Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
Séta a napsütésben dftanl a bonyolult szakmai kifejezéseket. Az újságíró számára persze nem sokat mondanak ezek a műszerek, legfeljebb azt látja rajtuk, hogy korszerűek, és bizonyára sok pénzbe kerültek. Csak akkor csodálkozom rá, amikor az egyik géphez beteget fektetnek és egy csőszerű szerkentyű letapogatja a láthatatlan pajzsmirigyeket, mire a másik oldalon rajzolni kezd az okos készülék, amely a titokzatos Scintigraphia elnevezést kapta. — Látni látom, csak éppen nem értem. — Pedig egyszerű — magyarázzák ketten, sőt hárman, mert besegít dr. Orosz Ferenc vegyész, a laboratórium vezetője is. — A beteg iszik egy pohár vizet, amelybe jód—125 izotópot vegyitettünk és két óra múlva ez a berendezés pontosan megfigyeli, leméri és színes rajzon bemutatja, hogyan dúsait fel a pajzsmirigyben a jód, milyen aé, alakja, nagysága és működési állapota. Az ilyen módon kapott információ segítségével meghatározzuk a kezelés módját, műtétek esetében pedig a színes topográfiai kép fontos útmutatást nyújt a sebész számára is. Nemcsak a pajzsmirigy vizsgálható ezzel a módszerrel, hanem például a máj és a vese is. Másik műszert mutatnak, s buzgón magyarázzák: egyszerre vizsgálja mindkét vese működését. Az izotóp után érdeklődöm: — A laborban tartjuk — hangzik a válasz. Szinte szorongva lepem át a küszöböt, olvasom a sugárveszélyre figyelmeztető feliratot, figyelem a fotocellával működő vízcsapot, a filmdozimétereket, amelyeket kötelező a fehér köpenyen kívül viselni, hogy időben kiderüljön, ha valaki a megengedettnél több sugárzást kapott. Mert a nukleáris energia, ha szelídebb változatban is, de azért jelen van, és egy falba süllyesztett ólomkalitkában, Ids lakat őrizete alatt várja, hogy felszabaduljon, hogy a tudomány szabta keretek között szolgálja az embert. — Nem veszélyes az izotóp? — kérdezem, s nemcsak egyszerű kíváncsiságból. — így nem. De kinyitni, megnézni nem ajánlanám — mondja a labor vezetője, majd egy „szorgalmas” gépezetet mutat, az automata gammasugárzás-mérő berendezést, amely egyszerre kétszáz kémcső tartalmát vizsgálja, ugyancsak izotóp segítségével. Egy gombnyomás és működni kezd a gép: színes fények villannak, számok sorakoznak, mindössze eny- nyi a látvány. — De vajon mi van mögötte? Mit tud ez a berendezés? — Előbb beprogramozzuk a gépet, vagyis megadjuk az utasítást: hogyan és milyen időközönként vizsgálja a kémcsövek tartalmát. Ettől kezdve automatikusan dolgozik és minden kérdésre írásban válaszol. — Mit lehet kérdezni? — Sok mindent. Például: mennyi a pajzsmirigyhormon a vérben, mennyi az inzulin,’ milyen ellenanyagok találhatók, kimutatható-e valamilyen érzékenység? De pontos információt kapunk arról is, hogy mennyi növekedési hormont tartalmaz a vér. — Milyen pontosak ezek a mérések? — teszem fel az illetlen kérdést. — A gramm milliomod réDr. Izotóp Kékesi medicina Nem szabad megróni a hadtörténészeket, amiért a II. világháború fejezeteiből kihagyták a mátrai csatát. Bizonyára sorsdöntőbb ütközetekkel foglalatoskodtak, miként a krónikások is, akik nem jegyezték fel annak a szovjet katonának a nevét, aki elsőnek lépett az ország tetejére, s az 1014 méteres magasságban kitűzte a vörös lobogót Persze, az is lehet, hogy senki nem tűzött ki lobogót: a harcosok siettek tovább, a Pásztó irányába menekülő németek után. Csata pedig volt, az bizonyos. Tanúsíthatom, hogy még 1944 december utolsó napjaiban is riasztgatták a gyöngyösieket a Mátrába befészkelt német egységek ágyúzásai. A Kékesen vagy 25-en voltak, néhány aknavetővel, meg ágyúval. A katonák a kényelmes szállóban laktak, az üteg pedig azon a részen lehetett, ahol most szerény emlékmű hirdeti a felszabadulást... A 30-as évek elején épült luxusszálló helyén országos rangú és nemzetközi hírű gyógyintézet. Harminckét esztendővel a csata után ide kalauzolom az olvasót. Még a levegő is gyógyít Szinte jól esik szippantgat- ni a tiszta, csípős levegőből és élvezni a napsütést. Ezt teszik a betegek is, mégpedig orvosi előírásra, mert sok éves tapasztalat, hogy a Kékesen még a levegő is gyógyít. Erről beszél dr. Gyetvai Gyula, a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgató főorvosa: — Orvosi szemmel nézve, igencsak érdekes a kékesi időjárás. Bár a magaslati klíma határát nem éri el, különleges földrajzi helyzete, az Alföld síkjából hirtelen kiemelkedő peremhegység jellege miatt sok tekintetben hasonlít a magas hegységek éghajlati viszonyaihoz. A hőmérséklet évi ingadozása kiegyenlített: nyáron nem haladja meg a plusz 26 fokot, míg télen pem csökken mínusz 14 alá A klíma sajátosságához tartozik az is, hogy mintegy tíz 1977. április 3.« vasárnap százalékkal alacsonyabb a légnyomás, a napsütéses órák száma meghaladja az évi kétezret, a nap és az égbolt sugárzása pedig 30 százalékkal erősebb, mint az Alföldön. — A levegő tehát gyógyít? — Az itt uralkodó, úgynevezett ingerklíma tulajdonképpen az orvos egyik szövetségese. Itt jobban érzik magukat a légzőszervi betegek, és gyorsabban gyógyulnak azok is, akik pajzsmi- rigyelváltozásokkal kerülnek Kékesre, az ország egyetlen magaslati gyógyintézetébe. Az éghajlat gyógyít, de hogy hogyan és miért, ma még nem tudjuk biztosan. Éppen ezért, kutatásaink egyik területe a magaslati kiima orvosbiológiai vizsgálata. Forradalom a diagnosztikában — A másik szövetséges? — Az izotóp. Vagy ahogyan mi nevezzük, a nukleáris medicina, amely forradalmat hozott a diagnosztikában. Az izotópos vizsgálati módszer ugyanis sokkalta, mondhatnám százezerszeresen, milliószorösan — érzékenyebb, mint a régi, a hagyományos. Nézzük meg! Biztos érdekesebb lesz, mint egy hosszadalmas beszélgetés — invitál az igazgató. Napsütötte folyosó vezet az izotóp—röntgen osztályra, ahol dr. Szabolcsi László főorvos mutatja be az okos berendezéseket és igyekszik a közérthetőség nyelvére forVizsgál a gép, jelez az Izotóp... (Tóth Gizella felvételei) Tájékozódjon könnyen, gyorsan Ezer lakásra 239 hűtőszekrény, 223 televízió, 61 autó jut síét is érzékeli a berendezés — így a va’asz. Három megye szolgálatában Az igazga tó főorvos veszi át a szót: — Évenként mintegy ötezer beteget gyógyítunk az intézetben, fele pajzsmirigy- elváltozás miatt kerül hozzánk. E betegség felderítése, vizsgálati módszere évek hosszú során alig fejlődött valamit. Ma már azonban a szellemi kapacitás és a korszerű berendezés megfelelő diagnosztikai hátteret biztosít, olyat, amilyen kevés van az országban. Éppen ezért, ezt az izotópos módszert nemcsak saját betegeink vizsgálatainál alkalmazzuk, hanem kiterjesztettük három megyére. Hevesre Nógrádra és Szolnokra is. A három megye hat kórházával tartunk kapcsolatot, a belgyógyászati osztályok vizsgálati anyagokat küldenek, de lehetőség van arra is, hogy néhány napos izotópos kivizsgálásra fogadjuk a betegeket. — Hogyan fejlődik tovább az intézet? — A gyermekeknél riasztóan emelkedik a krónikus bronchitisz. Ezért most éppen egy tervet dédelgetünk: harmincágyas gyermekosztályunkat nyolcvanra szeretnénk fejleszteni, s emellett egy nyolcvanágyas iskolaszanatórium gondolatával is foglalkozunk.. Ha ez megváló-' sül, akár hat hónapot vagy egy évet is itt tölthetnek a gyerekek, akik gyógyulnak és közben végzik az iskolát is. — Két szövetségesről már beszéltünk. Van-e harmadik? — Ha nem kérdezi, én hozom szóba, mert az orvos harmadik szövetségese maga a beteg. A klíma gyógyít ugyan, az izotóp forradalmat hozott a diagnosztikában, ám az információszerzés hagyományos módszerét nem nélkülözhetjük. Az orvos és a beteg emberi kapcsolatát soha nem szoríthatja ki a technika. — Egy személyes kérdés: hány éves? — Harminckilenc. Hétéves voltam, amikor itt, a Kékesen elhallgattak az ágyúk... Márkusz László Egy-egv év társadalmigazdasági fejlődésének ösz- szefoglaló statisztikai értékelését elsőként a Statisztikai Hivatal jelentése tartalmazza, amelyet a napi sajtó ismertet. Ezt követi viszonylag rövid időn belül a statisztikai zsebkönyv összeállítása, amely — már hagyományosan — március végén, április legelején kerül az olvasók kezébe. A zsebkönyv táblázatokba foglalja, sokoldalúan részletezi és nagyobb távlatot átfogó idősorokba helyezi a legutóbbi év valamennyi fontos (és statisztikailag megfigyelt) eseményét. így például az 1977. évi (1976-os adatokat tartalmazó) zseb- könyvből kiolvasható, hogy az 1976-ban megtermelt nemzeti jövedelem, amely az előző évhez képest 3 százalékkal emelkedett, az 1970. évit 40 százalékkal haladta meg. az 1960. évinek majdnem 2.4- szerese, az 1950. évinek pedig 4,2-szerese volt. Hasonló képet mutat a többi termelő ágazat — ipar, építőipar, mezőgazdaság — hosszabb időszak alatt vizsgált fejlődése is. Vagy például az iparban • foglalkoztatottak 1976. évi száma nemcsak az előző évinél, de az 1970-esnél is kevesebb volt, ami azt jelenti, hogy az ágazat termelésének az utóbbi 6 év alatt végbement 42 százalékos növekedését teljes egészében a munkatermelékenység emelkedésével értük élj. A termelés és termelékenység emelkedésével együtt nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az egy lakosra jutó reáljövedelem színvonala az 1976. évi szerény növekedés ellenére több mint kétszerese volt az 1960. évinek és 26 százalékkal meghaladta az 1970. évit. Az egy főre jutó fogyasztás értéke több mint 29 ezer forint volt 1976-ban, mennyisége pedig 27 százalékkal emelkedett 1970-hez képest. Tovább nőtt a tartós fogyasztási cikkek állománya. 1976 végén ezer lakosra 239 hűtőszekrény, 233 televízió (az előfizetők száma alapján), 61 személygépkocsi stb. jutott. Az ezer lakosra jutó állomány egy év alatt hűtőszekrényből 19-cel, televízióból 7-tel, személy- gépkocsiból 6-tal nőtt. Az anyagi javak fogyasztásáról adott tájékoztatáson kívül sok részletező adatot tartalmaz a zsebkönyv a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokról, közöttük az egészségügyi, szo-r .ciális, oktatási és közművelődési szolgáltatásokról stb. A részletes országos- és területi (megyei) adatokat mintegy 25 oldalon keresztül nemzetközi adatok követik, amelyek az egyes országok területe és népessége mellett a szocialista és a fontosabb tőkés országok gazdasagának fő jellemzőiről adnak áttekintést A Statisztikai Kiadó Vállalat szokatlanul rövid — alig egy hónapos — átfutási idő alatt jelentette meg ezt a gazdaságpolitikai és kulturális szempontból egyaránt fontos kiadványt. (KS) A magyar—szovjet műszaki és gazdasági együttműködés fő területei, 1976-1980 » 1
