűnik. a baj tényleg nem jár egyedül. A gazda­ságok még be sem fejezték a fagykárok felmérését, már­is újabb gondjuk akadt: a sok eső miatt elmaradtak a tavaszi szántóföldi munkák­kal. Az árpának és a bor­sónak például 90 százalékát tudták csak elvetni, s ezt már pótolni sem lehet. Nemzetközi veszély a shabai konfliktus kapcsán A kedvezőtlen időjárás miatt a tervezett lucernate­lepítésnek is mindössze 60 százalékát tudták teljesíteni a közös gazdaságok. Késika háromezer hektár cukorrépa vetése is, amihez már két hete hozzá kellett , volna kezdeni. 50 ezer hektár őszi kalászos várja jó ideje a vegyszeres gyomirtást, de ez ideig csak a terület egyötö­dén végezték el ezt a fon­tos munkát. A növényter­mesztési szakemberek attól tartanak, hogy a gabona szárba szökken és akkor már nem lesz - erre lehető­ség. 1 A Füzesabonyi Állami Gazdaságban Még nem mondtak le ar­ról a 100 hektár borsóról, amit márciusban nem sike­rült elvetniük. Ügy tervezik, hogy amint javulni kezd az időjárás és gépekkel ráme­hetnek a földekre még a hi­ányzó 10 hektár tavaszi ár­pát is elvetik. A gazdaság­ban egyébként mindenütt időben lezárták a talajokat, befejezték a vegyszeres gyomirtást és a fejtrágyá­zást. A belvíz miatt 30 hek­táron kipusztult az őszi bú­za, de a hideg, esős időjá­rás még a következő na­pokban is növelheti az amúgyis nagy kárt. A pélyi Tiszamente Termelőszövetkezetben Igen súlyos a helyzet. A szántóterületek több mint egyharmada víz alatt áll. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását háromezer hek­táron még elkezdeni sem tudták, ugyanis a repülőgé­pes növényvédő állomás nem győzi a hirtelen megszapo­rodott rendeléseket, és a gépek ide még nem jutot­tak eL A két és fél ezer hektárnyi tavaszi vetésből is eddig mindössze 270 hektár árpát vetettek el, s a táro- liókban több mázsa köles, napraforgó, zab és zölds' vetőmag vár felhasználási A pélyiek szerint a lema­radás és a belvízkár olyan nagy, hogy önerőből a ki­esést nem tudják pótolni. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben Megnyugtatóbb helyzetről számoltak ba Ügy látszik, ebben a gazdaságban — csakúgy, mint az ősszel — még idejében hozzákezdtek az időszerű munkákhoz, így már a 200 hektár cukorrépa vetésével is végeztek. Igaz,. 23 hektárt a jövő héten új­ra kell vetni, mert az elmúlt napokban kifagyott A borsó is idejében a földbe került sőt már mind a 40 hektáron kikelt. Belvízkárok viszont itt is vannak. Az előzetes becslé­sek szerint mintegy 170 hek­tár őszi búza pusztult ki. A héten megkezdik a gabona gyomirtását és levéltárgyázá- sát is, majd hozzálátnak a 204 hektár szója és kukori­ca talaj-előkészítéséhez. (czirábi) Már vetik a burgonyát a bor* ti Kossuth Termelőszövetke­zet háztáji gazdaságaiban (fenti képünk). A shabai események belső lázadás következményei. Nincsenek angolaiak, kubai­ak vagy szovjet állampolgá­rok a shabai körzetben — je­lentette ki Párizsban Paulo Jorge, az Angolai Népi Köz­társaság külügyminisztere. „A felkelésben részt vevő volt katangai csendőrök” — mondotta Paulo Jorge — ^Angolában menekültként éltek. Ezek az emberek tet­szésük szerint visszatérhet­nek Katangába, mi azonban sohasem támogattuk őket egy shabai felkelés megszer­vezésében. Ez a lázadás a Zairéi területen belül tört ki és fejlődött tovább és azt ál­lítani, hogy Shaba délkeleti részében a mi területünkről érkező agresszióval állnak Kernben, merő iantáziálás”. Paulo Jorge ily módon köz­vetve viszautasította Giscard d’ Estaing francia államfő ki­jelentéseit. Giscard azt fej­tegette, hogy nem belső lá­zadás van Shababan, hanem „kívülről jött és forradalmi hadviselésre kiképzett ele­mek” akciójáról. Jorge nem közölte, milyen lépéseket tesz majd kormá­nya a marokkói—francia ak­ció nyomán a francia kor­mány irányában, kifejezte azonban aggodalmát a shabai konfliktus nemzetközivé té­telével kapcsolatban. Ez az­zal a veszéllyel jár, hogy az imperialista erők támadást intéznek Angola területe el­len — mutatott rá. Az ango­lai nép felkészül erre az es­hetőségre — mondotta a mi­niszter. Ä nehéz munkagépek nem tudnak dolgozni a felázott talajon, ezért helikopterek végzik Füzesabony határában a kalászosok vegyszeres gyomirtását (balra). (Fotó: Szántó; György)

Next

/
Thumbnails
Contents