Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
Lapátok, órák, emberek Ma már ott tartunk, hogy nem elég csak szeretnünk a lakóhelyünket, hanem tenni is kell érte valamit Olykor nem is keveset. Es nehogy valaki azt gondolja, ezt a kötelességét, kötelezettségét szép csendesen, mindenféle mutatós vagy kevésbé látványos külsőség nélkül teheti. Erre való a verseny. Verseny a társadalmi munkában, verseny a lakóhely szépítésében, tisztán tartásában, aminek még tétje is van, bizony, figyelemre méltó tétje. Ami pedig a gyöngyösieket illeti, ebben a nemes és hasznos vetélkedőben már bőséges tapasztalatokra építhetnek. ★- A. megyében a városok között két évben is az élre került ez a mátraalji település. Mert a legszebb lett 74- ben is, 75-ben is. A Dolgozzon egy órát Gyöngyösért pedig megmozgatja immár évek óta a város apraját- nagyját. Társadalmi ügy a társadalmi munka Gyöngyösön. Rangja van, magával visz ezreket és ezreket. Érdemes szombatonként végigsétálni a városon. A parkokban lapáttal, gereb- lyével felszerelt csapatok szorgoskodnak, vagy locsolókannával öntözik a frissen kiültetett palántákat, de az ecset sem ri/caság ma már, a padok újjávarázsolását segíti elő. A példásan szorgalmas társadalmi munkások java része nő. Némelyikük a kesztyűt sem hagyta otthon, mivel érzékeny bőre nem tud ellenállni a kemény szerszámnyélnek. De a kesztyűben kertészkedőket senki sem mosolyogja meg. Az irodisták mellett és köztük is sok a fiatal, a KISZkorú, sem Idősebb lakója nem leime. Okét nehéz „ki- csalogatni” egy kis közmunkára. A legutóbbi szabad szombat mégsem sikerült úgy, ahogy a Hazafias Népfront városi bizottsága szerette volna. A felhívásuk eljutott, mindenfelé, de a toronyházakban elfelejtették közölni, hogy lapátról, gereblyéről, minden szükséges eszközről és szerszámról . gondoskodnak. így a városlakók jó része az otthonában maradt, mert hiába keresett a tv vagy a hűtőgép mellett egy odaállított lapátot. ★ Néhány adatot nem lehet elkerülni, hogy a tények is bizonyítsák az általános megállapítások igazát. 1971-ben az önként vállalt munkák összes értéke alig haladta túl az egymillió forintot. öt évvel később már a hétszeresére nőtt. A tavalyi év nem büszkélkedhetett ilyen értékkel. A kimutatások szerint kétmillió „hiányzott” az előző évhez képest. De ez senkinek sem okozott meglepetést. Ugyanis 1975-ben csak maga az uszoda sátorral való befedése hárommilliót ért. Ekkora summát nem lehet évenként a térítés nélküli munka javára írni. Az idei feladatok sem fillérekre rúgnak. A terv összesen 23 olyan munkát jelöl meg,,amelyekhez a kisebb és a nagyobb közösségek vállalkozó kedvét várják el. Például: a visontai kórház, a kálvária-dombi és a Mérges utcai lakótelep parkosítása, az Április 4-e úti lakótelep játszóterének kialakítása, a mátrai üdülőterületek szépítése. autópihenők, bekötő Ezekhez a munkákhoz nagyon sok kéz kell. Kialakult szokás Gyöngyösön, hogy az üzemi kollektívák a megjelölt feladatok közül kedvükre választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet. Még a szocialista brigádok is élnek ezzel a lehetőséggel. Ez a módszer azért is jó, mert a város vezető testületéi lajstromozhatják a felkínált segítséget’, azt is láthatják, kik, milyen erővel kérnek részt a teendőkben, tehát — ha úgy tetszik — kipipálhatják a felelőst és a határidőt is. ★ Gyöngyöst öt körzetre osztották a társadalmi munka értékelése céljából. Ezek Hazafias Népfront-körzetek. A városi tanács a legeredményesebben tevékenykedő körzetnek száz-, a másodiknak ötven-, míg a harmadiknak huszonötezer forintot ad „jutalmul”. Ezt a pénzt a körzet a saját tetszése szerint használhatja fel közérdekű célra. Már megtörtént az első vállalás is a Nagy Október évfordulója tiszteletére — városszépítésre. Az Egyesült Izzó Sigma brigádja felajánlotta, hogy november 7. tiszteletére rendbe teszi az Ady Endre tér játszóparkját. Ez a vállalás tehát más, mint az eddigi, céljában is, megoldásában is. Március a tavaszi nagytakarítás hónapja volt Gyöngyösön. A jó idő elősegítette ennek a célnak az elérését. De nemcsak március van — az év több hónapból áll. A társadalmi rritmka programja is azt bizonyítja, jól tudják ezt a gyöngyösiek, és nem is kéretik magukat egész« ééen át, ha valamit tenniük kell a városukért. G. Molnár Ferenc Kempingek, hotelek, új éttermek Az idei idegenforgalmi szezon a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel várja a turistákat, hiszen nagyarányú fejlesztési program megvalósítása folyik. Az új beruházásokról, tervekről Benies László, a Belkereskedelmi Minisztérium idegen- forgalmi osztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Az idegenforgalom az elmúlt években szerte a világon — így nálunk is — lendületes fejlődésnek indult, a nemzetközi versenyt csak a szolgáltatások színvonalának további emelésével és a fogadókapacitás bővítésével lehet tartani. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert tavaly a hazánkba érkező külföldiek mintegy 31 millió éjszakát töltöttek hazánkban s a belföldi turizmusban, üdülésben részt vevők száma is csak tízmilliós nagyságrendben mérhető. Meglevő 171 ezer kereskedelmi szálláshelyünk — ebből is mindössze 29 ezer a szállodai ágy — a csúcsszezonban már alig-alig elégítheti ki az igényeket. E téren a helyzet lényeges változására a közeljövőben sem lehet számítani, annak ellenére, hogy az idén jelentősen bővül a szálláskapacitás. A hazai lakosság igényeinek megfelelően főként olcsó szálláshelyeket adnak át a fő szezonra. Az elmúlt évinél tízezernél többen üthetik fel sátrukat az idén kempingekben, s nemcsak a meglevő táborok bővítésére kerül sor, de Makón, Agárdon és Sopronban új kemping is nyílik. Némiképp gyarapszik a motelek száma is, nagyobb arányú fejlesztésre azonban inkább a következő években kerül sor, s az V. ötéves terv előirányzata szerint ugyanis 1980-ig ötezer férőhellyel bővül a motelhálózat. Az idegenforgalmi fő szezonra összesen 23 új önki- szolgáló étterem és 20 ételbár. nyílik. (MTI) es. Mondják is, hogy eseten- utak létesítése, a sástói kilóként olyan a látvány, mint- tó megerősítése és világítóvá Gyöngyösnek sem.közép- sának felújítása. Látogatás az egri új postapalotában A marxizmusról — népszerűén Presztízs A fogalmat legegyszerűbben a tekintély kifejezéssel fordíthatnánk magyarra, azonban ez a fordítás nem lenne elég pontos. A presztízs nem az egyéni tulajdonságokhoz és teljesítményekhez, hanem mindig bizonyos társadalmi pozíciók, státuszok, szerepek birtoklásához kötődik. Elképzelhető tehát, hogy egy egyénnek nemcsak az egyéni megbecsültség értelmében vetít tekintélye, hanem presztízse is magas. Ez azonban nem egyéni tulajdonságaiból, magatartásából, viselkedéséből, hanem a társadalom szerkezetében elfoglalt helyéből, pozíciójából következik. Például ameny- nyiben valaki orvos, egyetemi tanár, vagy Kossuth-dí- jas, akkor presztízse abból adódik, hogy általában az orvosoknak, az egyetemi tanároknak, a Kossuth-díja- soknak magas a társadalmi tekintélyük, függetlenül attól, hogy ő jó orvos vagy rossz, szimpatikus, vagy an- tipatikus ember, tisztességes családapa vagy pedig részeges korhely. Szociológiai értelemben tehát a presztízs a társadalom többségének megítélésén alapuló szimbolikus társadalmi előny. Ez a többségi értékítélet természetesen nem mindig egy társadalom egésze, hanem gyakran csak egy-egy közösségre vonatkozik. de történelmileg változik. Az előbbire példa, hogy mondjuk egy kricket-iáté- kosnak Angliában magas,,ß társadalmi presztízse, Magyárországon pedig ennek a sportágnak az űzése semmiféle presztízst nem kölcsönöz. vagy. hogy a beat-ze- nésznek a fiatalok között általában magas, az idősebbeknél alacsony a presztízse. A prezstízs szimbolikus jellegén azt értjük, hogy a mögötte meghúzódó tartalomtól függetlenedve is funkcionál. Amennyiben például az átlagos hivatalnokhoz belépve két ügyfél közül az egyik úgy mutatkozik be, hogv Kis Jan^s segédmunkás vagyok. a másik pedig, hogy a dr. Kis János főorvos, akkor az átlagos hivatalnok általában másként foglalkozik, viselkedik Kissel és dr. Kissel, függetlenül attól, hogy az ügy egyáltalán nincs kapcsolatban az ügvfelek foglalkozásával. A fenti, példa is mutatja, hogy a presztízs birtokosait különböző társadalmi előnyökhöz jutattja. Ezek az előnyök lehetnek kézzelfoghatóak, példánk esetében dr. Kis ügyét esetleg gyorsabban, egyszerűbben fogják elintézni, lehetnek azonban szintén szimbolikusai A presztízs ugyanis egyfajta „jutalmazást” jelent, valamiféle „érdem” elismerését fejezi ki. Ebből adódóan természetesnek tartjuk, hogy a presztízzsel jutalmazott „érdemet” anyagilag is jutalmazza a társadalom. Akinek magasabb a fizetése, jobb körülmények között él, esetleg nagyobb hatalma van. Így végső soron a presztízs legitimizálja, igazságosnak, jogosnak tünteti fel a társadalmi ' egyenlőtlenségekét, előnyöket, privilégiumokat. t • „ . | _ ..... • • Üzemben a PAN II. gépsor A nyergesújfalui Magyar Viscosagyárhan megkezdte a termelést az új PAN (poli-anil-nikril) gépsor. Az új berendezés üzembe állításával együtt felújították a már évek óta üzemelő PAN I-et Is. A beruházás eredményeként 4600 tonnáról évi 11 000 tonnára ne majd a népszerű textilalapanyag gyártása. A nagyobb mennyiség mellett a gyártmányok minőségére is figyelnek: az úgynevezett szálkísérleti üzembe textilipari körülmények között vizsgálják a gyártmányok minőségét. (MTI. fotó — Horváth Péter) Akik a telefonközpontot szerelik Impozáns, megnyerő az egri Líceum mögött a megye- székhely új postapalotája. A legfontosabb, az annyit emlegetett, az oly régóta várt korszerű telefonközpont azonban még mindig hiányzik belőle. Bíztató azonban, hogy az ősszel, október közepén elhelyezett néhány kis útbaigazító táblácska már a szerelők, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozóinak jelenlétét jelzi. S feltétlenül reményekre jogosít a mind többet mutató leendő gépterem, a hatalmas helyiség, amelyben a felállított fémkeretek körül ügyes kezek szorgoskodnak, bámulatos érzékkel vezetvén a kábelszálakat. A programnak megfelelően. —- Itt lesz majd az ARF, emítt pedig az ARM — magyarázza a legnagyobb természetességgel Mohos Imre az idegen látogatónak, mintha a titokzatos betűk annak is mondanának valamit. Aztán gyorsan kiegészíti: — természetesen az automákra gondolok. Az előbbi, a nyolcezer ívpontos központ, nyolcezer előfizető helyi beszélgetését, az utóbbi, a nyolcszáz ívpontos pedig nyolcszáz telefonáló helyközi. hazai és külföldi kapcsolatteremtését szolgálja majd. Mellettük, az épület más szobájában, természetesen lesz félautomata, manuális kezelésű berendezés is. Mert a környékbeli korszerűtlenebb állomások, vonalak, il'etve a városban igényelt különféle nostai információk, szolgáltatások miatt még nem lehet teljesen lemondani a hagyományos módszerekről, a megszökött- kiszolgálásról. Mohos Imre, a BHG, az említett budapesti nagyvállalat helyi szerelésvezetője, a 35 tagú egri együttes fiatal főnöke. S miközben az új központról beszél, mosolyogva említi, hogy az ugyanolyan gyártmányú, mint a régi, a jelenlegi: Ericsson. Csak hát egy _/kis” különbség van közöttük. A mostani, ami valamikor még Miskolcról került ide, ma már inkább múzeumba való ritkaság, hiszen nagyon megöregedett, s ez az egyetlen Magyarországon. A leendő pedig a legmodernebbek egyike nem forgó rendszerű, hanem keresztrudas kapcsolású Crossbar. Svéd licenc alapján készült fejlett változat, ami 70—80 százalékban már itthoni anyagból születik. A fiatal szerelésvezetőnek — mint látni — a beosztottai is többnyire fiatalok. Jobbára pedig: egriek, Eger környékiek. — Pestről mindössze né- hányan jöttünk — halljuk a főnök helyettesétől, Józsa Jánostól — munkatársainkat pedig, akiket a. végzendő feladatokra betanítottunk, a helyi tanács hivatalos engedélyével toboroztuk. Decem- bei'ben volt a tanfolyam, ahol az új szaktársak a legalapvetőbbeket elsajátították. Természetesen ma is mellettük állunk, segítünk nekik mindenben, hogy a munkába jól „belejöjjenek”. Nemcsak irányítjuk őket, hanem nap nap után magunk is megfogjuk a dolog végét. S ilyenkor aztán a legkevésbé sem válogatunk,. nem nézzük, hogy melyikünknek mi a képzettsége, végzettsége, A. műszerész is forraszt, kábelt kötegel vagy éppen cipeke- dik mint bármelyik segédmunkás. Mert így szokták meg, már hosszú ideje. A pestiek ugyanis többnyire — fiatal koruk ellenére is — évek óta a vállalatnál dolgoznak, sőt, járják az országot, a világot. Mohos Imre éppenséggel egy híján 20 esztendeje került a BHG-hoz, s érdekes, izgalmas megbízásai Ausztriába és az NDK- ba is elszólították. Virágh Béla és Józsa János pedig — mint értesültünk — Csehszlovákia városaiban kamatoztatta a külső szereléseken szerzett gyakorlatát. — Jóelső érzés tapasztalnunk — mondják a gyári fiúk —, hogy nem iparkodunk hiába. Szépen igyekeznek a helybeliek, is. Itt van mindjárt Rauch Ferencné — mutatnak egyikükre, a hozzánk legközelebb serénykedő asszonykára —, meg kell nézni, hogyan dolgozik! A kábelező nő valóban ügyesen s gyorsan végzi a dolgát. Mint örömmel, büszkén újságolja: most már 15 perc alatt is köt egy 105 erű kábelt, amihez egy hete bizony még félóra kellett! Pedig, tulajdonképpen — varrónő lenne eredeti szakmája után... — „Hajtok”, mert jól akarok keresni — vallja őszintén, meg nem állva, fel sem pillantva' munkájából, c — Eddig még nem csalódtam a Belóban”, a cég igazán beváltotta az Ígéretét. S remélem, hogy ezután sem lesz okom a panaszra! A társaságot nézve, láthatóan közvetlen, családias a iguakatársak kapcsolata. Az észrevételre mosolyogva válaszolják, hogy igen. annyira családias, hogy jó néhányan férjestől, feleségestül itt vannak a gyárból, s a testvérek is lejöttek a fővárosból. Kényelmesebb, kellemesebb így, nem érzik annyira a távolságot. A vállalat megfelelő lakásokat, szobákat bérelt számukra Egerben, olyanokat, hogy a házastársak még a gyermekeiket is magukkal hozhatták. A kicsinyeket, akik — a tanács jóvoltából — napközben, -műszak alatt természetesen bölcsődében, óvodában vannak. — Másrészt már a KISZ is összetart bennünket — újságolja Virágh Miklós titkár — miután külsőszerelési üzemünk történetében először, a Debrecenben dolgozó részleggel egyidőben nemrégiben önálló alapszervezetet alakítottunk. Éppen mostanában készül igazibb programunk, de már eddig is volt néhány közös megmozdulásunk! Kötődnek, erősödnek a szálak a kis és a nagy családban egyaránt. A „béhágé- sokat” mind jobban befogadja, magáénak érzi a telefon- központra szomjazó megye- székhely. Szinte nem marad kívánságuk teljesítetlen. Legutóbb például némi erősítésért, néhány forrasztónő kölcsönadásáért fordultak kéréssel az egyik, szintén munkaerőgondokkal küzdő helyi .vállalathoz, amelyik szinte az első szóra Ígéretet tett a támogatásra. S ez így van rendjén... Gyónj Gyula 1977. április 13.. szerda é
