Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Séta a napsütésben dftanl a bonyolult szakmai kifejezéseket. Az újságíró számára per­sze nem sokat mondanak ezek a műszerek, legfeljebb azt látja rajtuk, hogy korsze­rűek, és bizonyára sok pénz­be kerültek. Csak akkor cso­dálkozom rá, amikor az egyik géphez beteget fektet­nek és egy csőszerű szerken­tyű letapogatja a láthatatlan pajzsmirigyeket, mire a má­sik oldalon rajzolni kezd az okos készülék, amely a ti­tokzatos Scintigraphia elne­vezést kapta. — Látni látom, csak ép­pen nem értem. — Pedig egyszerű — ma­gyarázzák ketten, sőt hár­man, mert besegít dr. Orosz Ferenc vegyész, a laborató­rium vezetője is. — A beteg iszik egy pohár vizet, amely­be jód—125 izotópot vegyi­tettünk és két óra múlva ez a berendezés pontosan meg­figyeli, leméri és színes raj­zon bemutatja, hogyan dú­sait fel a pajzsmirigyben a jód, milyen aé, alakja, nagy­sága és működési állapota. Az ilyen módon kapott in­formáció segítségével meg­határozzuk a kezelés módját, műtétek esetében pedig a színes topográfiai kép fon­tos útmutatást nyújt a se­bész számára is. Nemcsak a pajzsmirigy vizsgálható ezzel a módszerrel, hanem például a máj és a vese is. Másik műszert mutatnak, s buzgón magyarázzák: egy­szerre vizsgálja mindkét ve­se működését. Az izotóp után érdeklő­döm: — A laborban tartjuk — hangzik a válasz. Szinte szorongva lepem át a küszöböt, olvasom a sugár­veszélyre figyelmeztető fel­iratot, figyelem a fotocellá­val működő vízcsapot, a filmdozimétereket, ame­lyeket kötelező a fehér köpe­nyen kívül viselni, hogy idő­ben kiderüljön, ha valaki a megengedettnél több sugár­zást kapott. Mert a nukleá­ris energia, ha szelídebb vál­tozatban is, de azért jelen van, és egy falba süllyesztett ólomkalitkában, Ids lakat őrizete alatt várja, hogy fel­szabaduljon, hogy a tudo­mány szabta keretek között szolgálja az embert. — Nem veszélyes az izo­tóp? — kérdezem, s nem­csak egyszerű kíváncsiságból. — így nem. De kinyitni, megnézni nem ajánlanám — mondja a labor vezetője, majd egy „szorgalmas” gé­pezetet mutat, az automata gammasugárzás-mérő beren­dezést, amely egyszerre két­száz kémcső tartalmát vizs­gálja, ugyancsak izotóp se­gítségével. Egy gombnyomás és működni kezd a gép: szí­nes fények villannak, számok sorakoznak, mindössze eny- nyi a látvány. — De vajon mi van mö­götte? Mit tud ez a berende­zés? — Előbb beprogramozzuk a gépet, vagyis megadjuk az utasítást: hogyan és milyen időközönként vizsgálja a kémcsövek tartalmát. Et­től kezdve automatikusan dolgozik és minden kérdésre írásban válaszol. — Mit lehet kérdezni? — Sok mindent. Például: mennyi a pajzsmirigyhormon a vérben, mennyi az inzulin,’ milyen ellenanyagok találha­tók, kimutatható-e valami­lyen érzékenység? De pontos információt kapunk arról is, hogy mennyi növekedési hor­mont tartalmaz a vér. — Milyen pontosak ezek a mérések? — teszem fel az il­letlen kérdést. — A gramm milliomod ré­Dr. Izotóp Kékesi medicina Nem szabad megróni a hadtörténészeket, amiért a II. világháború fejezeteiből kihagyták a mátrai csatát. Bizonyára sorsdöntőbb ütkö­zetekkel foglalatoskodtak, miként a krónikások is, akik nem jegyezték fel annak a szovjet katonának a nevét, aki elsőnek lépett az ország tetejére, s az 1014 méteres magasságban kitűzte a vörös lobogót Persze, az is lehet, hogy senki nem tűzött ki lo­bogót: a harcosok siettek to­vább, a Pásztó irányába me­nekülő németek után. Csata pedig volt, az bi­zonyos. Tanúsíthatom, hogy még 1944 december utolsó napjaiban is riasztgatták a gyöngyösieket a Mátrába be­fészkelt német egységek ágyúzásai. A Kékesen vagy 25-en voltak, néhány akna­vetővel, meg ágyúval. A ka­tonák a kényelmes szállóban laktak, az üteg pedig azon a részen lehetett, ahol most szerény emlékmű hirdeti a felszabadulást... A 30-as évek elején épült luxusszálló helyén országos rangú és nemzetközi hírű gyógyintézet. Harminckét esztendővel a csata után ide kalauzolom az olvasót. Még a levegő is gyógyít Szinte jól esik szippantgat- ni a tiszta, csípős levegőből és élvezni a napsütést. Ezt teszik a betegek is, mégpe­dig orvosi előírásra, mert sok éves tapasztalat, hogy a Ké­kesen még a levegő is gyó­gyít. Erről beszél dr. Gyetvai Gyula, a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgató főor­vosa: — Orvosi szemmel nézve, igencsak érdekes a kékesi időjárás. Bár a magaslati klíma határát nem éri el, különleges földrajzi helyze­te, az Alföld síkjából hirte­len kiemelkedő peremhegy­ség jellege miatt sok tekin­tetben hasonlít a magas hegységek éghajlati viszo­nyaihoz. A hőmérséklet évi ingadozása kiegyenlített: nyá­ron nem haladja meg a plusz 26 fokot, míg télen pem csökken mínusz 14 alá A klíma sajátosságához tarto­zik az is, hogy mintegy tíz 1977. április 3.« vasárnap százalékkal alacsonyabb a légnyomás, a napsütéses órák száma meghaladja az évi kétezret, a nap és az égbolt sugárzása pedig 30 százalék­kal erősebb, mint az Alföl­dön. — A levegő tehát gyógyít? — Az itt uralkodó, úgy­nevezett ingerklíma tulaj­donképpen az orvos egyik szövetségese. Itt jobban érzik magukat a légzőszervi bete­gek, és gyorsabban gyógyul­nak azok is, akik pajzsmi- rigyelváltozásokkal kerülnek Kékesre, az ország egyetlen magaslati gyógyintézetébe. Az éghajlat gyógyít, de hogy hogyan és miért, ma még nem tudjuk biztosan. Éppen ezért, kutatásaink egyik te­rülete a magaslati kiima or­vosbiológiai vizsgálata. Forradalom a diagnosztikában — A másik szövetséges? — Az izotóp. Vagy aho­gyan mi nevezzük, a nukle­áris medicina, amely forra­dalmat hozott a diagnoszti­kában. Az izotópos vizsgála­ti módszer ugyanis sokkalta, mondhatnám százezerszere­sen, milliószorösan — érzé­kenyebb, mint a régi, a ha­gyományos. Nézzük meg! Biztos érdekesebb lesz, mint egy hosszadalmas beszélge­tés — invitál az igazgató. Napsütötte folyosó vezet az izotóp—röntgen osztály­ra, ahol dr. Szabolcsi László főorvos mutatja be az okos berendezéseket és igyekszik a közérthetőség nyelvére for­Vizsgál a gép, jelez az Izotóp... (Tóth Gizella felvételei) Tájékozódjon könnyen, gyorsan Ezer lakásra 239 hűtőszekrény, 223 televízió, 61 autó jut síét is érzékeli a berendezés — így a va’asz. Három megye szolgálatában Az igazga tó főorvos veszi át a szót: — Évenként mintegy öt­ezer beteget gyógyítunk az intézetben, fele pajzsmirigy- elváltozás miatt kerül hoz­zánk. E betegség felderítése, vizsgálati módszere évek hosszú során alig fejlődött valamit. Ma már azonban a szellemi kapacitás és a kor­szerű berendezés megfelelő diagnosztikai hátteret bizto­sít, olyat, amilyen kevés van az országban. Éppen ezért, ezt az izotópos módszert nem­csak saját betegeink vizs­gálatainál alkalmazzuk, ha­nem kiterjesztettük három megyére. Hevesre Nógrádra és Szolnokra is. A három me­gye hat kórházával tartunk kapcsolatot, a belgyógyásza­ti osztályok vizsgálati anya­gokat küldenek, de lehetőség van arra is, hogy néhány na­pos izotópos kivizsgálásra fo­gadjuk a betegeket. — Hogyan fejlődik tovább az intézet? — A gyermekeknél riasz­tóan emelkedik a krónikus bronchitisz. Ezért most ép­pen egy tervet dédelgetünk: harmincágyas gyermekosztá­lyunkat nyolcvanra szeret­nénk fejleszteni, s emellett egy nyolcvanágyas iskolasza­natórium gondolatával is fog­lalkozunk.. Ha ez megváló-' sül, akár hat hónapot vagy egy évet is itt tölthetnek a gyerekek, akik gyógyulnak és közben végzik az iskolát is. — Két szövetségesről már beszéltünk. Van-e harmadik? — Ha nem kérdezi, én ho­zom szóba, mert az orvos harmadik szövetségese ma­ga a beteg. A klíma gyógyít ugyan, az izotóp forradalmat hozott a diagnosztikában, ám az információszerzés hagyo­mányos módszerét nem nél­külözhetjük. Az orvos és a beteg emberi kapcsolatát so­ha nem szoríthatja ki a tech­nika. — Egy személyes kérdés: hány éves? — Harminckilenc. Hétéves voltam, amikor itt, a Kéke­sen elhallgattak az ágyúk... Márkusz László Egy-egv év társadalmi­gazdasági fejlődésének ösz- szefoglaló statisztikai értéke­lését elsőként a Statisztikai Hivatal jelentése tartalmaz­za, amelyet a napi sajtó is­mertet. Ezt követi viszonylag rövid időn belül a statisztikai zsebkönyv összeállítása, amely — már hagyományo­san — március végén, április legelején kerül az olvasók kezébe. A zsebkönyv táblázatokba foglalja, sokoldalúan részle­tezi és nagyobb távlatot át­fogó idősorokba helyezi a legutóbbi év valamennyi fon­tos (és statisztikailag meg­figyelt) eseményét. így pél­dául az 1977. évi (1976-os adatokat tartalmazó) zseb- könyvből kiolvasható, hogy az 1976-ban megtermelt nem­zeti jövedelem, amely az elő­ző évhez képest 3 százalékkal emelkedett, az 1970. évit 40 százalékkal haladta meg. az 1960. évinek majdnem 2.4- szerese, az 1950. évinek pedig 4,2-szerese volt. Hasonló ké­pet mutat a többi termelő ágazat — ipar, építőipar, mezőgazdaság — hosszabb időszak alatt vizsgált fejlő­dése is. Vagy például az iparban • foglalkoztatottak 1976. évi száma nemcsak az előző évinél, de az 1970-esnél is kevesebb volt, ami azt je­lenti, hogy az ágazat terme­lésének az utóbbi 6 év alatt végbement 42 százalékos nö­vekedését teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedésével értük élj. A termelés és termelé­kenység emelkedésével együtt nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az egy lakos­ra jutó reáljövedelem szín­vonala az 1976. évi szerény növekedés ellenére több mint kétszerese volt az 1960. évi­nek és 26 százalékkal meg­haladta az 1970. évit. Az egy főre jutó fogyasztás értéke több mint 29 ezer forint volt 1976-ban, mennyisége pedig 27 százalékkal emelkedett 1970-hez képest. Tovább nőtt a tartós fogyasztási cikkek állománya. 1976 végén ezer lakosra 239 hűtőszekrény, 233 televízió (az előfizetők szá­ma alapján), 61 személygép­kocsi stb. jutott. Az ezer la­kosra jutó állomány egy év alatt hűtőszekrényből 19-cel, televízióból 7-tel, személy- gépkocsiból 6-tal nőtt. Az anyagi javak fogyasz­tásáról adott tájékoztatáson kívül sok részletező adatot tartalmaz a zsebkönyv a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokról, kö­zöttük az egészségügyi, szo-r .ciális, oktatási és közműve­lődési szolgáltatásokról stb. A részletes országos- és te­rületi (megyei) adatokat mintegy 25 oldalon keresztül nemzetközi adatok követik, amelyek az egyes országok területe és népessége mellett a szocialista és a fontosabb tőkés országok gazdasagának fő jellemzőiről adnak átte­kintést A Statisztikai Kiadó Válla­lat szokatlanul rövid — alig egy hónapos — átfutási idő alatt jelentette meg ezt a gazdaságpolitikai és kulturá­lis szempontból egyaránt fontos kiadványt. (KS) A magyar—szovjet műszaki és gazdasági együttműködés fő területei, 1976-1980 » 1

Next

/
Thumbnails
Contents