Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Mi a politikai gyakorlat? A TERMELÉSI GYAKORLAT, vagy hadgyakorlat for- dulat szóhasználatunkban a valamire való fölkészülésre utal, a politikai gyakorlat viszont nem az állampolgárok, vagy a politikumok tréningjét jelenti, hanem a politika el’ méletélől viszonylagosan és elemzően elkülönített valóság­részt. Arról az összefüggésről van Ut szó, amit általában úgy szoktunk megfogalmazni, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz, a gyakorlati politika soha nem egészen ugyanaz, mint az elméleti politika. Az elméleti politika mi­közben a politikai gyakorlat képét törekszik rögzíteni és értelmezni, egyúttal mindig magában hordozza valamely — még nem létező — kívánatos gyakorlat képét is. A politikai gyakorlót persze korántsem a gondolkodás­tól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hi­szen elméletileg sem tehető zárójelbe, hogy a politikai gya­korlat mindig valamilyen politikai intézményrendszerben történő tevékenység, amely eszmék, balhiedelmek ideológi­ák stb. által irányított gondolkodó emberek cselekvéseiben megy végbe. Ahhoz, hogy megítélhessúk egy társadalmi cso­port politikai tevékenységét, egy politikai szervezet műkö­dését, vagy egy eszme hatását, mind a tudományos elem­zés, mind a színvonalas politizálás érdekében elemei együt­tesében kell szemlélnünk a politikai gyakorlatot. A politikai gyakorlat, vagy politikai praxis így a politi­kai tevékenységnek, intézményeknek és' a gondolkodásnak átfogó fogalma. Ez a tevékenység egy forradalmi részvétel­től valamely választási részvételig igen sokféle formában és aktivitási szinten jelenhet meg. A politikai intézmények, az állami és az annál jóval szélesebb politikai szervezetele és az általuk kialakult eljárásmódok összességére utal, (szemben a politikai gondolkodás fogalmával, amely, a min­dennapi élet során megnyilvánuló sokszínű észjárást fog­lalja magában.) Azokra az esetekre kell gondolnunk, amikor szervezeti formát még nélkülöző, azaz nem intézményesült politikai tevékenységgel' találkozunk. aníi idegen még a bevett intéz­mények szempontjából és feszíti a meglevő keretekét. Ugyanakkor mindig vannak olyan „kiüresedett politikai in­tézmények”, amelyeket nem éltet a gyakorlat, mert pél­dául a szervezet mögött kihalt a mozgalom. S más a „ki­hűlt politikai elképzelések” kérdése amikor egyes gondo­lati célok már érdektelenné válnak, és csak üres rítusként léteznek. A politikai tevékenységformák, politikai intézményesí- tettségek és politikai meggondolások — mint minden más — állandóan módosuló összetevői a politikai gyakorlatnak, amelyek a maguk egyediségében kialakulnak, léteznek, majd elhalnak. A szocialista társadalom politikai gyakorla­tában, amely szándékaink szerint nemcsak változik és fej­lődik. hanem tudatos fejlesztés eredménye is. ezekkel az összefüggésekkel számolnunk kell. AMIKOR POLITIZÁLUNK, vagyis ésszerű okoskodás­sal mérlegelünk egy politikai részkérdést, akkor célszerű, ha a politikai gyakorlat ezen belső összefüggéseit is széni előtt tartjuk. Ennek híján ugyanis a politizálás, mint a leg­szélesebb körben űzői* sajátos politikai gyakorlat, könnyen panaszkodássá sekélyesedik. Az ilyen szintű politizálás pe­dig a tapasztalatok tanulsága -szerint a politikai gyakorlat leghatástalanabb, formája. Gombár Csaba XXVIIL évfolyam, 85. szám Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 13- ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az 1977. évi nép- gazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatairól szóló tájékoztató, vala­mint a 15 éves lakásépítési program megvalósításáról szóló jelentés megvitatását ja­vasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Törvényesen működhet a Spanyol Kommunista Párt A kormány döntésre kényszerült A húsvet előtti szombaton rendkívüli jelentőségű dön­tést hozott a spanyol kor­mány: engedélyezte a 38 év előtti illegalitásba szo­rított Spanyol Kommunis­ta Párt működését. Telje­sen új helyzet bontakozott ki a több mint negyven év óta az első szabad válasz­tásokra készülő Spanyol- ország politikai életében. A spanyol kormány és az adminisztráció köreiben hosszú ideig tartó és rész­leteiben ma sem tisztázott belső harc folyt a Spanyol Kommunista Párt tönvénye- sítése körül. Ez a belső harc tükröződött abban, hogy a legfelső bíróság nem volt hajlandó dönteni az ügy­ben, és abban is, hogy el­lentmondásos módon a kor­mány határozata mégis hi­vatkozik a legfelső bíróság­ra. Spanyolország szempontjá­ból természetesen nem a belső küzdelem részletei a fontosak, hanem a politikai tartalom. Az alapvető kér­dés: mi kényszerítette végül is a Franco által kijelölt uralkodónak, János Károly- nak felelős Suarez-kormányt, hogy a kommunista párt le­galizálása mellett döntsön. 17 ÉVE TÖMEGPAltT Az alapvető ok nyilván- valóan a Spanyol KP ereje és politikája. Az illegalitás­ban vívott, küzdelem, csak­nem négy évtizede alatt az SKP által kimunkált politi­ka lehetővé tette, hogy már a Franco-rezsim évtizedei­ben fokozatosan beépüljön a létező tömegszervezetekbe és apparátusukat felhasználva, széles társadalmi körökre ki­terjessze politikai befolyá­sát. A legvilágosabb meg­nyilvánulása volt az 1962 óta működő munkásbizottságok­ban a kommunisták által betöltött szerep, valamint hatásuk az egyetemi és ér­telmiségi mozgalmakban. En­nek alapján Carrillo, a part főtitkára már a hatvanas évek elején kijelentette, hogy Spanyolországban a kommunista párt ,,1960-tól kezdve ismét' tömegpártta vált”. (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Kubából a KISZ KB küldöttsége Kedden hazaérkezett Ha­vannából a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség dele­gációja. A küldöttség, ame­lyet Borbély Gábor, a KISZ KB titkára vezetett, részt vett a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kong­resszusán, a XI. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó nemzet­közi előkészítő bizottságának ülésén, valamint a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ta­nácskozásán. A küldöttséget a Ferihegyi reoülőtéren Deák Gábor, a KISZ KB titkára fogadta. Jelen volt Jose Antonio Ta- bares del Real. Kuba buda­pesti nagykövete. Gyöngyösön már egy éve üzemel — és igen nagy si­kerrel — a műanyag sátor­ral borított uszoda, amely telen-nyáron az úszók ren­delkezésére álL Az időjárás viszontagságaitól függetlenül így naponta több mint öt­százan keresik fel a város közkedvelt sportlétesítmé­nyét. Itt tartják az általános és középiskolások kötelező úszásoktatását is. •(Fotó; Perl Mártii TASZSZ-nyilatkozat a zairei eseményekkel kapcsolatban Az elmúlt hetekben Zaire- ban, mint ismeretes, felkelés robbant ki: az ország déli ré­szén (az egykori Katanga tartományban) megmozdulá­sok kezdődtek a központi kormány hatóságai ellen. Úgy tűnt, a helyzet tökéle­tesen világos — egyértelmű­en belső konfliktusról van szó, amely senki mást nem érint az országon kívül. Azonnal akadtak azonban önkéntesek, akik beavatkoz­tak az eseményekbe. Ilyen önkéntesek vannak nyuga­ton, a Közel-Keleten és a Távol-Keleten is. Számos nyugati ország és Kína is, sür­gősen fegyvereket és katonai felszereléseket bocsátott a zairei központi kormányzat rerrte'kezésére. Marokkó csa­patokat küldött Zaireba. A konfliktusba kezd beavat­kozni a dél-afrikai fajüldöző rezsim is. Egyes nyugati or­szágokban zsoldosokat tobo­roznak. hogy azután Zaire­ba kiildiék őket. A felsorolt tényekből első ' látásra úgy tűnik, hogy kü­lönböző kezek nyúltak ki Zaire felé, de ugyanaz a szándék vezérli őket, saját érdekeiket kívániák rákény­szeríteni a zairei népre, bármibe is kerüljön az. Azoknak a kezei ezek. akik úi nemzetközi problémát, úiabb veszélyes nemzetközi tűzfészket akarnak létrehoz­ni. Egyesek olaiat öntenek a tűzre, de közben vigyáznak, hogy. magukat ne égessék .,-pieg. r-— Az imperialista erők és ki­szolgálóik, hogy leplezzék be­avatkozásukat Zaire belü- gyeibe, először azt a hazug­ságot kezdték el terjeszteni, mintha angolai csapatok és kubai katonák hatoltak vol­na be Zaireba. Ez a hazug­ság azonban nem volt hosz- szú életű. Ma már senki sem vitatja, hogy a dél-zairei felkelők között nincs egyet­len egy angolai, vagy kubai sem. Ennek ellenére folyta­tódik az Angola, Kuba és a Szovjetunió elleni rágalom- hadjárat. Azt állítják, hogy ezek az államok állnak a zairei események mögött. Régi, lejárt lemez ez —, hasonló ahhoz, amikor a tolvaj, hogy elvonja magáról a figyelmet, „tolvajt kiált”. A politikában azonban ez a fogás nem biztosítja a si­kert. Afrika népei meg tud­ják különböztetni barátaikat ellenségeiktől. A Szovjetunió határozot­tan visszautasít és képtelen­nek minősít mindenféle ko­holmányt arról, hogy része van a zairei eseményekben. Szovjet vezető körökben ugyanakkor megengedhetet­lennek tartják bármiféle kül­ső erők beavatkozását Zaire belső harcába. Minden nép maga — és csakis maga — dönthet belügyeiben. Senki ne ringassa magát olyan il­lúziókba, hogy sikerül meg­fosztania a népeket ettől az elidegeníthetetlen joguktól. 1977. április 13., szerda A francia testvérpárt képviselőjének látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására április 8—12 között Magyarországon tar­tózkodott Jean Kanapa, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, akivel megbeszéléseket folytatott Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Be- récz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A barátság és az elvtársi szolidaritás légkörében le­zajlott tárgyalásokon átte­kintették a két párt együtt­működése további fejleszté­sének lehetőségeit, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket. l)r. Szekér Gyula J Moszkvába utazott Dr. ázekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője kedden Moszkvába uta­zott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 80. ülésére. Uszoda a sátor alatt t t

Next

/
Thumbnails
Contents